Az MSZP azt javasolja, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 28.500 forintról 40.000 forintra növeljék. Azzal érvelnek, hogy ez 2008 óta nem változott, milyen gonosz a kormány, hogy a kisnyugdíjakat még inflációval sem növeli.

Ne felejtsük el, hogy 2008-ban az MSZP volt hatalmon, sőt 2009-ben is és a 2010-es költségvetést is ők készítettetek. Azt is megszoktuk már, hogy az aktuális ellenzék nagyon könnyen javasolja, hogy csökkentsék az adókat és növeljék a juttatásokat. Az igazi gond, hogy még mindig nem vált el az emberek fejében és a politikai szóhasználatban sem, hogy mi a nyugdíj és mi a segély. A nyugdíj az az összeg, amire az ember jogosultságot szerzett a befizetett nyugdíjjáruléka által. Ez nem alamizsna, nem segély, ez egy államnak adott kölcsön, ami visszajár. Ha nem kapja meg valaki, akkor joggal veri az asztalt. A segélyt azért adja a társadalom (nem az állam, hanem az adófizetők), mert könyörületes. Nem az igazságosságot nézi, mert akkor nem adna, hanem ad annyit, hogy ne halljanak éhen emberek. A segély nem jár. Képzeljük el mi lenne, ha egy utcai kéregető beperelne, hogy nem dobtam a kalapjába.

Ha valaki végigdolgozott 40 évet minimálbéren, akkor 80 ezer forint körüli nyugdíjat kap. A nyugdíjminimumot azt kapják, akik csak nagyon keveset dolgoztak. Azt hívjuk nyugdíjnak, ami a nyugdíjjárulék után jár! Ha csak 20 ezer, akkor annyi. A maradék 8.500 forint már segély!

Így már teljesen más a leányzó fekvése. A segélyemeléssel az emberek nagyobb része (akik tisztességesen dolgoznak vagy dolgoztak) nem ért egyet. Félreértés ne essék, nem sajnálom én a segélyt senkitől sem (ha jut rá). Talán én is megszavaznék valamennyi emelést. Azt viszont elvárom, hogy csak az igazi nyugdíjat hívjuk nyugdíjnak!