Kérdezz bátran!

A munkanélküli segély célja, hogy pénzügyi biztonságot nyújtson azok számára, akik váratlanul elveszítették állásukat. Ennek a támogatásnak számos előnye van mind az egyének, mind a társadalom számára. Átmeneti anyagi biztonságot nyújt, időt ad az álláskeresésre, lehetőséget ad egy tanfolyam elvégzésére, csökkenti a társadalmi feszültségeket.

Magyarországon a munkanélküli segély három hónapig jár. Amikor 2011-ben ezt kilenc hónapról lecsökkentették, nagy volt a felzúdulás. Mi van, akkor ha valaki nem talál három hónap alatt állást? Hogy tartja el akkor magát és a családját? A három hónapos munkanélküli segély Európában a legrövidebbek közé tartozik. 

Sok év telt el 2011 óta. A munkanélküliség jelentősen lecsökkent. Sokszor a cégek mennek a munkavállalók után és még így sem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű embert. A társadalmi mobilitás is nőtt valamelyest. 

A környezetemben többen úgy gondolják, hogy hülyék lennének elmenni dolgozni, ha három hónapig amúgy is jár a segély. Talán biztosra veszik, hogy ha letelik a segély, akkor majd gyorsan találnak állást. A három hónapot megérdemelt pihenőnek veszik, amit egyszerűen badarság nem kihasználni.

Van, aki bele is ragad ebbe a helyzetbe. Ha van a családban más bevételi forrás, akkor könnyen meggyőzi magát az ember arról, hogy ő keres munkát, de az első ezért nem jó, a második azért, a harmadik meg amazért. Visszafogják a kiadásokat, felélnek tartalékokat, de félig-meddig megszokják, hogy így is lehet élni. 

Még véletlenül sem azt akarom mondani, hogy csökkentsék még tovább, vagy akár töröljék el a munkanélküli segélyt, de valamifajta változtatás hasznos lenne. Van olyan külföldi példa, hogy el kell menni állásinterjúkra, és hogyha valaki a harmadik képzettségének megfelelő állást nem vállalja, annak már következménye van. Nem szabad elfelejtenie a jogalkotónak, hogy a segítés a cél és vannak olyanok, akiknek a mostani rendszer nem segít, hanem még árt is. Vannak olyanok, akik akkor hagyják ott a "nem szeretett" munkát, amikor már találtak másikat, de van, akit csábít a gondolat, hogy felmondjon, aztán valami majd csak lesz, hiszen három hónapig nem kell aggódni.

A személyes munkanélküli alap egy megoldási lehetőség arra, hogy a munkavállaló közvetlen módon érezze a munkanélküli segély költségét. Ha valaki belép a munkaerőpiacra, akkor kötelező jelleggel, minden hónapban átutalják a fizetése 12-ed részét három éven keresztül egy személyes munkanélküli alapba. Ezáltal a saját munkanélküli segélyének teremti meg az alapját. Ez az övé, vagyis ha költeni kell belőle, mert munkanélküli lett, akkor a sajátjából költ. Ezt azt is jelenti, hogy neki kell újból feltöltenie, amit meg fog érezni. Ha nyugdíjba megy az illető, akkor a személyes munkanélküli alapban lévő pénz visszajár neki. A munkavállaló dönthet úgy is, hogy az alap mérete, ne három hónapos legyen hanem hosszabb. Az alapban lévő összeg lehetne egy biztonságos befektetésben is.

Sajnos ez sem tökéletes megoldás, mert sokan ezután is malacperselyként gondolnának erre az alapra, amit fel lehet törni, aztán lesz ami lesz. Aki eddig nem tudott közép és hosszú távon gondolkodni, az lehet, hogy ezután sem tud. Viszont lesznek olyanok ezután már nem azt fogják mondani, hogy hülye lennék nem elmenni munkanélkülire, hanem azt, hogy nem akarom, hogy három évig levonjanak a fizetésemből. 

A munkanélküli segélytől függetlenül hasznos, ha mindenkinek van hat havi tartaléka. Hiszen bármikor beütet a menykő és senki sem garantálja, hogy nem pont előtte fogják megszüntetni a hivatalos munkanélküli segélyt. Jó, ha az ember kézben tartja a pénzügyeit.

A legújabb nemzeti konzoltáció nem sok vizet zavart. Már megszoktuk, hogy nem fontos kérdésekben kérik a véleményünket, hanem a fidesz a politikai propagandát terjeszti ezen az úton is. Egyébként azzal nem is lenne gond, ha egy párt a saját ideológiáját akarja népszerűsíteni pártpénzből, de kormányzati pénzből tenni ugyanezt nem éppen etikus. Ha a kormány az emberek véleményére lenne kiváncsi, akkor megkérdezné, hogy szeretnénk-e Budapest - Belgrád vasút vonalat, ez előnye, ez a hátránya, szeretnénk-e svéd nato csatlakozást, euro bevezetést, Paks 2-t orosz kivitelezésben. Ezeknél a kérdéseknél nincsenek jó vagy rossz válaszok, nem úgy, mint a mostani konzultációnál, amikor azt kérdezik, hogy akarjuk-e, hogy Brüsszel migráns gettókat hozzon létre Magyarországon. 

A hazugságnak több formája létezik. Ha azt mondom, hogy zöld az ég, akkor hazudok. Ha azzal jövök, hogy Péter állítja, hogy zöld az ég, amikor nem tette, akkor megrágalmaztam Pétert. Ha viszont kérdést teszek fel, 'Egyet ért-e Péterrel, hogy legyen az ég zöld?', akkor már állítottam semmit, hiszen kérdeztem. Persze egyértelműen utalok rá, hogy az gonosz Péter akar zöld eget. Péter szerencsére nincs itt, hogy megvédje magát.

Minden történetben kell, hogy legyen egy főgonosz, hiszen, ha nincs semmi probléma, akkor miről szól a történet. Lehet a gonosz az ordas farkas, a mostoha, Darth Vader, de Orbán Viktor főellensége Brüsszel. Kicsoda Brüsszel? Miért akar migráns gettókat létrehozni? Látom magam előtt, ahogy egy szürke hajnalon a brüsszeli bürokraták gyűlést tartanak. Az egyikük felteszi a kérdést, hogy miként lenne még jobban bántani Magyarországot? Némi gondolkodás után, kitalálják a migráns gettókat. Hihető ez a történet? 

Akkor még is kicsoda Brüsszel? Hát mi vagyunk! Te és én, az olaszok, a németek, a portugálok és a többi uniós ország lakosai. Mi együtt vagyunk Brüsszel. A mi képviselőink döntenek Brüsszelben, akiket mi választottunk, mi küldtünk oda. Ők a mi érdekeinket képviselik. Persze vannak viták, de ez nem homályosítja el a célt, hogy az EU célja, hogy együtt erősebbek legyünk. 

A filmtörténet egyik meghatározó jelenete, amikor megkérdezik, hogy kicsoda Spartacus? A filmben az egyik legnagyobb erény, az önfeláldozás, mutatkozik meg. Sokan vállalnák Spartacus helyett a büntetést és azt kiáltják, hogy Én vagyok Spartacus. Itt az idő, hogy mi is vállaljuk, mi vagyunk Brüsszel.

Nem a megtakarítások hozamát, hanem magát a tőkét! Ilyet nem lehet, mondják legtöbben, hiszen nálunk a jellemzően a jövedelmet és a fogyasztást adóztatják. Ez nem olyan fájdalmas, hiszen ha veszel egy hűtőt, akkor ugyan ki kell fizetni a 27%-os áfát, de legalább örülhetsz az új szerzeménynek. A havi fizetéskor ugyan fáj, hogy a munkáltatótól és munkavállalótól is levonnak egy jó nagy részt, de a nettó megmarad. Egy tőkét terhelő adónál nincs semmi, ami csökkenti a fájdalmat. Képzeljük el, hogy milyen az, amikor a hangya dolgozik és adózik, költ és adózik, de most már a megtakarításaiból is elvesznek újból és újból. Mert neki van!

Szerencsére nálunk nincs vagyonadó. Ez nem következhet be. Vagy mégis? A mostani inflációs időszak furcsa helyzetet szül. Legyen a tőkénk 2m ft. Vegyünk egy baráti 12%-os inflációt és 13% kamatot a betétünkre. Ekkor a bruttó hozam 260e ft. A 15% kamatadó 39e, a vadi új szochó 33,8e. Vagyis a nettó hozam 187,2e. Egy év múlva tehát 2 187,2e forintunk lesz. Ennek az összegnek a jelenértéke 1 952e forint. Szegényebbek lettünk.
Ha 0% a szocho, a jelenérték akkor is csak 1 983e. Mivel eddig senki sem tiltakozott, gondolták mehet ez feljebb is. Közben vigasztal minket a tudat, hogy nem is az lényeg (állam bácsi szerint), hogy újabb bőrt húznak le rólunk.

Hogy történhet ez? Úgy, hogy az infláció egy olyan költség, ami a tökét is olvasztja. 1-2%-os infláció esetén ez fel sem tűnik, de a "háborús" inflációnál bizony már nagyon is számít. A korrekt az lenne, ha a kamatadó kiszámításánál figyelembe vennék a pénzromlást, mint hozam csökkentő tényezőt, és a csökkentet hozamra számolnák a kamatadót. Ezt persze sem Magyarországon, sem máshol nem követik. Az viszont magyar sajátosság, hogy egy felelős miniszter, arról beszél, hogy nem is olyan rossz a infláció.

Szomorú, hogy megint a hangyák járnak pórul.

A választások előtt két kézzel szórta a kormányzat a pénzt, mindent a győzelemért. Mindenki sejtette, hogy ennek meg lesz a böjtje és ez az idő eljött. Természetesen azt hangoztatják, hogy nem az emberek fogják megfizetni. Ennek a valóságáról mindenki meggyőződhet saját maga. Csak el kell menni a boltba és megnézni mennyit fizettünk tavaly és mennyit fizetünk idén. A pénzünk egyre gyorsabban és gyorsabban értéktelenedik el. Hiába olcsó a csirkefarhát, ennek a veszteségét a bolt beszedte, a kiflin, kenyéren, zöldségen. Ha most újabb sarcot fog kapni a nyakába, akkor azt is be fogja szedni. 

Valójában mindenki logikusan cselekszik. A kormány onnan vesz el pénzt, ahonnan tud. A cégek ezt úgy hárítják tovább az emberekre, ahogy tudják. Van egy jól bevált forgatókönyve a sarcolásnak. Mondjuk egy jó célt. Anyák megmentése, ország védelem, korházak rendbetétele, stb. Nevezzünk meg bűnös cégeket, akik "extra" profitot szednek be, adóztassuk szét őket, aztán ha árat emelnek, akkor arról már nem tehet senki.

Bájos, amikor az inflációt két részre bontja a propaganda. A fizetések emelkedése a kormány kitartó munkájának az eredménye. Az árak emelkedése természetesen Brüsszel hibája. Egy ideje már nem emlegetik Sorost, csak nem beteg szegény? 

Várom, hogy értelmes módon kérdezzék meg a kormányt a mostani sarcok kapcsán.

• Még mindig fenntartja a miniszterelnök azt a mondatát, hogy csak gyenge országnak van gyenge valutája?
• Ha most elveszik az "extra" profitot, akkor ha veszteségesek lesznek a cégek, akkor majd segít az állam?
• Ha az extraprofit rossz dolog, akkor egy olimpiai bajnok jutalmát is el kell venni, mert extra jól teljesített?
• Ha nem fogják a cégek ráterhelni a sarcot a lakosságra, akkor kire fogják? A tulajdonsora?
• Ha egy szomszédos országban fogják megsarcolni a magyar cégeket, akkor mit fog reagálni a kormány?
• Ha az ellenzék nyert volna és ők javasolnak egy ilyen megszorító csomagot, akkor mit reagált volna a Fidesz?

A miniszterelnököt profi politikusnak tartom. A mellette dolgozó kommunikációs csapat is elsőosztályú. Figyelnek arra, hogy Orbán Viktor csak pozitív üzenteket mondjon, hogy ne lehessen megfogni kényes témákkal. Persze ehhez az is kell, hogy csak olyan újságíró beszéljen vele, aki hűséges a Párthoz. Ez a taktika működik. Olyan meggyőzően, logikusnak tűnőnen beszél a kormányfő, hogy egy pillanatra még el is hiszem, hogy teljesen rendben van, hogy hatósági árat vezetnek be, hiszen meg kell védeni az embereket, meg kell állítani az inflációt. (Abba már kevesen gondolnak bele, hogy a kereskedők veszteséggel kell, hogy áruljanak termékeket és az is fontos szerepet játszik az infláció növekedésében, hogy a választások közeledtével őrült pénzosztogatásba kezdett a kormány.)

A miniszterelnök ma is a jó hír hozója akart lenni, de valami nagyon félrecsúszott. Ezt mondta reggel a rádióban. "Amíg van orosz gáz, addig van rezsicsökkentés". Mintha nem az lett volna eddig a rezsicsökkentés ára, hogy a hálózatkarbantartások elmaradtak és például az MVM veszteségét az államnak kellett megtérítenie. Vagyis az emberek adón keresztül is fizettek a rezsiért.

A következő mondat még meredekebb volt. "Magyarország a piaci ár alatt veszi a gázt Oroszországtól." Na ezen már csak nevetni lehet. Tényleg van bárki, aki elhiszi, hogy Putyin ennyire hülye? Esetleg úgy gondolkodott, hogy az évezredes orosz-magyar barátságra tekintettel, adjuk nekik 20%-al olcsóbban a gázt? Nem lehet, hogy esetleg volt mellette egy-két kérése is? Viktor, Viktor! Most nagyon kilógott a lóláb! Már csak az a kérdés, hogy az ellenzék le tud-e csapni egy ilyen magas labdát.

A Fidesz elkezdte a választási hajrát. Érzi, hogy nem biztos a győzelme, ezért csúcsra járatja a populizmust és az osztogatást. Igaz, hogy hitelből osztogat, de a hatalom megtartása mindennél fontosabb. Valljuk be őszintén ezzel a lépéssel tíz-, de akár százezrekkel növelte a szavazói számát. Sokan vannak, akik nem értik, nem érzik, hogy a hatósági ár milyen durva beavatkozás. Bezzeg ha a fizetéseket állítanák vissza az október 15-dikei szintre, akkor ugyanezek az emberek az utcára vonulnának. 

Hogy mindenki értse. A bolt megveszi normál áron a terméket, de csak veszteséggel árulhatja. Helyénvaló ez? Tegnap a benzinkutak fizettek, hogy a kormány népszerű legyen, ma a boltok, holnap kik?

Mi mást tehetett volna a kormány? Állhatta volna ő a cechet. Például rendkívüli segélyt ad a rászorult csoportoknak. Vagy esetleg Mészáros Lőrincz nyithatna boltokat, ahol ő veszteséggel árulná a lisztet és a cukrot. 

Hivatalosan azért van szükség hatósági árakra, mert nő az infláció. Orbán Viktor azt mondja, hogy erről természetesen külső okok tehetnek. A választási pénzosztogatás, a forint folyamatos elértéktelenedésének ehhez semmi köze nincs. Bájos, ahogy a hírekben egymás után jelentik be, hogy hatósági árat kell bevezetni, ugyanakkor újabb pénzosztások is lesznek. 

Már csak azt várom, hogy mikor fogja a miniszterelnök közhatalmilag megváltoztatni a kilogramm definícióját. A fürdőszobában a mérlege mindig egyre többet mutat, ezentúl olyan mérlegeket kell gyártani, amik annyit mutatnak mint 2012-ben.

Vannak, akik hisznek a mesékben. A jóságos miniszterelnök látja, hogy szenved a nép, ezért kihirdeti a rezsicsökkentést. Persze a hétfejű Brüsszel sárkány és a gonosz Soros mostoha megtámadja azt, de Viktor atyuska megnyeri nekünk a rezsiharcot.

A rezsicsökkentés azt sugallja, hogy eddig x forint volt a rezsi, amit lecsökkentettek és itt a történet vége, mindenki örül. Egyszerű belátni, hogy ez nem igaz. Mondjuk azt, hogy rezsi helyett dinnyéről van szó, mert így talán az érzelmek szerepét lehet csökkenteni. Kovács János dinnye termelő sok tényező alapján határozza meg az árat. Figyelembe veszi a költségeket, a konkurenciát, de még az időjárást is. Egy szép napon azt mondják Jánosunknak, hogy a dinnyét ezentúl adja olcsóbban, sőt később sem emelhet árat. Nagyot nyel János, de aztán látja, hogy az olcsóbb ár csak a lakosságra vonatkozik, éttermeknek, cégeknek továbbra is annyiért adja a dinnyét, amennyiért akarja. Legszívesebben azt mondaná, hogy ezentúl csak cégeknek fog árulni, de ezt nem engedik meg. Ezért kénytelen a lakossági veszteséget áthárítani a cégekre. A cégek természetesen továbbhárítják ezt a vevőikre, vagyis a lakosságra. Ugye, mindenki tapasztalta mostanában az áremelkedéseket, aminek ez is egy fontos összetevője!

Sikerült elérni, hogy a rezsit két részletben kell fizetni.  Ez nem rezsicsökkentés, hanem rezsisunnyogás!

Nézzük, milyen más lehetőségek vannak még. Lehet, hogy a lakossági veszteséget nem lehet egy az egyben átterhelni a cégekre. Ekkor Kovács János és a többi dinnyetermelő folyamatosan pénzt veszít. Próbálják hallogatni a karbantartásokat, nem ruháznak be öntözésre. Ez nyilvánvalóan nem megoldás, de a közmű cégek ezt teszik, ami az ellátásbiztonság rovására megy. Ha Jánosnak jó kapcsolatai vannak, akkor ki tudja lobbizni, hogy az állam térítse meg a veszteségét valamilyen formában (közvetlen támogatás, kedvezményes hitel). Na, de ki adja a pénzt az államnak? Igen, mi adófizetők. Ejnye-bejnye, már megint az embereknek kell fizetni! Furcsa is lenne, ha rezsicsökkentés árát Orbán Viktor a saját (vagy Mészáros Lőrinc) zsebéből fizetné. Ha támogatás sincs, akkor a dinnyetermelők szép lassan csődbe mennek. 

Lépjünk egyet vissza. Azt láttuk, hogy nem lehetséges úgy csökkenteni a rezsiárakat, hogy azt valaki ne fizesse meg. Lehet toporzékolni, mint egy kisgyerek, hogy, de én akkor is azt akarom. Nemrég valaki azt mondta, hogy a kormány a benzin árát is csökkentse. Szerinte alapjog, hogy kocsival járhasson dolgozni, akkor is, ha a cég a helyi bérletet kifizeti.

Így vagy úgy, de állni kell a cehet. Lehet cél, hogy a szolidaritás jegyében a legrászorultabbakat támogassuk. Természetesen ezt is az emberek adójából fizetik, de itt csak kis rétegről lehet szó. Az is reális cél, hogy a lakossági rezsi ár ne hullámozzon túl nagymértékben. Ekkor az árak nem követik szorosan a költségeket. Ha a költségek alacsonyak, akkor az árak nem mennek annyira le és a különbség egy alapba megy. Ha a költségek magasak, akkor az árak nem mennek annyira fel és a különbség az alapból jön. Ha egy hosszabb időszakot nézünk, akkor itt is (még kimondani is szörnyű) az emberek fizetik ki a költségeket.

A rezsisunnyogás sok hibát tartalmaz. Gázra vonatkozik, de fára, szénre nem. Rezsit szigeteléssel, spórolással is lehet csökkenteni, nem inkább azt kéne elősegíteni? Amortizálódnak a közműszolgáltatók, nesze neked ellátásbiztonság. Miért pont a rezsi árát kell csökkenteni, miért nem a kenyerét, miért nem dinnyéét? El ne felejtsem a dinnye árát a kormány túl alacsonynak találta, azt növelni kellett. A rezsisunnyogás legnagyobb bűne az, hogy táplálja az illúziót (valóságot?), hogy Magyarországon csak alattvalók vannak, akiket meg lehet venni kilóra, és az sem zavarja őket, hogy ők adják a vételárat.

Mindezt elmondva, Márki-Zay Péter, akkor jár el bölcsen, ha ígéretet tesz arra, hogy a következő ciklusban nem nyúl a rezsicsökkentéshez, különben, hadd fogalmazzam át Örkényt „lófasz lesz itt, nem kormányváltás”.

Márki-Zay Péternek már kétszer sikerült a lehetetlen, de még van másik kettő lehetetlen feladat előtte. Amikor Hódmezővásárhelyen polgármester lett, akkor bekerült a hírekbe. Lázár Jánost legyőzni hatalmas feladat volt. De ez inkább kivétel volt, mint szabály. A szabály pedig az, hogy a Fidesz mindent visz. 

A második feladat az előválasztás megnyerése volt. Jobb oldali emberként a Jobbik és MZP állt hozzám közel, de úgy gondoltam, hogyha MZP-re szavazok, akkor elveszik a szavazatom és ezzel Dobrevet segíteném. Az első fordulóban így a Jobbikra adtam le a voksomat. A második fordulóban már MZP-re ment a szavazat, a környezetemet is próbáltam erre buzdítani. 

Nehéz volt eddig az út, de a folytatás még nehezebb lesz. Kompromisszumot kell találnia a koalíció tagjai között, ami azt is jelenti, hogy többször nem a szívéhez legkedvesebb döntés mellett kell érvelnie. Ez nehezített terep a Fidesz legyőzésére. A Fideszes úthenger pedig elindult. A Kossuth rádiótól a mobilos hirdetésekig, minden azt harsogja, hogy Péter valójában Gyurcsány embere, aki adót akar emelni, migránsokat akar behozni. Hiszek MZP-ben, pénzzel is támogattam a kampányát. Remélem ezt mások is megteszik. Most ömleni fog a mocsok, de, minél jobban szorítja a Fidesz magához a hatalmat, annál többen ismerik fel, hogy ez egy erkölcsileg bukott rendszer. 

Ugorjunk előre az időben a választásokig. Tegyük fel, hogy megtörténik a csoda és az emberek bizalmat szavaznak MZP-nek. Ekkor egy még nehezebb feladat következik, az ország rendbetétele. A rendrakás a fejekben a legnehezebb. Vegyük például a migránsokat. Mindenki azt mondja, hogy nem kellenek migránsok, miközben rengeteg gyárban van jelentős ukrán munkaerő. Különböztessük meg már az illegális és a nem illegális migránst. Vagy ott van a nyugdíj. Egyszer és mindenkorra ki kell venni a nyugdíjat a politika játszóteréről. A nyugdíj mértékét, növelését automatikusan kell meghatározni. Nevetséges, hogy mindenki a nyugdíjasok szavazatát akarja megvenni, 13-dik havi nyugdíjjal, svájci indexálással, nyugdíj prémiummal. Azt is ki kell mondani, hogy egyáltalán nem igaz, hogy az adócsökkentés jó, az adónövelés rossz. Az adó nem más, mint egy ár, amit az emberek fizetnek az állami szolgáltatásokért. Ha többet akarok kapni, akkor nyilván többet kell fizetni. Persze ezek nem hálás feladatok. Ha csak azt az egyet meg tudja valósítani MZP, hogy az ő kormányában nem lopnak, akkor új reménye van ennek az országnak.

A védőoltásokhoz hozzászoktunk. Gyerekkorábban mindenki kapott, meg se fordul az emberek fejében, hogy például a bárányhimlő elleni oltást ne adassa be a gyerekének. A koronavírus elleni oltás kapcsán valahogy az a vélekedés terjedt el, hogy ennek önkétesnek kell lennie. A kötelező oltás hirtelen az emberi szabadságjogok sárba tiprásával lett egyenlő. Próbálják rábeszélni az embereket az oltásra, de látszik, hogy aki nem olttatta be magát az ezután se fogja.

A beoltottak száma most 5,5m plusz sokaknak a betegségen való átesés adott védettséget. Ez viszont így is azt jelenti, hogy több millió ember van védelem nélkül. Azt se felejtsük el, hogy a védettek védettsége se tökéletes. Oltástól függően 70-90% közötti. Mi történik ősszel, mi lesz, ha ideér egy veszélyesebb variáns? Most úgy tűnik, hogy túl vagyunk a járványon, de erre nincs semmilyen garancia. Ahogy megérkezett a második és harmadik hullám, ugyanúgy megjöhet a negyedik is. Újból lezárások, kijárási korlátozás, és az egészségügyi rendszer is simán túlterhelődhet. Arra nincs statisztika, hogy hányan haltak meg azért halasztották a vizsgálatokat, műtéteket, mert a kifáradt orvosok, nővérek többet hibáztak. 

Miért nem olttatják be  magukat az emberek? Mert félnek és mert nem hisznek az orvosoknak, de főleg a politikusoknak. A félelem egy része megalapozott, hiszen ezeket az oltásokat nem tudták olyan alapossággal tesztelni, mintha tíz év állt volna rendelkezésre. Egy új oltásnál kevés a tapasztatlat. Ráadásul a média nagyon eltúlozta a mellékhatások bemutatását. Ki akarna olyan oltást, ami vérrögöt okozhat. (Én pont azt kaptam.)

Egy ismerős elmondta, hogy egy kisgyerek mennyire félt egy (nem koronavírus elleni) oltástól. Sírt, rúg-kapált, könyörgött, hogy anyu segíts. Ki az, akinek nem szakad meg ilyenkor a szíve? Persze a gyereket lefogták és beoltották. Ez volt az ő és a társadalom érdeke is. A kisgyerek félelme, nem racionális érveken nyugszik, nem a hatásosság és a mellékhatások alapos áttanulmányozása után döntött. Félt a tűtől, a fájdalomtól, az ismeretlentől. Ezek természetes érzések, de a felnőttévállás része, hogy megtanuljuk, hogy nem mindig szabad hallgatni az érzéseinkre. Az érzések sokszor tévútra visznek.

Az oltásellenesek látják, hogy számtalan embert beoltottak a környezetükben, nem lett különösebb bajuk, de ők még se akarják az oltást, mert nem merik vállalni a felelőséget. Úgy gondolják, ha betegek lesznek, akkor arról nem tehetnek, ha viszont az általuk kért oltás miatt lesz bajuk, akkor az az ő hibájuk. Van, amikor nem jó az embernek, ha szabadon dönthet. Valamilyen mértékben ez mindenkire igaz. Én például a kedvenc kajámra nem tudok nemet mondani, akkor sem, ha már jól laktam. 

Gyakori érv, hogy rajtam ne kisérletezzenek. 100 százalékos garancia nem létezik, ahogy 100 százalékos hatékonyság sem. Igaz, hogy 1 millió emberből egy embernél vérrög keletkezhet, de a teljes kép bőven pozitív. Természetesen a hírekbe csak a rendkívüli esetek kerülnek be. Valaki egyszer úgy fogalmazott, hogy az a hír, ami annyira ritka, annyira valószínűtlen, hogy arra mindenki felkapja a fejét, mert az átlag ember sosem találkozik ilyesmivel.

A társadalmi felelősség megköveteli az oltást. Lehet, hogy egy új variáns majd elsősorban az oltatlanok között terjed, de ha ők leterhelik a korházakat, akkor engem sem tudnak ellátni egy teljesen más probléma esetén sem. Sajnos a kormány politikai alapon gondolkodik, ezért nem tesz újabb lépést a kötelező védőoltás felé. Pedig ez az ő felelősége. Azt se felejtsük el, hogy az új variánsok nagyobb védtelen populációban tudnak létrejönni. Tényleg akarunk egy magyar mutánst is?

Lakásbiztosítása mindenkinek van. Ha felgyújtom a házamat, akkor biztosító nem fizet. Ez teljesen logikus. Ha tűzijátékot gyártok otthon, a biztonsági szabályok betartása nélkül, akkor a biztosító megint nem fizet. Miért is fizetne, ha nem tartottam be az elemi biztonsági intézkedéseket. A tb is egy biztosítás. Itt is be kell tartani az elvárható elővigyázatossági előírásokat. Ha van oltás, és nem élek vele, akkor ne fizessen a biztosító. Ez talán elég lesz arra, hogy ne csak az érzéseikre hallgassanak sokan, hanem végre felnőjenek.

Nem csalni szeretnék, de van egy problémám. Tudom, hogy kire szavaznék legszívesebben, de neki kicsi az esélye a sikere, így félek, hogy elveszik a szavazatom.

Az ellenzék egyetlen esélye a sikerre a teljes együttműködés. Ez olyan pártokat is egy oldalra terelt, amelyek korábban elképzelni sem tudták volna, hogy a másik jelöltjét fogják támogatni egy-egy körzetben. Az előválasztáson résztvevők itt találhatók meg. 

Egyszer régen még a Fidesz volt számomra a legszimpatikusabb. A fiatalság, az idealizmus, a konzervatív világnézet jó aurát adott a pártnak. Teltek az évek és egyre több lett a korrupció, a brüsszelezés, sorosozás, Oroszország és Kína lett a barátunk, Mészáros és társai pedig egyre csak gyarapodnak. Valaki nagyon jól megfogalmazta, hogy a fiatal Orbán Viktor szembeköpné a mait. Ne felejtsük el, hogy azért számos jó lépése is volt a vezetésnek. Nem igaz, hogy ott csak bűnözők lennének. Most olvastam például egy riportot Palkovicsról, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Vannak olyan emberek a Pártban, akik nem a pénzre hajtanak, szakértőek, nagy munkabírásúak, ugyanakkor végrehajtják a vezér megkérdőjelezhető döntéseit is. 

Ki az, aki le tudja válltani Orbán Viktort? Az előválasztás második fordulójába valószínűleg, Dobrev Klára, Jakab Péter, és Karácsony Gergely jut be. Dobrev Klárára sosem szavaznék. Ez nem neki szól, hanem a kedves férjének. Karácsony Gergelynek Budapest főpolgármestereként most van lehetősége, hogy bizonyítson. Igaz, a kormány mindenhol keresztbe tesz neki. Sokáig lebegtette, hogy indul-e az előválasztáson, aztán csak meggyőzte magát. Szerintem sokkal jobban tette volna, ha kihagyja ezt a választást és most a fővárosra koncentrál. Vona Gábor távozása után sokáig nem tudtam, hogy ki is irányít, akkor a Jobbikban. Ilyen mélységig nem követtem a híreket. Személy szerint sajnáltam Vona távozását, mert mindent megtett az előző választáson a győzelemért. Még most is emlékszem a Mi, veletek leváltjuk őket, plakátjukra. Viszont tény, hogy fényév távolságba voltak a győzelemtől. Az ígérte, hogy lemond és meg is tette. Aztán elkezdtem hallani Jakab Péterről. Egy erős párt áll mögötte, ezt a pártot a jó irányba vitte és kiváló szónoki adottságokkal rendelkezik. Az országházi előadásokon kívül ebben az interjúban is megmutatta, hogy olyan ember, aki méltó kihívója lehet a mostani miniszterelnöknek.

Az emberek sajnos előszeretettel mondják, hogy minden politikus csal és hazudik. Nem törődnek azzal, hogy az ország választotta meg a mostani garnitúrát. Arra pedig tényleg kevés ember szán időt, hogy végignézzen egy hatvan perces videót egy jelöltről, hogy felelőségteljesen tudjon dönteni. A Partizán áprilisi videóját most néztem meg Márki-Zay Péterről. Eddig annyit tudtam róla, hogy pártonkívüli, hogy Hódmezővásárhelyen minden akadály ellenére polgármester lett, amivel bebizonyította, hogy igenis van értelme az ellenzéki összefogásnak. Az interjúban bátran belement a kemény témákba és olyan intelligenciáról, magabiztoságról, hozzáértésről tett tanúbizonyságot, hogy személy szerint engem meggyőzött. Jakab azért picivel jobb szónok, tapasztaltabb, hogy miként kell kezelni a kényes kérdéseket. Jakab nagyobb erővel rendelkezik a választási csatához, de Márki-Zay a győzelem után jobb miniszterelnök lenne. Márki-Zay Péternek egyszerre előny és hátrány, hogy párton kívüli. Mivel nincs pártja, az előválasztáson nem sok az esélye, mivel nincs pártja a tényleges választáson a teljes ellenzéket és a kiábrándult Fidesz szavazók nagy részét is meg tudja szólítani.

Szóval megtörtént az a valószerűtlen esemény, hogy egyetlen interjú hatására Márki-Zay lett számomra a legjobb jelölt, viszont a választási matematika miatt Jakabra is szavazni szeretnék. Asszonnyal majd megbeszélem és ha egyet ért, akkor egyikünk az egyik, másikunk a másik jelöltre szavaz.