Kérdezz bátran!

Az MNB szerint a költségvetés rosszabb lesz, mint a kormány terve, de azért még a 3% hiány alatt. Az eltérés oka, hogy a bevételeket kisebbre becsli az MNB.

10. Miért nem csak azt a pénzt költik el, ami már megvan?

Ez a magánszemélyeknél általában igaz. Kivétel, amikor hitelre veszünk tv-t, házat, autót, stb-t. Sokan próbálnak azért abból költeni, ami már megvan. Sőt a legtöbben arra törekednek, hogy legyen egy jelentős megtakarításuk is vész esetére. Az állam már el kezdte felismerni, hogyha a GDP 80%-al sáros, akkor nagyon rossz úton jár. Tegyük fel, hogy Soros György egyszer csak megvilágosodik és szépen befizeti az országmentési alapba a teljes adósságot. Akkor még mindig csak 0-n vagyunk! Az év folyamán az államnak lesznek bevételei, de általában a kiadások mindig korábban keletkeznek. Ekkor megint rászorul, igaz rövid távú, hitelre. Most tessék kapaszkodni! Mi lenne, ha az államnak lenne, annyi pénze, hogy az egy évig futja. Akár még több is lehetne. Az állam kincsesládája jobb években telítődne, rosszabb évekbe csökkenne, de sose menne az egy éves tartalék szint alá. Az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy az államnak ilyen jellegű tartaléka nincs. A teljes apparátus arra van berendezkedve, hogy minden bejövő fillért adott évben el kell költeni, lehetőleg inkább még többet is. Az államnak nincs saját számlája. Képzeljük el, hogy lenne. Akkor a költségvetésben a bizonytalanság drasztikusan lecsökkenne. Nem függne attól, hogy mennyire nő a GDP, van-e éppen válság, stb. Csak azt a pénzt költi el az állam, ami már megvan. Szép gondolat. Semmi sem teljesen lehetetlen. Gondolunk arra, hogy mennyi értéke van az államnak, igaz nem pénzben, hanem földben, gyárban, útban, stb. A pénzes ládába lévő pénz kamatozna is. Egyszer nem kamat kiadásról, hanem kamat bevételről beszélnénk. Tudom, hogy ez csak álom. Minden politikus inkább ennek az ellentettjét választaná. 80% hiány helyett legyen inkább 180% az így kapott pénzből meg jut nyugdíjakra, utakra, egészségügyre, oktatásra, beruházásokra és a növekedés hatására, pik-pak ki is nőjük az adósságot.

Hír: 25 év alattiak, 55 év felettiek, a képzetlenek után fél járulékot kell csak fizetni.

1. Ha ezáltal tényleg nő a gazdaság, akkor miért nem lépték meg korábban?

2. Miért pont ezek az életkorok lettek belőve? A nyugdíj korhatár 65 évre fog nőni. Ésszerű lenne az aktuális korhatár - 5 évet választani.

3. Miért kell egyáltalán kijelölni rétegeket? Ez megint az adminisztrációt bonyolítja. Miért nem mindenkinek csökkentik a járulékot 1.5%-al? Ez így lenne igazságos. Ez a megoldás szociális, de nem igazságos.

4. Miért nem kérdezték meg a nemzeti konzultációban, hogy mi erről az emberek véleménye? Miért költünk erre milliárdokat, ha nincsenek benne a jó kérdések.

5. Honnan lesz erre forrás? Hallottuk a kreatív ötleteket, hogy az állam magát adóztassa meg és hogy a tartalékból kérünk kölcsön, de úgy, hogy az összességében megmarad, de ez mindenkinek gyanús. Ha akár két hónapot csúsznak emiatt az IMF tárgyalások, akkor a kamat veszteség miatt megint ott vagyunk ahol a part szakad.

6. Miért van egyáltalán járulék? Tudom, hogy ez minden országban van és a célja elvileg az, hogy az állam adócsökkentéssel a polgárokat, járulék csökkentéssel a cégeket segítse. Viszont az eredeti cél már régen elveszett. Most csak az a lényeg, hogy az állampolgár ne lássa egyben, hogy mennyit adózik összesen. A fogyasztási adók felé történő elmozdulás is ezt segíti. Viszont, hasznos lenne, ha mindenki látja, hogy mindent összevetve mennyit adott az államnak. Ez egy utópisztikus elgondolás, de milyen szép lenne látni, hogy befizettem-e a (teljes állami kiadás)/(lélekszám) összeget.

7. Összességében több lesz a foglalkoztatott az intézkedések hatására? Nem az történik meg, hogy a létszám változatlan, de ha dönteni kell egy 54 és 56 éves között, akkor az 56 éveset veszik fel.

8. Tudom, hogy tovább bonyolítaná a rendszert, de miért nem célzottabb a támogatás? Magyarországon ma a bankár az ős-gonosz. Egy 56 éves bankárt miért kell támogatni.

9. A végére egy megosztó kérdés. Miért nem fogadjuk el, hogy a fiatalok, a nyugdíj előtt állók, a képzetlenek kevesebbet keresnek. Ilyen az élet. Ha nekem cégem van, akkor egy 60 évessel már nem számolhatok hosszú távon, csak kevesebb fizetéssel venném fel. Nem szép dolog tudom, de az sem az, hogy nem mindenki ugyanannyi évet él. Egyszerűen ez van.

Az ember kérdések segítségével tanul. Sokan nem tudnak, nem akarnak, nem mernek kérdezni. Pedig, ha megvan a jó kérdés, akkor az sokszor magában hordozza a választ is. Nem olyan kérdésre gondolok, hogy milyen számokat húznak ki a lottón legközelebb. Inkább arra, hogy egy bejelentett politikai, gazdasági, közéleti, tudományos dolognak mi az az oldala amiről nem beszélnek. Mindenki szereti a jót kidomborítani, ez egy általános emberi tulajdonság. A baj nem az, hanem ha valaki elhiszi, hogy ez 100%-ig igaz, hogy nincs másik olvasata a dolognak, hogy nem merülnek fel benne kérdések, ha igen nem foglalkozik azokkal. A demokráciákban az újságírók, riporterek foglalkoznak azzal, hogy kérdéseket tegyenek fel. Elég megnézni néhány ilyen műsort és rögtön látja az ember, hogy bizony a válaszoló általában sokkal felkészültebb, sokkal tapasztaltabb, mint a kérdező. Angolnát megszégyenítve bújik ki a kényes kérdések elől, mondaton belül tud egyik témáról a másikra váltani és végső soron nem ad új információt. Mindenkit arra bátorítok, hogy kérdezzen, ha nem érti kérdezze meg újból és újból. Én is ezt fogom tenni.