- Apu, a hal az erősebb vagy mókus?
- Ez butaság kisfiam, a hal és a mókus sosem verekszik egymással.
- De akkor is, ha verekednének, akkor melyik lenne az erősebb?
Két almából három körte az mennyi?
Rossz kérdésre, nem lehet jól válaszolni, még kevésbé egy velős igennel vagy nemmel. A történetbeli apuka kínjában azt mondhatja, hogy attól függ a válasz, hogy a folyóban vagy egy fán találkozik a két állat. Mi is csak azt mondhatjuk, hogy az ördög a részletekben van. Hol élnél szívesebben, demokráciában vagy királyságban? Demokráciában vágják rá legtöbben. Akkor is ha a két kérdéses ország, az Egyesült Királyság és a másik Észak-Korea?
Az ember az iskolában azt tanulta, hogy amikor egy teszt dolgozatot ír, akkor van egy jó válasz a lehetőségek között. A címbeli kérdés is azt sugallja, hogy két megoldás létezik csupán és mindenkinek le kell tennie a garast vagy az egyik, vagy a másik mellett. Tudjuk, hogy az élet ennél sokkal bonyolúltabb, a szürkének rengeteg árnyalata van. A baj az, hogy részletből sok van, azokat egyenként kell megvizsálni, nem elég feldobni egy-két lózungot, hogy meg kell őrizni a magyarságunkat vagy hogy egységben az erő. Minden részkérdést egyénileg kell megvizsgálni. Száz választ kell adni, nem a és b közül választani.
Konkrétumok
Vegyük például a közös pénzt. Döntsük el, hogy akarjuk-e vagy nem. Amikor utazok, akkor én annak örülök, ha nem kell pénzt váltanom. Nem tudom előre mennyit váltsak, időbe kerül, ráadásul még költsége is van. Remélem senki sem lepődik meg, hogy amikor eurót vált, akkor a vételi és eladási árfolyam különböző. Velem szemben mások azt mondják, hogyha forintunk marad, akkor azt szabadon le lehet értékelni. Szerintem ez nem egy csodafegyver, de ha azok vannak többségben, akik nem akarnak pénzt váltogatni, akkor tegyünk meg mindent, hogy mihamarabb legyen euró nálunk is.
Az adórendszer sokkal inkább a tagállamok felügyelete alatt kell, hogy legyen, ahogy van is jelenleg. Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy mennyire adóztassa a munkát, a termékeket, a vagyont. Az adórendszer már önmagában is nagy terület, ezt is tovább kell bontani, kisebb részekre. Van ahol célszerű az európai egységes szabályozás, van ahol nem.
Európának egyensúlyt kell keresnie az egységesítés és az egyediség között. Az életben az egyediséget mindig könnyebb megmagyarázni. Ugye még emlékeztek arra, hogy egy-két éve minden telefonnak más fajta töltője volt? Néhányan vehemensen érvelnek amellett, hogy ne csak a forint maradjon meg, de legyen balatoni korona, soproni kékfrank és még sorolhatnám a helyi pénzeket. Az ember a káoszt jobban elfogadja, mint a rendet, de egyik szélsőség sem szerencsés.
Globalizáció
A technikai fejlődés miatt a világ zsugorodik. Mindegy, hogy a barátod, akivel skype-olsz a szomszéd városban van vagy Németországban. Az emberek egyrészt örülnek a fejlődésnek. Ma már csak kevesen végeznek nagy fizikai terhelést jelentő munkákat. Örülünk, hogy bepattanva az autóba egy óra alatt el tudunk jutni a száz kilométerre lakó nagymamánkhoz, sokan nem tudják, hogyan lehet mosógép nélkül mosni. Másik oldalról nem akarjuk elfogadni, hogy ez a fejlődés, a globalizáció azt is jelenti, hogy az áruk jelentős részén az olvasható, hogy "made in China". Szeretnénk úgy jól lakni, hogy sose kelljen félni az elhízástól.
Az embereknek kell az ellenségkép erre a globalizáció, az EU tökéletes. Meg kell értenünk, hogy mi vagyunk az EU. A disznóknak komfortban kell élniük? Szerintem nem, de a válasz nem csak a kilépés lehet, hanem a rossz szabályok módosítása. Érveljünk az igazunk mellett. Ha nem hallgatnak meg keresünk szövetségeseket.
Miért közösködünk?
Miért nem lehet minden ország független, szuvrén, miért kell feladni az önrendelkezés egy részét? Praktikusságból. Ha mindenhol ugyanolyan konektor lenne, akkor ugye örülnél? Vagyis mondjanak le az államok arról a jogukról, hogy szabadon határozzák meg a konektor típust? Igen, mert így (lenne) ésszerű. Mint mindenhol, itt is vannak határok. Praktikus lenne, ha mindenhol, mindenki beszélne angolul? Feltétlenül. Mégis sokan ezt már túl nagy egységnek érzik.
Az EU olyan, mint egy társasház. Áthallatszik a szomszéd, nincs saját kert, vita van a közös költségről, stb. Viszont fajlagosan olcsóbb, mert nem kell annyi terület, mint a családi házakhoz, semmilyen hőszigetelés nem vetekedhet azzal, hogy a fal másik oldalán 22 fok van, ráadásul közel van az iskola, bolt. Vannak hátrányok, de az előnyök vannak túlsúlyban.
Záró gondolatok
Nem véletlen, hogy már az ősemberek is törzsekbe szerveződtek, de a törzs méretének volt egy praktikus korlátja. A mérethatékonyságot (kisebb az egy főre eső fix költség) ellensúlyozhatja a nehezebb irányítás. A kérdés, hogy lehet Európát leghatékonyabban irányítani.
Aki fizeti a zenészt, az rendeli a nótát. Kis ország vagyunk, akik többet vettek ki a közösből, mint amennyit beleraktak. Amíg mi diskurálunk, addig Európa folyamatosan marad le az USA és Japán mögött. Közben Kína, India és Ázsia többi része is rohamosan fejlődik.
