Az Origo szerint már csak egy hét és ítélet születik a deviza ügyben. Ember legyen a talpán, aki a jogi magyarázatokat megérti, pedig világosan is el lehet mondani, hogy mi a három kérdés.
- Ki viseli az árfolyamkockázatot?
- Törvényes-e az árfolyamrés?
- Lehet-e kamatot emelni?
Az első kérdésre már választ adott a Kúria. Aki a békésebb időkben az alacsonyabb törlesztőt választotta, annak viselnie kell az árfolyamkockázatot is. A logika érthető, aki feltette a pénzét a pirosra, az ne panaszkodjon, ha a fekete jön ki. Egyébként ki viselje a kockázatot, az forinthiteles, aki be sem ment a kaszinóba? Elnézést a sarkításért, de a célom most csak az érthetőség.
A mostani ítélet az árfolyamrésről fog szólni. A frank vételi és eladási ára közötti különbség kit terhel? Ha elmész a pénzváltóba, akkor hamar rájössz, hogy téged. Viszont a frankhiteles nem mehet a pénzváltóba, a bankhoz van kötve, kvázi egy hűségszerződéssel. Kihasználta ezt a helyzetet a bank vagy sem? Átlépte-e a törvényesség határát? Ha igen, hol volt ez a határ? Reméljük, hogy meghatározzák egyértelműen, hogy pl. 5% árfolyamrés még rendben van, de 5.01% már nem. Nekem szimpatikusabb lenne az a megoldás, hogy az adós bárhol válthassa a devizát.
Az utolsó kérdés az előzőhöz hasonlít. Igénybe veszek egy szolgáltatást: pénz kölcsönzést. Tudom, hogy az első évben ez 4%-ba fog kerülni, de a következő éves árakat senki sem tudja. Ha nem vagyok hozzákötve a bankhoz, mint például az autó kötelező biztosításnál, akkor nem lehet szó erőfölénnyel való visszaélésről. Ha hozzá vagyok kötve, akkor mi az a kamatszint, ami még rendben van? Közben észben tartva azt is, hogy a banknak ki kell gazdálkodnia a bankadót, tranzakciós adót, ingyenes készpénzfelvételt.
Mindenki segíteni szeretne a devizahiteleseknek (meg a forinthiteleseknek, a tartósan munkanélkülieknek, a hátrányos régióknak, ...), hiszen családok sorsáról van szó. Meg kell végre mondani, hogy mekkora legyen a társadalmi szolidaritás mértéke. Egyszerűen válaszoljanak erre is, zárják le ezt az ügyet véglegesen!
Frissítés, 2014. 06. 04.
A legfelsőbb bíróság kimondta egyértelműen, hogy törvénytelen az árfolyamrés. Felvetődik az emberben, hogy volt-e banknak költsége a devizaváltással kapcsolatban? Akkor is, ha nem ténylegesen vett devizát, hanem opciós és fedezeti ügyleteket használt. Ez nem véleménytől, hanem ténytől függ. Ha volt költség, akkor miért mondta a bíróság, hogy nem; ha nem volt költség, akkor a bank csalt egészen eddig. Hol voltak a felügyeleti szervek? Ez olyan, mintha minden hónapban kirabolnak valakit, mindenki tudja, de senki nem tesz semmit. Lehet, hogy csak kötözködok. Örüljünk, hogy végre kaptunk egy választ.
