Mindenki tudja, hogy működik a nyugdíj. Munkavállaló és munkaadó is fizet a munkabér után és ennek fejében, nyugdíjas korban a postás hozza az ellátást. Ez nem más, mint egy kölcsön, amit majd egyszer visszakapunk. Ha bemész a bankba és felveszel mondjuk lakáskölcsönt, akkor a szerződés részletesen tartalmazza, hogy mennyi a kölcsön összege, milyen formában, milyen ütemezésben kell visszafizetni, hogyan kell számolni a kamatot, milyen díjat kell fizetni előtörlesztéskor, stb. Ezt mindenki természetesnek veszi bár sokan nem olvassák el az apróbetűs részeket.
A nyugdíj ezzel szemben egy olyan kölcsön, ahol semmi sincs leírva. Valójában nyugdíj jogosultságot szerez az ember, de hogy az mire jogosít az folyamatosan változik. Most például a 13-dik havi nyugdíjat fogják visszavezetni. Egyszer elvették, hiszen a nyugdíjrendszer hosszú távon nem fenntartható, ráadásul nincsen december után még egy titkos hónap. Most viszont itt a válság és amikor sok ember veszti el az állását, akkor megnő azok száma, akik változást szeretnének a kormánykereknél. A nyugdíjasok szavazatai nagyon sokat érnek.
Nem amellett akarok érvelni, hogy kell-e 13. havi nyugdíj vagy sem, hanem amellett, hogy olyan rendszer kell, ahol a nyugdíj nem a szavazatvásárlás eszköze. Most a nyugdíj olyan, mint egy szívesség. Illik viszonozni, de hogy miképp az a politikai szélállástól függ. Ha lenne beleszólásod, akkor te adnál kölcsönt úgy, hogy csak annyit tudsz, hogy az majd valamikor, valamilyen formában lesz visszaadva?
A nyugdíjnak úgy kellene viselkednie, mint egy igazi kölcsönnek. Gyűlik a pénz, folyamatosan kamatozik, aztán amikor úgy döntesz, akkor veszel érte egy inflációkövető életjáradékot, amit az összegyűlt összeg és a várható élettartam alapján számolnak ki.
Ebben a rendszerben, nincs olyan, hogy adnak csak úgy 13-dik havi nyugdíjat, nincs kedvezményes korhatár. Mindenki minden évben kap kimutatást az eddigi befizetéseiről, azok (virtuális) kamatáról és hogy azonnali nyugdíjazás mellett mennyi lenne a nyugdíj. A nyugdíj nem egy szívesség, hanem jár. Csak az összegyűlt összeg és a várható élettartam számít (kellene, hogy számítson).
Természetesen emellett az állam dönthet úgy, hogy ad segélyt időseknek, ha nagyon kevés a nyugdíjuk, de ezt még véletlenül sem szabad nyugdíjnak hívni!
Időskori segélynél ésszerű életkor feltételt meghatározni, de a nyugdíjnál ennek nincs értelme. Ha valaki nagyon jól keresett és már 50 évesen szeretne nyugdíjba menni, akkor annak semmi akadálya.
Természetesen ennél a rendszernél is vannak megoldandó problémák. Ha például az asszony szülési szabadságon van, akkor ésszerű lehet, ha a férj nyugdíj járulékának egy része a felesége nyugdíj számlájára menne.
A politikusok továbbra is befolyásolhatják a társadalmat, mert nyugdíjra is ki lehet vetni adót. Ami logikus is, hiszen a nyugdíjasnak is hozzá kell járulnia a közkiadásokhoz.
Az ideális az lenne, ha nyugdíj nem szívesség lenne, hanem egy explicit adósság, pl. államkötvény formájában. Ez csak akkor reális, ha több ország is erre az útra lép. Addig viszont marad az, hogy az állam, mint Virág elvtárs, ad 13. havi nyugdíjat, és elvárja, hogy ennek fejében majd "helyesen" szavazzanak az idősek.