HTML

Kérdezzünk bátran! A nem tudással nincs gond, ha merünk tenni ellene.

A befektetési jegyek költsége: a rejtőzködő óriás

2015.04.11. 10:55 Steve123

A Quaestor botrány kapcsán sokan szembesültek azzal, hogy több milliós megtakarításuk hirtelen semmivé lett. A kormány valamilyen szinten rendezni akarja a dolgot, de sokkal hatékonyabbnak kell lennie a felügyeletnek és sokkal tudatosabbnak kell lennie a vevőknek. 

Vannak teljesen legális módszerek is arra, hogy nagy összegeket bukjanak a gyanútlan vevők, ez pedig a befektetési jegyek rejtett költsége. Tegyük fel, hogy valaki megunja a szuper alacsony banki kamatokat, de a részvények közül nem tud választani. A bankos kisasszony készséggel magyarázza a megoldást, befektetési jegyek. A vevőnek csak annyi a dolga, hogy megvegye a befektetési jegyet és az így összegyűlt pénzt profi szakemberek befektetik különböző részvényekbe, kötvényekbe. Mivel több dologba fektetnek be, így csökken a kockázat és értik a fiúk a dolgukat, nézzük csak meg, hogy a (BUX) index követő befektetési jegy (CIB bank) mennyit növekedett az elmúlt két hónapban. (2015. április 11-én készül a bejegyzés.) Milyen költség van? Kérdezi a rafinált befektető. Visszavásárláskor fix 1000 ft, jön a válasz. Hát az nem sok, ha mondjuk, 10m forintot fektet be valaki. Nézzük a csúsztatásokat!

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre. Ezt ki is írják a bankok, de mégsem azokkal a példákkal jönnek, amikor vesztett valaki a befektetésén. Azt sugallják, hogy az elmúlt két hónap emelkedése folytatódni fog. Aztán vagy be jön, vagy nem. Hiába dolgoznak, fektetnek be profik helyettünk, a tuti receptet ők sem ismerik. De azért csak többet tudnak, mint az átlag, nem? Ezt sem garantálja semmi. A példában ezért is választottam index követő befektetési jegyet, mert ott a befektetési jegy szigorúan követi a BUX indexet, nem múlik semmi a szakemberek okosságán.

1000 ft visszaváltási költség. Ez igaz, ezt tényleg levonják, de a TER mutató-t nem reklámozzák. A befektetési jegyek mögött lévő részvényeket adják-veszik, tárolják, aminek költsége van. Ezt a költséget és a hasznot is meg kell fizetnie a vevőknek. "Nem akarják őket összezavarni", ezért mindig a nettó árát adják meg a befektetési jegyeknél (a bruttó - a költségek). Ez a teljes érték 1-5% körül van, ezt hívják TER (total expense ratio)-nak. Ha egy befektetési jegy TER-je 3% és bruttó 10% hozamot ért volna el, akkor az nettóban csak 7%. Ha bruttó -2%-t, akkor az -5%. 

16% adó + 6% eho mellé miért ne férne el, még a 3% TER is? Mert az első kettő az eredményre, a TER a teljes összegre vonatkozik. Ha 10m forint részvény éves befektetésnek pont 0% a hozama, akkor annak az adója 0 ft, ugyanez befektetési jeggyel 30e forintba kerül. Ráadásul a TER-t nem lehet az adóbevallásban elszámolni! Szépen elrejtették. Rá-ráadásként részvény után nincs eho, részvény alapú befektetési jegy után van.

 Nézzünk egy valós példát.

Vételi időpont BUX index vételkor Bux index 2015. 4. 9. delta Bef ár vételkor Bef ár 2015. 4. 9. delta
2011.07.08 21 815 21 152 -3,04% 1,5987 1,3721 -14,17%
2011.08.11 17 746 21 152 19,19% 1,2691 1,3721 8,12%
2011.09.08 17 041 21 152 24,12% 1,2935 1,3721 6,08%

 

2011. júliusban vesz valaki mondjuk 10m forintért bux index követő befektetési jegyet. 2015. áprilisban még 3% mínuszban van a tőzsde, de a befektetési jegyek 14%-al érnek kevesebbet. Ha szerencsésebb időben vásárolt, mondjuk augusztusban, akkor a BUX index 19% pluszban van, a befektetési jegy csak 8% pluszban. Ne felejtsük el, minden évben fizetni kell a TER-t.

Természetesen a részvény sem költségmentes. Van vételi és eladási költséget, 0,4%-0,55% és van állománytartási díj, 0,04-0,1% / év (CIB). Házi feladat: Mennyivel járt volna jobban az ügyfél, ha a 10m forintjáért nem befektetési jegyet, hanem közvetlenül részvényeket vesz? Megoldás: Mindenképpen mínuszban van, de a befektetési jeggyel 1m-al többet vesztett, mint részvénnyel.

Tanulság: Ha elhiszed, hogy tényleg csak 1000 forintba kerül neked a befektetési jegy, akkor nagyon sokat fogsz bukni. A szabályozóknak itt is lenne feladata.

Mekkora díjjal működnek a hazai befektetési alapok?

Update: 2015. 10. 21.

 

Ábra: A CIB indexkövető befektetési jegy változása az elmúlt 10 évben.

 

Ábra: A BUX index változása az elmúlt 10 évben.

A fenti két ábra az elmúlt 10 évet mutatja indexkövető befektetési jegy és a bux index szempontjából. A két grafikonnak nem ugyanaz a skálázsa, de jól látszik, hogy a BUX index 10 év alatt nem változott (vagy csak keveset) az indexkövető befektetési jegy viszont viszont határozottan lejebb van, 1.71-ről, 1.38-ra. Ez mímusz 20%! Na ez a (rejtett) költség és nem az 1000 ft-os visszavásárlási díj!

Technikai elemzést nem szabad az indexkövető befektetési jegy ára alapján készíteni, mert a költségek miatt a befektetési jegy ára folyamatosan megy le, rossz helyen lesznek a cél szintek. Arra vársz, hogy olyan 1.6-ra felmenjen az árfolyam, mert korábban ott oldalazott, de tényleges index szerint már a 21-22 ezer pont már a korábbi oldalazás szintje.

Szólj hozzá!

Címkék: Quaestor

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdezzbatran.blog.hu/api/trackback/id/tr147357758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása