Kedves Honfitársaim!
Itt az ősz és az IMF-el a tárgyalások új szakaszba érkeztek. A nyári látogatás az IMF részéről állapotfelmérés volt, amikor mi a legjobb tudásunk szerint tájékoztattuk a szervezetet az ország állapotáról és hogy mit és miért kérünk tőlük. Az IMF megfogalmazott egy listát, amelyben a legkülönfélébb ajánlásokat tette. Nem hazudok, ez a lista kemény. Mi viszont még keményebbek vagyunk, mert ez a jól felfogott, racionálisan átgondolt közös érdekünk. Mondok egy példát. Az EU 3%-os költségvetési hiányt kért minden tagállamtól, de mi ennél szigorúbb, 2.2%-os célt fogalmaztunk meg magunknak, mert így lehet hatékonyan csökkenteni az államháztartási hiányt, csökkenteni a kamat kiadásokat és növelni a bizalmat az ország iránt
A frakció megvitatta az IMF ajánlásait és alapvetően egyetért vele. Egyes tételeket vitatunk, másoknak pedig a megvalósításáról még mi is gondolkodunk. Talán a legnagyobb összetűzést a nyugdíjak kérdése okozza. A nemzeti kormány elkötelezett a nyugdíjasok megvédése mellett. Törvénybe foglaltuk, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük. A válság ugyanakkor megmutatta, hogy nem a nyugdíjak, hanem a nyugdíjasok védelme az elsődleges cél. Ha válság során, amikor a GDP csökken, csökkennek az adók és a befizetett járulékok is. Ekkor mindenkinek kevesebb jut. Ha ez nem nem jelenik meg a gyakorlatban, akkor az országot pazarlónak, Görögországnak fogják tekinteni, drágábban tudjuk megújítani a lejáró hiteleinket, ami mindenkire, köztük a nyugdíjasokra is negatívan fog hatni. Ezért egy olyan törvénymódosítást javaslunk, ami recesszió esetén lehetővé teszi, hogy a nyugdíjemelés alacsonyabb legyen, mint az adott év inflációja. Tehát nem nyugdíj csökkentésről, hanem reálisabb emelésről van szó. Amennyiben 2012 évben bekövetkezik a visszaesés, ami ellen mindent megteszünk, akkor a kormány azt javasolja, hogy 0.5%-al legyen kevesebb a nyugdíjemelés mint az infláció.
Szintén fontos kérdés a nyugdíjkorhatár. Ez a világon mindenhol emelkedik, Magyarországon is 65 évre nő fokozatosan. A nyugdíjkorhatár mindig politikai viták kereszttűzében van. A kormány ötpárti egyeztetést kezdeményez egy olyan rendszer bevezetéséről, amelyben a korhatár a mindenkori átlagéletkortól függ. Ehhez a döntéshez konszenzus kell. Azt kell elmagyarázni mindenkinek, hogy a nyugdíjkasszának egyensúlyban kell lennie, olyan pénzt nem költhetünk el, ami nincs. A kormány ezzel egy időben felgyorsítja a személyes nyugdíjszámlákra való áttérést. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki lássa, hogy ha ma nyugdíjba vonul, akkor mennyi lenne a nyugdíja. Ez arra fogja ösztönözni az embereket, hogy a ne dolgozzanak feketén, ne zsebbe kérjék a túlórákért a pénzt, mert akkor még 67 évesen sem lesz elég pénz a számlájukon. További ösztönzést jelent, hogy elkezdjük kidolgozni a rugalmas nyugdíjazás rendszerét is. Ennek a lényege, hogy aki úgy érzi, hogy már elegendő a nyugdíja, az abban a percben nyugdíjba mehessen.
A kormány felméri, hogy mely cégeket lenne célszerű privatizálni. Ennek célja elsősorban nem a bevételszerzés, hanem az állam csökkentése. Az állam elsődleges célja a törvényhozás, felügyelet, a jogállamiság biztosítása és nem cégek működtetése. Ez nem azt jelenti, hogy stratégiailag fontos cégeket fogunk eladni. Ez eddig se, ezután se lesz célunk. Sőt, a befolyt összegeket arra fogjuk fordítani, hogy növeljük a jelenlétünket bizonyos területeken. A nemzeti vagyont elkotyavetyélni bűn. Viszont annak átgondolt átstrukturálása kötelesség. Hogy magunknak és az állampolgároknak is megmutassuk, hogy nem új panamákról van szó, minden évben számba vesszük a teljes állami vagyont. Ezentúl egy kormány tevékenységének is az lesz az egyik mértéke, hogy milyen mértékben növelte az állam vagyonát.
A MÁV és Volán társaságoknál a kedvezményeket alapvetően át fogjuk alakítani. Mindenki tudja, hogy erre régóta szükség van, de senki nem akart a darázsfészekbe nyúlni. A 2/3-os támogatás egyedi lehetőséget ad számunkra, hogy ez a feladatot elvégezzük. A vezérelv itt is a tisztaság. Egy vállalatnak a bevételeiből kell megélnie, a jegy árát valakinek mindig ki kell fizetnie.
Az ingatlanadó az a terület, amellyel a kormány nem ért egyet. Itt az IMF még önmagával is ellentmondásba kerül, hiszen azt kéri, hogy építsük le a bürokráciát ugyanakkor vezessük be egy új adótípust, amelyhez egy országos nyilvántartás kell. Mindenki emlékszik, hogy mi lett a luxus ingatlan adó sorsa. A kormány jövedelemadóra és elsősorban forgalmi adóra támaszkodik. A vagyonadó, mint új adótípus, túlbonyolítaná a rendszert, a gazdaság szürkülését eredményezné. Senkinek ne legyenek kétségei, az adókat be kell szedni. Viszont, hogy milyen formában, azt a kormány joga és felelőssége meghatározni.
Végezetül a gazdaság élénkítéséről hadd beszéljek néhány szót. Széchényi óta tudjuk, hogy a gazdaság motorja a hitel. Nem az a hitel, amit rögtön felélünk, hanem amit vállalkozás fejlesztésre költünk. Hazánkban a vállalatok hitelhez jutása nagyon megnehezedett. Maguk a bankok is nehéz helyzetben vannak, mert ők akarnak hitelt adni, hiszen számukra ez üzlet, de nem tudnak. Ez részben a devizahitelesek megsegítésének, részben a válságnak, részben a nagy jegybanki alapkamatnak köszönhető. A kormány egyezséget köt a bankokkal, hogy az új bankadóból kedvezményt kapnak, ha a hitelezésüket felgyorsítják. Ha ez nem elég, akkor a készek vagyunk arra is, hogy az MNB-n keresztül juttassunk, forrásokat a bankokhoz, hogy azokat továbbítsák a vállalkozók felé. Ezzel megalapozzuk az elkövetkező évek gazdasági növekedését.
Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok!
Az eredeti hír:
"A Magyar Nemzet értesülései szerint az IMF követelései a következők volnának: nyugdíjcsökkentés, nyugdíjkorhatár-emelés, családipótlék-csökkentése, személyijövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának. "
"ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett, én személyesen is azzal a véleménnyel értek egyet, hogy ezen az áron így nem"
