Miért nem élhet a Krím azzal az önrendelkezéssel, amire a magyarok március 15 kapcsán is fontosnak tartanak?

Március 15 a 48-as forradalom napja, amikor egy nép egyértelműen kinyilvánította, hogy mit akar. Március 16-án a Krími félsziget lakói egy népszavazás keretében szeretnék megtenni ugyanezt. Nem is kell messze menni példáért, hiszen a Majdan téren az ukránok is megmutatták, hogy mit akarnak. Québec tartott népszavazást arról, hogy kiváljon-e Kanadából, Skóciában is téma, hogy elhagyják az Egyesült királyságot. Akkor a Krím miért nem teheti ezt meg? 

Az egyik oldal azt mondja, hogy ezt az Ukrán alkotmány nem engedi. Miért is engedné? Egyik ország sem veszi szívesen, hogy kisebb lesz. Azt persze az ukránok elfelejtik, hogy a Krími félszigetet úgy kapták Oroszországtól az 50-es években. (Mivel akkor Szovjetunió volt, ez csak jelképes gesztus volt, mert mindegy volt, hogy a Szovjetunión belül hol van a Krím.) Azt se szívesen hangoztatják, hogy Krím lakóinak többsége orosz ajkú.

Nincs senkinek válasza arra, hogy az ilyen kérdéseket, hogyan kell kezelni. Azt mondják legtöbben, hogy tekintsük a mostani határokat fixnek. Azokat ne lehessen módosítani, hiszen az háborúhoz vezethet. Koszovó mégis kiválhatott Szerbiából. Ugyanezt a jogot viszont már nem adták meg koszovói szerb kisebbségnek. Miért? Csak. Az se világos, hogy mi definiál egy államot. A történelem biztos nem, hiszen akkor a legtöbb helyre 10 állam is igényt formálna. Akkor a lakosság? Az viszont azt jelenti, hogyha ideköltözik 20 millió kínai, akkor mi is a Kínai Népköztársasághoz fogunk tartozni. Ezt se szeretnénk.

Érdekes, hogy Oroszország se hangsúlyozza, hogy fontos az önrendelkezés, mert akkor jogalapot adnának arra, hogy Oroszországban lévő nemzetiségek is különváljanak. Minden nemzetnek megvan a saját érdeke és ennek érdekében politizál. Oroszországnak például stratégiailag fontos a Krími haditengerészeti bázis. Az álláspontok megmerevedtek. Mintha két autó száguldana egymással szemben és mindkét fél erősen fogadkozik, hogy ő bizony nem rántja félre a kormányt. Vajon mi lesz a választások után?