A devizahiteles problémával kapcsolatban sokszor halljuk az árfolyamrés fogalmát és hogy ezzel kapcsolatban a Kúriának kell dönteni. Az árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam különbsége. (A vételi és eladási szót mindig a bank szemszögéből kell nézni.) Minden kereskedő alapelve, hogy olcsón vegyen és drágán adjon el, vagyis legyen haszna az üzleteten. Ez a svájci frank esetén is így van. Ha valaki külföldre megy, akkor nem lepődik meg az árfolyamrés létezésén.
Devizaalapú hitel esetén viszont rögtön forintott kapott az ügyfél és abban is törlesztett. Ha devizát kap az ügyfél és azt szabadon válthatja át forintra bármelyik váltonál, akkor kevés alapja lenne a hitelesek panaszának. A bank azonban árukapcsolást alkalmazott, vagyis egyszerre hitelezett és váltott pénzt. Az árukapcsolás önmagában nem törvénysértő, mindenki ismeri azokat az akciókat, hogy ha veszel egy túsfürdőt, akkor a sampont féláron kapod.
A probléma ott van, hogy a szerződéskötéskor nem lehetett tudni a jövőbeni árfolyamrést. Ma svájci franknál a legkedvezőbb árfolyamrés: 253-250 = 3 ft, ez kis pénzváltókra igaz. Több banknál viszont 263 - 242 = 21 ft ez a rés. Önmagában semmig gond nincs azzal, hogy a bank meghatározza a fránk vételi és eladási árfolyamát. Pont az lenne rossz, ha az állam még egy termék esetében lépne vissza a szocialista tervgazdálkodásba. Viszont a devizahitelesek joggal kérdezik, hogy akkor a banknak arra is lehetősége lenne, hogy 40 forintos rést határozzon meg?
Két rossz megoldás között lehet választani. Az egyik, hogy lehetővé teszik, hogy az ügyfél tetszés szerinti helyen váltson, a másik, hogy például 12 forintban maximalizálják a rés nagyságát. Fontos, hogy az új szabályozás, csak a jelentől legyen érvényes, különben . Azt sem szabad elfejteni, hogy kamatváltozáskor is hasonló probléma létezik: szerződéskötéskor azt írták alá az ügyfelek, hogy a bank szabadon állapíthatja meg a kamatot a következő időszakra. A bank itt is túlzásba eshet, de megtörtént ez, ha igen milyen kamat még elfogadható? A harmadik kérdés az árfolyamkockázat. Erről már nyilatkozott a Kúria, ez az adós kockázata, amit az alacsonyabb kezdeti kamatok miatt vállalt.
