Skóciában vagyok éppen egy konferencián. Ilyenkor az egyik kötelező program a gála vacsora, amikor az ember feladata, hogy beszélgessen, kapcsolatokat építsen ki a többiekkel. A szokványos kérdések, honnan jöttél, mivel foglalkozol. Amikor mondtam, hogy magyar vagyok, akkor a mellettem lévő holland professzor rögtön azt kérdezte, hogy hogyan bírjuk ki azzal az örült Orbánnal. A magyarokról nem Liszt, Neuman, a dél harangszó, az 56-os forradalom, a prezi, Szentgyörgyi vagy Rubik jutott az eszébe, hanem az örült Orbán. Köpni-nyelni nem tudtam hirtelen. Aztán megkérdeztem, hogy pontosan mire is gondol. Elmondta, hogy az egyik legjelentősebb holland újságban olvasott egy cikket. Amikor konkrétumról kérdeztem, csak annyit tudott mondani, hogy Orbán ki akar lépni az EU-ból. Vagyis részleteket nem tudott, viszont teljesen elfogadta azt a negatív képet, amit a kérdéses újság sugallt.

A dologban a szomorú, hogy egy ugyanilyen véleménnyel egyszer már találkoztam néhány éve, akkor az USA-ban. Ha ezt gondolják rólunk a világban, akkor ki akarna itt befektetni, nyaralni, gyárat építeni? Nem tudom, hogy alakult ki rólunk ennyire negatív kép és azt sem hogyan lehet ezen változtatni.