"Magyarország, minden országok legrosszabbika. Máshol jól élnek az emberek, jogbiztonság van, nem akar kivándorolni a fél ország." Sokszor találkozik az ember ilyen véleményekkel. Jó érzés sopánkodni és mondogatni, hogy a szomszédban zöldebb a fű. A devizahitelmentést viszont rólunk másolták a lengyelek. Ráadásul sokkal durvábban, mint nálunk. Az ő csomagjuk olyan, mintha 170 forintos árfolyamon forintosították volna a frankot. Most éppen 288 forint az árfolyam.
Mivel most nem rólunk van szó, talán objektívebbek tudunk lenni. Az alapvető kérdés, hogy ki viselje az árfolyamkockázatot. A józanész szerint a devizahitelesnek kell viselnie 100%-ban. Ne felejtsük el, hogy a frank gyengülhetett is volna. Akkor bankok követelhettek volna pénzt a betétesektől? Ha egy lengyel nem akart árfolyam kockázatot, akkor választhatott volna zloty hitelt is. Ha még mindig azt hiszi valaki, hogy ez átverés, akkor tegyük fel, hogy van 10 ezer frankom. Ha nekem kedvezőtlenül változik az árfolyam, akkor kit is kéne perelnem?
Hogyan lehetett volna máshogy megoldani a problémát? A lengyel kormány kivethetett volna adót a bankokra, és a pénzt támogatás formájában odaadhatták volna hiteleseknek. Politikailag könnyebb volt a bankokat vádolni, így az erkölcsi felelőség is az övék lehet. Ha ezt a gondolatmenetet tovább vinnénk, akkor a banki vezetőket, alkalmazottakat börtönbe is lehetne dugni. Ezt senki nem akarja, elég ha a bank pénzét veszik el.
Eljutottunk a lényegig. A bankot bármikor meg lehet kopasztani, az emberek még helyeselnek is hozzá, elvégre a bank gonosz. Pedig a bank a részvényesek tulajdona. Egyesek magánszemélyek, mások cégek, de ezek a cégek is valakiknek a tulajdonában van. Az ilyen fajta szabályozással az állam az ő zsebükből veszi ki a pénzt. Vajon most ki gondolja, hogy Lengyelországban jogbiztonság van? Hogy nem hoznak holnap egy másik olyan törvényt amelyek egyesektől elveszik a tulajdonukat? Vajon mikor leszünk mi az egyesek?