Magyarország forrásai végesek, ezért nagyon fontos, hogy mire költ a kormányzat. Ha nincs elég lélegeztetőgép, akkor emberek fognak meghalni. Olyan emberek, akik egyébként élhettek volna. Ha nincs elég teszt, akkor a fertőzési gócok nagyra nőnek, elterjednek és kezelhetetlen mennyiségű lesz a beteg. Nincs könnyű helyzetben a kormány, akármit is dönt emberéletek vesznek oda. Sőt a kormánynak még azt is el kell döntenie, hogy mennyi forrást áldoz a vírus elleni küzdelemre. Kitől veszi el ezt az összeget? Melyik úját harapja meg?

Tegyük fel, hogy az elkölthető keret fix. Ekkor tényleg csak azt kell eldönteni, hogy ezt miképp kell beosztani. A kormány lélegeztetőgépből annyit akar, amennyi a legrosszabb forgatókönyv esetén is elegendő lesz. Elsőre ez logikusnak tűnik, de olyan számokról beszél Orbán Viktor, ami a nálunk sokszorta nagyobb és gazdagabb Olaszországnak is a becsületére válna. Hogy számolták ki, hogy hány lélegeztetőgép kell, lesz-e hozzá oxigén, alkatrész, karbantartás? Ezeket az információkat meg kell, kellene osztani az emberekkel, hogy a szakértők el tudjanak kezdeni egy tényeken alapuló megbeszélést, hogy mennyi a lélegeztetőgépek optimális száma. 

Ezzel szemben a tesztekre keveset költünk. A mai nap az 1m lakosra jutó tesztek száma nálunk 5e, Szlovákiában 9e, Csehországban 16e, Ausztriában 21e. Persze vannak olyanok, akik még nálunk is kevesebbet tesztelnek, de ne Pakisztánhoz, vagy Ukrajnához akarjunk hasonlítani. Teljes tesztelést egy ország sem tudott megszervezni, de egyáltalán nem mindegy, 5, 9, vagy 16e tesztről beszélünk. Úgy tűnik, hogy beletörődött az alacsony tesztelésbe. Elfogadja, hogy a regisztrált és a tényleges esetszám között 8-10 szeres különbség van. Most a tesztelés nem megelőzi a gócok kialakulását, hanem megerősíti azok létezését, amikor már amúgy is nyilvánvaló. Így tényleg nincs sok értelme a tesztelésnek. 

Hogy miért kell ennyire eltúlozni a lélegeztetőgépeket és elhanyagolni a teszteket? Jó lenne ezt megkérdezni az illetékesektől, de ők a sajtótájékoztatókon jobbára csak a baráti sajtó kérdéseire válaszolnak. A sejtésem az, hogy az ismeretlen helyzet, a rossz stratégia és a politikai haszon miatt koncentrálnak a lélegeztetőgépekre. A lélegeztetőgépeket meg lehet fogni, be lehet mutatni a sajtónak, lehet dicsekedni, hogy milyen jól megszereztük őket. Ezzel szemben a teszt csak egy teszt, ha negatív akár még feleslegesnek is lehet tekinteni.

Még önbeteljesítő is lehet a jóslat. Ha nagyon keveset költünk a tesztekre, akkor nagyon sokat kell költeni a lélegeztetőgépekre. Az világosan látszik, hogy most rosszul válaszolták meg a mire költsünk kérdést, de ember legyen a talpán, aki megmondja a helyes választ. Egy kérdésre viszont már mindenki tudja a választ: mire kellett volna költeni az elmúlt tíz évben stadionra vagy kórházra?