Adózni senki sem szeret, így nincs is annál népszerűbb döntés, hogy a 2019. második félévében kiadott magyar állampapírokra nem lesz kamatadó. Persze ha az állam szempontjából nézzük a dolgot, akkor nyilvánvaló, hogy a kieső adót máshonnan majd be kell szedni. Reméljük, hogy nem lesz egy újabb vállalati különadó, amit a cégek "nem hárítanak át".
Nézzük inkább egy másik oldalát a döntésnek. Az állam népszerűbbé szeretné tenni az állampapírokat ezért nagyobb nettó hozamra van szükség. Ezt el lehet kétféle módon. Növeli a kamatot, de megtartja a kamatadót, vagy megtartja a kamatot, de eltörli a kamatadót. Gazdasági értelemben ugyanazt az eredményt lehet kihozni. Pszichológiai szempontból van különbség, de hogy a kamatadómentesség vagy a magasabb kamat a vonzóbb az embereknek, azt nehéz eldönteni.
Az állam a kamatadómentesség mellett döntött, de ezzel adott egy nagy pofont a kiszámíthatóságnak, az egyszerű adórendszernek. Hogy lehet hosszútávra tervezni, ha újból és újból bebizonyosodik, hogy a törvényhozás nádszálként hajladozik? Nekem ez ahhoz hasonlít, hogy áremelés helyett a 2l-es coca-cola már csak, 1,75l.
