Persze, hogy jár! Megdolgoztam érte! Miből éljen meg az ember? Ezeket a felkiáltásokat és kérdéseket sokszor hallja az ember. Az emberek, mintha szocializmusban élnének még mindig, az államtól várják el a problémák megoldását. Minden az állam feladata, minden jár. Az már senkit nem érdekel, hogy miből. Fizessenek a gazdagok, a bankok, meg a multik! Ezt is sokszor halljuk. Az adórendszer lényegi módosítása nélkül egy kis változást javasolok. A cél az, hogy mindenki tudja mit és hova fizet és ez alapján mi jár neki.

A betegség biztosítást mindig mindenkinek fizetnie kell szerintem (10 millió lakos), hiszen ebből tartják fel a kórházakat, rendelőintézeteket. Ez évi 1650 milliárd forint, azaz 14 ezer forint / hó / fő. Gyerekek esetén az állam átvállalhatja a költséget adók kárára, nyugdíjasok esetén 14 ezerrel emeljék a nyugdíjakat, amit rögtön le is vonnak. Bürokrácia lehet mondani, de akkor a nyugdíjas is bátran állíthatja, hogy igen ő befizette a biztosítást, neki jár a szolgáltatás. Elvileg, akinek nincs biztosítása, azon bevasalják a költséget. Ez a gyakorlatban sokszor nem így van. Ezen változtatni kell. Betegség biztosítás során mindenki ugyanannyit kap, ezért ugyanannyit kell, hogy fizessen. Ez így igazságos. A szociális érzékenység is fontos, de az jelentkezzen az adó összegénél. A betegség biztosítást utólag is be kell szedni. Például, ha valaki egy évig munkanélküli, de utána lesz állása, akkor az elmaradt 14 ezret és a kamatait is fizesse meg.

Nyugdíj esetén a realitás az, hogy az felosztó-kirovó rendszer nem fog módosulni. Viszont a befizetési hajlandóság csökken, mert kevesen hiszik el, hogy majd egykor nekik is jut majd nyugdíj. Ezen az egyéni nyugdíjszámla (valójában csak nyilvántartás) sokat segíthet. Az ördög a részletekben van, csak a jó egyéni számla ér valamit. Mindenki annyit kapjon nyugdíjas korábban, amennyit befizetett (kamatokkal növelve). Se többet, se kevesebbet. Jelenleg degresszív a nyugdíjszámítás, ez legyen arányos. Aki keveset fizetett be élete során, az kaphat segélyt, de azt semmiképp ne hívjuk nyugdíjnak és max. 30 ezer forint legyen.

A többi levonás az adó. Az alábbi táblázat úgy készült, hogy a mostani elvonási mértékeket használtam, csak más a felosztás. Az első sor a minimálbér. A szuper bruttóból (járulékkal növelt bruttó) jut a biztosításra (14 ezer), nyugdíjra a bruttó 34%-a (10% + 24%), a maradék az adó. Tehát az első négy oszlop a mostani felosztást mutatja, az utolsó 3 az általam javasoltat. A második sor az átlagfizetésre vonatkozik, a harmadik pedig egy 350 ezres bruttóra. Mind a három esetben kifizetik a betegbiztosítást, tehát az nekik jár. A nyugdíjat, az is jár, de csak annyi, amit befizettek. Az adóért meg nem jár semmi, akár sokat, akár keveset fizetett valaki. Ez a szociális elem. Senki ne mondja azt, hogy a három egyén ugyanannyit fizet, mert ez nem igaz!

Ez a rendszer egyértelműbb, mint a mostani, mert minden levonás a munkavállalótól jönne. Nem lenne több trükközés, hogy csökkentik az adót egy százalékkal és növelik a járulékokat 2-el. Nem lehet elengedni a járulékot, hogy növeljék a foglalkoztatást, de az adót lehet módosítani. Ma még távol áll az emberek gondolkodásától, hogy dolgoznom kell, különben nem lesz biztosításom, de ez a cél. Sokakat ösztönözne az is, hogy látják, nő a pénz a nyugdíj számlájukon. Akik sok adót fizetnek be, azokat becsülje meg az állam. Kapjunk nyilvántartást, hogy jelenértékben eddig mennyi adót fizettek be. A kedvezményeket csak az adó mértékéig lehessen figyelembe venni. Persze ettől függetlenül, kaphat még valaki plusz támogatást.