"Albérletbe nem megyek, mert akkor 25 évig fizetek és a végén még mindig nincs lakásom!"

"Lakásra nem veszek fel hitelt, mert a teljes futamidő alatta a többszörösét kell visszafizetni!"

Egy-egy érv a saját lakás és az albérlet mellett. A két tábor a vitában itt megáll, mert ez nekik elvi és nem pénzügyi kérdés. A kiszámoló bolgban volt egy hasznos írás erről a témáról, de a kommentelők egy része az írás ellenére sem értette meg a lényeget. Próbáljuk meg összehasonlítani a két esetet. Hogy egyszerűbb legyen a helyzet a hitel ne a szokásos annuitásos hitel legyen (azt jelenti, hogy minden hónapban ugyanannyit kell fizetni), hanem olyan, ahol minden évben csak a kamatot kell törleszteni és a végén egyben a tőkét. Az annuitásos hitel sok embert csak megzavar.

Aladár és Béla testvérek. Infromatikusok mindketten, ugyanannyit keresnek. Béla ráadásul talált egy olyan bankot, ami önerő nélkül ad neki lakáshitlet, olyan formában, hogy a tőkét a végén egyben kell visszaadni. Aladár albérletbe megy és 20 éven át fizet havi X forintot. A két testvér olyan szerencsés országban lakik, ahol nincs infláció. A gondolat menet akkor is igaz, ha van infláció, de erre majd visszatérek. A lényeg, hogy az egyszerűség kedvéért az albérleti díj nem változik az évek folyamán. Aladár szeretne 20 év elmúltával saját lakást ezért minden hónapban félretesz. Béla a kapott hitelből megveszi álmai lakását és minden évben fizet Y forintot csak a kamatra. Mivel egyszer Béla is szeretné visszafizetni a tőkét is, spórol Aladárhoz hasonlóan. 

20 évvel egy néhány ősz hajszállal később Aladár kifizetett 240X forintot albérletre és a megtakarításából tud venni egy saját lakást. Béla 240Y forintot fizetett ki kamatra, de most ki tudja fizetni a teljes tőkét. Ki fizetett többet? Ez az albérleti díjtól és a kamat viszonyától függ. Amikor utoljára számoltam konkrét értékekkel, akkor az albérlet sokkal jobbra jött ki, de azóta a kamatok csökkentek. A lényeg, hogy a 240X nem kidobott pénz, az annak az ára, hogy Aladár lakott valahol 20 évig. A 240Y sem a gonosz bankok találmánya, ez a pénz kölcsönadásának a díja, ami közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Bélának is legyen otthona.

A az összehasonlításban nem szabad elfelejteni, hogy Bélának a végén 20 éves lakása van és hogy az állam szocpollal és más módon is támogatja a lakásvásárlást, de az albérletet nem. Ha az inflációt is bele akarjuk keverni a számolásba, akkor az albérleti díj nő évente. Ekkor a Béla által fizetendő kamatot ketté kell szedni inflációra és reálkamatra. Minden évben csak a reálkamatot fizeti vissza Béla, de így nominális értékben a tőkerész nő (reál értéken persze nem változik), így a következő évben a nagyobb tőkére kell fizetni a reálkamatot így Y is nő (az inflációval).

Két dolgot nem szabad elfelejteni. A lakás nem olyan, mint egy cipő, hogy mindenkinek van. A lakás olyan, mint egy horvátországi nyaralás, van aki megengedheti magánka, van aki nem. A környezetünk, a politikusok is azt mondják, hogy kell saját lakás, de ez még a gazdag nyugaton sincs így. Németországban egy jobb környéken 200 ezer € egy lakás, amikor a fizetések havi 2-3 ezer. Saját lakása itthon annak lehet, aki magától is meg tudna spórolni 10 millió forintot. Sokan vannak, akik azt mondják, hogy Aladár helyébe nem tudják beleképzelni magukat, mert ők nem tudnak fegyelmezetten spórolni. Az annuitásos hitel részletet ki tudják fizetni, mert ki kell, de ha nincsenek kényszerítve nem tudnak spórolni. Erre nem lehet mit mondani. A másik fontos dolog, hogy az albérlet kockázatos, mert bármikor kithethnek onnan. Viszont a saját lakás sokszorosan kockázatosabb. Egy saját lakásnál nem mehetsz 100 km-el arréb, jobb fizetésért (ezért is ad sokszor a munkáltató kedvezményes lakáskölsönt), nem költözhetsz el, ha melléd költözik egy kibírhatatlan familia, és nem engedheted meg magadnak, hogy egyetlen törlesztőt is kihagyj. El lehet adni egy lakást, de annak költsége van. 

Ha még mindig azt kérdezed, hogy jó, jó, de mégis, akkor melyik a jobb megoldás, akkor nem értetted meg, hogy ez a helyzettől függ. Ha most olcsók az albérletek, akkor az éri meg, ha nem tudsz élni a tudattal, hogy felmondhatnak, akkor neked saját lakásra van szükséged, ha az állásod, családod miatt lehet hogy költözni kell 6-7 éven belül, akkor megint csak az albérlet a nyerő. Remélem a devizahitel probléma után többen meggondolják ezt a kérdést, hiszen nem 10 évre, kell előre látni, hanem még többre.

UPDATE: Köszönöm a visszajelzéseket. Kicsit úgy érzem, hogy azért sok embert nem tudtam gondolkodásra biztatni. Az emberek 40%-a azt mondja, hogy az albérletből kitehetik és hogy azt örökké kell fizetni. Ez számukra olyan über érv, ami miatt felesleges minden megfontolás vagy számolás. 40-50% szerint a hitel az ördögtől való, meg amúgy is röghöz kötés. Csak a maradék veszi magának a fáradságot, hogy ténylegesen átgondolja, uram bocsá, átszámolja, hogy neki mi jobb.