Eddig a devizahitel kérdésben a bankoknak adtam igazat. Számomra egyértelmű, hogy az adósnak fizetnie kell. Ha kockázatos deviza alapú hitelt vállalt, akkor ő kockáztatott nem a bank. Az egész ügy leginkább egy szavazatgyűjtési stratégiának tűnik. Most viszont hallottam egy olyan érvet, ami meggyőzött, az adósok is berúgtak egy becsület gólt. Nézzük meg, hogy mik azok a tényezők, ami a törlesztők emelkedéséhez vezetett és kinek az érvelése helyes.

Árfolyamváltozás: Sokáig kedvezőbb volt devizában eladósodni, de ez nagyobb kockázattal járt. Az adós tudta, hogy svájci frankban adósodik el, de vállalta azt. Köthetett volna biztosítást az árfolyamveszteségre, de az pénzbe került volna. A banké a pont.

Rövidtávú hitel finanszírozás: Egy hitel lehet fix és lehet változó kamatozású. A változó kamatozás az egyik évben lehet nagyon kedvező, a következő évben kedvezőtlen. A deviza alapú hitelek döntően változó kamatozásúak voltak. Amikor többségüket megkötötték, akkor éppen alacsonyak voltak a kamatok, de senki nem igérte, hogy azok is maradnak. Ezt sok ember nem értette meg, de az se igaz, hogy a bankok eltitkolták volna. Az állam is felhívhatta volna jobban erre a figyelmet. A bankok lövése kapufáról, de bepatant.

Nem teljesítő hitelek: A bank számol azzal, hogy nem minden hitelt fizetnek vissza, ezért mindenkitől több kamatot kér, hogy fedezze a kockázatát. Ez teljesen rendben van, ez a kockázati prémium. Viszont a bank kihaszálta azt, hogy törlesztő részlet számítása nem volt egyértelmű, olyan értéket állapított meg, amilyet akar. Ezt arra használata fel, hogy az egyre több nem fizető miatti kárt megfizetette a fizetőkkel. A szerződés elején teljesen rendben van kockázati prémiumot kérni, de ezt közben nem lehet változtatgatni. Ha nem így lenne, akkor nem is lenne értelme a kockázati prémiumnak, hiszen banknak nem is lenne is kockázata egészen addig, amíg egy ember is fizet. Értem én, hogy a bank azért állapította meg alacsonyan az elején a kockázati prémiumot, hogy olcsó legyen a termék, és így minél több vevőt vónzon, de ez az ő baja, ezt nem nővelhette volna utólagosan. Szépítettek az adósok.

Az igazságos az lenne, ha az utolsó tételt a bankok állnák, az első kettőt az adósok. Hogy mi lesz valójában, azt majd a Kúria mondja meg. Remélem, annyi jó kisül az egészből, hogy ezután mindenki megköveteli, hogy részletesen magyarázzák el, hogy az a hitel, amit fel akar venni, milyen költségekkel, kockázatokkal jár. A gond az, hogy nagyon sokan várják azt a csodát, hogy érvénytelen lesz a szerződés, tudják, hogy amúgy is mindig kilakoltatási tilalmat rendelnek el, ők nmár em akarnak fizetni. Egyre többen akarnak úgy gondolkodni,  hogy 10 milliót vettek fel, ők 10 milliót már visszafizettek, hagyják őket békén. Szeretnének megfeledkezni a kamatról, vagy arról, hogy azt minden évben fizetni kell a fennmaradó tőketartozás után.