A miniszterelnök szerint a bíróságoknak két kérdésre kell válaszolniuk:
- a hitelfelvevő árfolyamveszteségét kinek kell viselnie, az embereknek vagy a bankoknak?
(Orbán Viktor szerint: A jó erkölcs azt diktálná, hogy a bankok viseljék az árfolyamveszteséget, miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek, és erősebbek az adósoknál.) - szabad-e a bankoknak egyoldalúan kamatot módosítaniuk?
(ez a kérdés is egyértelműen súgalja a választ)
Tegyünk fel mi is hasonló kérdéseket!
- Ha kötvényeket veszek hitelből, aminek szintén van árfolyama, így árfolyam kockázata, akkor kinek kell viselni a veszteséget, ha rosszul alakulnak a dolgok?
- Ha nyereséges az ügylet, akkor kié a nyereség?
- A lakóház élvezhet-e olyan speciális védelmet, hogy azt semmilyen körülmények között nem lehet elveszíteni? Ha igen, akkor egy házra lehet-e zálog jogot bejegyezni?
- Megígérték, hogy november 1-én megoldják véglegesen a deviza kérdést a kormány. Ez teljesült?
- Szabad-e a jegybanki alapkamathoz kötni egy kamat nagyságát?
- Ha a miniszterelnöknek lesz igaza és a bankoké a kockázat, akkor a bankok biztonságosak-e?
- Kiszámolható, hogy a devizahitelesek mennyit nyertek a különböző segítségekkel, a forinthitelesek is kapnak átlagosan ugyanennyi pénzt? És a hitel nélküliek?
Szerintem fontos lenne, hogy olyan társadalom legyünk, amely felelőséget vállal, amelynek nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak. Ideje felnőni és nem mindig állambácsitól várni a megoldást mindenre. Jó lenne, ha árokba csúszok, akkor valaki fizetné a kárt. Ha nincs biztosításom, akkor ezt miért várom el az államtól? Ha a deviza kölcsönre nem kötöttem biztosítást (fedezeti ügylet: azzal a céllal kötik, hogy a más ügyletekből származó árfolyamveszteséget ellensúlyozzák a fedezeti ügylet nyereségével), akkor miért várjuk, hogy más megtérítse a kárunkat. Hogy a biztosítás pénzbe kerül? Igen, ez így van.
