HTML

Kérdezzünk bátran! A nem tudással nincs gond, ha merünk tenni ellene.

Devizaadós mentés 127. rész

2013.07.18. 09:11 Steve123

Egy brazil szappanopera 8. évada után már nehezen követjük, hogy Esmeralda kibe is volt szerelmes korábban, hogy Jose és Carlos éppen most utálják-e egymást, vagy megjelent-e már az ikertestvér vagy az egy másik sorozat volt. A devizaadósok megmentése is egy ilyen végtelen történet. Meg sem próbálom összegyűjteni, hogy mi minden történt ez ügyben, mert reménytelen és felesleges is. Mindig csak az aktuális rész számít.

Navracsics lényegében arról beszélt, hogy "nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok - az árfolyam elszaladása - miatt válik képtelenné tartozása fizetésére". Azt sejteti, hogy lesznek még fordulatok az ügyben. Megjelenik a volt a feleség az esküvő előtti napon. 

Lehet vitatni, hogy jogos-e bármilyen segítség is a deviza hiteleseknek. Tényleg nem gondolták, hogy ennyire fog gyengülni a forint, de ezt a kockázatot vállalták. Ha valaki felteszi a pénzét a pirosra és bejön, akkor örül, ha viszont fekete lesz, akkor az egy "rajta kívül álló ok"? Igazságos azon adófizetők pénzéből megmenteni a devizahiteleseket, akik annak idején a forint hitelt választották, vagy saját lakás helyett, albérletben vagy szülőknél húzták meg magukat? Bölcs dolog a magyarországi bankokat halálra adóztatni? Ezt nem fogja megszenvedni a növekedés?

Tudom a politikus nem ezeket a kérdéseket teszik fel. A politikusok szeretnek jót tenni. Főleg olyan választópolgárokkal, akik sokan vannak. 

Az igazi kérdés a 127. Miért kell ezt ilyen hosszan húzni? Értem, hogy folyamatosan lehet tőkét kovácsolni az újabb és újabb megmentésből, de szerintem ezt ellensúlyozza a bizonytalanság. Mi lesz holnap? Jön a 128., 129. rész is? Esetleg inkább bevezetik betét lekötési adót? (Szigorúan a bankok fizetnék ez is.) Tudja bárki, hogy mi lesz? A Fideszen belül van egy mesterterv a devizahitelesek megsegítésére, ami egyszer majd összeáll egésszé? A 127. mentés után hihetjük még ezt? 

Egy szülő úgy áshatja alá a tekintélyét, hogy hagyja, hogy a gyerek rábeszélje nyalókára, akkor is amikor nem akar venni. Azt mondja, hogy nem, nem és nem, aztán mégis megveszi. Nem azt teszi ami helyes, hanem ami pillanatnyilag a legkönnyebb. 

Nem tudom, hogy mennyit szabad segíteni a devizahiteleseken. Ne felejtsük el, hogy az állam pénze, az a te adód, az Erste bank pénze, az osztrák befektető pénze. Ezekből a pénzekből lehet adni méltányossági alapon a devizahiteleseknek. Könyörgök legyünk következetesek, egyszer adjunk és kész! Ne lebegtessük, hogy majd az öszi ülésszak alatt talán hozunk egy rendeletet.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdezzbatran.blog.hu/api/trackback/id/tr965412614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

==T== 2013.07.19. 13:15:22

Ugye amikor a rendszerváltás után a lakáshiteleseknek hirtelen jóval többet kellett fizetnie a hiteleik után, mint az eredeti szerződésekben állt, akkor a bankoknak nem volt gondjuk ezzel az elvvel.

Akárhogy is nézzük, a 29-es óta legnagyobb gazdasági világválság + a hazai liberális gazdaság- és társadalompolitika látványos összeomlásának kombinációja nyugodtan felfogható Vis Maiornak.

Steve123 2013.07.19. 13:23:34

@==T==: "nyugodtan felfogható Vis Maiornak"
A gond csak az, hogy a devizahitelesek után lassan az OTP-t is meg kell menteni. Már Csányi is árulja a részvényeit.

Bobemara 2013.07.19. 20:08:19

A rendszerváltáskor volt választási lehetőség: 15% kamat a teljes összeg után (az ennek megfelelő törlesztőrészlettel a hátralévő futamidőre), vagy az aktuális piaci kamat a még fennálló tartozás felére.

Arra nem emlékszem, hogy mennyi volt a piaci kamat, de arra igen, hogy a HVG-ben volt részletes tájékoztatás, táblázatos formában, mindenféle kölcsönre és futamidőre, amiből jól látszott, hogy a félösszeg utáni piaci kamat az én esetemben úgy 40%-ig kedvezőbb.

Ezért ezt is választottuk, arra gondolva, hogy ha sikerülne spórolni, akkor a fele kölcsönösszeg könnyebben összeguberálható. És bejött, a kamatok nem szaladtak meg, úgy 3-4 év múlva a még fennálló hátralékot simán befizettük egyben. Miközben csak egy minimális összeggel (3-400 Ft-tal) fizettünk többet, mint aki az első verziót választotta.
süti beállítások módosítása