Kérdezz bátran!

"Magyarország, minden országok legrosszabbika. Máshol jól élnek az emberek, jogbiztonság van, nem akar kivándorolni a fél ország." Sokszor találkozik az ember ilyen véleményekkel. Jó érzés sopánkodni és mondogatni, hogy a szomszédban zöldebb a fű. A devizahitelmentést viszont rólunk másolták a lengyelek. Ráadásul sokkal durvábban, mint nálunk. Az ő csomagjuk olyan, mintha 170 forintos árfolyamon forintosították volna a frankot. Most éppen 288 forint az árfolyam. 

Mivel most nem rólunk van szó, talán objektívebbek tudunk lenni. Az alapvető kérdés, hogy ki viselje az árfolyamkockázatot. A józanész szerint a devizahitelesnek kell viselnie 100%-ban. Ne felejtsük el, hogy a frank gyengülhetett is volna. Akkor bankok követelhettek volna pénzt a betétesektől? Ha egy lengyel nem akart árfolyam kockázatot, akkor választhatott volna zloty hitelt is. Ha még mindig azt hiszi valaki, hogy ez átverés, akkor tegyük fel, hogy van 10 ezer frankom. Ha nekem kedvezőtlenül változik az árfolyam, akkor kit is kéne perelnem?

Hogyan lehetett volna máshogy megoldani a problémát? A lengyel kormány kivethetett volna adót a bankokra, és a pénzt támogatás formájában odaadhatták volna hiteleseknek. Politikailag könnyebb volt a bankokat vádolni, így az erkölcsi felelőség is az övék lehet. Ha ezt a gondolatmenetet tovább vinnénk, akkor a banki vezetőket, alkalmazottakat börtönbe is lehetne dugni. Ezt senki nem akarja, elég ha a bank pénzét veszik el.

Eljutottunk a lényegig. A bankot bármikor meg lehet kopasztani, az emberek még helyeselnek is hozzá, elvégre a bank gonosz. Pedig a bank a részvényesek tulajdona. Egyesek magánszemélyek, mások cégek, de ezek a cégek is valakiknek a tulajdonában van. Az ilyen fajta szabályozással az állam az ő zsebükből veszi ki a pénzt. Vajon most ki gondolja, hogy Lengyelországban jogbiztonság van? Hogy nem hoznak holnap egy másik olyan törvényt amelyek egyesektől elveszik a tulajdonukat? Vajon mikor leszünk mi az egyesek?

Lázár János: "Nyugodjanak meg, többet fognak fizetni ezek a cégek, mint az eredetileg tervezett 40 milliárd forint volt. Annyival többet, ami elveszi majd a kedvüket attól, hogy feljelentsék Magyarországot."

- Apu ez nem igazságos. Azt mondtad, hogy az egykulcsos adó igazságos, engem mégis több kulcsossal szívatsz. Kérdezzük meg a bíró bácsit, hogy erről mit gondol. 

- Kuss legyen hülye gyerek. Nem érdekel, hogy mit mond a "bíró bácsi", úgyis az lesz, amit mondtam. Én vagyok a felnőtt, te meg csak egy zabigyerek. 

Ennél arrogánsabb szituációt nehéz elképzelni. Kérdezzük meg Lázártól, ha ezek után merjük, hogy minden állami intézkedés, szabályozás tökéletes? Ha így van, akkor tényleg felesleges a bírósághoz fordulni. Más cégek, állampolgárok is számíthatnak hasonló eljárásra? Ha mondjuk a NAV megbírságol és vitatni merem, akkor számíthatok a terrorelhárítókra? Miért igazságos, hogy a Coop-ok különálló boltokként a legkisebb sávban adózzanak, a Spar, Tesco pedig egy cégként a legnagyobban? Amennyiben a Spar boltonként hozna létre céget (ahogy a Coop), akkor ő is alacsony kulcs szerint adózhatna, vagy ez csak arroganciájának egy újabb jele lenne? 

Egy szög miatt a patkó elveszett,
a patkó miatt a ló elveszett, 
a ló miatt a lovas elveszett,
a lovas miatt a csata elveszett,
máskor verd be jobban a patkószeget!

Talán mindenki ismeri a fenti gyerek mondókát, és az életben is tapasztaljuk, hogy sokszor jelentéktelen dolgoknak komoly következményei vannak. A Quaestor kártalanításban a patkószeg egy hiányzó mondat a kártalanítási törvényből, amiben szerepelni kellene, hogy az állam készfizető kezességet vállal a BEVA felé. E hiányzó mondat miatt, most mindenkinek kétszer kell majd bemenni az OTP-be a kártalanítás miatt. Talán mondanom sem kell, hogy mekkora sorok kígyóznak most ott. Az ügyintézők csak adatot egyeztetnek, papírokat töltögetnek szüntelen. 30 ezer ügyfélnek és az OTP-nek lopják az idejét. Kétszer!! Hol vannak ilyenkor a bürokrácia csökkentés szlogenjei? 

Azt már megemlíteni sem merem, hogy már az egy bankba kutyagolás is több a keleténél. Az igényléssel együtt meg lehetett volna adni egy bankszámla számot és ennyi. Sőt minden igénylést az állam ellenőrzött, vagyis minden szükséges adatuk megvolt még igénylésre se lett volna szükség. Ne adj úr isten, az ügyfélkapun keresztül is lehetett volna ügyet intézni.

Ha józan paraszti ésszel nem gondolja át a jogalkotó, hogy milyen hatása lesz egy törvénynek, egy szabályozásnak, ha nem látja, hogy mi lesz, ha kihagyja a szöget, akkor marad a bürokrácia, az adjuk meg 10 helyen az ideiglenes lakcímet, és a végén nem érti, hogy miért veszik el a csata.

Halljátok? Kopp, kopp, kopp. Ez a Quaestor károsultak álla, miután kinyitották a kárpótlási levelet. Törvény írja elő a kárpótlást, de mindenki csak egy részét kapja meg, mondván, hogy az MNB nem ad hitelt. Na ne röhögtessenek! Ezentúl én is mondhatom, hogy az adó vagy illetéknek egy részét fizetem csak be, mert nincs rá keret. Vagy száguldozhatok 200-al, mert sietek? Tetszés szerint eldönthetem, hogy melyik törvényt tartom be és melyiket nem?

Az ominózus levélben ígérik, hogy a maradékot majd később kifizetik, de ezek után ki hisz nekik? Meg, hogy számolják a maradékot? Gondolom ezt is majd az utolsó pillanatban találják ki. A mostani levélbe még véletlenül sem lehetett beírni, hogy mennyi jár még. Akkor túl egyértelmű lett volna a helyzet. 

Ezektől mind eltekintve azért még van két kérdésem? Négy hónap alatt hány embert tartoztattak le, hány embert ítéltek el? Igaz, hogy túlterheltek a bíróságok, de a dolog súlya miatt talán már megszülettek az első hitéletek. Nevessetek nyugodtan! Tudom, hogy naiv vagyok. Én meg rajtatok nevetek. Hát tényleg az a normális, hogy senki sem felelős? Se a tulajdonos, se a felső vezetés, aki asszisztált, se akik, a kettős könyvelést végezték, se az ellenőrök, se a könyvvizsgálók, se a felügyelet? Csak és kizárólag az a 30 ezer ember, aki elhitte, hogy nem lopják el a pénzét?

A második, még ennél is fontosabb kérdés, hogy hol van a pénz? Mennyi lett meg a 200 milliárdból? Meddig tudták követni a pénz útját? Milyen lépéseket tettek? Hány ember dolgozott ezen? Amit eddig nem találtak meg, azt ezután se fogják, szóval nagyon várjuk a tájékoztatást! Még 1,6 milliárd is hatalmas összeg, hát még a 200 milliárd. Hol van 15-20 ezer lakás ára? Ez már egy közepes város.

A Béres névnek jó csengése van. Ki ne hallott volna már a Béres cseppről? Beleillik a Gyulai kolbász, a Tokaji bor, a Rubik kocka sorába. Első hallásra tehát jó ötletnek tűnik, hogy 1,6 milliárd forinttal támogassák a Béres gyárat Szolnokon. Végtére is 60 új munkahely jön létre.

Azért számoljunk egy cseppet! Tegyük fel, hogy átlagosan 300e forint bruttó fizetést kap ez a 60 ember egy hónapban. Egy évre az 300e *1,27*12*60 = 275 millió ft, vagyis az 1,6 milliárdból kb. 6 évig lehet fizetni mindenféle beruházás nélkül.

Vagy tekintsük azt, hogy 3.2 milliárd volt az eddig beruházás értéke. Az 1.6 milliárd ennek pont a fele. Nem lett volna logikusabb, ha az 1,6 milliárdért fejében az állam kap 33% százalékos tulajdonrészt?

Mennyire örülne minden vállalkozó, ha hirtelen kapna 50%-os támogatást egyedi kormánydöntés alapján. Sajnos ez a gondolkodásmód, az egész "hozzuk helyzetbe a hazai vállalkozásokat", azt eredményezi, hogy mindenki azon igyekszik, hogy a tűz közelébe kerüljön, mert igazi pénzeket így lehet szakítani, nem hagyományos vállalkozással.

Mellesleg Béres József becsült vagyona 17 milliárd forint.

Utólag sokan mondják, hogy a Quaestorba berakni a pénzt felelőtlenség volt, nyilvánvaló, hogy a 6-7-8%-os kamatot nem lehet kitermelni. Ennek ellenére a pénzügyi felügyelet sok-sok éven át nem talált semmi kivetnivalót a működésében, a könyvvizsgálok szerint is minden rendben volt, sőt önkormányzatok, de még minisztérium is tartott ott sok száz millió forintot. A lényeg már nem ez, hanem az, hogy hoztak egy törvényt a kártalanításról 30 millióig. Ez volt az egyetlen módszer arra, hogy az országos felháborodást, az egyre kellemetlenebb kérdéseket elnémítsák. Többször elhangzott, hogy július végére már tényleg mindenki pénzéhez jut.

Most jön a hír, hogy mégse 30, hanem csak "egyelőre" 6 millióig szól a kártérítés és csak a fiktív kötvényekre. Az indoklás, most kell kapaszkodni, mert az MNB nem ad hitelt. Tényleg ennyire rosszban van a Orbán Matolcsyval? Egy most életben lévő törvényt figyelmen kívül lehet hagyni, mert az alkotmány bíróság vizsgálódik? Ezentúl ez mindig így lesz? Ahányszor benyújtanak egy alkotmánybírósági beadványt, vagy mondjuk egy népszavazási kezdeményezést, akkor nem kell végrehajtani a törvényt?

A mesebeli szegény lány vitt ajándékot meg nem is. Ilyen lesz a mostani kárpótlás is. Úgy gondolják, hogy már elült a vihar, vissza lehet szívni az ígéreteket. Az oszd meg és uralkodj elv is azt mondja, hogyha a 30 ezer ügyfélből 20 ezret kárpótolnak, akkor a maradék 10 ezer mehet a lecsóba. A fiktív, nem fiktív kötvényekkel is lehet kavarni, hiszen ki tudja azt ellenőrizni.

Lehet, hogy az alkotmánybíróság mindent rendben talál majd, akkor felesleges volt a feszültségkeltés. Ha nem, akkor csak a kormányon múlik, hogy úgy fogalmazza meg a törvényt, hogy az rendben legyen. Kérek mindenkit, hogy két dolgot kérdezzen az illetékesektől?

Tényleg nem tud az MNB hitelt adni?

Tényleg figyelmen kívül lehet hagyni életben lévő törvényeket?

"A görögök az eu-s hiteleikből eu-s árukat vettek, vagyis a pénz már visszakerült az eu-hoz."

"Megszorításokkal csak további visszaesést okoznak. Pont, hogy élinkítésre van szükség, minimálbér emeléssel, állami ösztönzéssel."

"Politikai játszmák miatt az eu és az imf szándékosan akarja tönkretenni Görögországot."

"Ha lenne drachma, akkor minden gond megoldódna, mert azt könnyű leértékelni."

Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el mostanában, többször közgazdászok szájából is. Mintha egyre több ember Dávid és Góliát harcának tekintené az eseményeket és az elnyomott Görögországnak szurkolnak. Kérdezzünk kicsit többet a könnyű megoldások ismerőitől. Ha például átváltják a bankbetéteket drachmára és az elértéktelenedik, az nem fogja tönkretenni a betéteseket? Ha az export jobban megy a gyenge árfolyam miatt, akkor mi lesz az importtal? ...

Puerto Rico az USA része, 4 millió lakosa van. Egy amerikai ismerős mondta ma, hogy a puerto ricoi kormányzó kijelentette, hogy az adósságuk kifizethetetlen. Vajon hány ország van még Görögország mellett, amely úgy gondolja, hogy a tartozása egyszerűen túl nagy azt már nem is lehet visszafizetni? Meg különben is az előző kormány tehet róla, nem lehetett előrelátni, hogy ez meg az történt, a korrupt politikusok fizessék vissza, kizsákmányolnak minket a magas kamatokkal, stb.

Hány város, cég vagy magánember érzi úgy, hogy túl nagy a hitele és az egyetlen út az adósság elengedés. Nem ördögtől való gondolat ez, mert hacsak nem a maffia tagja vagy, akkor kényszeríteni nem tudod az adóst. Meg ott van a felebaráti szeretet is. Sokan önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. 

Milyen lesz a világ, ha az adósságelengedés nem a kivétel lesz, hanem a főszabály? Ha Görögország és Puerto Rico után egymás után állnak be az adósságeltörlésért a sorba? Te fogsz kölcsön adni?  

PS: Ilyenkor persze mindenki azt mondja, hogy nem kellett volna eladósodni. Csakhogy "az a kormány, aki megpróbál spórolni, megbukik, és a választanak helyette egy olyat, aki leígéri a csillagokat az égről."

Június 27-én, négy nappal a csőd előtt. Ciprász görög miniszterelnök ezeket mondta:

"Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő."

"Zsarolással ránk akarnak kényszeríteni egy se vége se hossza megszorító programot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábunkra álljunk."

Ismerős a retorika? Összefogtak ellenünk, Brüsszelből diktálnak, nem egyenlően mérnek minket. Mindenki hibás! Csak mi nem. A tücsök és a hangya eredeti változatában a tücsök éhen halt. Később ez szociálisabb lett, mert a hangya adott a tücsöknek élelmet, így az kihúzta a telet. A legújabb görög változatban, a hangya a gonosz, aki aljas cselekkel vette rá a tücsköt a kölcsönök felvételére, most meg olyan diétát ír elő, amibe éhen halna az ártatlan tücsök.

A görögök első érve, hogy a takarékosság csökkenti az emberek pénzét, így azok kevesebbet tudnak vásárolni, a cégek eredménye romlik, így kénytelenek tovább csökkenteni a béreket. Ha ez tényleg így működne, akkor elég lenne csökkenteni az adókat és a meglóduló gazdaság bőven ellensúlyozná a kiesést. Ezt az érvelést is hallottam már.

Görögországot most "zsarolni" akarják, hogy fizesse vissza a tartozását. A hitelezők célja ennyi és nem több. A miként már a görögök dolga. Csinálhatták volna úgy, hogy ne mélyüljenek a társadalmi egyenlőtlenségek, ne zilálódjon szét a munkaerőpiac, stb. Nem tették, mert egy cél lebegett a szemük előtt. A minél nagyobb adósságelengedés. Ennek érdekében most eljátsszák a hattyú halálát, de ez olyan játék, amibe ténylegesen bele lehet halni. (kikerülni az eu zónából)

Ciprász olyan ígéretekkel nyerte meg a választást, amit nem lehetett betartani. Ekkora békát nem voltak hajlandóak lenyelni a hitelezők. Mondhatta volna Ciprasz, hogy nem tartom be az ígéreteket (emiatt többször nem választanak meg), de az euro zónában tartom az országot. Ehelyett Pilátust játszva mossa kezeit, legyen népszavazás. Azért világossá teszik, hogy mit fog a nép mondani (elég a kérdést megfelelően feltenni, erre is láttunk példákat). "A nép válasza hangos nem lesz. Minden görög nemmel fog szavazni."

 Hogy milyen szörnyű a görögöknek legyen itt egy ábra. (vásárlóerő paritáson: az adott ország árait figyelembe véve). Félreértés ne essék, szimpatizálok azzal a nyugdíjassal, akinek csökkentik a nyugdíját vagy a dolgozóval, akinek növelik az adóját, de az adósságot mégis csak meg kell (kellene) fizetni.

Mit jelent egy állam csődje?

Azt, hogy nem fizeti meg a lejáró tartozását, részben fizeti meg, késve fizet, a kamatot nem fizeti. Ilyenkor az adós mindig ködösít, nem is jogos a tartozás, a nyugdíjak fontosabbak, mint a nemzetközi karvalytőke, kihasználták az országot, az előző kormány adóssága nem is számít, stb.

Akkor el kell engedni az adósságot?

Lehet, hogy nincs más választás, de ilyenkor mindig azt mondják, hogy ez egyszeri, rendkívüli eset volt, ami nem ismétlődhet meg. Ezzel próbálják csökkenteni az erkölcsi kockázatot (moral hazzard). Ha a görög adósság egy részét elengedik, akkor a magyar, spanyol, adósság egy részének az elengedését is követelni fogják. Elvégre így igazságos. A mi adósságunk is fenntarthatatlan. 

Mi lesz a csőd után?

Senki nem tudja. A csőd után egy jó ideig nem számíthat hitelre Görögország, de az idő halad és a megfelelő méretű kamat meggyőzi a befektetőket. (Viszont, vannak sokkal sötétebb lehetőségek is).

Miért kell hitel egy államnak?

Mert többet költ, mint a bevétele. Utakat épít, nyugdíjakat fizet, iskolát tart fenn, de mindenre nem futja az adóbevételekből.

Akkor kevesebbet kell csak költeni?

Igen. Csakhogy, ha te vagy az a nyugdíjas, akinek csökkenteni akarják a nyugdíját, amiért megdolgoztál, a te városodban akarják bezárni a korházat, a te gyógyszered támogatását csökkentik, a gyereked iskoláját akarják bezárni, akkor te is tüntetni fogsz. Ugyanazok, akik szeretnék elkerülni a csődöt, nem szeretnék megfizetni ennek az árát. Ezt a politikusok is tudják, szeretnék megnyerni a következő választásokat, ezért javasolják a gazdaságélénkítést?

Az mi?

Legyenek kisebbek az adók, így több pénz marad az embereknél, amit elköltenek, ami keresletet generál, ebből beruházás, új munkahelyek lesznek és a több ember a kisebb adókulccsal is többet adózik összegszerűen, mint korábban. Sőt, vegyünk fel újabb hiteleket, ami elindít egy hasonló folyamatot és a nagyobb adóbevételből ki lehet fizetni a kamatokat.

És ez működik?

Nem az. Ha ilyen egyszerű lenne, akkor minden ország ezt csinálná. 

Akkor mi a megoldás?

Megegyezni a hitelezőkkel, elkerülni az azonnali csődöt. Átalakítani az országot, hogy legyen versenyképes gazdasága, beleégetni az emberek tudatába, hogy ne hagyják egyetlen politikusnak se eladósítani újból az országot.