Kérdezz bátran!

Ha nyersz kétmillió forintot, akkor mit csinálsz? Elviszed a családod ebédelni étterembe, megveszed a gyereknek a biciklit, amiért eddig rágta a füled, de aztán észbe kapsz és a maradékot a hiteled törlesztésére fordítod. Ezt a józan logikát követte a jogalkotó, amikor bevezette az adósságszabályt. Ha növekszik a gazdaság (talált pénz), akkor felét használják el, a másik fele menjen államadósság törlesztésre. Görögország példája után talán senkinek nem kell magyarázni, hogy mi történik, ha az állam korlátlanul költ. Az adósságképletben persze szerepel az infláció is, de az most alacsony és az egyszerűség kedvéért eltekinthetünk tőle. Minden állam abban reménykedik, hogy az adósságot az előbb leírt módon ki tudja nőni. Ha ez ilyen egyszerű, akkor mi a gond? A talált pénzt az állam már elígérte. Színt kell vallani, hogyha a talált pénz 50%-t túl sok adósságtörlesztésre fordítani, akkor mennyit kéne. 40%-t, 20%-t vagy esetleg csak 10%-t? Valószínűleg nem a százalékot csökkentik le, hanem egy teljesen más képletet találnak ki (amitől persze a lényeg nem változik). Az senkinek sem fordul meg a fejében, hogy az államadósságot, mint minden adósságot, akkor is illene csökkenteni, ha egyáltalán nincs talált pénz, ezért a növekedés az egyetlen lehetőség. Te mit gondolsz?

A kiszámíthatóságról meg csak annyit, hogy a törvényt meghozták, de rögtön 2016-ra halasztották az alkalmazását. Most eljött a 2016-ös költségvetés is és vagy megint halasztanak vagy inkább teljesen átírják a törvényt.

Update 2015. 05. 13: "A kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett."

Fordítás: A talált pénz elköltése folyó kiadásokra segíti a gazdasági növekedést, ezért ezt kell tenni. Ugyanakkor az államadóság csökkentésére is költeni kell ugyanebből a talált pénzből. 

Az MSZP azt javasolja, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 28.500 forintról 40.000 forintra növeljék. Azzal érvelnek, hogy ez 2008 óta nem változott, milyen gonosz a kormány, hogy a kisnyugdíjakat még inflációval sem növeli.

Ne felejtsük el, hogy 2008-ban az MSZP volt hatalmon, sőt 2009-ben is és a 2010-es költségvetést is ők készítettetek. Azt is megszoktuk már, hogy az aktuális ellenzék nagyon könnyen javasolja, hogy csökkentsék az adókat és növeljék a juttatásokat. Az igazi gond, hogy még mindig nem vált el az emberek fejében és a politikai szóhasználatban sem, hogy mi a nyugdíj és mi a segély. A nyugdíj az az összeg, amire az ember jogosultságot szerzett a befizetett nyugdíjjáruléka által. Ez nem alamizsna, nem segély, ez egy államnak adott kölcsön, ami visszajár. Ha nem kapja meg valaki, akkor joggal veri az asztalt. A segélyt azért adja a társadalom (nem az állam, hanem az adófizetők), mert könyörületes. Nem az igazságosságot nézi, mert akkor nem adna, hanem ad annyit, hogy ne halljanak éhen emberek. A segély nem jár. Képzeljük el mi lenne, ha egy utcai kéregető beperelne, hogy nem dobtam a kalapjába.

Ha valaki végigdolgozott 40 évet minimálbéren, akkor 80 ezer forint körüli nyugdíjat kap. A nyugdíjminimumot azt kapják, akik csak nagyon keveset dolgoztak. Azt hívjuk nyugdíjnak, ami a nyugdíjjárulék után jár! Ha csak 20 ezer, akkor annyi. A maradék 8.500 forint már segély!

Így már teljesen más a leányzó fekvése. A segélyemeléssel az emberek nagyobb része (akik tisztességesen dolgoznak vagy dolgoztak) nem ért egyet. Félreértés ne essék, nem sajnálom én a segélyt senkitől sem (ha jut rá). Talán én is megszavaznék valamennyi emelést. Azt viszont elvárom, hogy csak az igazi nyugdíjat hívjuk nyugdíjnak!

16% helyett 15%-os személyi jövedelem adó lesz jövőre. A hírrel a kormány próbálja magát fényezni, hogy milyen sok pénzt hagy az emberek zsebében havonta, és az évente mennyi. Lám ilyen jó kormányunk van! Sokak véleménye mégsem ez. "Miért csökkenti a kormány az adókat, amikor így sincs pénze? Tegye inkább rendbe a korházakat vagy fizesse az államadóságot." Örülök, hogy vannak olyanok, akiknek fontosabb az ország jóléte, mint hogy több legyen a fizetése.

A miért érdekes kérdés. A kormány népszerűségét alaposan csökkentette az internet adó, a vasárnapi boltbezárás, vagy éppen a kitiltási botrány. A csökkenés ellen pedig valahogy küzdeni kell. Ilyen egyszerű ez. Ha már úgy is 9%-ra akarják csökkenteni az szja-t, akkor több lépésben teszik meg , hogy maximalizálják a hírértékét. 

Szerencsére rossz elgondolásból is lehet jó eredményt elérni. Nálunk az újraelosztás mértéke nagyon magas a környezetünkhöz képest. Minél nagyobb az újraelosztás, annál nagyobb a társadalmi veszteség. Az emberek hatékonyabban tudják elkölteni a saját pénzüket, mint ahogy az állam újraosztja az adónkat. 100 ft beszedett adóból csak 60 ft-t költenek el hasznosan. A többi bürokrácia (a beszedés és elosztás költsége), korrupció, pazarlás. Ha csökkenne az újraelosztás, akkor jobb lenne az arány, mondjuk csak 30 forint menne a lecsóba.

Melyik adót érdemes csökkenteni? Az enyémet, mondja mindenki. Egy politikusnak a teljes társadalmi hasznosságot kell(enne) tekinteni. Azokat a kis adókat kell megszüntetni amelyeknél többe kerül a leves, mint a hús, vagy azokat, amelyek ártóak, piac torzítóak. Az utóbbira példa a bankadó. Szerencsére kezdik belátni, hogyha kivéreztetik a gazdaság egyik legfontosabb részét, a bankokat, akkor azt a gazdaság is megsínyli. 

Az adócsökkentés helyett sokkal fontosabb lenne az egyenes beszéd. Még, hogy 16%-os az szja! A munkaerő-piaci járulék 1,5%, az egészségbiztosítás 7% (ráadásul még azt is két tételben számolják). Mik ezek, ha nem adók? Mindegy, hogy hívjuk őket. Az egészségbiztosítást, akkor nem adó, ha fix összeget kell befizetnie mindenkinek, hiszen mindenki ugyanazt az ellátást kapja. Ha százalékot vonnak, akkor ez egy szimpla szja, csak jobban néz ki több részbe vágva, mint egyben mondani, hogy 24,5%. A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó ezt további 27%-al növeli. Egyedül a nyugdíjat nem számolom ide, mert elvileg a nyugdíj a befizetéssel lesz arányos, de félek, mire arra kerül a sor, akkor a "járna, de nem jut" bölcsességével fogok megismerkedni. A szakképzési járulék még 1,5%. Mindennel együtt már 50% körül járunk. Először öntsünk tiszta vizet a pohárba, aztán beszéljünk adócsökkentésről. A 16%-os szja ugyanolyan csúsztatás, mint az ingyenes iskolai ebéd. Az adóból fizetett ebéd nem elég hangzatos.

Azt sem említik, hogy az adócsökkentésnek kell, hogy legyen költségcsökkentés vonzata. Tudom, hogy a politikusok meg tudják magyarázni, hogy nő a gazdaság, meg Magyarország jobban teljesít, de azt tartanám tisztességesnek, ha azt mondanák. Csökkenjen az szja, ha egyúttal a szocpol is (vagy más kiadás). Tudom, hogy sokan hinni akarnak a mesében, de ideje lenne felnőni. Ha egy politikus egy döntésnek csak a jó oldaláról tud beszélni, akkor ott sem készült semmilyen hatástanulmány. 

A Quaestor botrány kapcsán sokan szembesültek azzal, hogy több milliós megtakarításuk hirtelen semmivé lett. A kormány valamilyen szinten rendezni akarja a dolgot, de sokkal hatékonyabbnak kell lennie a felügyeletnek és sokkal tudatosabbnak kell lennie a vevőknek. 

Vannak teljesen legális módszerek is arra, hogy nagy összegeket bukjanak a gyanútlan vevők, ez pedig a befektetési jegyek rejtett költsége. Tegyük fel, hogy valaki megunja a szuper alacsony banki kamatokat, de a részvények közül nem tud választani. A bankos kisasszony készséggel magyarázza a megoldást, befektetési jegyek. A vevőnek csak annyi a dolga, hogy megvegye a befektetési jegyet és az így összegyűlt pénzt profi szakemberek befektetik különböző részvényekbe, kötvényekbe. Mivel több dologba fektetnek be, így csökken a kockázat és értik a fiúk a dolgukat, nézzük csak meg, hogy a (BUX) index követő befektetési jegy (CIB bank) mennyit növekedett az elmúlt két hónapban. (2015. április 11-én készül a bejegyzés.) Milyen költség van? Kérdezi a rafinált befektető. Visszavásárláskor fix 1000 ft, jön a válasz. Hát az nem sok, ha mondjuk, 10m forintot fektet be valaki. Nézzük a csúsztatásokat!

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre. Ezt ki is írják a bankok, de mégsem azokkal a példákkal jönnek, amikor vesztett valaki a befektetésén. Azt sugallják, hogy az elmúlt két hónap emelkedése folytatódni fog. Aztán vagy be jön, vagy nem. Hiába dolgoznak, fektetnek be profik helyettünk, a tuti receptet ők sem ismerik. De azért csak többet tudnak, mint az átlag, nem? Ezt sem garantálja semmi. A példában ezért is választottam index követő befektetési jegyet, mert ott a befektetési jegy szigorúan követi a BUX indexet, nem múlik semmi a szakemberek okosságán.

1000 ft visszaváltási költség. Ez igaz, ezt tényleg levonják, de a TER mutató-t nem reklámozzák. A befektetési jegyek mögött lévő részvényeket adják-veszik, tárolják, aminek költsége van. Ezt a költséget és a hasznot is meg kell fizetnie a vevőknek. "Nem akarják őket összezavarni", ezért mindig a nettó árát adják meg a befektetési jegyeknél (a bruttó - a költségek). Ez a teljes érték 1-5% körül van, ezt hívják TER (total expense ratio)-nak. Ha egy befektetési jegy TER-je 3% és bruttó 10% hozamot ért volna el, akkor az nettóban csak 7%. Ha bruttó -2%-t, akkor az -5%. 

16% adó + 6% eho mellé miért ne férne el, még a 3% TER is? Mert az első kettő az eredményre, a TER a teljes összegre vonatkozik. Ha 10m forint részvény éves befektetésnek pont 0% a hozama, akkor annak az adója 0 ft, ugyanez befektetési jeggyel 30e forintba kerül. Ráadásul a TER-t nem lehet az adóbevallásban elszámolni! Szépen elrejtették. Rá-ráadásként részvény után nincs eho, részvény alapú befektetési jegy után van.

 Nézzünk egy valós példát.

2011. júliusban vesz valaki mondjuk 10m forintért bux index követő befektetési jegyet. 2015. áprilisban még 3% mínuszban van a tőzsde, de a befektetési jegyek 14%-al érnek kevesebbet. Ha szerencsésebb időben vásárolt, mondjuk augusztusban, akkor a BUX index 19% pluszban van, a befektetési jegy csak 8% pluszban. Ne felejtsük el, minden évben fizetni kell a TER-t.

Természetesen a részvény sem költségmentes. Van vételi és eladási költséget, 0,4%-0,55% és van állománytartási díj, 0,04-0,1% / év (CIB). Házi feladat: Mennyivel járt volna jobban az ügyfél, ha a 10m forintjáért nem befektetési jegyet, hanem közvetlenül részvényeket vesz? Megoldás: Mindenképpen mínuszban van, de a befektetési jeggyel 1m-al többet vesztett, mint részvénnyel.

Tanulság: Ha elhiszed, hogy tényleg csak 1000 forintba kerül neked a befektetési jegy, akkor nagyon sokat fogsz bukni. A szabályozóknak itt is lenne feladata.

Update: 2015. 10. 21.

Ábra: A CIB indexkövető befektetési jegy változása az elmúlt 10 évben.

Ábra: A BUX index változása az elmúlt 10 évben.

A fenti két ábra az elmúlt 10 évet mutatja indexkövető befektetési jegy és a bux index szempontjából. A két grafikonnak nem ugyanaz a skálázsa, de jól látszik, hogy a BUX index 10 év alatt nem változott (vagy csak keveset) az indexkövető befektetési jegy viszont viszont határozottan lejebb van, 1.71-ről, 1.38-ra. Ez mímusz 20%! Na ez a (rejtett) költség és nem az 1000 ft-os visszavásárlási díj!

Technikai elemzést nem szabad az indexkövető befektetési jegy ára alapján készíteni, mert a költségek miatt a befektetési jegy ára folyamatosan megy le, rossz helyen lesznek a cél szintek. Arra vársz, hogy olyan 1.6-ra felmenjen az árfolyam, mert korábban ott oldalazott, de tényleges index szerint már a 21-22 ezer pont már a korábbi oldalazás szintje.

Lázár: "ha nem a pénzügyi szektor, akkor ki segítsen? A pénzügyi szektornak együttesen, kollektíven kell helytállnia"

Tisztelt Lázár Úr!

Értem a logikáját, de vigyük tovább a gondolatmenetet. A Quaestoré volt az ETO, az ETO-t az Audi is támogatta, ergo az Audinak kell megfizetni a kötvényesek kárát. Sőt menjünk tovább! Tarsolynak politikai kapcsolatai voltak / vannak. Ugye sejti mire gondolok? Fizessék meg a politikusok a kárt! Tudom, hogy a magyar politikusok nevén nincs sok pénz, de gondolom nem nehéz hozni egy törvényt, hogy a politikusok rokonai és barátai is vagyonukkal feleljenek. 

Üdvözlettel,

egy Quaestor károsult

Lázár: "Azok, akik ebből a kamatból részesültek, az átlagosnál nagyobb kockázatot vállaltak és az átlagosnál jobban is kerestek, mintha egy szolidan működő bank ügyfelei lettek volna. Így tehát ilyen értelemben már részben kompenzálódhatott a veszteségük is."

Tisztelt Lázár Úr!

Örömmel hallgattam a nyilatkozatát. Eddig mérhetetlenül kétségbeesett, dühős és csalódott voltam, hogy sok év megtakarítása eltűnt. Mérges voltam a Tarsolyra, hogy ellopta a pénzt és mérges a felügyeletre, hogy hagyta. Szavai megmutatták, hogy valójában már meg is kaptam a kívánt segítséget, magától a Quaestortól. Ma már sokkal jobban fogok aludni. Elnézést kérek, hogy kötvényvásárlásommal részt vettem ebben a "nyilvánvaló" piramis játékban. 

Őszinte tisztelettel,

egy másik Quaestor károsult

6 millió forint ez a BEVA biztosítás felső határa. Ez azért fontos, mert bebizonyosodott, hogy a hatósági ellenőrzés nem sokat ér. Egy bróker cég ellophatja az ember pénzét, üzletelhet évtizedig, fényes nappal, sőt még az állam is ügyfél lehet. Ha eltűntek az értékpapírok, akkor fizet a BEVA. 

Mennyire életszerű, hogy csak 6 millió forint a biztosítás felső határa? Abból nem hogy házat, de még egy lakást sem lehet venni! Vagy tényleg azt gondolják, hogy az a megoldás, ha több cégnél van számlája valakinek? Mi a helyzet a vállalkozásokkal, cégekkel?

Végre meg kell emelni a BEVA felső határát legalább 30 millióig. Ez azzal fog járni, hogy a BEVA tagoknak nagyobb lesz a havi költségük, amit az ügyfelektől fognak beszedni, magasabb számla díjként. Ebben az országban, ahol a felügyelet ennyit ér, vállalni kell ezt a plusz költséget!

Láttam a jövőt! 24-én írtam egy bejegyzést, amiben azt fejtegettem, hogy az államnak is felelőséget kell vállalnia amiért csúfosan megbukott az ellenőrzésekkel. Ahogy a kedvezményes forintosításnál, itt is kell állami szerepvállalás, például a Quaestor kötvényeket lecserélni államkötvényekre. Meglepő módon nyilvánosságra hozták Tarsoly Orbánnak írt levelét, és csodák-csodája ő is pont ezt javasolta. 

Van egy-két érdekesség még a levélben. Azt próbálja sugallni, hogy a Quaestor "too big to fail" (túl nagy a csődhöz). Ebben van valami. Ugyanakkor a beruházásinak a jövőértékét 300 milliárdra teszi. Vagyis, hogy majd egyszer fog érni annyit. A fiktív kötvénykibocsátásokról pedig szó se esik. 

Nem rég láttam egy filmet, A király összes embere. A főhős egy politikus azt kérdezi, hogy az általa használt mocskos eszközök miben különböznek az ellenfelei által használt mocskos eszközöktől. Abban biztos vagyok, hogy sosem fogjuk megtudni, hogy milyen igazából politikai játszmákról szól ez az ügy.

Nagyon idevág még Frei Tamás könyve is: 2015 A káosz éve és a magyar elit háborója. Amikor Tarsoly azt mondta, hogy visszaveszi a nevére a cégét csak a családját hagyják békén, akkor elgondolkodtam, hogy eljutott-e már oda politikai harc, hogy életeket fenyegessen.

Szerintem a kormány kezdi belátni, hogy kisebb botrány lett volna feltőkésíteni (lásd Széchenyi bank) és átvenni a Quastort, mint a mostani. Bár, ha a BEVA mögött álló, az ügyben egyáltalán nem érintett bankok, azt mondják, hogy nem akarják ezt a cehet kifizetni, akkor lehet még a Quaestor kötvényből államkötvény! Vagy biztos, hogy nem lesz, mert Tarsoly is ezt mondta és félnek, hogy az ügyfelek segítését, a felelőség beismeréseként lehet értelmezni.

Az összeesküvés elméletekkel az a baj, hogy könnyű rászokni, egy idő után az ember már mindent azzal magyaráz. Persze ettől még vannak összeesküvések. A Quaestor ügyben egészen máig kellett várni a letartoztatásra, ezért sokakban kérdések merülnek fel. Ezekre két fajta válasz létezik.

A kormány valósága: Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, de a kormány mindent megtett és megtesz. Ennek is köszönhető, hogy megtörtént az előállítás. Csak a miniszterelnök előrelátásának köszönhető, hogy az állami intézmények még időben kivették a pénzüket. A pénzügyi szervek ellenőrzését tovább erősítik. A kormány nem fogja magára hagyni a károsultakat. Utasítja a Beva-t, hogy fizesse meg a Quaestor veszteségét. Így a 32 ezer kötvényes kétharmada megnyugodhat.

Az "összeesküvők" valósága: Kizárólag azért történt meg az előállítás, mert kikényszerítették azt. Ha az emberek nem küzdtek volna minden fórumon, akkor az egész ügyet nagyon szívesen agyonhallgatták volna. Az állam szerint hibásak a befektetők, miért nem vettek állampapírt inkább, hibásak a könyvvizsgálók, hibásak a felügyelő bizottság tagjai, egyedül az állami ellenőrzés nem hibás. Ne etessenek senkit azzal, hogy az állami pénzkivonás előtt nem volt semmilyen belső információ. Tarsoly bizonyára egyetlen kormánytagot sem ismert, nem voltak jó kapcsolatai, sőt még a focit sem támogatta soha! Az államnak is vállalnia kell a felelőséget, mert tudta, hogy mi zajlik. Ahogy devizahitelesek esetében is vállalta a terhek egy részét a végtörlesztésben, az árfolyamgátban, itt is ki kell állnia. Nonszensz, hogy a Beva-val, vagyis azokkal a bankokkal akarja megfizetetni a veszteséget, akiknek semmi közük nincs az ügyhöz. Ne akarja másra tolni a felelőséget. Azt se felejtsük el, hogy annak a mondatnak, hogy a 32 ezer emberből 21 ezernek segít, van egy másik olvasata is. 11 ezer embert cserben hagy! Egyedi megoldásra van itt szükség, és nem arra, hogy magánemberek hiábavalóan próbálják perelni a Quaestort.

Képzeljük el, hogy egy kívülről gyönyörű toronyház épül, amiben hétköznapi emberek vettek lakást . A lakók nem értenek a statikához, nem tudják, hogy milyen árambetáplálás kell, mennyi legyen a szivattyúk kapacitás, milyen vastagok legyenek a falak. Azt viszont joggal feltételezik, hogy egy ilyen nagy és bonyolult épületet alaposan ellenőriz minden hatóság. Nem adnak építési engedélyt, üzemeltetési engedélyt csak úgy.

Amikor összeomlik a toronyház, akkor rögtön kiderül, hogy abból szisztematikusan kilopták az anyagot. Az állam próbálja elhallgatni, hogy milyen csúfosan megbukott, mint felügyeleti hatóság, és azt találja ki az emberek megnyugtatására, hogy fizessen a biztosító (BEVA). A biztosító hiába mondja, hogy szándékos csalásra nem fizet, plusz a toronyház nem is igazán fizetett biztosítási díjat, az állam olyan törvényt hoz, amilyet csak akar.

Az 30 ezer károsultból 20 ezernek 6 millió alatti a kára. Ők valamennyire megnyugodhatnak. A másik 10 ezer viszont le van tojva. A kormány már elmondhatja, hogy ő megmentette a kötvényeseket, 10 ezer károsult már nem számít! Divide et impera! 

A képet még bonyolítja, hogy a Beva csak a fiktív kötvényekre fog fizetni. A többit majd mindenki követleje egyenként a Quaestoron. Külön-külön. Azért van olyan, aki egy forint kárt sem szenved el. A külügy pont a csőd napján vette ki a pénzét.

Az állam arra számít, hogy aki mondjuk egy nagyobb lakásra, házra gyűjtött (mert például 3 gyereke van), több, mint 6 milliója volt, arra irigyek lesznek az emberek. Értük már nem szólalnak fel sem pártok, sem a média. Szóba került a Beva és az Oba egyesítése. Ekkor 30 millió lenne a határ. Erről mélyen hallgatnak, pedig szükség lenne erre, a bizalom helyreállításához. Hiába mondja Matolcsy, hogy nincs rendszerszintű kockázat, sokan úgy érzik, hogy külföldön nagyobb biztonságban van a pénzük.

Varga Mihály szerint az emberek pénze államkötvényben lehet biztonságban. Ha az állam felelőséget akar vállalni azért, hogy hagyta a céget hosszú évek során lopni, akkor cserélje be a Quaestor kötvényeket olyan 5-10-15 év lejáratú államkötvényekre, amiket csak veszteséggel lehet csak idő előtt visszaváltani. Az állam hajtsa be a pénzt a Quaestortól, ne egyenként az emberek pereljenek kilátástalanul. A kötvényesek pedig eldönthetik, hogy több évet várnak a pénzükre, vagy veszteséggel adják el az államkötvényeket.

Több mint három hét telt el és még semmi biztosat sem tudni a Quaestor ügyről. Kértek-e csődvédelmet, ha igen mikor, mikor lesz házkutatás, letartoztatás, milyen intézkedéseket tettek a vagyon kimentésének megakadályozására?

A külügyminisztériumnak azért sikerült kimentenie a pénzét pont a bukás előtt. Higgyük el, hogy senki se telefonált oda, hogy fiúk, lesz a Quaestornál vizsgálat, de most találni is fogunk valamit? Annak a 31 ezer embernek a felháborodását, akiknek elveszett a temetésre, lakásra, a jövőre félretett pénze, nem lehet leírni. Tehetetlen düh. Egy ma reggeli riport talán érzékeltetni tudja a felháborodást. (a 6:00 óra és a 180 percközé kell menni a kurzorral és az ott megjelenő lejátszás gombra kattintani, és utána a középen fenn megjelenő csúszkán kell a 6:50 percet kiválasztani). Sosem gondoltam volna, hogy egy politikus ennyire meg tudja ragadni a lényeget. "Itt valami óriási nagy disznóság van."

Végre a kormány is elkezdett mozgolódni. Próbálja biztosítani, hogy ne lehessen eltüntetni a vagyont és hogy még a könyvvizsgáló is felelős legyen. (Javaslom, hogy azokat az informatikusokat is vegyék elő, akik a kettős könyvelést lehetővé tevő programokat írták.) Félek, hogy ez csak pótcselekvés. Mindegy, hogy milyen törvényeket hoznak, ha azokat, nem tartják, nem tartatják be. Eddig is volt felügyelet, ellenőrzés, csak éppen nem tették a dolgukat. Nem szeretem az összeesküvés elméleteket, de nekem ez az egész gyanús. Képzeljük el, hogy egy zsebtolvaj ellop észrevétlenül 20 millió forintot! Ugye nehéz elképzelni. Hány köteg 20 ezres is az? Hihető, hogy az csak úgy kicsenik az ember zsebéből? Pontosan ennyire hihetetlen a Quaestor 200 milliárdjának az eltűnése is.

Eddig a kormány minden felelőséget próbált elhárítani magától. Neki aztán semmi köze ahhoz, hogy miként ellenőriz a felügyelet. A devizahiteleseknél részben elismerte a felelőséget azzal, hogy a végtörlesztésbe és az árfolyamgátba anyagilag is részt vett. Most viszont  azt mondja, hogy oldja meg a pénzügyi szektor (már mi köze lenne az OTP-nek a Quaestorhoz) és oldja meg a Quaestor csoport (ahol nem lesz elég pénz). Tényleg magára akarják hagyni az embereket?

Sokan azt javasolják, hogy 6 millió forintig legyen kártérítés. Varga Mihály viszont azt mondta, hogy államkötvényekben van jó helyen a pénz. Az javaslom, hogy a teljes összeget kapják meg a károsultak olyan 5-10-15 éves államkötvény formájában, amelyeket csak jelentős veszteséggel lehet idő előtt visszaváltani. Az állam próbálja meg ezután Quaestor csoporttól visszaszerezni a pénzt. Az emberek pedig eldönthetik, hogy sok évig nem jutnak a pénzükhöz, vagy veszteséggel eladják az államkötvényeket. Valamennyire ők is felelősek.