Kérdezz bátran!

180. Miért van az, hogy egyes témák teljesen elfelejtődnek? A tandíjról mindenki beszél, a rezsicsökkentést is büszkén hirdeti a kormány, de sehol sem hallottam arról, hogy néhány buszjegy ennyire megemelkedik. Hát nincs egyetlen újságíró sem, aki ennek utánajárna?

181. A kormány távolsági kiegészítő jegyet vezetett be, hogy a buszokról a vonatokra terelje az embereket. A 370 forintos Almádi Balatonfüred jegy mellé kell még egy 150 forintos kiegészítő jegy. Ez kb. 40 % emelés. Ekkora emelés és nem sokat hallani róla. Miért?Miért azzal az indokkal emeltek, hogy ez a busz Budapestet érintette? Aki Almádi és Füred között utazik, annak mi köze van ehhez?

182. Miért kell egyáltalán átterelni az utasokat buszokról a vonatokra? Majd, ha a vonatok sűrűn járnak és gyorsak lesznek, akkor majd azzal járok. Értem én, hogy környezetvédelmileg indokolható, de a MÁV egy feneketlen zsák, miért kell azt támogatni? Jusson a Malév sorsára és megleszünk nélküle is.

183. Miért nem lehet megérteni, hogy a vasút nem mindenhol alternatívája a busznak? Sok helyen a vasútállomás a város szélén található.

184. Kihez kerül a kiegészítő jegy ára? A volánhoz vagy az államhoz? Esetleg a MÁV-hoz?

185. Miért az a szisztéma, hogy a kiegészítő jegy csak 150 forinttól kezd el sávosan változni? Ez azt jelenti, hogy aki csak egy várossal akar arrébb menni, annak 50% is többet kell fizetni, aki viszont messzebb megy, annak csak 10% plusz jelent.

186. Megfordult bárkinek is a fejében, hogy a drágítás az egyedi autós közlekedést fogja erősíteni? Pont az lenne a cél, hogy minél olcsóbb legyen a busz és minél többen vegyék igénybe. Az állami dinnye kartell nálam csak egy dolgot ért el, alig vettem dinnyét. 

187. Miért nem kapunk értelmes, hihető magyarázatot az emelésre? Még az elnevezés is annyira erőltetett: "távolsági kiegészítő jegy". Miért kell egyáltalán egy díjat kétfelé bontani? Már azt sem értettem, hogy vasúton helyjegyet is kell venni. Egy szolgáltatást egy díj. Nem túl bonyolult ez.

174. Miért van az, hogy a katolikus papok szentbeszédei rettenetesen unalmasak? A szentbeszédnek kellene lennie a mise legérdekesebb részének, hiszen a rítus többi része miséről misére ugyanaz. Mégis a szentbeszéd alatt az agy egyszerűen kikapcsol és mindenki csak vár mikor lesz mára vége. A mise többi része szép, ünnepélyes, ad valamit. A szentbeszéd egyszerűen érthetetlen. Hiába próbál figyelni az ember, egyszerűen nincs mire. Egy beszédnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége. Kell, hogy legyen mondanivalója, amit meg lehet jegyezni. El kell tudni mondani a végén, hogy miről volt szó. Még az is lehet, hogy van benne, egy aha, pillanat, amikor az embernek leesik a lényeg, amikor összeáll az egész. Ezzel szemben a szentbeszéd annyira magasröptű, hogy földi halandók nem tudják megérteni. És ekkor még jó indulatú vagyok, mert az feltételezem, hogy bennem van a baj, csak én nem tudom megérteni. Egy tipikus mondat a szentbeszédből: a híres író / költő "egy név, akit még sosem hallottam" életében történt. Miért nem lehet érthetően, egyszerűen elmondani mit akarnak? Teológián tanulják a szónoklást, de úgy látom nem sok sikerrel. Miért nem lehet világosan beszélni egy aktuális témáról? Ha más nincs akkor ott van az olvasmány és a szentlecke. Vagy lehet tanítani is az embereket, akár több misén át is.

Hallgassák meg minden pap szentbeszédét egyenként és akik úgy beszélnek, ahogy azt itt ecseteltem, azoknak írják meg a szentbeszédet, amit csak fel kell olvasni. Ez nem túl udvarias, de a hívekkel szemben még sokkal udvariatlanabb, hogy érthetetlen beszédeket kell hallgatniuk.

Tisztelet a kivételnek. Vannak olyanok is, de nagyon kevesen.

175. A hozsannában (énekes könyv) lévő énekek nagy része olyan búskomor, hogy az embernek az élettől is elmegy a kedve. Miért van ez? Miért nem lehet változtatni? Értem én, hogy ezek az énekek több száz évesek és a hagyomány nagy úr, de vajon miért van az, hogy jobbára csak a kórus énekel? Az ember hozzászokik mindenhez, az ilyen énekekhez is, azt hiszi, hogy ennek így kell lennie. Viszont, van néhány olyan ének a hozsannában, ami élettel teli. Amikor néha ezekre kerül a sor, akkor az ember ráeszmél, hogy igen, így is lehet ezt csinálni. Ha pedig véletlenül, Angliába vagy az USA-ba veti a sors, akkor rájön, hogy egy mise lehet teljesen más hangulatú is. Mintha nem is katolikus misén lenne az ember, hanem egy "modernebb" felekezethez tévedt be. Ki akadályozná meg, hogy a katolikusok is ilyenek legyenek? Csak akarni kell.

176. Hallottam egy olyan érvelést, hogy az is közrejátszik abban, hogy az ügynöklistákat máig nem tették nyilvánossá, hogy katolikus vezetők is ügynökök voltak. Ha ez igaz, ez nekem nem fáj, mert akkor teljesen más világ volt. Most viszont legfőbb ideje előállni és példát mutatni. Íme, ők voltak az ügynökök (ami sokszor semmi komoly dolgot nem jelentett). Ideje rendezni ezt a témát.

177. Nem értem én az egyházi iskolákat. Nem a régieket, hanem, hogy most sok iskolát átvesz az egyház. (Most is létezik az egyház elnevezés, pedig ma sokház van.) Az egyháznak nem az elsődleges profilja az iskolák üzemeltetése. Még egyszer nem a pannonhalmi egyházi sulival van gondom, hanem a most átvett iskolákkal. Miért tudná azt üzemeltetni jobban az egyház, mint más? Miért nem vesz át akkor az egyház kórházakat, hivatalokat, esetleg gyárakat is?

178. Miért szorultak be a katolikusok a templom falai közé? Külföldön szép példákat lehet látni. Az egyház, akikhez nem csak a papokat értjük, hiszen ők kevesen vannak, a híveket is, segítheti például a cserkészeket, túrákat szervezhet kicsiknek, nagyoknak. Kereshetne önkénteseket, hogy látogassanak egyedül maradt időseket, szervezhetne misék után beszélgetéseket, stb. Egyáltalán nem abba az irányba megyünk, hogy hívőnek lenni az egy divatos dolog. 

179. Miért nem figyelnek a katolikusok a hírnevükre? A tvben mindig csak valami negatív hír kapcsán kerülnek be. Böjte Csaba többet ért el ezen a területen, mint mindenki más együtt az elmúlt 20 évben. Ha bárhol a világban katasztrófa van, mindig csak az elsőként reagálok, kerülnek be a hírekbe, ez pedig a baptista szeretetszolgálat.

Szokásomtól eltérően kérdések helyett inkább véleményt fogalmazok meg. A cím provokatív. A felsőoktatás és a sör nem összehasonlítható. A felsőoktatás az ország jövőjét határozza meg, a sört azért isszuk, mert finom. Ha tényleg abszurd az összehasonlítás, akkor próbáljunk a két véglet közé elhelyezni más dolgokat is. Ingyenes autópályát! Elvégre az autópálya a gazdasági fejlődés motorja, ráadásul még a környezetnek is jót tesz, hogy az autók nem állnak meg kilométerenként egy lámpánál. Ingyenes színházat! Az a nemzet, aminek nincs kultúrája halott. Teljesen természetes, hogy az állam támogassa a kultúrát. Ingyenes lakhatást! Az államnak feladata, hogy gondoskodjon minden állampolgáráról, az elesettekről is. Miért ne lehetne egy elemi lakást biztosítani mindenkinek? A technikai fejlettségünk ezt lehetővé tenné. Ingyenes utcai wécéket. Tényleg annyira kell az a száz forint az államnak. Nem erdőben élünk, hanem városokban. Ehhez wc is kell.

A másik oldal az, hogy semmi sincs ingyen.

Kicsit kurta a második fejezet, de ezt nem kell bővíteni. Semmi sincs ingyen. Nagyon szeretném, hogy legyen ingyenes a felsőoktatás, hogy költsenek sportra, hogy legyenek magyar filmek, hogy senki ne éhezzen, de semmi nincs ingyen. Valakinek mindig állni kell a cehet!

A kormány bejelentette, hogy az áram és a gáz ára 10% csökkenni fog. Bizonyára visszafele megyünk az időben, mert ha előre mennénk, akkor az infláció és egyéb okok miatt 10%-t nőne az ár. Vajon mikor érünk vissza a szocializmusba?

168. Miért pont az áram és a gáz ára csökken? Mi van a kenyérrel, a tejjel, a parizerrel? Mi a helyzet a benzinnel? Vagy ha az nem, akkor miért nem a busz és a vonatjegy? Ki választotta ki a pont az áramot és a gázt?

169. Miért mondja meg a kormány, hogy egy cég mennyiért adja a termékét? Tervgazdálkodás van? Számomra az lenne a logikus, ha a kormány azon őrködne, hogy verseny legyen a piacon. A cégek egymást kényszerítsék a hatékonyságra. A kötelező biztosítás erre a legjobb példa. Tudom, hogy a gáz és az áram teljesen más, tudom, hogy külföldön is előszeretettel szolnak bele a kormányok az áram és a gáz árába, de ez nem a helyes út.

170. Mibe fog holnap beleszólni az állam? Hogy a piacon mennyibe kerül a krumpli? Végül is a dinnye árát, már megszabták. Ha én holnap keljfeljancsikat fogok készíteni, akkor annak is megszabja az árát a kormány?

171. Ha csökken az áram eladási ára, akkor a veszteség (mert, már most is az van) tovább nő. Ki fogja a veszteséget finanszírozni? Vagy esetleg megmondjuk Oroszországnak, hogy ezentúl olcsóbban adja nekünk a gázt? Mennyibe kerül ez az ötlet és kinek?

172. Erről a lépésről egyeztettek az érintett cégekkel? Hiszen azt mondta az állambácsi korábban, hogy vége a kapkodásnak, most már higgadtabb időszak következik.

173. Vajon mi lesz a következő meglepő kormányzati lépés?

A S&P egy év türelmi idő után leminősítette hazánkat. Egy éve még megijedt a kormány már a -1 lebegtetésétől is és felvette a kapcsolatot az IMF-el. Ez érthető is volt, hiszen egy kb. húsz fokozatú skálán egy jegynyi eltérés nem jelentős, mégis érzi mindenki, hogy a 0 és -1 között van különbség. Az előbbi a még elmegy, az utóbbi, a sajnos ez kevés. Most -1 helyett -2-t kaptunk. A kormány azzal reagált, hogy nem a nebulóval van baj, hanem a tanárral. A tanár olyan hülye, hogy mindenki csak nevet rajta. Ha Magyarország szófogadó, jó tanuló lenne, akkor magába nézne (legalább is ezt mutatná) és sűrű elnézések között megígérné, hogy ezután jobban igyekszik. Mielőtt valaki nevetne, Japánban ma éppen ez zajlik. Mi persze nem vagyunk Japán, kurucosan megmondjuk a magunkét, hogy kérem szépen a tanár a hülye. 

Még az is lehet, hogy igazunk van, hiszen a tanár (S&P) is tévedhet. Gondoljunk csak arra, hogy az adósság csökken, a hiány alacsony. Sok ország küzd ezért az eredményért. Az igaz, hogy közben senki sem akar, tud, mer beruházni, de ezt az utat választottuk. Egy a biztos, hogy senki sem tudja, hogy mi a jó gazdaság politika. A másik útnak könnyű csak az előnyeit látni, ha éppen azt csak ajánljuk. 

Ettől függetlenül, most kaptunk egy -2-est és a világ az ellenőrzőt nézi. Ha később kiderül, hogy nem volt jó az osztályzat, akkor a tanár hitelessége romlik. A kérdés, hogy a másik két tanár mit fog mondani.

164. -2-est érdemeltünk? Nem inkább felminősítést? Ha még a tanár is elismeri, hogy a hiány alacsony idén, jövőre és azután, az adósság csökken, akkor valahol a pozitív tartományban lenne a helyünk. Attól, hogy járatlan úton járunk, az lehet még a jó út.

165. -2-est érdemlünk? A bankokat megfojtja az állam, a bankok pedig megfojtják a beruházásokat. Recesszió van idén és lesz jövőre is. Beindult a negatív spirál. Újabb bank adó, nagyobb recesszió, még nagyobb bank adó. Az állam hiába reméli, hogy majd lesz valami. Nem lesz. Mindenkinek azt mondta, hogy a különadók csak ideiglenesek, utána majd megoldjuk. Mindenki tudja hogyan. 

166. Igaz lehet az alábbi elmélet? A londoni spekulánsok elkezdtek az OTP-re shortolni. Ment is lefelé a kormánynak hála, de nem eleget. Még lejjebb kell tolni valahogy. A leminősítés pont ezt éri el.

167. Most már minden péntek este rettegni kell, hogy mi lesz itt hétfőn?

Giró-Szász: "Állandósul a magyar adórendszer, mindenféle kiszámíthatatlanságot száműzött az adórendszerből a kormány."

159. Kérek mindenkit, hogy jelezze, ha ezt elhiszi! Most már minden állampolgár játszi könnyedséggel elkészítheti az adóbevallását? A cégek nem 3, hanem 15-20 évre készíthetnek üzleti tervet? Nem találunk ki több adó fajtát, még egy picinykét sem?

160. Próbálom felidézni az ellenpéldákat. A nyugdíjbefizetéseket ideiglenesen az átcsatornázták (tetszik az unortodox fogalmazás) az állami rendszerbe. Hop, inkább örökre. Menjen az IMF a fenébe, vagy inkább jöjjön vissza. A banki különadó feleződik, nem most még megmarad, megmarad bizony örökre. A megnövelt nyerőgép adó, majd hatalmas bevételeket hoz, inkább tiltsuk meg az egészet.

161. Elképzelhetetlen, hogy azt mondja a kormány, hogy sajnáljuk, de tévedtünk? Akkor azt gondoltuk, de nem jött be. Reménykedtünk, hogy majd lesz valahogy, de sajnos a gazdaság nem dübörög. A Mea Cupa-t miért kellett teljesen száműzni?

162. Politikai elemzőként Giró-Szász egy hihető figura volt. Mi történt vele? Egy szóvivőnek sem kell ekkorát mondania!

163. Ki az, aki még hitelesnek tűnik a kormányban? Az ellenjelöltem Lázár, aki egykor büszkélkedett a városa deviza hitelével (mert akkor erősödött a forint), most meg sír, hogy kijátszották a bankok. Aztán valahogy lett önkormányzati adósság átvállalás.

A megjelent majd cáfolt hír, hogy a nyugdíjakat bruttósítanak és tőlük is vonnának egészségügyi járulékot. Ez egy darázsfészek, mert kis túlzással a nyugdíjasok döntik el a választásokat. Sokan vannak, követik az eseményeket és nagyon is tudják, hogy ki ígér nekik többet.

155. Milyen az ideális egészségügyi rendszer?

Egyértelmű. Ez annyit tesz, hogy nyíltan kimondják, hogy hol a határ. Egy 3 milliós műtétet elvégeznek, de egy 300 milliósat már nem. Most is van határ, de azt senki nem meri megmondani. Meg kell érteni, hogy nincsenek végtelen források, ami van azt kell beosztani, úgy hogy legjobban hasznosuljon. Persze, ha nekem kellene egy 50 milliós műtét, ami csak 20% eséllyel sikeres, akkor én is kapaszkodnék a szalmaszálba, de igenis lehet mérni az emberi életet pénzben. 

Befizetésen alapuló. A költségeket mindig ki kell fizetni valakinek. Ha biztosításom van, akkor a biztosítónak, ha nincs akkor nekem. Az egészség biztosítás nem szabad, hogy adóként működjön, nem szabad, hogy fizetés %-ban határozzák meg. Ugyanaz a műtét, ugyanannyiba kerüljön mindenkinek. Hajlandó vagyok arra, hogy több adót fizessek, támogatom, hogy ebből az adóból az állam, egyedi alapon segítse a szegényeket, de az adó legyen adó, a biztosítás meg biztosítás. Képzeljük csak el, hogy a kenyérvásárláskor azt kérdezik tőlem, hogy mennyi a fizetésem, mert attól függ a kenyér ára. Ha az én befizetésem fedezi a költségeket, akkor nem akarok hálapénzt adni. Soha!! 

156. Mit jelent a bruttósítás?

Azt, hogy az állam papíron megnöveli a nyugdíjat, ugyanakkor bevezeti a nyugdíjasoknak is az egészségügyi járulékot, amit meg levon. A kettő pont kiegyenlíti egymást, így ebből a nyugdíjas nem érzékel semmit. Ez bonyolítaná a rendszert, de ez egyúttal világosan kifejezné, hogy a nyugdíjast sem ingyen kezelik. Ő is fizet, mint a katonatiszt. Szerintetek, nem ez lenne a normális?

157. Ha a bruttósítás vége pont 0, akkor az miért jó az államnak?

Talán az új nyugdíjasok esetén már nem lenne pont 0 a végösszeg. Ha a jövőben a nyugdíj járulékot növelik, akkor az a nyugdíjasokra is vonatkozik. Van más érv is?

158. Szerintetek mi legyen azokkal, akik lassan nyugdíjba mennek, de életük nagy részén nem volt legális munkájuk, névleg minimálbéren, vagy négy órában voltak bejelentve. A múltban talán jobban éltek, hiszen nem nagyon adóztak, de most nem tudják megvenni a gyógyszert sem. Legyen-e  nekik egy minimumnyugdíj? Ha igen mennyi?

Nem értem én ezt. Orbán Viktor azt mondta, hogyha Brüsszel nem fogadja el, hogy az első két csomag 3% hiány alá viszi a hiányt, akkor bankadót emel, közműadót emel, stb. Brüsszel azt mondta, hogy a 2013-as költségvetés rendben van. Ezt nem akarták meghallani, mert csak jöttek a megígért lépések. Véglegesítették az új adórendszert, mondták. Hányadszor már? Nem véletlen, hogy a címben az szerepel 2012/3. Van még novemberből és ott van még a december is. A jövő évről nem is beszélve. Lehetne még multi-adót bevezetni, bankár adót, tőzsde adót, nyerészkedési adót. Azt kell mondani, hogy lám ez a kormány megvédi a kisembereket. Fizessenek csak gonoszok, akik a vesztünkre törtek. Hogy nem lesz növekedés, hogy nem fejlesztenek a cégek, hogy nem hiteleznek a bankok, hogy már csak mosolyognak a kormány ígéreteit hallva? Hát kérem szépen a nemzetközi helyzet fokozódik. 

Ugyanakkor még van esélye, hogy jól süljenek el a dolgok. A német gazdaság rendben van. A kormány bármikor mondhatja, hogy nem két pofont kapsz, hanem egyet. Ez eggyel kevesebb, mint eddig, ennek mindenki örülhet. Az adózás fojtogató, de a beruházásokkal kedvezményeket lehet elérni. Egy ideig az ország nagyon magas kamattal tudott csak kötvényt eladni. Ebből pont az következik, hogy egy ideig, akkor nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat. Orbán felismerte, hogy a demokráciának azt a hibáját, hogy a cégek adóznak, de nem szavaznak. Mi lesz itt? Fogalmam sincs. A gazdaság művészet, se az IMF, se az EU nem ismeri a tökéletes receptet. Talán éppen ez az. Matolcsynak viszont már én se hiszek el semmit. Ő bohó, nem pedig látnok. 

151. Mi van a háttérben? Van a történetnek egy olyan oldala amiről fogalmam sincsen?

152. Tegnap Orbán szerint már nagyon közel voltunk az IMF megállapodáshoz. És ma?

153. Mennyit esik hétfőn a BUX?

154. Orbán elhiszi, hogy egész Európa minket irigyel?

Sokan elfelejtik, hogy az diktál akié a hatalom. 100-200 éve még mindenki számára egyértelmű volt, hogy hol a helye a világban. Mindenki tudta, hogy az erősebbnek van igaza. Manapság nagyon sokan hiszik, hogy ez már nem így van, mert modernen vagyunk, felvilágosultak. Pedig a lényeg nem változott, csak most az állam a legerősebb kutya. Az állam törvényeket hoz, amik az igazságosság mércéjén könnyűnek találtatnának, de ki tud szembe szállni az állammal?

140. Tegnap még rémhírnek nevezték, hogy az átveendő önkormányzati adósságok kapcsán leírásokat fognak végrehajtani, ma ez már csak hír. Van egy érvényes szerződés, te tartozol nekem x milliárd forinttal. Az állam erre azt mondja, hogy úgy rendelkezem, hogy csak kevesebbel adok vissza. Ő a legfőbb hatalom, így senki nem tehet semmit. Az államnak pont az lenne a feladata, hogy vigyázzon arra, hogy ne az ököljog érvényesüljön. Ha valaki tartozik, akkor fizesse meg a tartozását. Kivéve a gyedi bíró? Igazságos, hogy az állam átír szerződéseket?

141. Igaz, hogy az eredeti kölcsönök során igazságtalan sápot szedtek a bankok? 

142. Az államnak nem az lett volna a feladata már régen is, hogy kedvezőtlen szerződéseket ne engedje meg?

143. Mi az alternatíva? Magyarországon mit jelent az, ha egy önkormányzat csődbe megy?

144. Ha az eredeti kölcsön "jó erkölcsbe ütköző" volt, akkor jogos az adósság leírás?

145.Mennyi idő még, amíg minden befektető, minden cég megtanulja, hogy a Magyar állam akkor változtat törvényeket, amikor csak akar?

146. Az állam tőzsdére is be akarja vezetni a tranzakciós illetéket. Ezt Csehország nem támogatja. Mi miért?

147. Magyarországon már van tranzakciós illeték. Ezzel mi lesz? Megszűnik?

148. Hova fog vándorolni az újonnan beszedett illeték? Költségvetésbe? Biztonsági alapba?

149. A hallgatói keretszámokat megint csökkentik. Cél, hogy sokkal kevesebbet kelljen költeni a felsőoktatásra. Miért nincs párbeszéd, hogy miként legyenek szétosztva az állami férőhelyek?

150. Mindenki tudja, hogy túl sok a főiskola, egyetem. Most az a cél, hogy tisztuljon a rendszer, néhány halljon éhen. Nem lenne tisztességesebb, lelőni őket?

Csak egy kérdésem van a mai napra, ahhoz kapcsolódóan, hogy az állam 600 milliárd forint értékben átvállal önkormányzati adósságot. Sokak szerint ez jó, talán így is van, de senki nem kérdez meg egy fontos, logikus kérdést.

139. Mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek fogcsikorgatva, magukon spórolva, de nem adósították el magukat? Ők nem kapnak semmit az ég világon? Mindig a hangyák járják meg ebben az országban? Nem lett volna igazságosabb, azt a 600 milliárdot arányosan szétosztani minden önkormányzat között?

Tudom, hogy az önkormányzatoknak nehéz, sok a kötelezettség és kevés a forrás. Mégis néhányuk megoldotta a dolgokat és ők most hátrányba kerülnek. Az eladósodottak adósság átvételét lehet szociálisank hívni, de ez távolról sem igazságos. Minél inkább eladósította magát egy önkormányzat most annál nagyobb jutalmat kap. Erre miért nem kérdez rá  egyetlen riporter sem? Vajon ez a "megmentés" mire ösztönzi az önkormányzatokat és az embereket? Ha baj van, akkor az állambácsi mindig segít. A hangyák munkája árán. Plusz megint a bankokat fogja pumpolni az állam Már majdnem kezdem megsajnálni őket. Ha egy kötvényen nyer a kibocsátó, például Hódmezővásárhely, akkor azt sikernek könyvelik el, ha nem, akkor meg kell osztani a terheket a bankokkal. Na de ez egy másik téma. A lényeg, hogy tényleg újból kell gondolni a dolgokat. Egy önkormányzatnak nem szabad eladósodnia. Be kell látni, hogy a sok fontos feladat közül mindenre nem jut. Hogy mire nem ez az önkormányzat hatásköre kell, hogy legyen. Megértem, hogy mindenkinek jár iskola, szociális támogatás, művelődés, sport, miegymás, de a fő szabály az kell, hogy legyen, ha nincs rá pénz, akkor nem lesz. Az adósságátvállalás egy régi emléket ébresztett fel bennem. Mikor tesóval kaptunk egy csokit, akkor azt jó testvérként elfeleztük. Ő hamar megette a saját részét és délután már jött hozzám, hogy legyek jó testvér és felezzük meg az én felemet is.Lassan el kell fogadni, hogy a pozitív példa a Gyula húsgyár és a Malév. Ha nem megy, akkor jöjjön a csőd. Ez városoknál persze nehezebb, és most végre valami legalább valami történt, de miért babráltak ki megint a hangyákkal?