Kérdezz bátran!

Megígérték, hogy az állami rendszerbe is bevezetik az egyéni számlákat. Orbán úgy gondolta, hogy ez jó dolog lesz, mert így ösztönözni lehet valamennyire az embereket. Egyre többen gondolkodnak úgy, hogy mire nyugdíjasak lesznek ők már úgyse kapnak nyugdíjat az államtól, de akkor amennyire tőlük telik feketén, szürkén dolgoznak, mert miért fizessenek, ha nem kapnak vissza semmit. Az egyéni számla egyfajta biztosíték lett volna arra, hogy tényleg gyűlik a nyugdíj. Nem varázsdolog ez a számla, hiszen most is van nyilvántartás. Amikor valaki nyugdíjba megy, akkor az alapján számítják ki a nyugdíjat. Ezt kellene csupán nyilvánossá tenni, hogy mindenki, bármikor meg tudja nézni, hogy mennyi pénz gyűlt össze és ebből mekkora nyugdíjra számíthat. Egyszerű, világos elgondolás és tényleg ösztönöz.

DE.

Ha minden nyilvános, átlátható, akkor nincs több lehetőség a trükközésre. Két lehetőség van, de politikailag egyik se vállalható.

1) Nincs szolidaritás, mindenkinek kizárólag a járulékait írják jóvá. Mi lesz azokkal a tömegekkel, akik nem legálisan dolgoztak, munkanélküliek voltak sokáig, vagy egyszerűen csak nagyon keveset kerestek. Ha sok százezer ember, sokan már nyugdíjhoz közel azt látják, hogy 25 ezer forint nyugdíjra gyűlt eddig csak össze. Ők sose szavaznak többet a Fideszre.

2) Senki se halhat éhen. Még többet kell elvenni a "gazdagoktól", hogy odaadjuk a szegényeknek. Az értelmiség, a vezetők azt látják, hogy nyugdíj címén levonnak tőlük 100 ezer forintot, de az egyéni számlájuk csak 30 ezerrel nő. Ők se igen szavaznak többet a Fideszre.

Ráadásul olyan dolgokat is el kellene dönteni, ami megint kellemetlen. Mi kerül az egyéni számlára, a munkavállalói járulék vagy a munkáltatói is? Csak a munkavállalói? Miért a munkáltatóiból nem a nyugdíjakat fizetik? Mi lesz azzal a nővel, akinek van négy gyereke? Neki 12 évig nem nőtt az egyéni számlája? Mi van azzal a munkavállalóval, akinek a cégét úgy támogatják, hogy kevesebb járulékot kell fizetni. Az a pénz rákerül az egyéni számlára vagy nem?

Azt is meg kellene magyarázni, hogy a mostani nyugdíjszámítás miért regresszív, azaz aki kétszer annyi járulékot fizet az miért nem kétszer annyi nyugdíjat kap, hanem annál kevesebbet. Ez annak felel meg, hogy mindenkinek normálisan kiszámítják a nyugdíját, és utána bevezetnek egy több kulcsos adót a nyugdíjakra. A két rendszernek ugyanaz a hatása, de az utóbbi őszintébb. 

Szombat este Madár elvesztette a veretlenségét. Sajnos ez tény. Az eredménytől eltekintve tetszett a meccs.Madár gyorsabb volt, mint ellenfele. Nem kicsit nagyon. Az ellenfél olyan parasztlengőket ütött, hogy a lendület miatt ki gyakran kifordult a teste, amikor nem talált. Bár féltem, hogy ha egy bejön, akkor vége, de nem jött be. A másik oldalról Erdei rendre talált és ezt az ellenfél is felismerte. Látszott, hogy tart Erdeitől, tartotta a távolságot, nem ment esztelenül előre. 

A mérkőzés összes menetére az volt jellemző, hogy Madár találgatott, igaz megrendítő ütése nem volt, az ellenfél jobbára csak a fedezéket találta el, de sokszor azt sem. Szerintem Erdei egyértelműen nyert pontozással. Sokszor felmerül a boxban, hogy mi ér többet 10 szurkáló ütés vagy 4 nagy ütés. Ilyenkor mindenki úgy pontoz, ahogy akar, mert mindkét oldalt meg lehet indokolni. Csakhogy ezen a meccsen Madár bökdösött rendesen (egy átlag ember egy "bökéstél" is kifeküdne), az ellenfele viszont nem hozta a nagy ütéseket. Mégis ő nyert. Bunda? Biztosan nem lehet tudni, bizonyítani még kevésbé lehet. Nagyon szeretném tudni, hogy melyik bíró hogy pontozta az egyes meneteket. Szerintük melyikben talált kevesebbet Madár, mint az ellenfele? Vagy a fedezéken csattanó ütést is találatnak vették? Sose tudjuk meg.

A furcsa az volt, hogy az ellenfél biztosan tudta a győzelmét a pontozás előtt, Madár pedig mosolyogva fogadta a vereség hírét. (Lehet, hogy az utóbbi Madár emberi nagyságát bizonyítja, de az ember mindig rosszra gondol.) Erdei egyértelműen jobb volt, mint az ellenfele, de nem sokkal jobb. Ha sokkal jobb lett volna, akkor kiüti. Több érv szólt amellett, hogy a régi idők, meccs a kiütésig rendszerét felváltotta, az adott menetszámú meccs. Amikor ilyen pontozói döntéssel találkozik az ember, akkor önkétlenül arra gondol, hogy mégis csak az lenne jobb, ha kiütésig menne a csata.

A meccs jó volt, a pontozás meglepetés, a közvetítés katasztrófa. A Sport 1 bebizonyította, hogy minden hibát el lehet követni egy gálán belül. A műsorújságok nem írták, hogy mikor lesz pontosan Erdei meccse, mintha ez titok lenne. A kommentátor felkészületlen volt, mintha nem is értene a boxhoz. Neki kötelessége lett volna objektívan értékelni, felhívni a figyelmet arra, hogy az eredmény kihirdetésével van csak vége a meccsnek, esetleg néhány értelmes kérdést is feltehetett volna a szakértőnek. A szakértőnek is sokkal többször meg kellett volna szólalnia, minden menet után mondani, hogy ez most Madáré, ez az ellenfélé, ez kétes. Ha a kommentátor szakszerűség helyett csak lelkesedik, akkor neki kellett volna az értelmet képviselni. Azon nem lepődök meg, hogy a Sport 1 nem számolt ütésstatisztikákat, pedig az most nagyon érdekes lett volna. Viszont arra sem készültek, hogy mit adjanak, ha egy mérkőzés idő előtt véget ér. Boksz helyett reklámokat nézhettünk, azokat is többször ismételve.

Titeket mi idegesít legjobban a mozi filmeken? Az én listám a következő.

1. A filmet azzal akarják eladni, hogy ez és az a sztár játszik benne. Kérdezem én Sandra Bullock színészi játéka mennyivel kiemelkedőbb, mint egy színházi színészé? Szerintem semmivel. A színészek általában nagyon jó szakemberek, a köztük lévő különbségek picik, ahhoz képest, hogy milyen a film egyébként. Egy rossz filmben a legjobb színész is elveszik. Van egy elméletem, ami eddig általában igaz volt. Ha egy film úgy kezdődik, hogy a szereplők neveit írják ki hatalmas betűkkel, akkor kicsit kétkedek, de ettől a film még lehet jó. Viszont, ha a film úgy kezdődik, hogy "xy studio proudly presnets" aztán jön a cím, akkor az a film nagy valószínűséggel lesz jó. Ilyenkor a film végén írják ki, hogy szereplők ábc sorrendben, vagy a megjelenés sorrendjében. 

2. A filmet a számítógépes effektekkel akarják eladni. Azt hiszik, hogy a film csak akkor hiteles, ha minden trükk teljesen életszerű. Abba nem gondolnak bele, hogy 5-10-15 éve is születtek nagyon jó filmek, pedig az akkori technika messze volt a mostanitól. A film egésze számít nem kizárólag a látvány.

3. A filmkészítők olyan maradiak, hogy hozzájuk képest az amishok liberális bagázs. Ritkán mernek újba fogni. A gyávaság születik a Batman-ből, Pókemberből rengeteg rész. Amikor már kifogytak a témák, akkor jön a Reboot. Kezdik újból a filmet az első résszel. A sci-fi filmeknél nagyobb a vállalkozási kedv, de egyébként 0. Inkább készül film Hófehérkéről meg Piroskáról, mint hogy egy fantasy film megszülessen. A film készítők még mindig nem értik a különbséget a mese és a fantasy között. Van esély arra, hogy egy Warhammer 40k, egy Battletech vagy egy normális D&D film elkészüljön? Kevés.

4. A filmekben a történet túl sokszor epikus. Mindig a földet, a világot mentik meg. Az összeesküvés mindig elér a legmagasabb körökig, a fenyegetés mindig kolosszális. Kell ez is, mert ezért film a film, de 5 folytatás után már nehezen hihető, hogy megint megjelent egy úgy veszély és megint pont hajszán híján mentik meg az emberiséget. Miért ne lehetne egy film kisebb léptékű? Például a következő Terminator rész a változatosság kedvéért ne arról szóljon, hogy megint kitaláltak egy még újabb típust, hanem a robotok és az emberek egyszerűen harcolnak egy városért. Nem egy egész kontinensért, csak egy városért.

5. A rendező kevesebbet tud egy adott világról, mint egy rajongó. Ha egyetlen rajongó megnézte volna a Star Wars Episode 1-t vetítés előtt, akkor azonnal vágta volna ki Jar-jar-t, meg a midikloriánokat a filmből. 

6. Nem bírják kordában tartani a csavarokat. Mint mindent, ezeket is mértékkel szabadna csak használni. A változatosság kedvéért érdekes lenne látni egy filmet, aminek a végén nem derül ki, hogy nem is ő a gonosz, mégse hallt meg, stb., hanem csak vége van a filmnek.

7. Végül a legidegesítőbb. Nagyon sok film ultra vicces akar lenni. Egyik poén, a másik után, mintha ez lenne az üdvösséghez vezető út.

Nálatok mi vágja ki a biztosítékot?

A kérdésről nehéz objektíven beszélni, mert mindenkinek van véleménye és már a választott szavak is jelentősen befolyásolják a mondanivalót. Az abortusz szó, annyira semleges, mint a megyek vagy az eszek. A magzatelhajtás viszont nagyon is sötét árnyalatú. A művi vetélés az orvosi szakszó sem barátságos kifejezés, mert általában vetélés alatt a természetes vetélést értik, ami sokaknak óriási fájdalom. A kormány kampányol az örökbefogadás mellett az abortusz ellenében. Ez egy keresztény szemléletű kormánytól nem meglepő. 

Mi a mai helyzet? Egy nő bármikor mehet abortuszra, lényegében semmilyen megkötés nincs. 

Ezt akarja megváltoztatni a kormány? Nem akarja. Nem is merné vagy tudná, mert nálunk az abortuszt egy olyan alapjognak tekintik, mint a szólásszabadságot.

Mi a baj a kormány kampányával? Hogy aranyos kisgyerekek mondják azt, hogy élni szeretnének. A nővédők szerint, a magzat olyan, mint a haj. Mindenkinek a saját döntése, hogy befesti vagy levágja. A haj, az csak haj. Ők nem foglalkoznak azzal, hogy egy magzatból, csecsemő, gyermek lesz. A magzat nem látható, nagyon pici, a nő része, így nem ember. Inkább egy betegség, amitől meg kell szabadulni. A kormány kampánya ezt a nézőpontot akarja módosítani egy kicsit. A nővédők ezt nem fogadhatják el, mert a változás gyilkosságpártiakat csinál belőlük. A lágerekben is úgy volt könnyű elgázosítani az ott levőket, hogy a zsidók nem is voltak emberek.

Miért segítik most az örökbefogadást? Mert ez a kormány szemlélete és amúgy is fogy a magyar. Ez nem meglepő, hiszen mostanság, harminc éves korban kezdenek el még csak gondolkozni a családalapításon. Ha nem jön a baba, akkor jönnek az orvosok, aztán meg az örökbefogadás. Csakhogy ez nagyon nehéz. Ha valaki egy nem cigány csecsemőt akar, akkor nagyon sokat kell várnia.

Lesz eredménye a kampánynak? Kevés.A gond az, hogy abortusz és szülés között nincs köztes állapot. Egy óra alatt megvan az egyik, a várandóság meg 9 hónapig tart. Az emberek a könnyebb utat választják.

Most azt hiszitek, hogy egy provokatív esetleg ironikus címmel akartam felhívni a figyelmet erre a bejegyzésre. Pedig a cím véresen komoly. Minden politikus elemi érdeke, hogy jót tegyen, hiszen ekkor válasszák újra. Gondoljunk bele hány szavazatot jelent a rezsicsökkentés, hányat a devizahitelek megmentése, de hogy visszamenjünk egy kicsit az időben, a 13. havi nyugdíj is hozott szavazatokat a konyhára. Jót tenni, jó érzés, ez minden normális ember sajátja. Ha pedig a jó cselekedeteket még meg is jutalmazzák újraválasztással, akkor elfogadható, hogy a politikus is jót akar. Amúgy sem szeretem azt sztereótipiát, hogy az ment el politikusnak, aki nem ért semmihez, ráadásul hazug, tolvaj, csaló. Van ilyen is, de a többség szerintem nem ilyen. Ők igen is jót akarnak ennek az országnak!

Akkor mi a gond, miért nem jött el már régen a Kánaán? Ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz. Ha a mérleg egyik serpenyőjéből kiveszek valamit, akkor a másikból is ki kell, ha meg akarom tartani az egyensúlyt. Ha van 100 forintom és szét akarom osztani, akkor a részek összege csak 100 forint lesz, sosem több. Így működik a világ. A politikus ezt nagyon nem szereti. Ő jót akar tenni, az árral foglalkozzon más. A rezsit le kell csökkenteni a lakosságnak, majd fizetnek többet a vállalatok. A dinnyetermelőknek kell a magasabb ár, majd a lakosok megfizetik (vagy nem vesznek dinnyét). A bank, a profit, a spekuláns, a multi már szitokszavak, nem is akarnak idejönni, a gazdaság csökken.

Nézzünk konkrét példákat. Az szja-t levitték, hiszen a választópolgár azt minden fizetési papíron látja. A hiányzó pénzt az áfánál próbálják beszedni, már 35%-ról beszélnek. Tekintsük csak a mostani 27%-t, nem olcsóbb Szlovákiából venni mondjuk egy laptop-t? Ha ez el kezd terjedni, akkor megint jön egy új ötlet.

Vagy ott a magánnyugdíjpénztár. Egy hatalmas malacpersely, amire az állam lecsapott. Volt hadoválás, hogy eltőzsdézték, de a lényeg nem ez, hanem az egyéni számlák az állami rendszerben. Amíg azok nincsenek, addig nem kell szembesülni azzal, hogy sokaknak nagyon kevés a pénze a nyugdíjra. Addig lehet járulék kedvezményt, mert nem látszódik, hogy ez a pénz akkor nem jelenik meg az egyéni számlán. Addig nem kell szembenézni a valósággal, addig lehet csak a jó oldalt nézni.

Egy esetben fogadták el el a politikusok, hogy vége az áltatásnak, hogy tartsuk a 3%-os hiányt. 

Ha a politikus rezsicsökkentést akar, akkor nem szívesen hallja sem a bíróságtól, sem az önkormányzatoktól, hogy ez így nem lesz jó. A bíróság nem nem politikailag akar kiszúrni a hatalmon levőkkel, nem ő az ellenség, hanem a világ természete. A politikus azt szeretné, mit szeretné, követeli, hogy kapjon mindenki egy millió forintot, de infláció ne legyen. Nem érti meg, hogy sem az alacsony kamat, sem a forint árfolyamának változtatása, sem az egy millió forint, nem csodafegyver. A politikus jót akar, de tudjuk, hogy a pokolba vezető út ...

200. A kormány úgy változtatja az alkotmányt, hogy kisebb legyen az ellenőrzés a törvénykezésben. Nem fog ez visszaütni, amikor nem ők vannak hatalmon?

201. Mindenhol azt olvasom, hogy vége a demokráciának, figyelmeztet az USA, az EU. Tényleg ilyen sötét a helyzet? Az ellenzék kígyót-békát kiabál. Nem csak azért, mert a parlamentben kisebbségben van? Ilyenkor nem az a természetes, hogy olyan törvényeket hoznak, amelyeket a többség szeretne? 

202. Tényleg Belorusziához lehet csak hazánkat hasonlítani? Nem rég beszéltem egy amerikaival, aki nem éppen kedves hangot ütött meg az USA kormányával szemben. Nem is kell elmenni egy kontinensnyit, egy osztrák ismerős, az ottani politikai helyzetet szidta vehemensen. Talán nem is lógunk ki annyira a sorból?

203. Milyen alkotmány az, amelyet ennyi idő alatt már négyszer kellett módosítani? Rosszul dolgoztak a törvényalkotók? Vagy az alkotmány a költségvetéssel versenyez a módosítások számát tekintve? Csak nehogy az előbbinek is csupán egy év legyen az érvényessége.

204. Az alkotmányba általános elvek, rendelkezések valók nem konkrét törvények, vagy nem? Például szívesen látnám az alkotmányban, hogy hány különböző adó lehet összesen, de konkrét adónemeket nem.

205. Az alkotmánybíróság ki akar babrálni a kormánnyal? Ezért akarják szűkíteni a hatókörét? 

206. 2011 táján is temették a demokráciát és a szabad sajtót. Az akkori félelmek beigazolódtak? Az biztos, hogy a Kossuth rádió hatalmasat lépett a Fidesz felé.

207. Miért mondják sokan, hogy nem legitim az alkotmány? Csak akkor legitim, ha nekem tetszik?

Adóalkotmány, érdekes gondolat. Megfogott ez az ötlet. 

1. Az adókivetés joga az államé. Az állam az adókat állami intézmények fenntartására, szociális támogatások kifizetésére költheti.

2. Az adózásnak az állam szempontjából két véglete van, az adózás teljes hiánya, ekkor minden állami szolgáltatásért külön kell fizetni, és a teljes adózás, amikor az állam  minden jövedelmet elvon, de semmiért nem kell  fizetni.

3. Az adózásnak az adózók szempontjából két véglete, a tökéletesen igazságos adózás, amikor az állam a számára szükséges pénzt összegszerűen egyenlő részekre osztja az összes adózó között, és a tökéletesen szociális adózás, amikor az állam mindenkitől annyit vesz el, illetve ad oda, hogy ezután az adózóknak ugyanannyi pénze legyen.

4. Egyik véglet sem kívánatos. A tökéletesen igazságos adózás sokakat teljesen ellehetetlenít, mert keresetük nagy részét veszítik el az adó miatt. A tökéletesen szociális adózás nem ösztönöz teljesítményre, az emberek nagy része arra vár, hogy az állam, vagyis a többi ember dolgozzon helyettük. Törekedni kell az egyensúly megtalálására. 

5. Az adóért cserébe minden adózónak, a vállalatokat is beleértve, képviselet jár. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a többség demokratikus módon megszavazza, hogy a terheket a kisebbség fizesse.

6. Az országgyűlési képviselők érdeke, hogy minél több adó felhasználásáról dönthessenek, például támogatások megítélése, ugyanakkor ugyanakkor el akarják fedni az adóterhelés mértékét. Ezt úgy teszik meg, hogy egy nagy helyett több kisebb adót szednek be, sőt még nem is adónak nevezik a beszedett összeget. Az adót mindig adónak kell hívni és a legegyszerűbb módon kell meghatározni.

7. A nyugdíj és az egészségbiztosítás nem lehet adószerű. A nyugdíjba befizetett pénzt egyedileg kell nyilvántartani és a hozammal növelt összeget kell visszaadni a nyugdíjasnak. Az egészségbiztosítás mértéke nem függhet a fizetéstől, az fix összeg. Az állam adóból támogathatja azokat, akiknek ez a fix összeg túl magas.

8. Az adónemek száma nem lehet több 30.

9. Az adóék nem lehet nagyobb, mint 50%.

10. Vagyonadót, például ingatlanadó, teljesítményadó, csak rendkívüli helyzetben lehet kivetni. Az adókat a jövedelemadókon és a forgalmi adókon keresztül lehet beszedni.

11. Az adóhatóság jó működése drága, rosszul működése még drágább. Legalább addig kell új adóellenőröket felvenni, amíg ezek generálnak annyi plusz bevételt, amennyi fedezi a fizetésüket. 

12. Az adózókat folyamatosan, világosan tájékoztatni kell az adókról. Például a fizetési papíron a munkavállaló teljes költsége kell szerepeljen, ez az adó alapja. Így az adózó szembesül az adó nagyságával. Az adózónak évente elektronikus kimutatást kell küldeni arról, hogy összesen eddig mennyi adót fizetett be. A korábbi években befizetett adót inflációval korrigálni kell.

Megjelent, hogy miként fog kinézni az új villanyszámla. Tekintsünk el attól, hogy van benne egy kötelező rész, amely megadja, hogy a mennyit spóroltunk a rezsicsökkentés során. Ez egy kötelező ingyenreklám. Attól estem kétségbe, hogy az eredeti céllal ellentétben megint nem voltak képesek kitalálni egy érthető, logikus formát. Csináltam egyet, hátha. Hátha belátják, hogy senkit nem érdekel az ÁFA, meg a "pénzeszközök összesen". Nem kell két oldal csak egy, amin  ott van minden, ami kell, a lényeget kiemelve. Nem olyan bonyolult ez.

Azt már csak félve merem mondani, hogy egyúttal kötelezővé kell tenni, hogy a számlát excel-ben és calc-ban is kötelező legyen kiküldeni. Méghozzá úgy, hogy egy táblázatban látszódjon sok éves fogyasztás, illetve az árak változása. 

Büszkén hirdette a Kossuth rádió ma reggel, hogy GDP arányosan mi csökkentettük legjobban az adósságunkat. Ott van még Görögország, de szerintük az nem számít, mert neki még így is nagyobb az adósságrátája. Az adósságot a mi adónkból csökkentették, ezzel kapcsolatban jutott eszembe néhány gondolat

193. Adót be kell szedni!

Akárhogy is csűrik-csavarják a dolgokat, az adókat be kell szedni. Ha nem így, akkor másképpen. Hiába mondják, hogy alacsony a jövedelem adó, ha magasak a járulékok és az áfa. Sokféleképpen lehet előadni dolgokat, de ha az összes változást együtt nézzük, akkor látjuk, hogy a beszedett adók mértéke nem csökken. Nálunk az összesített adóterhelés 60% feletti. Mindenkinek tudnia kell, hogy amikor azt követeli, hogy fizessen kevesebb adót, az azt jelenti, hogy valaki fizessen többet.

194. Szociális adórendszer = igazságtalan adórendszer.

Ez a világon mindenhol így van. Igazságos az lenne, ha a beszedendő 15 ezer milliárdot elosztanák 10 millió részre, elvégre ezért az adóért mindenki ugyanazt a szolgáltatást kapja. Gondoljunk csak bele, amikor egy kiló kenyeret veszünk, akkor mindenkinek azt mondják, hogy 300 forint, az ár nem függ a fizetéstől. Az adózásnál ez nem így van. Ha ugyanaz az adókulcs, akkor ugyanazért nem ugyanannyit kell fizetni mindenkinek. Ezen nem háborodok fel, mert ha valaki azt mondja, hogy itt van ez a hajléktalan, vakbél műtétre van szüksége, nem adózott semmit, dobjunk össze neki a műtétre valót, akkor azt mondom rendben. Szerintem mindenki ezt mondaná, de egy köszönömöt elvárunk érte. A másik oldal ne mondja azt, hogy neki ennyi és annyi segély jár, sőt még több, ha nem köszönje meg, amit kap.

195. Igazságtalan adórendszer -> adóelkerülés

Mindenhol igazságtalan az adórendszer. Minél inkább az, annál nagyobb adóelkerülésre ösztönöz. Mivel az adókat be kell szedni, a többi ember adóterhelése nő, ami újabb elkerülésre ösztönöz, és beindult a spirál. Magyarországon ennek sok évtizedes hagyománya van. Mindenki abban a hiszemben van, hogy többet tett be a rendszerbe, mint amit kivett. Mindenkitől kérdezték, hogy számlával lesz vagy számla nélkül. Ismerünk olyanokat, akik négy órára vannak bejelentve. Tudjuk, hogy nem mindent ütnek be a kasszába. Ha egy vállalkozó nem csal adót, akkor hamar tönkre megy, mert nagyon drágán tud csak árulni. Akik megtehetik kiviszik a pénzüket az országból, de egyre többen inkább csomagolnak és elköszönnek. Kérdezem én, ha varázsütésre mindenki befizetné az összes adóját, akkor mennyivel több lenne az állam bevétele. 10, 20, 30%al, vagy még többel több? Mit lehet tenni?

196. Még több adó, még több kiadás

Ez az út már bejáratott. Egy politikusnak az a jó, ha minél nagyobb összeg felett dönt. Tegyük fel, hogy ő a világ legtisztességesebb politikusa. Akkor is beszedne egy picivel több adót, mert 25-ről 27-re emelni az áfát, már olyan picinység, és akkor az extra pénzt odaadhatja az orvosoknak, tanároknak, vállalkozóknak, devizahiteleseknek.

197. Adó stop, még több kiadás

Ez még vonzóbb lehetőség, mint az előző egy döntéshozónak, hiszen ez nem fáj senkinek. Az igaz, hogy a hiány nő, de azzal lehet maszatolni. Például mondjuk, hogy az állam a számláit csak egy hónappal később fizeti ki (volt ilyen). Akkor rögtön nyertünk egy hónapot. Meg kell győzni az embereket és az EU-t, hogy az extra kiadások majd felpörgetik a gazdaságot és akkor lesz plusz adóbevétel a hiány mégse fog nőni.

198. Még több adó, kiadás stop

Amikor a hiány már tarthatatlan, amikor a hitelezők az ajtón dörömbölnek, akkor valamit tenni kell. Megszerezni a  magánnyugdíj pénzeket, extra adókat bevezetni, megfordítani a spirált. Áldozatok itt is bőven vannak. A gazdaság a legelső. Az ember először nem érzi, hogy mit jelent, hogy a gazdaság stagnál, de inkább visszaesik, aztán hónapról hónapra újabb csomagot vezetnek be és megérti. Talán itt vagyunk mi, de lehet vitatkozni.

199. Adó csökkentés, kiadás csökkentés

A hiány nem nő, de az emberek mégis morognak. Ha valaki nyer 100 ezer forintot és utána 100 ezer forint extra adót vetnek ki rá, akkor rosszabbul érzi magát, mintha nem történt volna semmi. Ilyenek vagyunk és kész. Ráadásul nagyon nehéz azt elérni, hogy egyazon rétegnek csökkenjen az adója és a jutatása is. Kiadást csökkenteni pokoli nehéz. Azt mondani, hogy kisebb lesz a tanárok bére, a rendőrök nem kapnak túlóra pénzt vagy a segélyeket tovább kurtítani politikai öngyilkosság. Igaz, hogy elindulnánk kifele a spirálból, de mire ezt éreznénk, addigra a fizetés-, nyugdíjcsökkentő kormányt már rég leváltották.

Megütötte a fülemet, hogy újabb szék kártyákat vezetnek be. 

188. Elgondolkodott már valaki azon, hogy mi értelme van az egésznek az állam szempontjából? A munkaadónak megéri mert kisebb járulékkal tud ugyanannyi összeget odaadni. A dolgozónak csak nyűg az egész, mert korlátozott időben, korlátozott módon lehet csak felhasználni. Valójában az állam lemond valamennyi járulékról, de miért is? Hogy támogassa az üdülést, az éttermeket, stb. 

189. Miért pont ezeket a területeket kell támogatni? Miért nem vezetik be a dinnye, magyar bor, gyulai kolbász, pálinka szép kártyát? Van még más ötletetek?

190. Azt értem, hogy volt olyan szándék, hogy a külföldi étkezési utalvány cégeket kirugdalják az országból, de az ő utalványaikat miért kell egy hazai utalvánnyal lecserélni? A forint már smafu? 

191. A helyi pénzek, pl. Balatoni korona, teljesítették az elvárásokat? Sokban az is hasonlít az említett kártyához.

192. Vagy valójában egy ügyes vámról van szó? A szép kártyát Magyarországon kell elhasználni. Azt elfelejtjük, hogy a vámnak csak akkor van értelme, ha csak nekünk van ilyen? Ha a többi ország is védi magát tőlünk (shöne Karte, nice card), akkor ez egy 0 összegű játéknak felel meg. Ezért is bontják a vámokat az EU-ban.