Kérdezz bátran!

A vasárnapi zárvatartással az emberek több, mint két harmada nem ért egyet. Még egy KDNP-s képviselő is  arra vetemedett, hogy az utolsó szabad vasárnap, még kimondani is szörnyű, vásárolni ment. Azért is érthetetlen a dolog, mert internet adóból legalább bevétel származott volna, a vasárnapi zárvatartásból, viszont gazdasági és politikai hasznon sem származik.

Két oldal látogatottságára nagyon kiváncsi lennék. Az egyiket az index indította, hol maradt nyitvatartó bolt. A kormány a vasárnapi programmal válaszol, ami azt mutatja, hol fognak együtt szórakozni a családok vasárnaponként. Olyan emberek által kiszolgálva, akik dolgoznak vasárnap!

Március 9: Ma reggel Budapest V. kerületében elloptak egy házat. Egy könnyűszerkezetes épületet félkész állapotban volt, de ma reggelre minden alapanyagot és a már beépített részeket is szétszedték és elvitték ismeretlenek. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot, de egyelőre nem találtak nyomokat. (Kár: 10 millió ft)

Március 10: A lakás tolvajok újra lecsaptak, most Kecskeméten. A Mercedes gyár egyik vezetőjének tűnt el a háza. Már több mint egy éve laktak ott. Herr Schulz Németországból jött vissza és csak a házhelyet találta meg. A biztosító azt nyilatkozta, hogy a ház ellopása nem egy valós káresemény, vagyis nem tud fizetni. A rendőrség biztosította nagy erőkkel végzi a nyomozást. (Kár: 20 millió ft, teljes kár: 30 millió ft)

Március 16: A rendőrség fokozottan járőrőz, de a tolvajokat ez sem akadályozta meg. Teljesen hihetetlen, de Győrben egy tömbházat lovasítottak meg. 4 lépcsőház, 4 emelet, 4 lakás / emelet = 64 lakás. A Hóvirág lakótelep már majdnem kulcsra kész volt, amikor az eset megtörtént. A környéken élők arra lettek figyelmesek, hogy hétvégén nagyon sokan jelentek meg az építkezésen és az épület láthatóan fogyott és nem nőtt. Azt a választ kapták, hogy statikailag van gond azért kell lebontani, hogy megellőzenek egy tragédiát. (Kár: 680 millió ft, teljes kár: 710 millió ft)

Március 30: A házlopások folytatódnak, már 200 lakás fölött vagyunk. Eddig csak két ember vettek őrizetbe, olyan szomszédokat, akikről kiderült, hogy pénzt kaptak azért, hogy ne jelentsék a közelükbe történő bűntényt. (teljes kár: 2,3 milliárd ft)

Április 10:  A Rába részvényeinek a kereskedését felfüggesztették a budapesti értéktőzsdén. Nem tudni, hogy mi történt, de az összes részvény eltűnt az eddigi tulajdonosoktól. A Keler szerint a részvényeket szabályosan eladták, de ezt a régi tulajdonosok cáfolják. Az internet világában néhány óra alatt rengeteg kézen keresztülmentek a részvények. Az új tulajdonosok teljesen legálisan vették meg a részvényeket. A régieknek kell bizonyítani az igazukat. (Kár: 15 milliárd ft, teljes kár: 17 milliárd ft)

Április 13:  Kiderült, hogy A Rába esete nem egyedi volt, a Danubius és a Zwak is érintett. A két cég tőzsdei kapitalizációja 45 és 31 milliárd forint. A régi részvényesek az új részvényeseket perlik, de a számítógépes rekordok azt mutatják, hogy megtörtént az adásvétel, csak éppen a pénz nem érkezett meg. A törvény az új részvényeseket védi. A kormány az Interpol segítségét kérte. (Kár: 45+31 milliárd ft, teljes kár: 93 milliárd ft)

Április 15:  Nincs megállás. Ahogy újraindították a tőzsdei rendszert a Masterplast és az FHB bank részvényei tűntek el. A kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a nyomozást. (Kár: 6+51 milliárd ft, teljes kár: 150 milliárd ft)

ÉS MÉG CSAK 150 MILLIÁRDNÁL TARTUNK!

A Quaestor kötvényeseket ennél is sokkal többel károsították meg. Sokan nem érzik a nagyságrendeket, ezért próbáltam ezt érzékeltetni. Egy lakást 10-20 millióval számoltam. A cégek piaci kapitalizációját a bét oldaláról vettem. Arra mindenki felkapja fejét, hogy lakások százait loptak el. Az pedig, hogy olyan cégek párologjanak el nyomtalanul, mint a Rába, Danubius, Masterplast, FHB bank szinte felfoghatatlan. Azon viszont gyorsan túljutottak, hogy a kötvényesek pénze lett füsté. Talán ez a 200 milliárd forint nem olyan fontos probléma, hogy a miniszterelnök foglalkozzon vele? 

Csak a miheztartás végett, 2015-ben az államháztartási teljes hiány 877 milliárd. Az, hogy 200 milliárd nyomtalanul eltűnjön ugyanolyan nevetséges, mint az, hogy házakat, lakótömböket, cégeket lopnak el nyom nélkül.

Többször is hallani, hogy a kötvénykibocsátó cég csak 10 millió tőkéjű cég. A teljes Quaestor-csoport konszolidált (egyesített) mérlegfőösszege mintegy 100 milliárd ft.

A miniszterelnök nagyon kerüli, hogy a Quaestor kérdésben nyilatkozzon. Amikor a devizahitelesekről volt szó, akkor nem volt ennyire szemérmes. A rosszmájúak megjegyzik, hogy a tücsök és hangya meséjében a tücsök jár jól. Hiába gyűjtöget a hangya, ha az éléstárát kifosztják. A miniszterelnök mondhatna végre már valamit. Hogy miként is ellenőrzött a felügyelet, hogy fog-e az állam segíteni, hogy megvan-e még a pénz?

Egy témában viszont hallatta a hangját. A Győri ETO-nak meg kell menekülnie. Most még nem tudni hogyan, de biztosak lehetünk abban, hogy megtalálják a módját, hogy ez az egy károsult megmeneküljön. Még Tarsoly is megjelent a tegnapi edzésen. Hiába a foci nagy úr!

Orbán és Tarsoly a győri díszpáholyban

Az állam nem gyorsvonat. Rengeteg kötvényes vár hírre, reménysugárra, hogy mégsem vesztette el a megtakarítását, hogy az állam is vállalja a felelőség ráeső részét, hogy hagyta, hogy az orra előtt folytatódjanak ezek machinációk.

Most azonban nem erről akarok írni, hanem egy esetről, ami a veszprémi Quaestor irodában történt múlt héten. Az alkalmazottak közül többen is Quaestor kötvényben tartották a pénzüket. Ennyit arról, hogy mennyire volt nyilvánvaló az átlagembernek, sőt a cég alkalmazottjának, hogy csalnak a háttérben. Volt olyan, aki az összes megtakarítását, sőt a rokonainak, barátainak is mesélt a remek lehetőségről. Képzeljük el, hogy ez az illető, mit érzett, amikor sok-sok éves megtakarítása köddé vált. A rokonok, barátok úgy néznek rá, mint a véres rongyra. A munkában pedig ideges ügyfeleket kellett volna megnyugtatnia, amikor az ő élete is összeomlott. Egy nagyon idős bácsi következett a sorban. Ő is azt akarta tudni, hogy mi történt. Nőtt a gombóc az alkalmazott torkában, de a bácsinak is elkezdte mondani a szabvány szöveget, de érezte, hogy milyen üresen csengenek a szavai. A bácsi végighallgatta és azt mondta. "Maguk még fiatalok, még nem láttak semmit." Aztán elment.

Lehet, hogy a bácsinak volt igaza. Lehet, hogy vannak az életben nagyobb csapások is. Viszont az is igaz, hogy aki a lakásra valót tárolta itt, vagy sok éves megtakarítását az nem tud ilyen higgadt lenni. 

Egy hét telt el és semmit nem tudni még. Az ellenzék nem igen foglalkozik a témával. A kormány a felelősséget próbálja elhárítani, a média már az új hírekkel van elfoglalva. Ha senki sem hallatja a hangját, akkor nem sok jót lehet remélni.

Félreértés ne essék, a Quaestor kötvényeseit senki sem kényszerítette, hogy oda rakják be a pénzüket. Valamilyen mértékben ők is felelősek! Az egy másik kérdés, hogy rendkívül alacsony banki kamatok (részben a nemzetközi helyzet, részben a banki különadók miatt) érthető, hogy az emberek viselkedése.

Most arról folyik a vita, hogy ki kártalanítsa a kötvényeseket. Vállalja az állam a felelősséget, hogy csúfosan leszerepelt az ellenőrzési szerepében? Avagy, ahogy Rogán Antal kitalálta, tolják ezt rá pénzügyi szervezetekre? Mindenki biztosra veszi, hogy a kérdéses pénz eltűnt, szublimált. A pénz nem tűnik el csak úgy. Vesznek belőle valamit, elutalják, átjátsszák másik cégbe, ismerősökhöz. Ha már megtörtént a baj, akkor az államnak mindent meg kell tennie, hogy visszaszerezzen annyi pénzt, amennyit csak lehet. 100 milliárd feletti összeget nem lehet nyom nélkül eltüntetni. Biztos, hogy nem lehet megtalálni az összest, de azért valamennyit. Ez az összeg már nemzetgazdaságilag is jelentős. Akkor is tétel, amikor az államadóságot, inflációt, külgazdasági mérleget számolják.

Tudom, hogy csak a felszínt látjuk. Hogy a háttérben milyen játszmák vannak, arról fogalmunk sincs. Ne higgyük, hogy eddig semmit sem találtak, most meg hirtelen minden világos lett. A politika arra vár, hogy elfelejtődjön ez az egész. Csak akkor fog tenni valamit, ha a Quaestor kötvényesei, az ellenzék, a média hallatják a hangjukat.

A Quaestor botrány után az MNB-nek eszébe jutott, hogy ideje lenne szigorítani a szabályozáson. Joggal teszik fel a kérdést, hogy eddig mit csináltak? Feliből-harmadából ellenőrizgettek? Hogy lehet, hogy minden felügyeleti szerv mossa a kezét? Ők aztán nem hibáztak. Egy ember sem állt fel és mondta, hogy nem építettünk ki eddig olyan ellenőrzési rendszert, ami működne. Ellenőrizgettünk, de nem ellenőriztünk. Senki nem volt felelős az ellenőrzésért?

Ha ez így van, akkor nem szabad egy fillért sem költeni ezekre az "ellenőrzésekre". Tanulják meg az állampolgárok, hogy az államra nem számíthatnak? Ha vesznek egy kiló kenyeret, akkor azt először laborban vizsgáltassák be, hogy nem-e mérgező?

Most persze hirtelen okos a kormány, most szigorít. Miért nem a kormányra kerüléskor szigorítottak?

Miért nem foglalkoznak azokkal a kötvényesekkel, akik most vannak bajban? Miért nem lehet hallani, hogy mint folyik a vizsgálat? Miért csak néhány ellenzéki politikus beszél kártérítésről? 

Ha sima csőd lett volna, akkor szóba se kerülhetne a kártérítés. Viszont, amikor gigantikus csalásról van szó, akkor felmerül, hogy mit csinált a pszáf, miért nem tesz valamit az állam a kötvényesekért?

A cinizmusnak különféle fokozatai vannak. Rogán Antalnak sikerült nagyot alkotnia. Szerinte "A pénzügyi szektornak kell állnia a Quaestor kötvényesek kárát". Ez mit is jelent? Hogy az államra nem számíthatnak. Félreértés ne essék, most úgy tűnik, hogy a Quaestor sikkasztást követett el, ő a fő felelős, de rögtön után jön az állam is, aki felügyelő szervként ismét csúfosan megbukott. Most sokan mondják, hogy Mari néni a hibás, miért rakta be a nyugdíját? Azért, mert az állam mindent rendben levőnek talált. Ha veszünk egy liter tejet, akkor nem vizsgáltatjuk be a laborban. Ha veszünk egy új Opelt, akkor sem tételezzük fel, hogy 120-nál felrobban. El hisszük, hogy az adónk fejében az állam olyan szabályozást, ellenőrzést biztosít, ami megvéd bennünket. Ha a Quaestor nem csal és nem sikkaszt, akkor nem lehetne panaszkodni, hiszen egy befektetés sikere nem garantálható. De az, hogy nagy üzemben, fényes nappal csalnak, felveti azt, hogy az állam is vállaljon felelőséget. Nem olyan hülyeséget akarunk hallani, hogy majd csodás módon majd a pénzügyi szektor  kárpótolja a kötvényeseket.

Reggel melegíti az ember a kakaót, közben hallgatja a híreket és egy olyan mondatot hall, amit elsőre nem akar elhinni, pedig tudja, hogy ilyennel nem viccelnek. A Quaestor csődbe ment. A hosszú évek megtakarítása, a takarékosság, a lakásvásárlási terv mind füstként száll el. Először még hitegeti magát, hogy majd talán nem is igaz, talán ez, talán az, de gyorsan kiderül, hogy ez nem állom. Tudom, hogy nehéz leírni ezt az érzést, de próbáld meg elképzelni a tehetetlenséget, a dühöt, a reménykedést, a kiábrándultságot egyszerre.

Tévedés ne essék! Ha sima csődről van szó, akkor senkinek nem lehet egy szava sem. A magasabb kamat mindig kockázattal jár együtt. Sokan gondolták, hogy a 6 százalékos kamat kitermelhető törvényesen. Úgy tűnik, hogy nem sima csődről van szó, hanem csalásról, sikkasztásról. Ez az amire nem lehet felkészülni. Akit még nem raboltak ki, az nem tudja, milyen az amikor az ember kezéből kiszakítják a táskáját. Elvárjuk, hogy az adónkért cserébe az állam megvédjen minket a csalásoktól. Elvárjuk, hogy a PSZÁF (ma már az MNB része) folyamatosan ellenőrizze a pénzügyi cégeket, hogy ne lehessen őket félrevezetni egy sima kettős könyveléssel. 

Szóval hol volt az állam? Hogy viselkedik most? Egy dologra figyel csak, letagadni, hogy valaha hallott is a Quaestorról. Ha ez azzal jár, hogy minden kötvényes elveszíti a pénzét, ám legyen. Csak ne tudja az ellenzék azzal vádolni, hogy segített egy baráti cégen. 

Mi lenne az igazságos megoldás? Csak tippelni lehet. Ha bebizonyosodik, hogy a Quaestor sáros, akkor elvárható, hogy a tulajdonosok anyagilag is bűnhődjenek a börtönbüntetés mellett. Azok is, akik érintettek voltak, a könyvvizsgálók, a kettős könyvelést megvalósító szoftver írói, stb. Végre egyszer ne lehessen kibújni az anyagi felelőség alól annyival, hogy átjátsszák a pénzt egy ismerősnek. Végre ne csak egy-két bűnbakot kerítsenek elő, hanem minden érintetett. Az ügyfelek az aktuális egyenleg 90%-t kapják meg speciális 15 éves államkötvényben, amit csak 30% büntetéssel tudnak visszaváltani. Így az ügyfél is szenved és az állam is felelőséget vállal azért, hogy nem védte a polgárait. A Quaestor összes vagyona kerüljön az államhoz, azokat ne kótyavetyéljék el egy hamari felszámolás során.

Persze ez csak álom. Ahogy az ismerősöm megjegyezte nem érdemes spórolni, mert csak a devizahiteleseket mentik meg, a hangyákkal nem fognak törődni.

Sokak szerint a Quaestor üzleti modellje eddig se volt fenntartható. 5-6%-os hozamokat csak jelentős kockázattal lehet kitermelni. A Quaestor szerint rendben van a cégcsoport, a likviditási gondokat a Buda-Cash botrány pánikja okozta. A bankroham, amikor mindenki hirtelen ki akarja venni a pénzét, minden pénzügyi vállalkozást csődbe visz. Ezért kért a cég csődvédelmet és állami likviditási segítséget. Ebben joggal reménykedhetett, mert megfelelő szintű politikai kapcsolatokkal rendelkezett.

Nem tudni mi zajlott a háttérben, de segítő kéz helyett egy lóduló lábat kapott a Quaestor. Hirtelen szabálytalanságokat talált a felügyelet és az állam látványosan elfordult. Nagyon zavaros a helyzet, még nem tudni, hogy csődről vagy bűncselekményről van szó. Egy biztos, azok a kötvényesek maradnak hoppon, akik hosszú évek megtakarítását az állam által felügyelt Quaestorra bízták.

Két kérdésem van csak. Ha csak pánikról van szó, akkor miért nem segít az állam? Ha csalás történt, akkor hol voltak felügyeleti szervek?

A magánnyugdíj pénztári rendszer államosításakor kaptunk egy ígéretet. Egy ígéretet személyesen a miniszterelnöktől, hogy az állami rendszerben is lesznek egyéni számlák. Azóta hallottuk már, hogy ez milyen nagy feladat, ami rengeteg időbe kerül, hogy nem egyértelmű, hogy ki a felelős, hogy van már újabb és újabb határidő. Aztán elkezdték mondani, hogy nem is olyan fontos kérdés és most már azt mondják, hogy a régi ügyfélkapus nyilvántartás akár már egyéni számláknak is tekinthetőek.

Szégyen és gyalázat ekkorát lódítani. Nézzük meg mi is van ezen a nyilvántartáson! Kizárólag 2013-tól vannak fenn az adatok. Nincs teljes egyenleg. Nincs a ledolgozott évek száma. Nincs a várható nyugdíj. Nincs, hogy milyen bruttó fizetésekhez, milyen munkáltatóhoz tartoznak. Nincs valorizáció. Azt is szégyenlősen elhallgatják, hogy csak a munkáltatói járulékot számolják el, a munkavállalóihoz szerintük semmi közöd. Ha egy bankszámla kivonat lenne ilyen, akkor, azt a bankot össze-vissza büntetnének. 

Miért olyan nehéz megérteni, hogy a teljes egyenleg nem elhanyagolható információ? Vagy, hogy összesített adatokat nem mindig lehet ellenőrizni? Vagy talán a ledolgozott évek száma valamiféle titkos információ?

Akkor még nem is beszéltünk olyan elvi kérdésekről, hogy csak a munkáltatói vagy munkavállalói járulékot is jóváírják-e? Milyen valorizálciós értékkel, képlettel számolnak (olyan, mint a kamat)? Hogyan kezelik a gyed/gyes-t? Stb.

 Itt lehet elérni az egyéni számlának csúfolt nyilvántartást:

• https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/
• Elektronikusan intézhető ügyek (bal oldalon)
• Betűnkénti lista / T / Társadalombiztosítási egyéni számla
• Használom a szolgáltatást (felül)
• Kivonat megtekintése (bal oldal) (egyszer a TAJ számot is meg kell adni)