Kérdezz bátran!

Első körben a Nemzeti közműszolgáltató (Nksz) a gáz üzletágba száll be. Még olcsóbb lesz a gáz, sugallják az illetékesek. Óhatatlanul eszembe jutott az Emfesz, amely szintén olcsó gázzal szerzett rengeteg ügyfelet. Csak egy szerződést kellett aláírni és onnantól kevesebbet kellett fizetni. A piacgazdaság törvényeit az Emfesz sem tudta áthágni. A lakossági gázüzletág már most is veszteséges, ezért nem igazán lehet csökkenteni az árat. Vajon sikerül ez az Nksz-nek, el tudja kerülni az Emfesz csődjét? 

Az Nksz állami cég és az állam a szabályokat könnyen tudja alakítani. Emlékezzünk csak arra, hogy a tesco-nak 60 szorosára nőtt az élelmiszerfelügyeleti, díj a coop-nak nem változott. Erősen hangsúlyozzák, hogy az Nksz normál piaci cég lesz, de a bizonygatás pont azt jelenti, hogy ez nagyon kétséges.

Mondták már, hogy az Nksz nonprofit lesz, utóbb hogy visszaforgatják a cégbe a nyereséget. Ha nem lesz osztalék, akkor az mindent megold. A kérdés, hogy melyik gazda műveli lelkesebben a földet, az, amelyik részesedést kap a terményből vagy az, amelyik köszönömöt? Miért felejtették el olyan sokan, hogy az állami a pazarlás szinonimája. Nem mintha a magánszektorban nem lenne pazarlás, vagy az állami cég ne lehetne hatékony. Csak a tapasztalat azt mutatja, hogy az állam mindig rosszabbul teljesít. 

A klasszikus közgazdaságtan szerint a piac nem tud mindent jól irányítani. Az egyik ilyen terület, ahol nagyon nagy az üzlet elindításának a fix költsége. Ilyenkor a monopólium nagyobb társadalmi haszonnal jár, mint a verseny. A kérdés, hogy hol van a határ? Ha egy szolgáltató adja az összes közművet, egy számla lesz, akkor mennyi helye lesz az innovációnak, a hatékonyságnak? Ha az Nksz-nek egy jó üzleti érdekkel megáldott, karizmatikus, jó kapcsolatokkal rendelkező, önzetlen vezetője lesz, akkor nagyon jól működhet. Vajon mennyi erre az esély? 

A nemzeti hitelprogram (NHP) 2,5% hitelt ad vállalkozásoknak, ami nagyon baráti. Sok vállalat viszont nem kapott egyáltalán hitelt, mert a bankok túl kockázatosnak tartották. Most az MNB azt mondja, hogy átvállal ebből a kockázatból, ami élénkíteni fogja a hitelezést.

Sokan úgy gondolják, hogy a bankok, a bankárok eredendően gonoszak, hiszen adnak egy 100m-os hitelt és azon évi 2,5m-t kasszíroznak, pedig nem is csináltak semmit. Először is bankot fenn kell tartani, fizetni az alkalmazottakat, az adókat, fejleszteni az informatikai rendszert, stb. Igen, a bank tulajdonosok még profitot is szeretnének. 

Na de a kamat nem csak emiatt kell! Akkor még mire? A nem fizető adósok miatti veszteség kompenzálására. Ha szerencsés vagy, akkor neked mindig visszafizették a kölcsönt, amikor te kölcsönöztél. A bankok viszont olyan sok kölcsönügyletet bonyolítanak, hogy óhatatlanul lesznek nem fizetők. Ha a bankok nem képeznek tartalékot ezekre a veszteségekre, akkor csődbe mennek. Ez a tartalék a kamatban van, és kockázati felárnak hívják. Ha még mindig azt mondod, hogy de én rendesen fizetek, mi közöm mások felelőtlenségéhez, akkor köss egy utasbiztosítást és az utazás után kérd vissza a pénzt, ha nem volt baleseted. Egyébként a jó adósoknak kisebb a kockázati felára. 

Az MNB most az adófizetők pénzéből száll be a kockázatviselésbe. Eddig a bank azt mondta, hogy xy cégnél túl nagy a kockázat, hogy a kockázati felár és az összes költség beférjen a 2,5% kamatba. Most azt mondja, hogy ha az adófizetők vállalják a kockázat egy részét, akkor belefér. Vagyis összességében az adófizetőktől csoportosítanak át pénzeket a vállalkozókhoz. Majd kiderül, hogy ez mennyire bölcs ez az elgondolás.

A kétharmados többség demokráciában nagyon ritka. Éppen ezért értékes lehetőség, amit nem szabad (szabadott volna) elherdálni. Úgy tűnik, hogy Fidesznek már nem sokáig lesz meg a kétharmados többsége, ezért ideje számba venni, hogyan sáfárkodott a rábízott jószággal. 

A kétharmados többség lehetőséget ad arra, hogy a demokrácia hibáit részben orvosolják. Ezek ésszerű, de sokszor első látásra népszerűtlen lépések. Szerintem ezekre kellett volna koncentrálni. Ha van hasonló javaslatod, akkor írd a hozzászólások közé.

1. Pártfinanszírozás, politikus fizetések: Melyik párt kampányolt azzal, hogy megemeli a képviselők fizetését vagy a pártok pénzét? Pedig mindenki tisztában van azzal, hogy rejtett utakon úgy is odacsorog a pénz. Ezt átláthatóvá kell (kellett volna) tenni. Ahogy a hálapénzt is. Megszüntetni nem lehet, akkor legalább adózzanak utána. Persze először nagyon idegesítené az választókat, hogy egy mezei képviselő mondjuk kap nettó 2 milliót / hó, a csapata még egyszer ennyit (és akkor a miniszteri fizetésekről még nem is beszéltünk), de a korrupció a rejtett pénzek, nagyságrendekkel több kárt okoznak. (Tudom, most azt, mondjátok, hogy hiába lenne nagyobb a fizetés, ugyanúgy jönne továbbra is feketén a pénz. Tökéletes megoldás nem létezik, de több legális pénz, és sokkal nagyobb büntetések, azért hatékonyak lehetnek.)
2. Egyéni nyugdíjszámlák: Képzeljük el, hogy ezentúl nem lehet a nyugdíjasokat megvásárolni a választásokon, mert nem a politikuson múlik a nyugdíj. Képzeljük el, hogy mindenki naprakészen látja, hogyha ma nyugdíjba vonulna, akkor milyen nyugdíjra lenne jogosult. Szép állom, de ez is jelentős és azonnali népszerűségvesztést okozna. Akik közepesen vagy jól keresnek háborognának, ha nem jelenik meg minden nyugdíjra levont forint az egyéni számlán. A rosszul vagy feketén keresők tüntetnének, amikor azt látnánk, hogy alig gyarapszik a számlájuk. Egyszerűbb volt azt mondani, hogy a mostani nyugdíjrendszer stabil.
3. Adóztassuk csak a szavazókat: Nem magyar sajátosság, hogy a politikusok, a gonosz bankokat, multikat, energiaszolgáltatókat és a gazdagokat adóztatják. Elvégre az OTP nem szavaz az országgyűlési választásokon és Csányi Sándornak is csak egy szavazata van. Persze a cégekre rakott terhek megjelennek a magasabb árakban és az alacsonyabb fizetésekben, de ez már nem fáj a politikusoknak. Nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon megszűnik a mindenféle cégadó, de el kellett volna indulni abba az irányba, hogy inkább a választót adóztassuk. A választó relatív pozíciója nem változik, ha többet keres, többet adózik és alacsonyabbak az árak (persze az átmenet nem lenne egyszerű). A másik lehetőség, hogy a cégek is gazdasági súlyuknak megfelelő szavazati jogot kapnak. Ilyen nincs sehol sem, de valamit tenni kellett volna ez ügyben.
4. Kiszámítható törvényhozás: Lassan járj tovább érsz, mondja a közmondás. Régi bölcsesség ez, mégsem sikerült betartani, pedig csak az kellett volna hozzá, hogy egy új törvény legalább 1-2 évig a polcon legyen mielőtt életbe lép. Minden cég fel tud készülni, lehet értelmesen tervezni. Ha még az országnak is lenne egy 3-4 éves előzetes költségvetése, az már csak a hab lenne a tortán.
5. Nemzeti konzultáció: Nagyszerű felismerés a Fidesz részéről, hogy a 21. század lehetővé tette, hogy a képviseleti demokrácia elmozduljon a részvételi demokrácia felé. Sokkal több kérdésben meg lehet kérdezni a választókat. Interneten keresztül is be lehet mutatni az érveket, ellenérveket, az egyes lehetőségek hatásait. Lehet például olyan mobil alkalmazást készíteni, amiben csúszkák húzogatásával lehet beállítani, hogy az egészségügyi költségvetésben inkább a korházakra, a háziorvosokra vagy a gyógyszertámogatásra kell költeni. Ehelyett megvezető, értelmetlen kérdéseket kaptunk, hagyományos levélben! És persze véletlenül sem tartottak nemzeti konzultációt a vasárnapi zárvatartásról.
6. Adóporlasztás: A marketingesek mellett most már a politikusok is megtanulták, hogy 4db 25 ezer forintos adó sokkal barátságosabb, mint egy 100 ezer forintos. Ennek megfelelően újabb és újabb adók jelenek meg, az adórendszer nagyon nehezen átlátható, az adminisztráció költségei minden ígéret ellenére csak nőnek és nőnek. Kétharmaddal el lehetett volna indulni egy átláthatóbb, egyszerűbb adórendszer felé, de nem indultunk.
7. Átláthatóság: A demokrácia soha se lesz tökéletes, de rengeteget segítene, ha az átláthatóság nőne. Ha nem uram-bátyám elven működne az ország, ha nem lennének előre leosztva a pályázatok, ha a lebukásnak komoly következményei lennének. Minden politikus szeretné megszüntetni a korrupciót, de ezért tenni kellett volna.
8. Az újraelosztás csökkentése: Mindenki tudja, ha beszednek ilyen-olyan adóban x milliárd forintot, akkor nem tudják az egészet visszaosztani, mert 10-20% elveszik útközben, ráadásul a saját pénzét mindenki sokkal jobban beosztja, mint az ajándékot. Egy kétharmados párt ereje kellett volna ahhoz, hogy csökkentse az újraelosztás mértékét, mert az adócsökkentést könnyű eladni, de a velejáró kiadáscsökkentést szinte lehetetlen. 
9. Tanítás: Miért megy jobban az USA, Svájc, Németország szekere, mint a magyaroké? Ezeken a helyeken kevésbé lehet megvezetni a választókat populista szlogenekkel. Ha Magyarországon egy párt azt javasolná, hogy legyen még egy fizetett szabadnap az évben, akkor azt mindenki támogatná. Svájcban ezt népszavazáson utasították el, mert rontaná az ország versenyképességét. Nálunk elhiszik azt, hogy nem létezik deviza vételi és eladási árfolyam, csak a nemzeti bank középárfolyama. Minden párt (amikor ellenzékben van) lelkesen érvel amellett, hogy a kenyér áfáját csökkenteni kell, de azt nem mondja, hogy akkor mire költsön kevesebbet a költségvetés. Minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel! Ha ezen változtatni akarunk, akkor tanítani kell az embereket. Gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Pénzügyi ismereteket már egy általános iskolásnak is el lehet magyarázni. A felnőtteknek is tudatosítani kell, hogy minden döntésnek vannak negatív vonzatai is. Ha megértik, hogy kiadásnövelés és az adónövelés egymástól elválaszthatatlan, akkor már nyert ügyünk van. Ez a gyümölcs csak lassan érik be, de legalább a magot el kellett volna ültetni!

• Miért lettek fizetősek a városi elkerülők? Hogy plusz bevétele legyen a költségvetésnek.
• Megérti a magyar ember az államháztartási hiány fogalmát? Nem foglalkozik vele. Minden emelést támadásként, sarcként értelmez. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a kormány meg sem próbálkozott a társadalmi egyeztetéssel, nem kinált alternatívákat, nem magyarázta el ezek pozitív és negatív oldalát, hanem erőből viszi végig az egészet, a szokásos kapkodással. A dolgot tovább árnyalja, hogyha próbálkozik párbeszéddel a kormány, könnyen lehet, hogy akkor se lett volna társadalmi egyetértés.
• Hogy reagáltak az emberek? Felháborodással.
• Mi diktál ilyenkor a politikai logika? Maszatolást. Ha elvesznek három almát (ingyenes elkerülők), akkor kell adni két körtét (megyei matricák). Azt hangsúlyozzák, hogy milyen jó is lesz az embereknek a megyei matrica. De, ha tényleg ilyen jó lesz, akkor az eredeti cél, a plusz költségvetési bevétel elveszik. 
• Tényleg az ezer éves vármegye rendszer a legjobb alap az útdíjhoz? Mindenki válaszoljon belátása szerint.
• Érdemes csak az elkerülőket külön kezelni? A mostani rendszerben volt logika (a városok tehermentesítése), ha ez már nem számít, akkor az összes autópálya fizetését kell újragondolni.
• Milyen lenne egy igazságos rendszer?
  1. önálló cégként működik az autópálya igazgatóság (mint egy magánparkoló), adófizetői pénzt nem kap, teljes mértékben a díjakból tartja fenn magát (az állam viszont biztosítja, hogy minden helyet el lehet érni normál úton)
  2. adóból fízetik az autópályákat, ami lehet az szja-ban, a benziben, a teljesítményadóban. Ekkor nem kell külön fizetni az autópályáért.
  3. esetleg minden személy autóban lehetne HUGO, de akkor ne csak az autópálya legyen fizetős, hanem minden út (különben tényleg a városokba terelik a forgalmat) (az másik kérdés, hogy megfizethetőnek kell lennie ennek a díjnak is)

NDK (Németország kommunista fele, ha valaki túl fiatal), szép őszi nap, 12 óra 15 perc. Bemész az étterembe, várod a pincért, de az nem jön. Mások türelmesen ücsörögnek, és amikor megkérdezed tőlük, elmondják, hogy ilyenkor a pincéreknek ebédszünete van. Ez a múlt, talán extrém is a példa, de jöjjön a jelen.

A vasárnapi zárvatartás rengeteg hozzászólást váltott ki, például itt is. Én is gondolkodtam már a témán. Lehet, hogy erről nem ártott volna egy nemzeti konzutláció. Az biztos, hogy nem dől össze a világ a bezárások miatt. Az emberek nem halnak éhen, a gazdaság se emiatt fog megfenekleni. Viszont a hivatalos érvelés (legyenek együtt a családok, meg kell védeni a bolti dolgozókat), elégtelennek tűnik. Néhány kérdést illene megválaszolni.

1. a családi boltok tulajdonosait, miért nem kell megvédeni önmaguktól?
2. miért lesznek olyan vasárnapok, amikor mégis ki lehet nyitni? 
3. ha másoknak jár a szombat is, akkor a bolti dolgozóknak miért nem? 
4. az éjszakai munka is nagyon rossz a családoknak, az ellen nem kell tenni valamit?
5. a gyárban dolgozókat nem kell megvédeni a vasárnapi munkától?
6. milyen elv alapján döntik el, hogy például a benzinkutak nyitva lehetnek-e vasárnap? És a gyógyszertárak? Mondjuk lázcsillapítót lehet venni, de korpásodás ellenes sampont nem?
7. a bolti dolgozók, örülni fognak, ha elesnek a vasárnapi pótléktól?
8. ha egyeseknek, az alapbérbe van beépítve a pótlék, és így is csak minimálbér, akkor miért nem ezt a gyakorlatot vizsgálják felül?
9. el lehet érni a "legyenek együtt a családok célt", lehet ilyen intézkedésekkel?
10. a bolti dolgozók, a szakszervezetek már ezt követelték évek óta?
11. miért nem döntheti el a bolt a gazdasági ésszerűség alapján, hogy neki megér x% vasárnapi pótlékot, az a nap?
12. a vasárnap volt a vásárnap sok évszázadig, mi változott?

Sok ígéret súlyos milliárdokba kerül választáskor, de az ellenzék könnyen megígérheti, hogy visszaadja boltok és a vásárlók választási szabadságát.

A vasárnapi bezárás nem ördögtől való gondolat, de úgy érzem, hogy erre és arra is lehet érvelni és nem ez a legfontosabb probléma az országban. Például sokkal fontosabb, hogy az állami nyugdíj rendszerben is legyenek meg a megígért egyéni számlák (havonta kapunk kivonatot, hogy ennyit fizetettünk (az egyén és a munkáltató) a tb-be, ennyivel nőtt az egyenleg és ez alapján jelenleg x ft havi nyugdíjra lehet számítani).  

Az állam, végtelen kegyességgel és bölcsességgel, még inkább támogatni fogja az otthon teremtést. Így nem csak a gyerekszám fog növekedni, hanem a gazdaság is új lendületet kap. Legalább is ez az elmélet. Feltételezem, hogy ezt alátámasztó hatástanulmány most sincs.

Politikailag ez kifizetődő lépés. A magyar ember inkább erőn felül adósságba veri magát, lásd devizahitelek, mint hogy albérletet válasszon hosszú távra. A szocpolt kapó emberek hálásak lesznek a kormánynak és nem fognak azon agyalni, hogy a gazdaság ebbe belerokkan. Ez már megtörtént egyszer. Akkor kénytelenek voltak megszüntetni a szocpolt.

Józan paraszti ésszel is belátható, hogy honnan is lenne pénze az államnak arra, hogy minden építkezőhöz hozzávágjon 1-3 millió forintot? Talán az olajmezőinkből, az aranybányáinkból, vagy annyira dübörög a gazdaság? Az adónkból fogják ezt fizetni. Azért kell majd még többet adózni, hogy azt a pénzt majd visszaoszthassák. Megint elő fog állni az a faramuci helyzet, hogy az albérletes adójából támogatják a lakásépítőt. 

Nem akarok meggyőzni senkit, hogy az otthont egy szerető család jelenti és nem a földhivatalban lévő bejegyzés. Azt sem fogadja el a többség, hogy az értékcsökkenést is figyelembe véve van, amikor az albérlet a gazdaságilag ésszerű döntés.

Megint arra tanítjuk az embereket, hogy a jóságos állambácsi majd mindent megold. Nem is érdemes racionálisan gondolkodni, mert az állam majd úgyis segít (lásd eladósodott önkormányzatok). Más országokban is szokás szavazatot vásárolni adófizetői pénzből. Indiában és több más országban is a benzint dotálják. Ott az alapvető jog, sőt gazdasági érdek, hogy az emberek tudjanak autózni. Meg persze politikailag is kifizetődő. Talán még Magyarországon is rosszalásukat fejeznék ki az emberek, ha az autósokat támogatnák. Ha ez így van, akkor miért kell a lakástulajdonosokat támogatni? Miért ördögtől való elképzelés, hogy inkább bérlakásokat építsen, vegyen az állam? (na nem ócsai lakóparkot)

Alkalmazott miért nem? Neki nem jön jól a vasárnapi pótlék? Vagy ő nem elég felnőtt ahhoz, hogy döntsön?

A vasárnapi boltbezárás egy olyan téma, ahol a gombhoz varrták a kabátot. Először kitalálták, hogy legyenek bezárások, hívhatnák munkacsökkentésnek vagy szabadságcsökkentésnek a rezsicsökkentés mintájára, és utána kezdtek el azon agyalni, hogy ez miért is jó, kire is vonatkozzon, milyen indokot lehet találni hozzá.

Nem ördögtől való a vasárnapi szünnap, de következetlen és száz másik fontosabb dolog van az országban. Ha elvi alapon ellenzik a vasárnapi munkát, akkor az mindenkire kell, hogy vonatkozzon, iparra, szolgáltatásra, mezőgazdaságra. Csak néhány kivétel lehetne, életmentő műtétek, erőművek, esetleg tömegközlekedés. Most kiválasztottak egy ágazatot és csak ott kavarnak. Miért nem a termelő ipart választották ki? Vagy az elvek csak addig tartanak, amíg a gazdaságot nem érintik nagy hátránnyal?

Hol van a gazdasági hatástanulmány? Egy ilyet sem láttunk. Igaz ez nem is szokás, de miért nem? Miért nem kérdezik meg az embereket? Miért nincs nemzeti konzultáció? Talán, mert az "önző" emberek vasárnap is akarnak boltba járni? Lévén, akkor van idejük.

Először az volt a cél, hogy a gonosz multikba, Tesco, Interspar, ... rúgjanak még egyet. Azóta viszont az ország megítélése még tovább romlott, már az amerikai jobb oldalnak sem tetszünk, így most csak a kis boltokat akarják "helyzetbe hozni". Nem, nem és nem. Ne hozzanak helyzetbe senkit. A kormánynak egy feladata van, hogy az egyenlő feltételeket biztosítsa mindenkinek. Ne döntse el, hogy milyen üzleti tevékenység a helyes és milyen a helytelen. Jó, hogy nem tűz ki ötéves célokat, hogy a kisboltok létszámát meg kell duplázni.

Köszönjük szépen, nem kérünk a bal oldali értékekből! Helyette kevesebb állami bürokráciát, kisebb újraelosztást (ami nem csak kisebb adókat, de kisebb juttatásokat is jelent), sokkal több egyeztetést, vitát, és hosszú távú célokat szeretnénk.

Néha megtörténhetne, hogy a kabáthoz varrják a gombot. Például elismerik, hogy a NAV nem túl hatékony a nagy halak elfogásában, felvázolják a lehetőségeket (mindegyiknek lesz hátránya) és ellenzékkel, civil szervezettekkel, lakossággal egyeztetnek és utána hoznak döntést.

Már megint azt hallani, hogy nálunk lábbal tiporják a demokráciát és Orbán csak egy hajszállal jobb Hitlernél. Mindenkinek lehet véleménye, de amikor megkérdezik, hogy ez mégis min alapszik, akkor azt a választ kapjuk, hogy ezt mindenki tudja. Az alkotmány diktatórikus, az újságírók félnek és úgy egészében nem működik a demokrácia.

Kérem szépen működik. A köztévé kormánybarát híreitől eltekintve, egy újságíró sem fogta vissza magát. Nem találkoztam azzal, hogy valaki csak titokban merte volna szidni a fidesz-t. A demokrácia is működik. A fidesz demokratikusan nyerte meg a választásokat, de a közhangulat változóban. Könnyen lehet, hogy már most elveszti a 2/3-t. Ha pedig ezután is internetadó és vasárnapi boltbezáráshoz hasonlító ötletekkel jön, akkor elveszíti a következő választásokat.

Azért van ennyire rossz hírünk, mert a kormány pozitívan diszkriminál bizonyos magyar cégeket és negatívan számos külföldi céget (bankok, energia cégek, távközlési cégek, áruházláncok, ..). Ezek a "gonosz" multik, joggal panaszkodnak fűnek, fának, amihez az ellenzék is hozzátett, de már minden befektető tudja, hogy itt a profit szitokszó és holnapra akár teljesen új egyéni adók is megjelenhetnek, amiből egy hónap alatt törvény is lesz. 

A vezetés elvesztette a kapcsolatot a realitással. Hisz abban, hogy a kézivezérlés hatékony és vívja továbbra is büszkén a szabadságharcot. Megmondja az embereknek, hogy mikor vásároljanak, és az eddig kitartók magánnyugdíj vagyonát is folyó kiadásokra akarja költeni. Eközben a megígért állami egyéni számlák a süllyesztőbe kerültek.

Két ciklus alatt minden kormány, minden vezető elhasználódik. Talán hasznos lenne, ha nyolc év után legalább négy évig nem lehet valaki újból állami vezető. Akkor talán Orbán azon dolgozna, ami az országnak jó, még akkor is ha népszerűtlen. 

Nagyon!

Annak idején azzal fenyegettek meg minket, hogy aki nem adja önként az államnak a megtakarítását, az egyáltalán nem kap nyugdíjat az államtól (hiába fizeti részben, 2010 óta már teljesen az államnak a tb-t).

Most megint azt hozták fel érvnek, hogy akinek nem gyarapszik a magánnyugdíj számlája, annak veszélyben a nyugdíja és ezért inkább érdemes felszámolni az egész rendszert. A csavar, hogyha te fizetsz, de a többi tag nem, akkor is megszüntetik a pénztárakat.

Miért is kéne, hogy nőjön a magánnyugdíj számla? Igaz, hogy a tb-nek már semennyi része sem megy oda, de ettől függetlenül ott van rajta a pénz! Képzeljük el, hogy valakinek 3m forintja és az állam azt mondja, hogy ha nem növeli minden évben, akkor majd ő azt jól "megmenti".

Miért olyan nehéz felfogni, hogy mindenki onnan és annyi járulékot fog kapni, ahova és amennyit befizetett? Ha egy embernek volt 4-5 éve, amikor a tb-jének kb. negyede-harmada magánnyugdíj számlára ment, akkor arra az időre és arra az arányra onnan lesz nyugdíja a többi az államtól, mert akkor oda ment a tb-je.

Végre egyértelműen nyilván kéne tartani, hogy ki honnan mennyi pénzre számíthat (havi kimutatás befizetett összegről, várható nyugdíjról). Az állam megígérte az állami rendszer egyéni számláját is, de most már próbálja ezt elfelejteni. Igaz, hogy az állami számlán csak nyugdíj-jogosultságot és nem igazi pénzt lehet nyilvántartani, de az is nagyon hasznos lett volna. Sajnos nagyon kell a maradék nyugdíjvagyon.

Hol van az egyéni számlám? Valaki sürgősen mutassa már meg, mert tucatszor megígérték!

Négy éve mengy a ködösítés, hogy ekkor, meg akkor lesz egyéni számla az állami rendszerben. Az utolsó határidő idén szeptember 30 volt. Nem csináltak semmit! Most be is ismerték, de nem sokan hallottak róla.

"Ma nem a nyugdíjrendszer átalakítása a legfontosabb, előttünk álló feladat, viszont az jól látható, hogy az utóbbi években középtávon nagyon sokat javult a fenntarthatósága. Ez most nem szerepel a prioritások között, más témák vannak most napirenden." - Orbán Gábor államtitkár

Hadd idézzem Ford Fairlanet. "Eszem, faszom megáll!" Tényleg azt hiszik, hogy minden rendben van? Hogy az emberek nyugodtan várják a nyugdíjas kort? A 21. században tényleg olyan lehetetlen kérés, hogy minden hónapban kapja egy email-t, hogy ennyit járulékot vontak le tőlem és a munkáltatótól ebben a hónapban, ennyit összesen, ennyit írtak jóvá a számlámon, és a legfontosabb, hogy ez alapján eddig ekkora nyugdíjra számíthatok?

Tudom, hogy nem tőkefedezeti rendszer van nálunk, hanem felosztó-kirovó, de akkor is a járulékom után kapom majd a nyugdíjat. Ahogy nyugdíjba vonuláskor ki tudják ezt számolni, minden hónapban is megtehetek. Mit szólnátok, ha bank nem küldene havi kimutatást, hanem majd akkor számolgat, ha megszünteted a számládat?

Azt is tudom, hogy politikailag ez egy hálátlan feladat. A minimálbéres, a feketén dolgozó rögtön tiltakozni kezd, hogy neki miért csak ilyen kevés nyugdíja lesz. A közepesen vagy sokat kereső amiatt fog háborogni, hogy nem a teljes járulékát veszik figyelembe, hanem 20-30-50% elmegy szolidaritásra, mert valami nyugdíj mindenkinek kell. Ráadásul állam bácsi szereti úgy beállítani a nyugdíjat, hogy az egy kegy, amiről minden évben dönt és nem egy szerzett jog, ami jár.

Az bezzeg a napirenden volt, hogy a magánnyugdíj pénztárak halálos ítéletét meghozzák. Még a maradék 3% ember pénze is kell. 

Ha te igenis akarod látni az állami nyugdíjszámládat, akkor beszélj erről a barátaiddal, oszd meg ezt a bejegyzést másokkal, emeld fel a hangod! Ha annyira fenntartható a nyugdíjrendszer, akkor követeljük az erről szóló emailt minden hónapban!