Kérdezz bátran!

Most ért el oda a felszámoló, hogy a Quaestor befektetési jegyeket kiadják. Eddig erről semmilyen információ nem volt, most két év elteltével úgy látszik csoda történt. Persze nem tökéletes csoda.

1. Megint utazni kell, ugyanis az NHB banknál kell ideiglenesen számlát nyitni, és az nem sok van az országban. Ők még nem hallottak az online számlanyitásról.
2. A papírmunka körülbelül 40 perc. Nem viccellek! Ez a bürokrácia állatorvosi lova. Újból és újból megadja az ember ugyanazokat az adatokat olyan nyomtatványokon, amelyek nehezen érthetőek és rengeteg bla-blát tartalmaznak. 
3. Költségek: Az utazási költség mellett, az NHB banknál számlát kell nyitni ennek 900 ft a díja. A quaestor számlák átvezetése 5000ft számlánként. Tehát, ha volt több tbsz-ed, akkor az mind külön számla. 
4. A titkos információ: a tájékoztató levél nem tartalmazza, de van arra is lehetőség, hogy a 2500ft-ért a Quaestoron belül átvezessék a számlákat egybe és akkor csak egyszer kell csak fizetni az 5000ft-t. Rendes dolog, hogy ezt személyesen elmondják, de sok ember megnézte, hogy az 5000 ft levonások után megéri-e neki vesződni. Négy számla esetén nem mindegy, hogy 20e-t vagy 12,5et-t kell fizetni.

Miért nem lehetett ezt egyszerűbben elintézni? Például úgy, hogy a károsultnak nem kell csinálni semmit, csak utalják a pénzt.

Ma reggel két interjút hallottam a rádióban. Az egyik vendég LMP-s volt vagy momentumos. Szerencsétlen nem értette a kérdést, teljesen össze volt zavarodva. Az volt az ember benyomása, hogy tegnap nagy buli lehetett, mert most fogalma sincs, hogy mi van. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogyha így teljesítenek egy beszélgetésben, akkor mi lesz, ha kormányra kerülnek?

A másik vendég a Jobbiktól jött. Arról kérdezték, hogy mit tenne a pártja a magas albérleti árak ellen. Itt egy összeszedett, meggyőző politikus képe alakult ki az emberben. A véleményével lehet egyetérteni, vagy ellenezni, de az vita nélkül való, hogy nem egy zöldfülűt küldtek. Lehet, hogy felnő az ellenzék és a pártvezéreken kívül is lesznek ismert arcok? Egy emberre nem lehet, nem szabad politikát, országot építeni. Kellenek a háttér emberek, a szakértők, a helyi vezetők, még belső ellenzék is kell. Persze a mérték fontos, ha olyan nagy a széttöredezés, mint a baloldalon, akkor nincs esély a választási győzelemre. Ha egyáltalán nincs belső ellenzék, akkor a Fidesz útját követik.

Egyébként a Jobbik nem rendelettel akar belenyúlni az albérleti árakba, hanem bérlakás programot szeretne indítani. Így a nagyobb kínálat lefele vinné az árakat. Eddig szimpatikus a program. A kérdés honnan lesz erre pénze a kormánynak. Könnyű leígérni a csillagokat az égről, de mi van, ha be is kell tartani az ígéreteket? Tegyük fel, hogy stadionépítés helyett bérlakásépítésre költenek majd. Mennyi lesz ezeknek a lakásoknak a bérleti díja. Itt elhangzott egy populista ígéret. A piaci ár fele! Például 120e helyett 60e-t kell csak fizetni. Hogyan választják ki azokat a szerencséseket, akiket havi 60e forinttal támogat az állam akár évtizedeken keresztül? Aki leggyorsabban jelentkezik, aki szociálisan rászorul, akinek jó ismerősei vannak? 

Az államnak jó gazdának kell lennie, hiszen a mi adónkból építik fel a bérlakásokat. Emiatt pontosan a piaci árat kell kérni. A piaci ár magától csökken, ha nagy lesz a kínálat. Ha van olyan nehéz sorsú család, akit az állam havi 60e forinttal támogatni akar, akkor azt amúgy is megteheti. Akár azt is ki lehet kötni, hogy ez az összeg csak lakhatásra fordítható. A lényeg, hogy ne keveredjen össze a bérlakás-program a szociális támogatással. A szociális támogatást minden évben felül lehet és kell is bírálni. 

Csak óvatosan az ígéretekkel! 

A rendszerváltás óta már nagyon sok roma program volt. Mondjuk létrehoztak egy varrodát EU-s pénzből. A jelentkezők kaptak egy kis juttatást, amíg ott tanultak, dolgoztak. Aztán vége lett a projektnek, elfogyott a pénz és minden visszatért a szokásos kerékvágásba. A cigányok segélyből élnek, alkalmi munkákból. Nagyon fiatalon gyereket vállalnak, akik azt látják a szüleiktől, hogy ők nem dolgoznak, de így is megvannak. És ez így megy egyik generációról a másikra.

Félreértés ne essék. Vannak dolgozó cigányok, és vannak dologtalan magyarok is. Viszont a cigányok között sokkal több a dologtalan, aki nem tud és nem is akar integrálódni. Ez most mutatkozik meg legjobban, amikor a cégek lasszóval fogják az embereket. Nem kell szakképesítés, még nyolc általános sem, csak az, hogy a gyártósor mellett végezzen betanított munkát az ember. Rengeteg cigány számára nem jelenten vonzerőt a megemelt fizetés. Ők nem munkára lettek szocializálva. Nem ezt látták a szüleiktől. 

Mégis mi akkor a megoldás? Teljesen más utat kell megpróbálni! Nem EU konform, de többet ér, mint az eddigi széplelkű, de hiábavaló próbálkozások.

1. Kísérleti programok

Nem lehet elsőre megmondani a tutit. Több kísérleti programot kell indítani, mindegyiknél értékelni, hogy mi működött, mi nem. A programoknak középtávon önfenntartónak kell lennie. Például a munkaerő hiánnyal küzdő multiknak kell munkaerőt képezni támogatásért cserébe.

2. Új környezetet adni a gyerekeknek

A bentlakásos iskola egy teljesen új környezetet ad. Be kell vallani, hogy a probléma egyik fő oka, hogy a jelen generáció visszatartja a következő generációt az integrációtól.

3. Érdekelté tenni a szülőket

Ne legyenek illúzióink. A szülők csak akkor adják bentlakásos iskolába a gyereküket, ha anyagilag megéri ez nekik. Például, ha megkapják a normál családi pótlék dupláját. Kell fék is a rendszerbe, hogy ez csak akkor járhat, ha a családban nincs kettőnél több gyerek.

4. Dolgozni már gyerekként is

Új törvényt kell hozni, hogy hány évesen lehet dolgozni. Most a gyerekek védelmére hivatkozva nagyon merev a szabályozás. A régi korok gyakorlata teljesen normális volt. A gyerekek már kis korban is végezhettek munkát. Olyan és annyi munkát, amit az életkoruk lehetővé tett. Igen is, már kis korban meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy van kötelességük. Rá kell őket nevelni a munkára.

5. Közösség

A bentlakásos iskolákban a cigány gyerekekből egy közösséget kell alkotni. Olyanokat, akik büszkék, magukra, egymásra, a munkájukra, a hazájukra.

6. Ne diplomásokat akarjunk nevelni belőlük az elején

Ne álmokat kergessünk. Nyilván sok cigány képes arra, hogy diplomázzon, de először érjük el, hogy legyen szakmájuk. Ez már önmagában egy hatalmas cél. Már az is nagy eredmény lenne, ha a programból kikerülők stabilan végeznének gyártósori munkát.

Emlékeztek még a nyerőgépek kálváriájára? Megemelték az adójukat, hogy nőjenek az állami bevételek. Sikerült ellehetetleníteni a nyerőgépek üzemeltetőit, kezdték becsukni a boltot. Ezután próbálták magyarázni a bizonyítványt, hogy valójában a játékfüggők érdekében cselekedtek, meg különben is nemzetbiztonsági kockázatok voltak, valójában fel akarták számolni a szektort. Aztán eltelt egy kis idő és Andy Vajna mégiscsak üzemeltethet nyerőgépeket!

Az index egy cikkére szeretném felhívni a figyelmet, mert az étel és ital automaták is hasonló utat kezdtek el bejárni. Az online pénztárgépek után az online automaták logikus lépés. Csakhogy nem mindegy, hogy mennyibe kerül a bekötés és a felügyelet! Az állam először szabad versenyről beszélt, ami hipp-hopp átalakult monopóliummá. Természetesen a maximális árakat fogják alkalmazni, ami jelentősen megdrágítja az automatákból vett termékeket. Ha nőnek az árak, akkor kevesebbet vásárolnak az emberek és a veszteséges automatákat ki kell vonni a forgalomból.

Már várom, hogy a megjelenjen ezen a kiherélt szektoron egy "baráti" vállalkozó, aki megveszi az értéktelenné vált automatákat. Ezután jöhet az újabb törvényi átalakítás, hogy mégis csak megérje a biznisz...

A Jobbiknak van egy újsága, ami eljut az egyik ismerősömhöz is. Egy politikai újság nyilván tartalmaz ígéreteket, de emlékszünk még arra, hogy a szocialista kormány betartotta több választási ígéretét, de ezzel egy gyomrost vitt be az ország gazdasásának. Ezért fontos, hogy már most, az ígérgetések idején kérjük számon az érme mindkét oldalát. Ha valaki azt mondja, hogy ennek vagy annak az intézkedésnek csak jó oldala van, akkor biztos lehetsz benne, hogy megvezetnek. Ebben a bizonyos újságban volt több érdekes téma, de volt három olyan is, amelyben jó erős volt a populizmus. 

Differenciált nyugdíjemelés

Elsőre szép dolognak hangzik, hogy azoknak a nyugdíjat kell jobban emelni, akik legjobban rászorulnak és nem a luxus nyugdíjakat. Viszont a hangyák joggal kérdezhetik, hogy én fizettem 40-45 évig a járulékot ez a tücsök meg csak 25 évig, hogy lehet, hogy most az ő nyugdíját akarják 20% emelni, az enyémet meg csak 2-el? Törvényileg jutalmazni kell a feketén dolgozókat, a minimálbéren feletti összeget zsebbe kapókat? Azt megértem, hogy valamilyen szociális ellátást kapjon a feketén dolgozó is, de azt még véletlenül se hívják nyugdíjnak! A férfiak 40 év utáni nyugdíját érdemes megvitatni. Itt is az a fontos, hogy mindenki pontosan annak arányában kapjon nyugdíjat, mint amennyit befizetett. Egy éves elszámolás nagyon fontos lenne minden járulékfizetőnek.

Az adósok megvédése

Elsőre szép és jó, hogy a kisembert meg kell védeni a gonosz bankoktól. Várjunk csak egy kicsit! Ha a bankok gonoszul, törvénytelenül működnek, akkor miért hagyja ezt a felügyelet. Ha tisztességesek a bankok, akkor meg miért nem lehet elárverezni a nem fizető adós házát? Azt a házat a bank pénzéből építették, ha nem fizeti vissza a hitelt, akkor ez a dolgok menete. Néhány helyzetben az állam segítsen a nehéz helyzetbe jutottakon, de erre az állam a saját (vagyis az adófizetők) pénzét használja!

A bérunió

Egyenlő munkáért egyenlő bért! Ennél egyszerűbb szlogen nem létezik. Józan ésszel viszont azt is meg kell kérdezni, hogy a bérunió mellé lesz-e árunió is? Magyarországon is legyen ugyanannyi a hajvágás, mint Németországban? A piacgazdaságot el kell felejteni? Mi lesz helyette? A jó öreg szocialista tervgazdálkodás, dinnyekartell plusz? Megmondjuk a németeknek, hogy továbbra is tessék csak gyárakat felhúzni nálunk, de nem ám az alacsonyabb munkaerőköltség miatt, hanem csak úgy.

Vannak, amikor attól félünk, hogy nem valósulnak meg az ígéretek, van, amikor attól, hogy igen.

Rendkívül frappáns plakátokkal találkozhatunk mostanság az utcán. Azt fogalmazzák meg, hogy miként kell, kellene az országot irányítani. Jobbik plakátról van szó, de minden párt számára vállalható az üzenet. A kérdés, hogy mit jelent ez üzenet? Hogyan lehet konkrét intézkedésekre átváltani?

Magyar szívvel!

Ez a legkönnyebben betartható ígéret, elvégre magyarok vagyunk, magyarok is leszünk. Viszont Magyarország kis ország. Valós veszély, hogy rossz oldalt választunk, ahogy azt a két világháborúban tettük. Hány olyan város, falu van, ami 100 éve magyar volt, de ma már nem az. Nem csak átkerültek egy szomszédos országba, de a lakosságnak már csak egy kicsi és fogyó része magyar. Mi lesz 100 év múlva?

Józan ésszel!

Ez egy fogas kérdés, mert mindenki számára mást jelent a józan ész. Van, aki számára a progresszív adózás logikus, nekem viszont a mindenkire vonatkozó egy kulcs jelenti a józan eszet. Sokan amellett érvelnek, hogy a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év munka után. Nekem az a józan ész, hogy nem a politikusok határozzák meg a nyugdíjat, hanem azt kizárólag a befizetett nyugdíj járulékból számolják ki. Egy jó politikus meggyőzően tud érvelni egy törvény mellett és ellene is. Jó lenne előre tudni minden párt esetében, hogy számukra mi a józan ész.

Tiszta kézzel!

Ez egy szinte lehetetlen vállalás. Nem az a fő gond, hogy az országot átjárja a korrupció, hanem az, hogy ez teljesen elfogadott. Az, aki nem él ezekkel az eszközökkel, az rögtön hátrányba kerül. Természetes, hogy sok ügy elintézéséhez ismerni kell a megfelelő embert és persze pénzbe is kerül. Nem az számít, hogy mit mond a törvény, hanem, hogy kit ismersz. A törvényeket, önkormányzati rendeleteket át lehet írni, az aktuális érdekeknek megfelelően. Ha nem fizetsz az orvosnak, akkor ne csodálkozz, hogy nem kapod meg az elvárt színvonalú ellátást. Ha valahogy napvilágra kerülnek a stiklik, akkor sincsen következménye. Ráadásul az emberek jelentős része, azt akarja hallani, hogy xy politikusnak van egy fél lakása, és egy 10 éves autója. Az se baj, hogy mindenki tudja, hogy ez nem igaz. A tiszta kéz nem csak azt jelenti, hogy nem kap a politikus nokiás dobozban egy köteg pénzt, hanem azt is, hogy átalakítja a teljes rendszert.

Hogyan kell kormányozni? Remélem, hogy lassan a konkrétumok is szóba kerülnek, de annak már most örülök, hogy pozitív hangú plakátokat látok az utcán. Szégyen, hogy csak július 15-ig lehetnek fenn ezek a plakátok. Szégyen a politikusoknak, akik megszavazták ezt a törvényt, gyalázat minden választópolgárnak, aki csak legyint erre.

Úgy látszik a Fidesz tényleg a Jobbiktól fél legjobban, mert direkt azért hoztak egy törvényt, hogy nehogy folytatódjon a Jobbikos plakátkampány. A végén még megtudnák az emberek, hogy van más párt is a Fidesz-en kívül. Ez nem túl demokratikus lépés. Vajon mi lesz a következő? 

Azért gusztustalan ez, mert a Fidesz újból és újból Nemzeti konzultációs palkátokkal bombázza a szavazókat. Ráadásul ezt közpénzből teszi. A Jobbikot Simicska legalább a saját pénzéből támogatja. Ez most hirtelen hatalmas bűn lett. Mintha a Fideszhez semmilyen vállalkozó, újság, cég nem állna közel. Törvénybe foglalni, hogy "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek" eléggé ijesztő. Az egy dolog, hogy eddig is így volt, de nyíltan fel is vállalni?

Lehet, hogy az egész megint terelés. Próbálkoznak, aztán, ha túl sokan morgolódnak, lásd internet adó, olimpia, akkor majd kihátrálnak. Hát morgolódjunk!

UI1: Az igazi probléma, hogy minden kormány párt kiépíti a baráti vállalkozók körét, akitől pénzt kap cserébe számára kedvező törvényeket hoz. El kell végre fogadni, hogy a pártoknak SOKKAL több közpénzt kell adni, de utána vasszigorral kell lesújtani az összefonódásokra. A hálapénz kapcsán is ezt szajkózzák már hosszú ideje.

UI2: A kis tescóban találkoztam Simicskával. Először nem akartam elhinni, hogy ő az, de megnéztem, hogy milyen autóba szállt be és az meggyőzött. A milliárdosok köztünk vannak!

Mostanában elkezdjük hallani a kampányígéreteket. Az egyik az, hogy "Senkit se lakoltassanak ki!". Elsőre jól hangzik. Keresztény értéknek tűnik, mint a senki se éhezzen. Viszont ez az elv, amit mindegyik párt támogat teljesen eltorzult. Ma már a kölcsönadó szemébe röhög az adós, mert tudja, hogy őt sose fogják kilakoltatni. Elvileg lehetne, de kilakoltatási moratórium mindig megújul. 

Képzeljük el egy pillanatra, hogy mi adtunk kölcsön egy ismerősnek 5 millió forintot. Ő meg széttárja a karját és itt a történet vége. A törvényeknek biztosítani kell, kellene, hogy a szabályok minden szereplőre, egységesen vonatkozzanak. A kölcsönt a szerződés feltételeinek megfelelően vissza kell fizetni. Ha a lakás volt a fedezet, akkor el kell adni. Személy szerint én is együtt érzek azzal, aki mondjuk egy baleset, válás, vagy egyéb ok miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönét, de emiatt nem károsulhat meg a másik fél. Ha egyszer erőn felüli feladatra vállalkoztunk és belebuktunk, akkor viselni kell annak a következményeit. Képzeljük csak el, mi lenne, ha minden nyeretlen lottószelvény árát visszakövetelnék.

Nem egyszerű egy nagyobb lakásból kisebbe menni, albérletet kivenni, vagy rokonoknál meghúzni magát az embernek, de aki nem tudja fizetni a tartozását, annak ezt kell tenni. Amikor az igazságosság és a szociális érzékenység összecsap, akkor néha az igazságosságnak is kell nyernie. Ma nagyon féloldalas a mérleg.

Értem én a lényeget. Ha az egyik fél egy család, a másik fél egy bank, akkor a politikus gyorsan elfelejti az igazságosságot. Inkább azt tartja észben, hogy a család szavaz, a bank nem. Itt az idő, hogy végre leszámoljunk azzal a tévképzettel, hogy a bank az gonosz, de a jóságos állambácsi majd mindentől megment minket. Javítok, még azt sem mondom, hogy az állam ne segítsen. Igenis legyenek szociális bérlakások, ezekkel segítsen az állam, ne azt mondja, hogy rátolja a segítség terhét a kölcsön adóra.

A Fidesz plakátkampányát már ismerjük. Úton-útfélen sulykolják, hogy nemsokára jönnek a brüsszeli páncélos hadosztályok és meg kell védeni a hazát! Közben megjelentek a Jobbikos plakátok is. Nem tudom, ki találta ki őket, de ötlet az van bennük. 

Először megjelentek. Az Ők ellopták, Mi visszavesszük plakátok. Az emberek széles rétegeinek az ilyen faék egyszerűségű üzenetek jönnek be. Ezután megjelentek a plusz sorok: "És oktatásra költjük", "És nyugdíjakra költjük", ... Lehet mosolyogni, hogy az egyszer visszavett pénzt hányszor tudják elkölteni, de a plakát kiegészítése remek hatást ér el. A nők a megmondhatói annak, hogy egy kiegészítő mennyire fel tud dobni egy ruhát. Végül jöttek a plakát letépős plakátok. Bevallom én magam is odamentem és megnéztem, hogy tényleg letépték a plakátot vagy az a kép része. Az üzenet egyértelmű. A tenni akarás elsöpri a begyöpösödött rendszert. Nem véletlen, hogy a kormány külön törvényt akar hozni, hogy megállítsa ezt a kampányt.

Persze egy dolog megszerezni a hatalmat és teljesen más a kormányzás. Most még mondhatja azt Vona Gábor, hogy emeljük fel a fizetéseket európai szintre, de ha nyer a Jobbik, akkor új fejezetet kell nyitnia. Az álmok helyett, akkor szembe kell nézni a politikai és gazdasági realitásokkal. Vona képes lehet erre, hiszen egyszer már teljesen átalakította a Jobbikot. Látványosan eltávolodott a szélsőségektől, amik egyszer a Jobbik alapját adták. 

Mi lehet a következő nagy átalakulás, ha sikerül kormányra kerülniük? Egy olyan most már nem választási program, ami azokat a témákat érinti, amellyel egyik kormány sem tudott mit kezdeni 28 év alatt. Az első pont a korrupció. Ezt mindegyik párt a zászlajára tűzte, de csak a felszínt kapargatták. Az uram-bátyám viszonyok, a hálapénz, a kenőpénz a legtöbb ember számára normális. A politikusok számára pedig egyenesen létszükséglet, hogy a baráti cégektől csorogjon hozzájuk a pénz, mert a jelenlegi pártfinanszírozás édeskevés forrást biztosít. Ráadásul a szülészeknek megemelné az átlagember a fizetését, ha megszűnne a hálapénz, de a politikusok éljenek meg minimálbérből. Közben mindenki tudja, hogy mennyire kell komolyan venni a vagyonnyilatkozatot, amely szerint egy kormányfőnek vagy miniszternek van egy 8 éves autója és egy fél háza (ami mellett a rokonoknak jut az állami megrendelésekből). Több pénzt adni a politikusoknak nem népszerű, de szükséges a korrupció megszüntetéséhez.

A következő nagy kérdés nyugdíjak ügye. Ezzel is minden párt szavazatokat akar venni és pont ez probléma. A nyugdíjat két részre kell szedni. A nagyobb rész csak a befizetett járulékoktól függjön. Nem számít a 40 év, a rendőri múlt, de még a gyerek sem. Ezt a részt ki kell venni a politikai játszótérből. Ez nem egy adomány, aminek a mértékét a politikusok meghatározzák, hanem a befizetett járulék visszaadása. Itt nem lehet kevesebbet adni, de többet sem! A nyugdíj kisebb része lehet a szociális rész, ahol mindenféle méltányosságot lehet gyakorolni, attól függően, hogy mennyi pénzt szavaz meg rá a parlament.

Az utolsó nagy ügy az újraelosztás mértéke. Amikor beszednek 10 egység adót, akkor abból csak 7 jut vissza az embereknek. 1 rész elveszik, mert az állam kevésbé hatékonyan tudja felhasználni a pénzt, mint a tulajdonos. Egy részt nemes egyszerűséggel ellopnak, egy részt pedig elvisz az extra adminisztráció. Ezt tudják a politikusok is, de bolondok lennének a saját mozgásterüket csökkenteni. Elvégre olyan jó mondani, hogy adnak pénzt iskolára, autópályára, de még tömegközlekedésre is. A Jobbik még nem volt hatalmon, talán neki lesz mersze változtatni ezen.

Visszatérve a Jobbik plakátjaira, nekem a Kárpátia egyik dala jutott eszembe. 

Miért érzik sokan úgy, hogy ők bátran eldobhatják a szemetet? Valami rejtélyes oknál fogva úgy gondolják, hogy nekik szabad, de ha valaki az ő udvarukban, a házuk előtt szemetelne, az felháborítaná őket. Minden van valami logikája, legyen az bármilyen kifacsart is. Például mondhatom, hogy mások is szemetelnek, ezért nekem is szabad. Mintha az egyik szemétdarab vonzaná a másikat. Persze, ha nincs szemét, akkor is meggyőzhetem magam, hogy most éppen azért nem gond eldobni ezt a csokis papírt, mert ez egy picinyke szemét, szinte észre se vehető. Ha az ember egyszer meggyőzte magát ilyen hülyeséggel, akkor a többi ökörséget már még könnyebben elhiszi. Azért lehet, sőt jó szemetelni, mert legalább lesz munkája az utcaseprőknek. Ha egyszer ilyen drága a cigi, akkor kifizettem azt is, hogy eldobhatom. Ha a bokor alá dobom a palackot, akkor az nem számít, hiszen nem is látszik. Még lehetne sorolni a kifogásokat.

A szemetelés civilizációs probléma. Régen nem voltak csomagolt termékek, sokkal kevesebb volt az áru, így kevesebb a szemét. A másik gond, hogy a népesség nő. Ha mind a 7 milliárd ember elkezd úgy szemetelni, ahogy mi, akkor belefulladunk  a szemétbe. Az is igaz, hogy a törvényhozók csak szavakban támogatják az újrahasznosítást. Olyan törvényt hoztak, ami arra jó, hogy minél több "szemét adót" tudjanak beszedni, nem is céljuk a szemét mennyiségének csökkentése. Nagyon egyszerű lenne egy olyan rendeletet alkotni, hogy minden üveg visszaválthatós legyen. Valamiért borosüvegek fele, a pezsgős üvegek, sok sörös üveg nem visszaváltható.

Amikor látom, hogy eldobják a szemetet, akkor hirtelen nagyon jó ötletnek tűnik a nyilvános botozás. Egy szemét, egy botütés. Persze egy európai államban ilyen nem lehet, de egy igazi európai ne is szemeteljen. Azt sem nagyon értem, hogy miként lehet, hogy nem tudnak munkát adni a közmunkásoknak. Szemetet bárki tud szedni.

Ennyi sirám után a kérdés, hogy mit tehetsz te? Igen te, aki ezt a cikket olvasod! Egy: Sose dobj el szemetet! Ne fogadj el kifogásokat, hogy messze van a kuka, vagy éppen teli van. Ha például hajlandó voltál felvinni egy sört egy hegy tetejére, akkor vidd le az üveget is! Kettő: Szedd fel a szemetet! Nem azt mondom, hogy mindig, mindent, de a nap végére mondhasd azt, hogy felvettem egy-két szemét darabot és bedobtam a kukába. Először úgy gondoltam, hogy ciki nyilvánosan felvenni egy használt zsebkendőt. Aztán rájöttem, hogy egyedül nem tudom felvenni az összes szemetet. Mutass te is példát! Mond azt egy utca részre (például amerre minden nap jársz), hogy az a tied, a te felelősséged. Remélem egyszer tisztább városokban lakhatunk!