Kérdezz bátran!

A Béres névnek jó csengése van. Ki ne hallott volna már a Béres cseppről? Beleillik a Gyulai kolbász, a Tokaji bor, a Rubik kocka sorába. Első hallásra tehát jó ötletnek tűnik, hogy 1,6 milliárd forinttal támogassák a Béres gyárat Szolnokon. Végtére is 60 új munkahely jön létre.

Azért számoljunk egy cseppet! Tegyük fel, hogy átlagosan 300e forint bruttó fizetést kap ez a 60 ember egy hónapban. Egy évre az 300e *1,27*12*60 = 275 millió ft, vagyis az 1,6 milliárdból kb. 6 évig lehet fizetni mindenféle beruházás nélkül.

Vagy tekintsük azt, hogy 3.2 milliárd volt az eddig beruházás értéke. Az 1.6 milliárd ennek pont a fele. Nem lett volna logikusabb, ha az 1,6 milliárdért fejében az állam kap 33% százalékos tulajdonrészt?

Mennyire örülne minden vállalkozó, ha hirtelen kapna 50%-os támogatást egyedi kormánydöntés alapján. Sajnos ez a gondolkodásmód, az egész "hozzuk helyzetbe a hazai vállalkozásokat", azt eredményezi, hogy mindenki azon igyekszik, hogy a tűz közelébe kerüljön, mert igazi pénzeket így lehet szakítani, nem hagyományos vállalkozással.

Mellesleg Béres József becsült vagyona 17 milliárd forint.

Utólag sokan mondják, hogy a Quaestorba berakni a pénzt felelőtlenség volt, nyilvánvaló, hogy a 6-7-8%-os kamatot nem lehet kitermelni. Ennek ellenére a pénzügyi felügyelet sok-sok éven át nem talált semmi kivetnivalót a működésében, a könyvvizsgálok szerint is minden rendben volt, sőt önkormányzatok, de még minisztérium is tartott ott sok száz millió forintot. A lényeg már nem ez, hanem az, hogy hoztak egy törvényt a kártalanításról 30 millióig. Ez volt az egyetlen módszer arra, hogy az országos felháborodást, az egyre kellemetlenebb kérdéseket elnémítsák. Többször elhangzott, hogy július végére már tényleg mindenki pénzéhez jut.

Most jön a hír, hogy mégse 30, hanem csak "egyelőre" 6 millióig szól a kártérítés és csak a fiktív kötvényekre. Az indoklás, most kell kapaszkodni, mert az MNB nem ad hitelt. Tényleg ennyire rosszban van a Orbán Matolcsyval? Egy most életben lévő törvényt figyelmen kívül lehet hagyni, mert az alkotmány bíróság vizsgálódik? Ezentúl ez mindig így lesz? Ahányszor benyújtanak egy alkotmánybírósági beadványt, vagy mondjuk egy népszavazási kezdeményezést, akkor nem kell végrehajtani a törvényt?

A mesebeli szegény lány vitt ajándékot meg nem is. Ilyen lesz a mostani kárpótlás is. Úgy gondolják, hogy már elült a vihar, vissza lehet szívni az ígéreteket. Az oszd meg és uralkodj elv is azt mondja, hogyha a 30 ezer ügyfélből 20 ezret kárpótolnak, akkor a maradék 10 ezer mehet a lecsóba. A fiktív, nem fiktív kötvényekkel is lehet kavarni, hiszen ki tudja azt ellenőrizni.

Lehet, hogy az alkotmánybíróság mindent rendben talál majd, akkor felesleges volt a feszültségkeltés. Ha nem, akkor csak a kormányon múlik, hogy úgy fogalmazza meg a törvényt, hogy az rendben legyen. Kérek mindenkit, hogy két dolgot kérdezzen az illetékesektől?

Tényleg nem tud az MNB hitelt adni?

Tényleg figyelmen kívül lehet hagyni életben lévő törvényeket?

"A görögök az eu-s hiteleikből eu-s árukat vettek, vagyis a pénz már visszakerült az eu-hoz."

"Megszorításokkal csak további visszaesést okoznak. Pont, hogy élinkítésre van szükség, minimálbér emeléssel, állami ösztönzéssel."

"Politikai játszmák miatt az eu és az imf szándékosan akarja tönkretenni Görögországot."

"Ha lenne drachma, akkor minden gond megoldódna, mert azt könnyű leértékelni."

Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el mostanában, többször közgazdászok szájából is. Mintha egyre több ember Dávid és Góliát harcának tekintené az eseményeket és az elnyomott Görögországnak szurkolnak. Kérdezzünk kicsit többet a könnyű megoldások ismerőitől. Ha például átváltják a bankbetéteket drachmára és az elértéktelenedik, az nem fogja tönkretenni a betéteseket? Ha az export jobban megy a gyenge árfolyam miatt, akkor mi lesz az importtal? ...

Puerto Rico az USA része, 4 millió lakosa van. Egy amerikai ismerős mondta ma, hogy a puerto ricoi kormányzó kijelentette, hogy az adósságuk kifizethetetlen. Vajon hány ország van még Görögország mellett, amely úgy gondolja, hogy a tartozása egyszerűen túl nagy azt már nem is lehet visszafizetni? Meg különben is az előző kormány tehet róla, nem lehetett előrelátni, hogy ez meg az történt, a korrupt politikusok fizessék vissza, kizsákmányolnak minket a magas kamatokkal, stb.

Hány város, cég vagy magánember érzi úgy, hogy túl nagy a hitele és az egyetlen út az adósság elengedés. Nem ördögtől való gondolat ez, mert hacsak nem a maffia tagja vagy, akkor kényszeríteni nem tudod az adóst. Meg ott van a felebaráti szeretet is. Sokan önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. 

Milyen lesz a világ, ha az adósságelengedés nem a kivétel lesz, hanem a főszabály? Ha Görögország és Puerto Rico után egymás után állnak be az adósságeltörlésért a sorba? Te fogsz kölcsön adni?  

PS: Ilyenkor persze mindenki azt mondja, hogy nem kellett volna eladósodni. Csakhogy "az a kormány, aki megpróbál spórolni, megbukik, és a választanak helyette egy olyat, aki leígéri a csillagokat az égről."

Június 27-én, négy nappal a csőd előtt. Ciprász görög miniszterelnök ezeket mondta:

"Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő."

"Zsarolással ránk akarnak kényszeríteni egy se vége se hossza megszorító programot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábunkra álljunk."

Ismerős a retorika? Összefogtak ellenünk, Brüsszelből diktálnak, nem egyenlően mérnek minket. Mindenki hibás! Csak mi nem. A tücsök és a hangya eredeti változatában a tücsök éhen halt. Később ez szociálisabb lett, mert a hangya adott a tücsöknek élelmet, így az kihúzta a telet. A legújabb görög változatban, a hangya a gonosz, aki aljas cselekkel vette rá a tücsköt a kölcsönök felvételére, most meg olyan diétát ír elő, amibe éhen halna az ártatlan tücsök.

A görögök első érve, hogy a takarékosság csökkenti az emberek pénzét, így azok kevesebbet tudnak vásárolni, a cégek eredménye romlik, így kénytelenek tovább csökkenteni a béreket. Ha ez tényleg így működne, akkor elég lenne csökkenteni az adókat és a meglóduló gazdaság bőven ellensúlyozná a kiesést. Ezt az érvelést is hallottam már.

Görögországot most "zsarolni" akarják, hogy fizesse vissza a tartozását. A hitelezők célja ennyi és nem több. A miként már a görögök dolga. Csinálhatták volna úgy, hogy ne mélyüljenek a társadalmi egyenlőtlenségek, ne zilálódjon szét a munkaerőpiac, stb. Nem tették, mert egy cél lebegett a szemük előtt. A minél nagyobb adósságelengedés. Ennek érdekében most eljátsszák a hattyú halálát, de ez olyan játék, amibe ténylegesen bele lehet halni. (kikerülni az eu zónából)

Ciprász olyan ígéretekkel nyerte meg a választást, amit nem lehetett betartani. Ekkora békát nem voltak hajlandóak lenyelni a hitelezők. Mondhatta volna Ciprasz, hogy nem tartom be az ígéreteket (emiatt többször nem választanak meg), de az euro zónában tartom az országot. Ehelyett Pilátust játszva mossa kezeit, legyen népszavazás. Azért világossá teszik, hogy mit fog a nép mondani (elég a kérdést megfelelően feltenni, erre is láttunk példákat). "A nép válasza hangos nem lesz. Minden görög nemmel fog szavazni."

 Hogy milyen szörnyű a görögöknek legyen itt egy ábra. (vásárlóerő paritáson: az adott ország árait figyelembe véve). Félreértés ne essék, szimpatizálok azzal a nyugdíjassal, akinek csökkentik a nyugdíját vagy a dolgozóval, akinek növelik az adóját, de az adósságot mégis csak meg kell (kellene) fizetni.

Mit jelent egy állam csődje?

Azt, hogy nem fizeti meg a lejáró tartozását, részben fizeti meg, késve fizet, a kamatot nem fizeti. Ilyenkor az adós mindig ködösít, nem is jogos a tartozás, a nyugdíjak fontosabbak, mint a nemzetközi karvalytőke, kihasználták az országot, az előző kormány adóssága nem is számít, stb.

Akkor el kell engedni az adósságot?

Lehet, hogy nincs más választás, de ilyenkor mindig azt mondják, hogy ez egyszeri, rendkívüli eset volt, ami nem ismétlődhet meg. Ezzel próbálják csökkenteni az erkölcsi kockázatot (moral hazzard). Ha a görög adósság egy részét elengedik, akkor a magyar, spanyol, adósság egy részének az elengedését is követelni fogják. Elvégre így igazságos. A mi adósságunk is fenntarthatatlan. 

Mi lesz a csőd után?

Senki nem tudja. A csőd után egy jó ideig nem számíthat hitelre Görögország, de az idő halad és a megfelelő méretű kamat meggyőzi a befektetőket. (Viszont, vannak sokkal sötétebb lehetőségek is).

Miért kell hitel egy államnak?

Mert többet költ, mint a bevétele. Utakat épít, nyugdíjakat fizet, iskolát tart fenn, de mindenre nem futja az adóbevételekből.

Akkor kevesebbet kell csak költeni?

Igen. Csakhogy, ha te vagy az a nyugdíjas, akinek csökkenteni akarják a nyugdíját, amiért megdolgoztál, a te városodban akarják bezárni a korházat, a te gyógyszered támogatását csökkentik, a gyereked iskoláját akarják bezárni, akkor te is tüntetni fogsz. Ugyanazok, akik szeretnék elkerülni a csődöt, nem szeretnék megfizetni ennek az árát. Ezt a politikusok is tudják, szeretnék megnyerni a következő választásokat, ezért javasolják a gazdaságélénkítést?

Az mi?

Legyenek kisebbek az adók, így több pénz marad az embereknél, amit elköltenek, ami keresletet generál, ebből beruházás, új munkahelyek lesznek és a több ember a kisebb adókulccsal is többet adózik összegszerűen, mint korábban. Sőt, vegyünk fel újabb hiteleket, ami elindít egy hasonló folyamatot és a nagyobb adóbevételből ki lehet fizetni a kamatokat.

És ez működik?

Nem az. Ha ilyen egyszerű lenne, akkor minden ország ezt csinálná. 

Akkor mi a megoldás?

Megegyezni a hitelezőkkel, elkerülni az azonnali csődöt. Átalakítani az országot, hogy legyen versenyképes gazdasága, beleégetni az emberek tudatába, hogy ne hagyják egyetlen politikusnak se eladósítani újból az országot.

Ha nyersz kétmillió forintot, akkor mit csinálsz? Elviszed a családod ebédelni étterembe, megveszed a gyereknek a biciklit, amiért eddig rágta a füled, de aztán észbe kapsz és a maradékot a hiteled törlesztésére fordítod. Ezt a józan logikát követte a jogalkotó, amikor bevezette az adósságszabályt. Ha növekszik a gazdaság (talált pénz), akkor felét használják el, a másik fele menjen államadósság törlesztésre. Görögország példája után talán senkinek nem kell magyarázni, hogy mi történik, ha az állam korlátlanul költ. Az adósságképletben persze szerepel az infláció is, de az most alacsony és az egyszerűség kedvéért eltekinthetünk tőle. Minden állam abban reménykedik, hogy az adósságot az előbb leírt módon ki tudja nőni. Ha ez ilyen egyszerű, akkor mi a gond? A talált pénzt az állam már elígérte. Színt kell vallani, hogyha a talált pénz 50%-t túl sok adósságtörlesztésre fordítani, akkor mennyit kéne. 40%-t, 20%-t vagy esetleg csak 10%-t? Valószínűleg nem a százalékot csökkentik le, hanem egy teljesen más képletet találnak ki (amitől persze a lényeg nem változik). Az senkinek sem fordul meg a fejében, hogy az államadósságot, mint minden adósságot, akkor is illene csökkenteni, ha egyáltalán nincs talált pénz, ezért a növekedés az egyetlen lehetőség. Te mit gondolsz?

A kiszámíthatóságról meg csak annyit, hogy a törvényt meghozták, de rögtön 2016-ra halasztották az alkalmazását. Most eljött a 2016-ös költségvetés is és vagy megint halasztanak vagy inkább teljesen átírják a törvényt.

Update 2015. 05. 13: "A kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett."

Fordítás: A talált pénz elköltése folyó kiadásokra segíti a gazdasági növekedést, ezért ezt kell tenni. Ugyanakkor az államadóság csökkentésére is költeni kell ugyanebből a talált pénzből. 

Az MSZP azt javasolja, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 28.500 forintról 40.000 forintra növeljék. Azzal érvelnek, hogy ez 2008 óta nem változott, milyen gonosz a kormány, hogy a kisnyugdíjakat még inflációval sem növeli.

Ne felejtsük el, hogy 2008-ban az MSZP volt hatalmon, sőt 2009-ben is és a 2010-es költségvetést is ők készítettetek. Azt is megszoktuk már, hogy az aktuális ellenzék nagyon könnyen javasolja, hogy csökkentsék az adókat és növeljék a juttatásokat. Az igazi gond, hogy még mindig nem vált el az emberek fejében és a politikai szóhasználatban sem, hogy mi a nyugdíj és mi a segély. A nyugdíj az az összeg, amire az ember jogosultságot szerzett a befizetett nyugdíjjáruléka által. Ez nem alamizsna, nem segély, ez egy államnak adott kölcsön, ami visszajár. Ha nem kapja meg valaki, akkor joggal veri az asztalt. A segélyt azért adja a társadalom (nem az állam, hanem az adófizetők), mert könyörületes. Nem az igazságosságot nézi, mert akkor nem adna, hanem ad annyit, hogy ne halljanak éhen emberek. A segély nem jár. Képzeljük el mi lenne, ha egy utcai kéregető beperelne, hogy nem dobtam a kalapjába.

Ha valaki végigdolgozott 40 évet minimálbéren, akkor 80 ezer forint körüli nyugdíjat kap. A nyugdíjminimumot azt kapják, akik csak nagyon keveset dolgoztak. Azt hívjuk nyugdíjnak, ami a nyugdíjjárulék után jár! Ha csak 20 ezer, akkor annyi. A maradék 8.500 forint már segély!

Így már teljesen más a leányzó fekvése. A segélyemeléssel az emberek nagyobb része (akik tisztességesen dolgoznak vagy dolgoztak) nem ért egyet. Félreértés ne essék, nem sajnálom én a segélyt senkitől sem (ha jut rá). Talán én is megszavaznék valamennyi emelést. Azt viszont elvárom, hogy csak az igazi nyugdíjat hívjuk nyugdíjnak!

16% helyett 15%-os személyi jövedelem adó lesz jövőre. A hírrel a kormány próbálja magát fényezni, hogy milyen sok pénzt hagy az emberek zsebében havonta, és az évente mennyi. Lám ilyen jó kormányunk van! Sokak véleménye mégsem ez. "Miért csökkenti a kormány az adókat, amikor így sincs pénze? Tegye inkább rendbe a korházakat vagy fizesse az államadóságot." Örülök, hogy vannak olyanok, akiknek fontosabb az ország jóléte, mint hogy több legyen a fizetése.

A miért érdekes kérdés. A kormány népszerűségét alaposan csökkentette az internet adó, a vasárnapi boltbezárás, vagy éppen a kitiltási botrány. A csökkenés ellen pedig valahogy küzdeni kell. Ilyen egyszerű ez. Ha már úgy is 9%-ra akarják csökkenteni az szja-t, akkor több lépésben teszik meg , hogy maximalizálják a hírértékét. 

Szerencsére rossz elgondolásból is lehet jó eredményt elérni. Nálunk az újraelosztás mértéke nagyon magas a környezetünkhöz képest. Minél nagyobb az újraelosztás, annál nagyobb a társadalmi veszteség. Az emberek hatékonyabban tudják elkölteni a saját pénzüket, mint ahogy az állam újraosztja az adónkat. 100 ft beszedett adóból csak 60 ft-t költenek el hasznosan. A többi bürokrácia (a beszedés és elosztás költsége), korrupció, pazarlás. Ha csökkenne az újraelosztás, akkor jobb lenne az arány, mondjuk csak 30 forint menne a lecsóba.

Melyik adót érdemes csökkenteni? Az enyémet, mondja mindenki. Egy politikusnak a teljes társadalmi hasznosságot kell(enne) tekinteni. Azokat a kis adókat kell megszüntetni amelyeknél többe kerül a leves, mint a hús, vagy azokat, amelyek ártóak, piac torzítóak. Az utóbbira példa a bankadó. Szerencsére kezdik belátni, hogyha kivéreztetik a gazdaság egyik legfontosabb részét, a bankokat, akkor azt a gazdaság is megsínyli. 

Az adócsökkentés helyett sokkal fontosabb lenne az egyenes beszéd. Még, hogy 16%-os az szja! A munkaerő-piaci járulék 1,5%, az egészségbiztosítás 7% (ráadásul még azt is két tételben számolják). Mik ezek, ha nem adók? Mindegy, hogy hívjuk őket. Az egészségbiztosítást, akkor nem adó, ha fix összeget kell befizetnie mindenkinek, hiszen mindenki ugyanazt az ellátást kapja. Ha százalékot vonnak, akkor ez egy szimpla szja, csak jobban néz ki több részbe vágva, mint egyben mondani, hogy 24,5%. A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó ezt további 27%-al növeli. Egyedül a nyugdíjat nem számolom ide, mert elvileg a nyugdíj a befizetéssel lesz arányos, de félek, mire arra kerül a sor, akkor a "járna, de nem jut" bölcsességével fogok megismerkedni. A szakképzési járulék még 1,5%. Mindennel együtt már 50% körül járunk. Először öntsünk tiszta vizet a pohárba, aztán beszéljünk adócsökkentésről. A 16%-os szja ugyanolyan csúsztatás, mint az ingyenes iskolai ebéd. Az adóból fizetett ebéd nem elég hangzatos.

Azt sem említik, hogy az adócsökkentésnek kell, hogy legyen költségcsökkentés vonzata. Tudom, hogy a politikusok meg tudják magyarázni, hogy nő a gazdaság, meg Magyarország jobban teljesít, de azt tartanám tisztességesnek, ha azt mondanák. Csökkenjen az szja, ha egyúttal a szocpol is (vagy más kiadás). Tudom, hogy sokan hinni akarnak a mesében, de ideje lenne felnőni. Ha egy politikus egy döntésnek csak a jó oldaláról tud beszélni, akkor ott sem készült semmilyen hatástanulmány. 

A Quaestor botrány kapcsán sokan szembesültek azzal, hogy több milliós megtakarításuk hirtelen semmivé lett. A kormány valamilyen szinten rendezni akarja a dolgot, de sokkal hatékonyabbnak kell lennie a felügyeletnek és sokkal tudatosabbnak kell lennie a vevőknek. 

Vannak teljesen legális módszerek is arra, hogy nagy összegeket bukjanak a gyanútlan vevők, ez pedig a befektetési jegyek rejtett költsége. Tegyük fel, hogy valaki megunja a szuper alacsony banki kamatokat, de a részvények közül nem tud választani. A bankos kisasszony készséggel magyarázza a megoldást, befektetési jegyek. A vevőnek csak annyi a dolga, hogy megvegye a befektetési jegyet és az így összegyűlt pénzt profi szakemberek befektetik különböző részvényekbe, kötvényekbe. Mivel több dologba fektetnek be, így csökken a kockázat és értik a fiúk a dolgukat, nézzük csak meg, hogy a (BUX) index követő befektetési jegy (CIB bank) mennyit növekedett az elmúlt két hónapban. (2015. április 11-én készül a bejegyzés.) Milyen költség van? Kérdezi a rafinált befektető. Visszavásárláskor fix 1000 ft, jön a válasz. Hát az nem sok, ha mondjuk, 10m forintot fektet be valaki. Nézzük a csúsztatásokat!

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre. Ezt ki is írják a bankok, de mégsem azokkal a példákkal jönnek, amikor vesztett valaki a befektetésén. Azt sugallják, hogy az elmúlt két hónap emelkedése folytatódni fog. Aztán vagy be jön, vagy nem. Hiába dolgoznak, fektetnek be profik helyettünk, a tuti receptet ők sem ismerik. De azért csak többet tudnak, mint az átlag, nem? Ezt sem garantálja semmi. A példában ezért is választottam index követő befektetési jegyet, mert ott a befektetési jegy szigorúan követi a BUX indexet, nem múlik semmi a szakemberek okosságán.

1000 ft visszaváltási költség. Ez igaz, ezt tényleg levonják, de a TER mutató-t nem reklámozzák. A befektetési jegyek mögött lévő részvényeket adják-veszik, tárolják, aminek költsége van. Ezt a költséget és a hasznot is meg kell fizetnie a vevőknek. "Nem akarják őket összezavarni", ezért mindig a nettó árát adják meg a befektetési jegyeknél (a bruttó - a költségek). Ez a teljes érték 1-5% körül van, ezt hívják TER (total expense ratio)-nak. Ha egy befektetési jegy TER-je 3% és bruttó 10% hozamot ért volna el, akkor az nettóban csak 7%. Ha bruttó -2%-t, akkor az -5%. 

16% adó + 6% eho mellé miért ne férne el, még a 3% TER is? Mert az első kettő az eredményre, a TER a teljes összegre vonatkozik. Ha 10m forint részvény éves befektetésnek pont 0% a hozama, akkor annak az adója 0 ft, ugyanez befektetési jeggyel 30e forintba kerül. Ráadásul a TER-t nem lehet az adóbevallásban elszámolni! Szépen elrejtették. Rá-ráadásként részvény után nincs eho, részvény alapú befektetési jegy után van.

 Nézzünk egy valós példát.

2011. júliusban vesz valaki mondjuk 10m forintért bux index követő befektetési jegyet. 2015. áprilisban még 3% mínuszban van a tőzsde, de a befektetési jegyek 14%-al érnek kevesebbet. Ha szerencsésebb időben vásárolt, mondjuk augusztusban, akkor a BUX index 19% pluszban van, a befektetési jegy csak 8% pluszban. Ne felejtsük el, minden évben fizetni kell a TER-t.

Természetesen a részvény sem költségmentes. Van vételi és eladási költséget, 0,4%-0,55% és van állománytartási díj, 0,04-0,1% / év (CIB). Házi feladat: Mennyivel járt volna jobban az ügyfél, ha a 10m forintjáért nem befektetési jegyet, hanem közvetlenül részvényeket vesz? Megoldás: Mindenképpen mínuszban van, de a befektetési jeggyel 1m-al többet vesztett, mint részvénnyel.

Tanulság: Ha elhiszed, hogy tényleg csak 1000 forintba kerül neked a befektetési jegy, akkor nagyon sokat fogsz bukni. A szabályozóknak itt is lenne feladata.

Update: 2015. 10. 21.

Ábra: A CIB indexkövető befektetési jegy változása az elmúlt 10 évben.

Ábra: A BUX index változása az elmúlt 10 évben.

A fenti két ábra az elmúlt 10 évet mutatja indexkövető befektetési jegy és a bux index szempontjából. A két grafikonnak nem ugyanaz a skálázsa, de jól látszik, hogy a BUX index 10 év alatt nem változott (vagy csak keveset) az indexkövető befektetési jegy viszont viszont határozottan lejebb van, 1.71-ről, 1.38-ra. Ez mímusz 20%! Na ez a (rejtett) költség és nem az 1000 ft-os visszavásárlási díj!

Technikai elemzést nem szabad az indexkövető befektetési jegy ára alapján készíteni, mert a költségek miatt a befektetési jegy ára folyamatosan megy le, rossz helyen lesznek a cél szintek. Arra vársz, hogy olyan 1.6-ra felmenjen az árfolyam, mert korábban ott oldalazott, de tényleges index szerint már a 21-22 ezer pont már a korábbi oldalazás szintje.