Kérdezz bátran!

Minden szülői kézikönyvben kiemelten szerepel, hogy a gyerekeket egyenlőként kell kezelni, nem szabad kivételezni egyikkel sem. Titokban sokaknak van kedvence, csak mert olyan aranyos, annyira hasonlít, ő a legkisebb, stb., de azért próbál az ember igazságos lenni. A kormánynak is van kedvence, például a stadionok. Olyan lelkesen építik őket, mintha autópályák vagy vízvezetékek lennének. A másik ilyen kedvenc a választópolgár. Mintha a cégek nem is ehhez az országhoz tartoznának, mintha nem magyar emberek dolgoznának benne, mintha nem fizetnének adót vagy nem járulnának hozzá az ország jólétéhez. Még a cégek között is van válogatás, vannak a jó (mindenki hallott már a kormányközeli cégekről) és vannak a rossz cégek. A CBA-nak nem változik az élelmiszer felügyeleti díj, a Tesco-nak 60-szorosára növelik. A kormány nem is titkolja, hogy a zabigyerekek nem kívánatosak. Az Erste-vel és a Raifeisennel együtt fogják a motyójukat is takarodjanak ebből az országból! Bocsánat rosszul mondtam. A motyójukat majd megveszi az állam szottyiért és utána takarodjanak!

Félreértés ne essék! Nem csak a kormány hibája ez a helyzet. A bankok már földön vannak a bankadó, tranzakciós adó, stb. hatására, az MSZP erre azt javasolja, hogy a gyomrukat még meg lehetne rugdalni egy kicsit (2010-es árfolyamon történő forintosítás). A nép pedig minden újabb rugásnál tapsol.

Érthető a politika gondolkodása. Az szja legyen alacsony, mert az emberek szavaznak, de a különadók legyenek magasak, mert a cégek nem. Összességében viszont mindenki rosszul jár, mert a gazdaság hatalmas koloncokkal tud csak haladni. A kormány a GDP-t hangoztatja, de csak az elmúlt egy-két évi növekedésre koncentrál és arról hallgat, hogy nominálisan, vagy per főre tekintve, hol is vagyunk. Vagy nézzük meg a tőzsdét. Az USA-ban, Németországban már a meghaladták az indexek a válság előtti csúcsokat. Nálunk, akkor 31 ezer pont körül volt a BUX, most még mindig csak 17 ezer.

Talán mégis van bölcsesség abban, hogy minden gyereket egyformán kell szeretni. A kormánynak egyenlően kell kezelnie embereket, cégeket egyaránt. Ne lehessen visszamenőlegesen törvényeket hozni! Ne legyenek szeretetett és nem szeretett cégek! A szocializmusban dívott a három t szerint osztályozni (tiltott, tűrt, támogatott). Legfőbbként, ne legyen bűn a profit! Akkor lesznek sikeresek az emberek, ha a cégek is sikeresek lesznek.

A devizahitelesek "megmentésének" egyik lépése, hogy törvényt hoznak szerződések tömegének az átírására, amelyben megváltoztatják a devizanemet és a kamatot. Vajon ki hiszi el ezután, hogy egy szerződést nem lehet átírni, természetesen a köz, a választópolgárok érdekében, visszamenőleg is?

Az immár ex-devizahitelesek morognak még, hogy azért jó lett volna kedvezményes forintosítás is, de nagy részüknek 4.1% lesz a kamat, ami igen barátságosnak tekinthető. Nem sokkal korábban még arról beszélt Varga Mihály, hogy majd a bankok közötti verseny fogja meghatározni a kamatszintet. Szegény akkor még nem értette, hogy a piac önző, igazságtalan, antiszociális. Azóta más szelek fújnak. Az állam sokkal jobban tudja, hogy mi kell az embereknek. 

Persze mindig vannak irigyek. Hiába kedveskedik az állam 4.1% kamattal a devizahiteleseknek, az új hitelt felvevők nem értik, hogy nekik miért kell 6-8 százalékos kamatokat fizetniük. Általános vélekedés, hogy minden szolgáltatást, például kölcsönadást, ki lehetne olcsóbban is hozni. Pedig nem. Fizetni kell bankadót, tranzakciós adót, alkalmazottakat, számítógépes rendszereket, osztalékot és nem utolsósorban a nem fizető hiteleket. Ha ezt valamelyik bank meg tudná oldani olcsóbban, akkor a mostani ár alá ígérne és minden hitel igénylő hozzá fordulna. Az államnak is van bankja, vajon miért nem csábítja át az összes devizahitelest magához? Ha valaki azzal jön, hogy a bank annyi pénzt teremt, amennyit akar, akkor nem igazán érti a bankok működését. (Már általános iskolában tanulni kellene.)

El kell fogadni, hogy a reális hitelkamat nem más, mint a piaci kamat. Az a legkisebb kamat, amit még a bank is elfogadhatónak tart. Hiába bizonygatom, hogy a reális kamat 4.1%, azt  a választ fogom kapni, hogy akkor bizonyára létezik egy olyan bank, amelyik ekkorra kamattal hitelez (önszántából). Nem létezik? Akkor ez mégsem annyira reális kamat.

Az állam átírja a piaci játékszabályokat, mert ő "jobban tudja", mi a reális kamat. Megtette ezt a rezsicsökkentéskor, megteszi most is. Az átlagember legyint az egészre, mert úgy érzi, a bankokat, a multikat, a nagy cégeket nyugodtan. Mellette meg nem értjük, hogy miért nem nő eléggé a gazdaság, ha lenne hitel, lennének vállalkozások, munkahelyek, adóbevétel. Úgy lehetne osztani, hogy senkitől nem kell elvenni, mert maga a torta nőtt meg. Matolcsy szerint már el kellett volna jönnie a szárnyalás évének. Nem is értem, ha lefojtják a gazdaságot, akkor az miért nem szárnyal.

Az eddigi 0,1%-es  élelmiszerlánc-felügyeleti díjat feljváltja egy sok kulcsos rendszer, amelyben a legfelső kulcs 6%. A bevétel 6%, nem a nyereségé. Vagyis változatlan nyereséghez 6%-al magasabb árak kellenek.

Ha az szja-ban az egykulcsos adó igazságos, akkor itt miért van több kulcs? Ha 1 tesco = 6 cba-val, akkor a tesconak hatszoros annyi díjat kell fizetnie, nem? Miért 60-szor annyit?

Vagy esetleg ez nem is díj, hanem adó? Akkor miért kell díjnak hívják? Miért nem játszunk nyílt kártyákkal?

Miért nincs egy nemzeti konzultáció, ahol megkérdezik az embereket, hogy egyetértenek-e a nagy boltok elüldözésével, a vasárnapi zárva tartással?

A végére egy gondolat. A veszprémi tescoban a húsrészleg külön bolt. Ott rögtön kell fizetni az oldalasért. Fel szabad-e a  tesco-t osztani hat ilyen külön részre, hogy a részek az alsó díj sávba kerüljenek? Vagy csak a cba-nak van joga az alsó sávhoz?

Az előző bejegyzésben azon töprengtem, hogy milyen hatása lehet annak, hogy az alkotmánybíróság jóváhagyta a visszamenőleges jogalkotást. (illetve azt mondta, hogy a kamat emelés tilalma mindig is egyértelmű volt) Vajon egy albérletes (A) és egy devizahiteles (D) hogyan gondolkodik ezután?

A: Eddig azt mondtam, hogy hülyeség megmenteni a devizahiteleseket, hiszen ők írták alá a szerződést, mindenki tudta, hogy működik az és nekik legalább van egy lakásuk! Most már látom, hogy csak az irigység beszélt belőlem. 2016 az albérlet károsultak megmentésének az éve lesz!

D: Ne hasonlíts össze egy albérletet egy kölcsönnel! Az két teljesen külön dolog. Egy albérletből bármikor el lehet költözni, de egy lakást nem lehet csak úgy eladni.

A: Te nem értesz semmit! Itt lakunk már 10 éve, itt vannak a barátaink, a nagymamámat is én ápolom, aki egy sarokkal arrébb lakik. Talán minden nap buszozzam keresztül a várost? A gyerek meg hagyja itt az iskoláját, a barátait? Különben is ennyi pénzért máshol nem kapok ilyen albérletet.

D: Rendben, senkinek sem könnyű a költözés, de mire gondolsz igazából?

A: Arra, hogy amikor kivettük a lakást, akkor 30+rezsi volt, most meg már 55+rezsit kérnek!

D: Hány éve volt 30?

A: Kb. 8 éve, de nem ez számít. Benne volt a szerződésben feketén-fehéren, hogy 30. Erre minden évben emelték egyoldalúan! Az alkotmánybíróság határozata erre is vonatkozik. A tisztességtelen emelések jó erkölcsbe és törvénybe is ütköznek. Nekem is visszajár a különbözet kamatostul!

D: Biztos benne volt a szerződésben, hogy évente lehet emelni. 

A: Még te beszélsz? Neked is szerződésbe foglalták, hogy a kamatot módosíthatják. Pont erre mondta az alkotmánybíróság, hogy tisztességtelen. Ez nem más, mint erőfölénnyel való visszaélés! Tudták, hogy csak nagyon nehezen tudok elköltözni és ezt aljasul kihasználták. Mindig csak emeltek és emeltek! Jó, hogy nem minden évben duplázták az árat!

D: És az infláció is?

A: Milyen infláció? Idén nem is volt infláció. Különben is mindig jobban emeltek szerintem, mint az infláció. Nem is értem, te kinek a pártján vagy? A tulajnak van két lakása is, én meg alig jövök ki a fizetésből. Hol van az igazságosság, hol van a szolidaritás?

D: Most már egyetértek veled. De szerinted tényleg segíteni fog az állam?

A: Most még veletek vannak elfoglalva, de elkezdtünk már szervezkedni. Egyre több ember értesül az albérlet károsultakról az internetről, médiából. Amelyik párt meg akarja nyerni a következő választásokat, annak meg kell menteni az albérlet károsultakat. Gondolj csak arra, hogy egyik párt sem mert ellenetek beszélni.

D: Mit fogsz csinálni ezután?

A: A TV, a telefon előfizetést is egyoldalúan emelték többször is. Nincs olyan, hogy jogi csűrés-csavarással tisztességtelen emelési lehetőséget tegyenek a szerződésbe. Az ilyen szerződés érvénytelen. Minket átvertek. Vissza kell kapnunk a különbözetet.

D: Igazad van. Végre a kisembernek kell jól járnia!

A korábbi banki hitelszerződésekben az állt, hogy a kamatot a bank évente módosíthatja. A kormány és az ellenzéki pártok ezt most tisztességtelennek tartják. Még törvényt is hoztak, ami a múltbeli szerződésekre is vonatkozik. Ez nem tetszett a bankoknak és az Alkotmány bírósághoz fordultak, de ott az alábbi választ kapták:

"Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést ugyan utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, de ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből."

Vagyis szerintük a bank nem emelhet kamatot, ez mindig is egyértelmű volt. Ha ez igaz, akkor az alkotmánybírók korábban miért nem emelték fel a szavukat? Amikor sok éven keresztül, emberek ezreinek emelték meg a törlesztő részletét, akkor miért nem szóltak? Miért nem szólt az akkori kormány, az ellenzék, az MNB, a fogyasztóvédelem? Miért nem szólt egyetlen nemzetközi szervezet sem, hogy jogsértő a kamatemelés?

Örültem volna, hogyha egyszer hallok egy őszinte indoklást. Valami ilyesmit: Az emberek 1000 milliárd forintot nyernek a banki "elszámoltatással". Itt most nem a jogszerűség számít, hanem hogy végre lezáródjon ez az ügy. 

Ez a döntés érdekes kérdéseket vet fel.

1. Lesz-e felelőségre vonás, hiszen 1000 milliárdot "elloptak" az emberektől? Csak a bankigazgatók mennek dutyiba, vagy az ügyintézők is? Esetleg a hanyag felügyelő szervek vezetői is?
2. Máskor is lehet alkalmazni azt az érvelést, hogy "kezdettől fogva levezethető volt a jogrendből" vagy csak most ebben a rendkívüli helyzetben?
3. Ha a lakás árának kölcsönzésekor nem lehet kamatot emelni, akkor ez lakáskölcsönzésre is igaz? Vagyis az albérleti díj sem emelkedhet? Soha?
4. Igaz-e ez mondjuk a tv előfizetésre? Ha 3000 ft/hó a havi díj, akkor azt nem lehet egyoldalúan megemelni?
5. Ezer milliárdot nyert a lakosság. Mennyit veszít azzal, hogy az ország híre a tovább romlott? Melyik cég akar itt befektetni, amikor a profit szitokszó, ami ellen különadóval kell harcolni?

Úgy látszik, egyesek elfelejtették a vasárnap szó eredetét és azt akarják, hogy vasárnap mindenki otthon legyen szeretetben, megértésben. A kormány, amely múlt héten még az internetet akarta megadóztatni, most megint olyat talált, ki amit a társadalom többsége elutasít. 

Ördögtől való az elképzelés? Nem az. Ez a legfontosabb teendő? Biztos, hogy nem!

Nem is ez bosszant igazán, hanem a kapkodás, az egyeztetés teljes hiánya, a következetlenség és hogy hülyének néznek. Most őszintén, ha az Intespar dolgozóinak jár a vasárnapi pihenés, akkor a Coop alkalmazottainak miért nem? Tiszteljük egymást annyira, hogy nem nézzük madárnak a másikat! 

Értem én, hogy a multik gonoszak és a hazai boltoknak akarnak kedvezni. Ezért emelték meg jelentősen felügyeleti díjat is. Persze a Tesco-nak igen, de a a CBA-nak nem. Viszont, amíg nem mondják ki az igazi okot, addig nehéz érvelni pro vagy kontra. A trafikok elosztása sem piaci alapon történt, a pláza stop-nak sem volt magyarázata, a mostani döntésnek se lesz. Pedig meg lehetne ezt nemzeti konzultálni, mondjuk az interneten.

Nézzük ki nyer, és ki veszít ezzel az intézkedéssel! A kis boltok nyilvánvalóan nyernek, a nagyok veszítenek. Ezen kívül? A felügyeleti díj sávos emelésének a hatása olyan, mintha büntető vámot vetnének ki a pénzszivattyúzó, extraprofitot termelő multikra. Vagyis drágább lesz a Tesco, Auchan, stb. Jobban fog teljesíteni a sarki közért, ahol magyar alkalmazott, magyar árut kínál. Nő a foglalkoztatottság, mindenki boldog. Gondoljuk át még egyszer! Ha a magyar acél (narancs, gyapot, stb.) versenyképtelen, akkor a vám mindent megold? Nem. Ha a vám miatt drágább a külföldi acél, akkor a magyar acélipar nem hal meg, de az országban mindenki drágán kapja az acélt. Az acéliparban lesznek új munkahelyek, de munkahelyek vesznek el a drágább acél miatt. 

Vagyis ki fizeti meg a felügyeleti díjemelést? (amit a kormány szerint nem fognak áthárítani a fogyasztókra) A kisbolt tulajdonosok nyernek a fogyasztók kárára. A kormány helyében én inkább azt ellenőrizném, hogy a vasárnapi pótlékot mindenhol rendesen fizessék (kis és nagy boltban egyaránt) és majd a tulajdonos eldönti, hogy megéri-e kinyítnia vasárnap.

A kínálat törvénye (S) szerint, minél drágábban adható el valami, annál több cég kezdi előállítani vagyis egyre nagyobb a kínálat (Q). Alacsony ár esetén csak a leghatékonyabb cégeknek éri meg ezzel foglalkozni, ha nagy az ár (P), akkor boldog-boldogtalan ezt gyártja, és persze vannak a köztes esetek.

A kereslet törvénye szerint (D), minél olcsóbb valami, annál többen fogják megvenni. Például a telefon régen kiváltság volt, ma már egy hétköznapi cikk. 

A kereslet és a kínálat kialakítta az egyensúlyi árat (P1). Ha valaki drágábban árul, akkor elmennek a vevői, ha olcsóbban akkor mindenki hozzá rohanna, de persze a nagy igényt nem tudja hirtelen kielégíteni és visszaáll az egyensúlyi ár. 

Ebbe piszkít bele az internetadó vagy bármilyen más különadó, amit a normál társasági adó mellett kell fizetni. A kínálati görbét eltolja balra (S2). A P1 ár egy részét elviszi az új adó, vagyis kevesebb cég tud nyereségesen termelni ezen az áron. Ennek hatására egy új, magasabb ár (P2) alakul ki, amihez kisebb előállított mennyiség tartozik (Q2).

Ki lehet találni egy új közgadaságtant, de azért jó tudni, mit tanítanak az iskolában. Azt mondják, hogy nem lehet áthárítani az új adókat, de ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem vesszük el minden cégtől az extra profitot és máris itt a kánnaán? Jó lenne azt is tudni, hogy mire vetnek ki legközelebb különadót. Végezetül bármilyen adót vetnek ki, de azt elcsalják, ahogy az áfá-t, akkor értelmetlen az egész.

Ki más mint Orbán Viktor? Olyan rendszert épített ki, amelyet hatékonyan és szilárdan irányít. Ő most az illetékes elvtárs, aki mindenre tudja a választ. Most valószínűleg megint az lesz, hogy a magyarokat bántják, de a kormány megvéd minket.

Ki felelős még? Azok az emberek, akik az áfa-elcsalt étolajat megvették? Ez butaságnak tűnik. Gondolkodjunk akkor egy kicsit. Miért lehet nagy tételben áfát csalni? Mert a NAV engedi. Miért engedi a NAV? Mert a politikusok nyomást gyakorolnak bizonyos vállalkozók érdekében. Ha van eszük nem adnak konkrét utasításokat, nem kapnak Nokiás dobozokat, csak világossá teszik az elvárást, illetve félrenéznek. Miért teszik ezt a politikusok? Mert szükségük van a baráti vállalatok pénzére, mind a kampányhoz, mind a politikai klientúra eltartásához. Miért nem nyíltan, közpénzekből finanszírozzák ezt? Mert az emberek nem tudják elviselni, hogy a pártok és a politikusok bőséges, igazgatói fizetéseket kapjanak. Kérdezz meg bárkit, hogy kapjon-e Orbán havi 10 milliós fizetést (nem évi, havi!). A többség azt mondaná, hogy inkább minimálbért. Eközben az senkit sem zavar, hogy Csányi vagyona egy év alatt 15 milliárddal !!! nőtt. Végső soron mégis mi vagyunk a felelősek!

A bürokráciacsökkentés nagyon egyszerű üzenet. Van logikus alapja és úgy tűnik, hogy nincs vesztese az intézkedésnek. Ismerünk hasonló ígéreteket. Fizessenek több adót a gazdagok, a bankok, a multik, lehessen több Erzsébet utalványt adni adómentesen, stb. Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem tették meg korábban? Miért hiszi mindenki azt, hogy a költségvetésben van egy olyan tétel "Felesleges bürokrácia: 500 milliárd ft". 

Tévedés ne essék, nagyon is szeretném, hogy csökkenjen a felesleges a bürokrácia! Nem akarom, hogy értelmetlen űrlapokat kelljen kitöltenem sok példányban, az se szimpatikus, hogy nagyon kevés dolgot lehet elintézni elektronikusan, és még sorolhatnám. A gond az, hogy amikor a tényleges megvalósítás elkezdődik, akkor a lokális érdekek győzedelmeskednek. Például létrehozták a járásokat, ami praktikus, de nem az eddigi önkormányzatok helyett, hanem azok mellé. Nesze neked bürokráciacsökkentés!

A mostani önkormányzati választások öt évre szólnak, a következő megint, de utána négy évesek lesznek a ciklusok. Így érik el, hogy az országos és az önkormányzati választások nem ugyanabban az évben legyenek, hanem két évvel elcsúsztatva. Nem lett volna logikusabb, hogy egy napon tartsák a két választást? Erről miért nem volt nemzeti konzultáció? Miért ne lehetne elektronikusan szavazni? Tudom a biztonság. Viszont, ha ahhoz elég biztonságos az internet, hogy az adóbevallásomat elküldjem az ügyfélkapun vagy államkötvényeket vegyek a webkincstáron, akkor szerintem szavazni is épp elég biztonságos.

Update: A két évente történő választásokról kiderül, hogy Kósa elnézte a dolgokat.

A közgazdaságtan az átlag számára atomfizika, meg sem próbálkozik a megértésével. Pedig erről is lehet olyan egyszerűen beszélni, hogy azt egy tizenéves gyerek is megértse. Ha picit beszélsz angolul, akkor nézd meg ezt a linket, ahol 3-5 perces videókban kezdik el a magyarázatot az alapoktól. (Az angol felirat bekapcsolható.)

Az is összezavar minket, hogy Nobel díjas közgazdászok és persze a politikusok is gyökeresen eltérő állásponton vannak egy dologról. Ha ők nem tudják, hogy megszorítani kell vagy a növekedést ösztönözni, akkor mi honnan tudnánk? Ettől függetlenül az alapokat nekünk is hasznos ismerni, hogy ne tudjanak megvezetni minket nyilvánvaló butaságokkal. A matematika sem csak integrálást jelent, hanem egyszerű összeadást, kivonást is, ami jól jön, ha rosszul akarnak visszaadni a boltban.

A politika arról próbál meggyőzni minket, hogy a közgazdaságkönyveket ideje kidobni, mert meghaladta őket a világ. Mintha azt hallanánk, hogy a matematika ebben a modern korban már nem úgy működik, mint régen. 2*2 nem mindig 4. Politikusoktól nem meglepő ezt hallani. Náluk 2*2 = 3, ha az állam kiadásait számolom, bevételeknél viszont 5, de inkább 6. A tudomány folyamatosan fejlődik, vannak tételek, amik megdőlnek. Már tudjuk, hogy a Föld nem lapos. Erre a változásra hivatkoznak azok, akik az új közgazdaságtant hirdetnek. Még az is lehet, hogy egy új szabály helyes, de ha csak akkor hivatkoznak rá, amikor kényelmes, akkor az gyanúra ad okot.

Az új közgazdaságtan nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni. Bevezet negatív fogalmakat: multi, bank, nagy cég, külföldi, megszorítás, spekuláns; és pozitívokat: kis vállalkozó, állami, helyi, unortodox. Próbálta már valaki megmagyarázni, hogy mitől negatív egy multi? Behoznak tőkét, tudást, munkát adnak, termelnek, adóznak és kiviszik a profitot. Ez olyan gonosz dolog? Mitől jobb egy állami bank? Mert ott nincs extra profit? Még profit sincs? Hogyhogy ez eddig senkinek nem jutott az eszébe? Hoppá. Hiszen már eszébe jutott. Ott a MÁV, a BKV, a Malév szerencsére már megszűnt. Ennél nagyobb pénznyelőket elképzelni is nehéz. A spekuláns szó még a hétköznapi értelemben is negatív, pedig csak annyit jelent, hogy valaki arra spekulál (arra számít), hogy az általa megvett dolgot nyereséggel tudja eladni. Ez olyan sátáni? 

Képezzük magunkat, hogy legyen egy alapszintű ismeret a gazdaság működéséről. A cikk elején hivatkozott videókból én például a következők meglepő dolgokat tanultam. Egy monopólium is lehet veszteséges, ha egy cég el akar adni még egy autót, akkor a bevétele nem feltétlenül az autó értékével nő, egy egyszerű grafikon nagyon jól el tud magyarázni rengeteg mindent, van olyan szó, hogy monopszolium, van, amikor a hagyományos közgazdaságtan is azt tanítja, hogy a piac nem jól szabályozza a dolgokat.