Kérdezz bátran!

Az előző bejegyzésben azon töprengtem, hogy milyen hatása lehet annak, hogy az alkotmánybíróság jóváhagyta a visszamenőleges jogalkotást. (illetve azt mondta, hogy a kamat emelés tilalma mindig is egyértelmű volt) Vajon egy albérletes (A) és egy devizahiteles (D) hogyan gondolkodik ezután?

A: Eddig azt mondtam, hogy hülyeség megmenteni a devizahiteleseket, hiszen ők írták alá a szerződést, mindenki tudta, hogy működik az és nekik legalább van egy lakásuk! Most már látom, hogy csak az irigység beszélt belőlem. 2016 az albérlet károsultak megmentésének az éve lesz!

D: Ne hasonlíts össze egy albérletet egy kölcsönnel! Az két teljesen külön dolog. Egy albérletből bármikor el lehet költözni, de egy lakást nem lehet csak úgy eladni.

A: Te nem értesz semmit! Itt lakunk már 10 éve, itt vannak a barátaink, a nagymamámat is én ápolom, aki egy sarokkal arrébb lakik. Talán minden nap buszozzam keresztül a várost? A gyerek meg hagyja itt az iskoláját, a barátait? Különben is ennyi pénzért máshol nem kapok ilyen albérletet.

D: Rendben, senkinek sem könnyű a költözés, de mire gondolsz igazából?

A: Arra, hogy amikor kivettük a lakást, akkor 30+rezsi volt, most meg már 55+rezsit kérnek!

D: Hány éve volt 30?

A: Kb. 8 éve, de nem ez számít. Benne volt a szerződésben feketén-fehéren, hogy 30. Erre minden évben emelték egyoldalúan! Az alkotmánybíróság határozata erre is vonatkozik. A tisztességtelen emelések jó erkölcsbe és törvénybe is ütköznek. Nekem is visszajár a különbözet kamatostul!

D: Biztos benne volt a szerződésben, hogy évente lehet emelni. 

A: Még te beszélsz? Neked is szerződésbe foglalták, hogy a kamatot módosíthatják. Pont erre mondta az alkotmánybíróság, hogy tisztességtelen. Ez nem más, mint erőfölénnyel való visszaélés! Tudták, hogy csak nagyon nehezen tudok elköltözni és ezt aljasul kihasználták. Mindig csak emeltek és emeltek! Jó, hogy nem minden évben duplázták az árat!

D: És az infláció is?

A: Milyen infláció? Idén nem is volt infláció. Különben is mindig jobban emeltek szerintem, mint az infláció. Nem is értem, te kinek a pártján vagy? A tulajnak van két lakása is, én meg alig jövök ki a fizetésből. Hol van az igazságosság, hol van a szolidaritás?

D: Most már egyetértek veled. De szerinted tényleg segíteni fog az állam?

A: Most még veletek vannak elfoglalva, de elkezdtünk már szervezkedni. Egyre több ember értesül az albérlet károsultakról az internetről, médiából. Amelyik párt meg akarja nyerni a következő választásokat, annak meg kell menteni az albérlet károsultakat. Gondolj csak arra, hogy egyik párt sem mert ellenetek beszélni.

D: Mit fogsz csinálni ezután?

A: A TV, a telefon előfizetést is egyoldalúan emelték többször is. Nincs olyan, hogy jogi csűrés-csavarással tisztességtelen emelési lehetőséget tegyenek a szerződésbe. Az ilyen szerződés érvénytelen. Minket átvertek. Vissza kell kapnunk a különbözetet.

D: Igazad van. Végre a kisembernek kell jól járnia!

A korábbi banki hitelszerződésekben az állt, hogy a kamatot a bank évente módosíthatja. A kormány és az ellenzéki pártok ezt most tisztességtelennek tartják. Még törvényt is hoztak, ami a múltbeli szerződésekre is vonatkozik. Ez nem tetszett a bankoknak és az Alkotmány bírósághoz fordultak, de ott az alábbi választ kapták:

"Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést ugyan utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, de ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből."

Vagyis szerintük a bank nem emelhet kamatot, ez mindig is egyértelmű volt. Ha ez igaz, akkor az alkotmánybírók korábban miért nem emelték fel a szavukat? Amikor sok éven keresztül, emberek ezreinek emelték meg a törlesztő részletét, akkor miért nem szóltak? Miért nem szólt az akkori kormány, az ellenzék, az MNB, a fogyasztóvédelem? Miért nem szólt egyetlen nemzetközi szervezet sem, hogy jogsértő a kamatemelés?

Örültem volna, hogyha egyszer hallok egy őszinte indoklást. Valami ilyesmit: Az emberek 1000 milliárd forintot nyernek a banki "elszámoltatással". Itt most nem a jogszerűség számít, hanem hogy végre lezáródjon ez az ügy. 

Ez a döntés érdekes kérdéseket vet fel.

1. Lesz-e felelőségre vonás, hiszen 1000 milliárdot "elloptak" az emberektől? Csak a bankigazgatók mennek dutyiba, vagy az ügyintézők is? Esetleg a hanyag felügyelő szervek vezetői is?
2. Máskor is lehet alkalmazni azt az érvelést, hogy "kezdettől fogva levezethető volt a jogrendből" vagy csak most ebben a rendkívüli helyzetben?
3. Ha a lakás árának kölcsönzésekor nem lehet kamatot emelni, akkor ez lakáskölcsönzésre is igaz? Vagyis az albérleti díj sem emelkedhet? Soha?
4. Igaz-e ez mondjuk a tv előfizetésre? Ha 3000 ft/hó a havi díj, akkor azt nem lehet egyoldalúan megemelni?
5. Ezer milliárdot nyert a lakosság. Mennyit veszít azzal, hogy az ország híre a tovább romlott? Melyik cég akar itt befektetni, amikor a profit szitokszó, ami ellen különadóval kell harcolni?

Úgy látszik, egyesek elfelejtették a vasárnap szó eredetét és azt akarják, hogy vasárnap mindenki otthon legyen szeretetben, megértésben. A kormány, amely múlt héten még az internetet akarta megadóztatni, most megint olyat talált, ki amit a társadalom többsége elutasít. 

Ördögtől való az elképzelés? Nem az. Ez a legfontosabb teendő? Biztos, hogy nem!

Nem is ez bosszant igazán, hanem a kapkodás, az egyeztetés teljes hiánya, a következetlenség és hogy hülyének néznek. Most őszintén, ha az Intespar dolgozóinak jár a vasárnapi pihenés, akkor a Coop alkalmazottainak miért nem? Tiszteljük egymást annyira, hogy nem nézzük madárnak a másikat! 

Értem én, hogy a multik gonoszak és a hazai boltoknak akarnak kedvezni. Ezért emelték meg jelentősen felügyeleti díjat is. Persze a Tesco-nak igen, de a a CBA-nak nem. Viszont, amíg nem mondják ki az igazi okot, addig nehéz érvelni pro vagy kontra. A trafikok elosztása sem piaci alapon történt, a pláza stop-nak sem volt magyarázata, a mostani döntésnek se lesz. Pedig meg lehetne ezt nemzeti konzultálni, mondjuk az interneten.

Nézzük ki nyer, és ki veszít ezzel az intézkedéssel! A kis boltok nyilvánvalóan nyernek, a nagyok veszítenek. Ezen kívül? A felügyeleti díj sávos emelésének a hatása olyan, mintha büntető vámot vetnének ki a pénzszivattyúzó, extraprofitot termelő multikra. Vagyis drágább lesz a Tesco, Auchan, stb. Jobban fog teljesíteni a sarki közért, ahol magyar alkalmazott, magyar árut kínál. Nő a foglalkoztatottság, mindenki boldog. Gondoljuk át még egyszer! Ha a magyar acél (narancs, gyapot, stb.) versenyképtelen, akkor a vám mindent megold? Nem. Ha a vám miatt drágább a külföldi acél, akkor a magyar acélipar nem hal meg, de az országban mindenki drágán kapja az acélt. Az acéliparban lesznek új munkahelyek, de munkahelyek vesznek el a drágább acél miatt. 

Vagyis ki fizeti meg a felügyeleti díjemelést? (amit a kormány szerint nem fognak áthárítani a fogyasztókra) A kisbolt tulajdonosok nyernek a fogyasztók kárára. A kormány helyében én inkább azt ellenőrizném, hogy a vasárnapi pótlékot mindenhol rendesen fizessék (kis és nagy boltban egyaránt) és majd a tulajdonos eldönti, hogy megéri-e kinyítnia vasárnap.

A kínálat törvénye (S) szerint, minél drágábban adható el valami, annál több cég kezdi előállítani vagyis egyre nagyobb a kínálat (Q). Alacsony ár esetén csak a leghatékonyabb cégeknek éri meg ezzel foglalkozni, ha nagy az ár (P), akkor boldog-boldogtalan ezt gyártja, és persze vannak a köztes esetek.

A kereslet törvénye szerint (D), minél olcsóbb valami, annál többen fogják megvenni. Például a telefon régen kiváltság volt, ma már egy hétköznapi cikk. 

A kereslet és a kínálat kialakítta az egyensúlyi árat (P1). Ha valaki drágábban árul, akkor elmennek a vevői, ha olcsóbban akkor mindenki hozzá rohanna, de persze a nagy igényt nem tudja hirtelen kielégíteni és visszaáll az egyensúlyi ár. 

Ebbe piszkít bele az internetadó vagy bármilyen más különadó, amit a normál társasági adó mellett kell fizetni. A kínálati görbét eltolja balra (S2). A P1 ár egy részét elviszi az új adó, vagyis kevesebb cég tud nyereségesen termelni ezen az áron. Ennek hatására egy új, magasabb ár (P2) alakul ki, amihez kisebb előállított mennyiség tartozik (Q2).

Ki lehet találni egy új közgadaságtant, de azért jó tudni, mit tanítanak az iskolában. Azt mondják, hogy nem lehet áthárítani az új adókat, de ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem vesszük el minden cégtől az extra profitot és máris itt a kánnaán? Jó lenne azt is tudni, hogy mire vetnek ki legközelebb különadót. Végezetül bármilyen adót vetnek ki, de azt elcsalják, ahogy az áfá-t, akkor értelmetlen az egész.

Ki más mint Orbán Viktor? Olyan rendszert épített ki, amelyet hatékonyan és szilárdan irányít. Ő most az illetékes elvtárs, aki mindenre tudja a választ. Most valószínűleg megint az lesz, hogy a magyarokat bántják, de a kormány megvéd minket.

Ki felelős még? Azok az emberek, akik az áfa-elcsalt étolajat megvették? Ez butaságnak tűnik. Gondolkodjunk akkor egy kicsit. Miért lehet nagy tételben áfát csalni? Mert a NAV engedi. Miért engedi a NAV? Mert a politikusok nyomást gyakorolnak bizonyos vállalkozók érdekében. Ha van eszük nem adnak konkrét utasításokat, nem kapnak Nokiás dobozokat, csak világossá teszik az elvárást, illetve félrenéznek. Miért teszik ezt a politikusok? Mert szükségük van a baráti vállalatok pénzére, mind a kampányhoz, mind a politikai klientúra eltartásához. Miért nem nyíltan, közpénzekből finanszírozzák ezt? Mert az emberek nem tudják elviselni, hogy a pártok és a politikusok bőséges, igazgatói fizetéseket kapjanak. Kérdezz meg bárkit, hogy kapjon-e Orbán havi 10 milliós fizetést (nem évi, havi!). A többség azt mondaná, hogy inkább minimálbért. Eközben az senkit sem zavar, hogy Csányi vagyona egy év alatt 15 milliárddal !!! nőtt. Végső soron mégis mi vagyunk a felelősek!

A bürokráciacsökkentés nagyon egyszerű üzenet. Van logikus alapja és úgy tűnik, hogy nincs vesztese az intézkedésnek. Ismerünk hasonló ígéreteket. Fizessenek több adót a gazdagok, a bankok, a multik, lehessen több Erzsébet utalványt adni adómentesen, stb. Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem tették meg korábban? Miért hiszi mindenki azt, hogy a költségvetésben van egy olyan tétel "Felesleges bürokrácia: 500 milliárd ft". 

Tévedés ne essék, nagyon is szeretném, hogy csökkenjen a felesleges a bürokrácia! Nem akarom, hogy értelmetlen űrlapokat kelljen kitöltenem sok példányban, az se szimpatikus, hogy nagyon kevés dolgot lehet elintézni elektronikusan, és még sorolhatnám. A gond az, hogy amikor a tényleges megvalósítás elkezdődik, akkor a lokális érdekek győzedelmeskednek. Például létrehozták a járásokat, ami praktikus, de nem az eddigi önkormányzatok helyett, hanem azok mellé. Nesze neked bürokráciacsökkentés!

A mostani önkormányzati választások öt évre szólnak, a következő megint, de utána négy évesek lesznek a ciklusok. Így érik el, hogy az országos és az önkormányzati választások nem ugyanabban az évben legyenek, hanem két évvel elcsúsztatva. Nem lett volna logikusabb, hogy egy napon tartsák a két választást? Erről miért nem volt nemzeti konzultáció? Miért ne lehetne elektronikusan szavazni? Tudom a biztonság. Viszont, ha ahhoz elég biztonságos az internet, hogy az adóbevallásomat elküldjem az ügyfélkapun vagy államkötvényeket vegyek a webkincstáron, akkor szerintem szavazni is épp elég biztonságos.

Update: A két évente történő választásokról kiderül, hogy Kósa elnézte a dolgokat.

A közgazdaságtan az átlag számára atomfizika, meg sem próbálkozik a megértésével. Pedig erről is lehet olyan egyszerűen beszélni, hogy azt egy tizenéves gyerek is megértse. Ha picit beszélsz angolul, akkor nézd meg ezt a linket, ahol 3-5 perces videókban kezdik el a magyarázatot az alapoktól. (Az angol felirat bekapcsolható.)

Az is összezavar minket, hogy Nobel díjas közgazdászok és persze a politikusok is gyökeresen eltérő állásponton vannak egy dologról. Ha ők nem tudják, hogy megszorítani kell vagy a növekedést ösztönözni, akkor mi honnan tudnánk? Ettől függetlenül az alapokat nekünk is hasznos ismerni, hogy ne tudjanak megvezetni minket nyilvánvaló butaságokkal. A matematika sem csak integrálást jelent, hanem egyszerű összeadást, kivonást is, ami jól jön, ha rosszul akarnak visszaadni a boltban.

A politika arról próbál meggyőzni minket, hogy a közgazdaságkönyveket ideje kidobni, mert meghaladta őket a világ. Mintha azt hallanánk, hogy a matematika ebben a modern korban már nem úgy működik, mint régen. 2*2 nem mindig 4. Politikusoktól nem meglepő ezt hallani. Náluk 2*2 = 3, ha az állam kiadásait számolom, bevételeknél viszont 5, de inkább 6. A tudomány folyamatosan fejlődik, vannak tételek, amik megdőlnek. Már tudjuk, hogy a Föld nem lapos. Erre a változásra hivatkoznak azok, akik az új közgazdaságtant hirdetnek. Még az is lehet, hogy egy új szabály helyes, de ha csak akkor hivatkoznak rá, amikor kényelmes, akkor az gyanúra ad okot.

Az új közgazdaságtan nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni. Bevezet negatív fogalmakat: multi, bank, nagy cég, külföldi, megszorítás, spekuláns; és pozitívokat: kis vállalkozó, állami, helyi, unortodox. Próbálta már valaki megmagyarázni, hogy mitől negatív egy multi? Behoznak tőkét, tudást, munkát adnak, termelnek, adóznak és kiviszik a profitot. Ez olyan gonosz dolog? Mitől jobb egy állami bank? Mert ott nincs extra profit? Még profit sincs? Hogyhogy ez eddig senkinek nem jutott az eszébe? Hoppá. Hiszen már eszébe jutott. Ott a MÁV, a BKV, a Malév szerencsére már megszűnt. Ennél nagyobb pénznyelőket elképzelni is nehéz. A spekuláns szó még a hétköznapi értelemben is negatív, pedig csak annyit jelent, hogy valaki arra spekulál (arra számít), hogy az általa megvett dolgot nyereséggel tudja eladni. Ez olyan sátáni? 

Képezzük magunkat, hogy legyen egy alapszintű ismeret a gazdaság működéséről. A cikk elején hivatkozott videókból én például a következők meglepő dolgokat tanultam. Egy monopólium is lehet veszteséges, ha egy cég el akar adni még egy autót, akkor a bevétele nem feltétlenül az autó értékével nő, egy egyszerű grafikon nagyon jól el tud magyarázni rengeteg mindent, van olyan szó, hogy monopszolium, van, amikor a hagyományos közgazdaságtan is azt tanítja, hogy a piac nem jól szabályozza a dolgokat. 

Az elmúlt napokban annyiszor hallottuk, hogy a bíróság újból és újból kimondták a bankok tisztességtelenségét, hogy ez olyan ténynek tűnik, amit még vitatni is felesleges. Már a kritikus újságírás is használja ezt a fogalmat. Kormány kommunikáció ötös!

Azért, ha visszaemlékezünk, akkor eszünkbe juthat, hogy a bankok (a szerződés feltételek) egy most elfogadott törvény hatására váltak tisztességtelenné. A bankok, néhány esettől eltekintve, betartják a törvényeket. Nem azért, mert olyan jó fiúk, hanem mert nem is tehetnek mást. Az állam folyamatosan ellenőrzi őket. Például, amikor bevezették néhány éve, hogy onnantól kezdve nem lehet külön vételi és eladási árfolyamot használni, ezt azonnal alkalmazták, alkalmazniuk kellett. Most, azt döntötték, hogy múltra is érvényes az a szabály, hogy csak középárfolyamot lehet használni. Ennek utólag nem lehet megfelelni, így a bankok tisztességtelenek lettek. 

Ugyanez a helyzet a kamatemeléssel is. Korábban az volt a szabály, hogy a bank úgy változtathatja a kamatot, ahogy akarja. Korábban ez volt a törvény. Mielőtt mindenki felhördül, gondoljunk arra, hogy egy albérleti díjat is úgy növelnek évente, ahogy akarnak. Most különböző kritériumokat vezettek be visszamenőleg, hogy csak akkor emelhetett volna a bank, ha azok teljesültek volna. A bankok ismét csak tisztességtelenek lettek. Azt mindenki maga döntse el, hogy neki miként esne, ha egy a jelen szabályozás szerint törvényes üzletet a jövőben tisztességtelennek nyilvánítanak. 

Talán valaki úgy gondolja, hogy a szerződések már a 2006-os, 2007-es, 2008-as törvények szerint is tisztességtelenek voltak. Akkor a pszáf miért nem lépett közbe? A fogyasztóvédőknek miért nem szúrt szemet a törvénysértés? Az akkor ellenzéki képviselők miért nem csináltak ebből országos botrányt? Lázár János miért büszkélkedett azzal, hogy milyen jó üzletet csinált a városának deviza alapú kötvényekkel?

Mi az eddig döntések hatása? 900 milliárd elvétele a bankoktól és a pénz odaadása a devizahiteleseknek. Ha a társadalom ezt akarja, akkor a kormány ezt fogja tenni. Ezt teszi. Úgy lett volna korrekt a dolog, ha kivetnek egy egyszeri adót a bankokra rendkívüli helyzetre tekintettel (meg azért ők is felelősek voltak). Az egy másik kérdés, hogy mi lesz a magyar gazdasággal, ki akar itt befektetni, ha azt látja, hogy nálunk a törvényeket visszamenőleges hatással hozzák.

Egy dolog van még hátra, a forintosítás. A kúria azt mondta ki, hogy devizaalapú hitel nem tisztességtelen azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél állja. (Ha másik irányba ment volna az árfolyam, akkor a nyereség is az ügyfélé lett volna.) Eszerint egy tisztességes árfolyam van csak, mégpedig az aktuális. Vajon a forintosítás ezen a tisztességes árfolyamon, vagy egy tisztességtelen (de az ügyfeleknek kedvezményes) árfolyamon fog megvalósulni?

A nemzeti italboltok kapcsán is meg fog ismétlődni a nemzeti dohányboltok körüli felzúdulás. Ha a kormány mindent önzetlenül, lelkiismeretesen csinál, ezt akkor sem fogja elhinni az ellenzék. Miért is hinné? A dohány boltok kapcsán sok példát tudnak sorolni, amikor a 20 éve trafikos nem nyert, de xy és családja öt trafik boldog tulajdonosa lett. Ráadásul a döntéseket titkos pályázatok és egy olyan bírálati rendszer jellemezte, amelyben minden az üzleti terven múlt, amit nem lehet objektíven pontozni. Volt is olyan eset, amikor ugyanazt az üzleti tervet teljesen eltérően pontozták két külön helyen. 

Mindenkiben felmerül, ami jól működik, azt minek piszkálni? Miért is lesz jobb, ha nem lehet pálinkát kapni a Tescoban? Majd csökken az alkoholfogyasztás? Vagy csak a feketegazdaság nő, ahogy a cigi esetében is láttuk? Miért kell bürokratikus szabályokat létrehozni egy olyan piacra, amely eddig remekül működött? Talán a költségvetés nyer ezen? Lássuk a számokat akkor (a trafikokra is)! A kormány szeret konzultálni. Készítsen egy web oldalt és kérdezze meg az embereket!

A külön italboltok gondolata nem ördögtől való, más országok is alkalmazzák. A kérdés, hogy mi akarjuk-e. A kormány is gondokozzon el, ha mindent figyelembe vesz, akkor nem lesz a nemzeti italbolt egy újabb öngól?

A fenti témáról írtam, de hosszúra sikeredett. Itt van a rövid változat.

Milyen kereskedelem létezik? Cserekereskedelem, amikor a két fél két olyan dolgot cserél el, amelyek közvetlenül hasznosak számukra. Például ekét búzára. Pénzkereskedelemben az egyik fél továbbra is hasznos dolgot kap, mondjuk cipőt, de a másik oldal pénzt. Ez a csoportosítás azt is jelenti, hogy a pénz önmagában haszontalan. Ha nem az lenne, akkor nem pénz, hanem cserekereskedelemről van szó. Az ezer forintos bankjegy azért haszontalan, mert megenni se lehet, fűteni se túl jó és más közvetlen haszna sincs. Viszont ezer forint, mint fogalom nem értéktelen. Azt testesíti meg, hogy valaki tartozik nekem valami hasznossal ilyen értékben. Nem a bankjegynek van értéke, hanem a jelentésének.

Tud-e a kereskedelmi bank pénzt teremteni? Bankjegyet nem, de bankbetétet igen. A bankbetét pénz? Igen, mert tudok vele fizetni a boltban. Mi a bankbetét? Egy nyilvántartás arról, hogy mennyivel tartozik nekem a bank. Hasonló nyilvántartást bárki csinálhat, csak egy toll és egy kockás lap kell hozzá. Azért jobb a bank nyilvántartása, vagyis a bankbetét, mert a hatósági ellenőrzések, a törvényi garanciák miatt a bankbetétet fizetőeszköznek fogadják el. A kerskedelmi bank bármikor létrehozhat betétet, de ez botorság lenne, mert a betét a bank tartozása. Ha viszont a létrehozott betétért kap egy kölcsönszerződést az ügyféltől, akkor az már rendben van. Ez a hitelezés. Etikus a semmiből létrehozott pénzre kamatot felszámolni? Azt tudjuk, hogy a banknak ki kell fizetni az irodákat, a dolgozókat, az adót, a betéti kamatot és a bank még nyereséget is szeretne, ugyanúgy, mint mondjuk egy patikus. Oké, de ezeken túl? Ezeken túl ott vannak a nem teljesítő hitelek, azt is a banknak kell kigazdálkodnia. De miért fizessek mások helyett? Mert ez egyfajta biztosítás. Ha nem ég le a lakásod, akkor is mondhatod, csak fizetsz, de nem látsz vissza semmit a biztosítási díjból.

Miért csak a bank teremhet pénzt, én miért nem? Te is teremthetsz, például váltó formájában. Benned viszont nem bíznak meg annyira, mint egy bankban, ezért ha el is fogadják a váltódat fizetőeszközként, akkor is jóval a névérték alatt. Olcsóbb, ha bankba mész hitelért.