Kérdezz bátran!

A populizmus nem zavar, amíg nem érint hátrányosan. Az ingyenes készpénz felvétellel is így voltam. Ha 150 ezer forintig ingyenessé akarják tenni a készpénzfelvételt, hát tegyék. Nekem világos, hogy semmi sincs ingyen, de sokan meg tudják magyarázni, hogy "nehogy már én fizessek, hogy felvegyem a saját pénzemet".  Mintha az automatákat ingyen adnák, ingyen javítanák, sőt még a biztosítást és a feltöltést is ingyen végeznék. Na, de a lényeg az, hogy eddig nem fájt az ingyenes készpénz felvétel. Igaz, hogy nem is profitáltam belőle sokat, mert én bizony szeretek kártyával fizetni. Különösen azóta, hogy a PayPass típusú kártyáknál nem kérnek kódot 5000 forint alatt. Mások viszont nagyon is szeretik a készpénzt. Elmegyek naponta egy ATM előtt, ott mindig állnak. A készpénzfelvétel után viszont a banknak tranzakciós adót kell fizetnie. Ezt valahogy be kell szedni. Mivel a közvetlen áthárítás tilos, közvetett módszert választanak. Itt kezd fájni a dolog.

Eddig az AXA bank nagyon kedvező választás volt. Lényegében ingyen volt számla és kártya is. Ráadásul náluk volt a legjobb a lekötetlen pénz kamata. A tranzakciós illeték, a bankadó megjelenésével szépen eltűnt minden pozitív tulajdonság. Az ingyenes készpénz még a korábbi számlatípusokat is teljesen megszüntette. Van helyette az OKÉ1, 2, 3, 4 számla. Hogy ez sokkal drágább, mint a korábbi számla, arról itt találsz információt. 

Természetesen a bank képes a rohadt paradicsomot is frissként eladni. Tájékoztató levelükben küldtek egy takaros táblázatot, amelynek az első sora csupa nullával volt kitöltve. Ez a számlavezetési díj. Persze, hogy csillaggal vagyis feltétellel. Hogy mennyi a díj, ha nem teljesül a feltétel, arról szemérmesen hallgatnak. Ahogy arról is, hogy mennyibe kerül a bankkártya havonta. Ugyanis már annak is van havi díja. Minek is egy szép táblázatot elrontani egy ilyen csúnya adattal. Az már az átverés határát súrolja, ahogy próbálnak meggyőzni arról, hogy náluk havi egy-két utalás ingyenes. Az már ne érdekelje a kedves ügyfeleket, hogy csak akkor, ha bizonyos összeg alatti a utalás. Isten veled Axa bank. Nem OKÉ az új számlacsomag.

Ezek után már zavar az ingyenes készpénzfelvétel. 

Új autót vettél devizahitelből? Majd a buszozok segítenek neked!

Lázár János már az autót vásárló devizahitelesket is megmentené. Kezd nyílni a bicska zsebemben. Állami pénzből, az én adómból akarják megmenteni azt, aki új autót vett magának? Az árfolyam kockázatot fizesse az, aki használt autót vett vagy éppen buszozik? Vagy majd a bank fogja lenyelni a veszteséget? Amit természetesen megint nem fog áthárítani ránk? Ez már a populizmus legkárosabb formája.

Egyébként is allergiás vagyok Lázárra. Ha Orbán mond ilyen hülyeséget, neki el tudom valamennyire nézni, mert ő már valamit letett az asztalra. Lázár büszkélkedett a városa devizahitelével, amikor erősödött a forint, utána persze hirtelen ők is az átvertek kategóriába kerültek. Ilyen embernek nem sok mindent hiszek el.

Azt is meg kell érteni végre, hogy törvénybe lehet iktatni az elsétálás jogát, de az csak a jővőbeni szerződésekre vonatkozhat! Te örülnél, ha kölcsönadsz és az állam utána átírja a szerződést a te károdra? Azt is át kell gondolni, hogy mennyi hitelt adnak majd a bankok, ha az elsétálás általános gyakorlat lesz.

Emberileg megértem a devizahiteleseket. Itt emberekről, életekről, családokról van szó. Ekkora törlesztő emelkedésre tényleg nem számítottak. A bank is figyelmezthette volna őket jobban, ők is lehettek volna felelősebbek, az állam is közbeavatkozhatott volna. Egy otthon elvesztése, akkor is tragédia, ha valójában sosem volt igazán az övüké. De könyörgöm, nehogy már az autóhiteleseket is megmentsék! Ők használták eddig az autót és most a többiek viseljék az áfrolyam kockázatot? Kik jönnek ezután? Visszafizetik mindenkinek a lottószelvény árát, ha nem nyert? 

Frissítés: "Jánost biztosan elragadta a hév valamelyik kampányrendezvényen. A miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy az autóhitelekről nem lehet szó, csak a lakáshitelekről" - tudta meg a lap jól értesült forrásból.

Február óta egyetlen kormányzati politikus sem erősítette meg, hogy valóban tárgyalnának egy ehhez hasonló, autóvásárlási céllal felvett devizahitelekre is vonatkozó csomagról. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is arról beszélt a héten, hogy csak a lakáscélú, deviza alapú jelzáloghitelesekre vonatkozik a beígért mentőcsomag.

- Anyu! A profit az csúnya szó?
- Igen kisfiam. A multik és a bankok azon keresztül lopnak az egyszerű embertől.

Orbán Viktor meggyőződése szerint az iparban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében. Ez többéves munkát igényel, "de mi Magyarországon be fogjuk vezetni (...), és lesznek követőink" - jelentette ki.

Hát persze! Meg nonprofit ipar is kel! Hogy olcsóbbak legyenek a termékek! 

A profit nem más, mint a haszon. Ha valaki az autóját, betonkeverőjét, földjét bérbe adja, akkor joggal vár utána bérleti díjat. A cégtulajdonos a tőkéjét adja bérbe, a cég nyereségéből, profitjából joggal részesül. Választások idején viszont kell az ellenség és mivel a külföldi tőkések nem szavaznak, ők ideális jelöltek erre. Azt kell hangoztatni, hogy a multik kiszivattyúzzák innen a pénzt. Minimálbért adnak a melósoknak, amíg ők milliárdokat keresnek. Ez a mondat teljes mértékben igaz, de teljes mértékben elmaszatolja a lényeget.

Milliárdokat keresnek a bankok, multik, de mit jelent ez a befektetett tőkéjükhöz képest? 5%-os profit teljesen normális érték. Ezt persze átlagban kell nézni, vagyis egy évben lehet 7% veszteség vagy 12% profit is. Az emberek munkáját sokszor a lehető legolcsóbban, minimálbéren, veszik meg. Ahogy két azonos TV közül te is az olcsóbbat választod. Persze, ha az egyiknek nagyobb a képernyője, szebbek a színei, akkor az már többe kerül. Pontosan úgy, ahogy a magasabb szintű munka is. Mi lenne, ha az a büdös tőkés nem nálunk fektetné be a pénzét? Kevesebb lenne a munka, szegényebb lenne az ország. A profit, az cél, amiért befektetnek. Csak tündérországban működik, hogy idejönnek a cégek a szép szemünkért, de hasznot, azt nem akarnak kivinni.

Való igaz, hogy az ipari szereplők nem szeretik a versenyt. Ha lehetőségük lenne, akkor nem fejlesztenének semmit, nem ígérnek egymás alá, minden ugyanúgy történne, mint korábban. Ez különösen hangsúlyos lehet az energiapiacon, ahol kevés a szereplő és hatalmas tőke kell a belépéshez. Tényleg az lenne a megoldás, hogy akkor legyen minden állami, nonprofit? Nem inkább a versenyt kéne erősíteni? Emlékszem, amikor a digitv megjelent és felforgatta a teljes piacot. Ha az állam tud egy ilyen hatékony energia céget csinálni, akkor csináljon és hódítsa el az embereket a konkurenciától! Termeljen profitot is nyugodtan, hisz az amúgy is a tulajdonosé, az államé. 

A profit nem szitokszó! Azt jelenti, hogy haszon. Ne szüntessük meg, ne menjünk vissza s szocializmusba!

Mi kell ahhoz, hogy a Jobbik, hogy megkapja a szavazatomat?

Akármilyen érzelmű is az ember, kötelessége, hogy megvizsgáljon minden lehetőséget. Bajnai valamennyire hiteles, de Gyurcsánnyal való összeállása után ez a hitel elszállt. Az LMP programja annyi, hogy legyen az egész ország zöld, bio, stb. Ez nekem kevés. A Fidesznek volt több pozitív döntése, a kettős állampolgárság, a kisebb parlament, az egykulcsos adó, a családi adókedvezmény, de a másik oldalon ott van magánnyugdíjpénztárak "megmentése", az ezerféle bankadó, amit a bankok nem hárítanak át, rezsicsökkentés, ami a szocializmus hatósági árait csempészte vissza és a devizahitelesek megmentése, miközben elvileg a forinthitelesek sem járhatnak rosszabbul. 

A Jobbik kezdetben a cigány és zsidógyűlöleten kívül nem sok mást tett le az asztalra. Azóta viszont, nőtt és érett. Vajon megérett-e? A Jobbik még nem volt kormányon és a politikában a szüzesség bizony érték. Vona Gábort hallgattam egyik reggel a Kossuth rádión. Átgondoltam, hogy milyen tulajdonságokon kell a Jobbiknak dolgoznia, hogy az én bizalmamat megnyerje.

Őszinteség

Ez a legnehezebb. Az emberek megszokták, hogy mindent megígérnek nekik. Nem érdekli őket, hogy miből, hogyan. Tündérmesét akarnak hallani. Azután persze csodálkoznak, hogy miért nincs már kolbászból a kerítés. Titáni feladat ezen változtatni, de végre el kell mondani, hogy nem lesz mindenkinek jobb, hogy nem rögtön lesz jobb, hogy minden döntésnek van árnyoldala. Elsőre jól hangzik a családi adókedvezmény kiterjesztése a járulékra is, de nagyon őszintén el kell mondani, hogy akkor ez a pénz hiányozni fog az egészségügyből, nyugdíjból. Elvileg minden törvénynek kell legyen indoklása, hatástanulmánya. Ez komolytalan, ha nincs benne semmi negatív. Ha a munkahelyeden előléptettek, a családi életed a legjobban alakul és még a futás rekordodat is megdöntötted, akkor ideje felébredned, ugyanis csak álmodsz.

Bátorság

Minden kormány forradalmat akar, de a hegyek valahogy minden csak egeret szülnek. Hány évet kellett várni például kisebb parlamentre? Az igazi bátorság azoknak a lépéseknek a megtételéhez kell, amivel sokan nem értenek egyet, ami konfliktust okoz, ami garantálja, hogy elvesztik a következő választást. Unalmas téma, de a legtöbb korrupciónak az alapja a pártfinanszírozás. A pártok, a képviselők papíron szegények, de amikor hatalomra kerülnek, akkor ezt a hatalmat átalakítják szívességekre és pénzre. Ezt teljesen megszüntetni nem lehet, de nyilvánossá kell tenni. A pártok támogatását a sokszorosára kell növelni, a miniszterelnök legalább 10 millió forintot keressen havonta. Minden forint, amit erre költenek kamatostul megtérül, ha felére sikerül csökkenteni a korrupciót. Ha ezt a Jobbik elsőre nem meri megtenni, akkor tesztelje az elvet a hálapénz megszüntetésével. Lehessen hálapénzt adni legálisan, viszont aki adózatlanul akarja elrakni, az veszítse el az orvosi engedélyét egy-két évre. Legalább ekkora bátorság kell ahhoz, hogy azt mondják a nyugdíjasoknak, hogy néhány évig nem lesz emelés, vagy a devizahitelesekkel közlik, hogy tényleg csak annyi segítséget kaphatnak, mint a forinthitelesek (majdnem semmit).

Könyörületesség

A Jobbik nem igazán arról híres, hogy szereti az ingyenélőket. Viszont valamennyi segítség kell minden embernek néha, legyen az cigány vagy magyar. Senki sem akar olyan országban élni, ahol a leszakadás végleges, ahol nincs segítség, nincs remény. Nagy bölcsesség kell megtalálni azt a határvonalat, ahol a könyörületesség még nem ösztönöz tücsöklétre, de éhezőkkel sincs tele az ország.

Stabilitás

A kapkodásnak, a kézi vezérlésnek, a képviselői indítványoknak, az unortodoxiának ára van. Úgy hívják, hogy kockázati felár. Emlékszem, amikor négy évvel ezelőtt Orbán Viktor amellett érvelt, hogy az államkötvény kamatok azonnal csökkenni fognak, amint a Fidesz kormányra kerül, mert a Fidesz normálisan vezeti az országot, szemben az MSZP ámokfutásával. Hiszem, hogy ezt akkor Orbán komolyan gondolta. Egy nála is nagyobb kaliberű vezető, talán meg tudja ezt valósítani. Nagyon nehéz azt mondani az orvosoknak, akik éppen tömeges kivándorlással fenyegetnek azt mondani, hogy márpedig nincs pénz fizetés emelésre. Hatalmas a kísértés, hogy egy hónap alatt újabb bankadót vezessenek be, ha lyuk van a költségvetésben. Minden kormány toldozza-foltozza az adórendszert, hogy megkapják a tökéletes rendszert és közben elfelejtik, hogy a jó adórendszer stabil.

Józan ész

Itt van a Jobbiknak a legtöbb lemaradása. Egy parlamenten kívüli párt ordíthatja, hogy le a cigányokkal, lépjünk ki az EU-ból, a deviza hitel nem is deviza és zsidó bankárok irányítják a világot, de egy parlamenti pártnak, egy kormány pártnak ezen túl kell lépnie. Használni kell a józan észt! Ha egy cég veszteséget termel, akkor nem vámokat kell követelni, hanem hatékonyabban kell működni. Ha nem lehet, akkor el kell fogadni, hogy a cégek halála, ugyanolyan természetes, mint azok megszületése. A magyar földet nem úgy kell megvédeni, hogy alig lehet értékesíteni. Inkább vehesse meg bárki az állam által felügyelt árverési rendszerben. Az osztrák és francia gazda licit versenye úgy felvinné az árat, hogy az már tisztességes lenne. Az eladás nem egyenlő az elkotyavetyéléssel. Józan ész kell ahhoz is, hogy eldöntsük melyik harcot érdemes megharcolni. Még egy miniszterelnök sem tud mindent megvalósítani. A józan ész megvéd attól, hogy 13. és 14. havi nyugdíjakkal dobálózzunk.

Alázat

Vona Gábor fejlődött az idő múlásával, de a rasszista jelzőt nem könnyen tudja lemosni magáról. Egy mély levegőt véve, maga helyett mást kellene jelölnie a miniszterelnöki székbe. Tudom, hogy ez nem könnyű. Nem ő az első politikus, aki nem tudja, mikor kell félreállnia. Elég megnézni a mostani garnitúrát. Ez érthető is, hiszen a sikeres politikus képes a végsőkig harcolni. Csak az alázatosak tudnak hátralépni és átadni a terepet. Az ilyen politikus tudja, hogy nem szabad minden szálat fognia. Ezer év alatt nem sokat változott az ország. Szent István, minden erénye ellenére, nem tudott egy olyan trónörököst (akár egy fogadott fiút), akit halála után elfogadtak volna. Orbán mellett nemigen van olyan, aki meg tudná újítani a Fideszt. 

Ha ezekkel az ismérvekkel bírna a Jobbik, akkor számíthatna rám a Jobbik, de ez még nem így van. A hetedik tulajdonságon még gondolkodok. Várom az ötleteket.

Egyesek szerint minden magyar ember kapjon havi 50 ezer forintot, mert ebből alacsony szinten, de el lehet lenni. 

Miből?

Megszűnne, minden segély, minden alkalmazott után LÉT járulékot fizetnének. Ez még kevés lenne, de a pazarlást lehetne csökkenteni és a gazdagokat jobban kell adóztatni. Jobban adóztatni a vagyonosokat? Egy vélemény nagyon megragadott: "Mikor fogja az “új baloldal” bedobni a lakások államosításának ötletét? Mert mindenkinek joga lenne normális lakhatáshoz, akiknek meg nagyobb a lakásuk, esetleg házuk van, azok rohadt burzsujok, akik visszaélnek az ország erőforrásaival, tőlük el kellene venni, de ha nem is, legalább beköltöztetni melléjük valakit társbérletbe… Egyszer már a negyvenes évek második felében véghezvitték…"

Kommunista gondolat az alapjövedelem?

Elsőre annak tűnik, de többen azt mondják, hogy ez csak egy újfajta szociális rendszer lenne. Egyszerűbb, átláthatóbb.

Milyen változást hozna az alapjövedelem?

Egy elképzelt forgatókönyv: Teljesen felforgatná a mostani rendszert, mert először a rosszul fizetett állásokat otthagynák, utána az ehhez tartozó termékek, szolgáltatások ára felmenne, a rosszul fizetett állás átalakulna jól fizetettbe, nőne az általános fizetési szint, a kezdeti alapjövedelem reálértéke csökkenne, így már nem lehetne belőle megélni, elvesztené alapjövedelem jellegét.

Dolgoznának-e az emberek, ha nem lenne muszáj?

Ez az egyénen múlik, sőt egy embernél is változhat az idő múlásával. Mindenki szeretne valami hasznosat, értelmeset tenni, de lefogyni is sokan szeretnének. Középiskolás koromban, nem dolgoztam minden nyáron. A "munkanélküli" nyarak is elteltek. Nyugdíjas ismerősökön látom, hogy hozzá tudnak szokni a megérdemelt nyugdíjas évekhez. Sokan választanák alapjövedelem mellett is a munkát, de attól félek sokkal többen megelégednének az alapjövedelemmel.

Egy-két százalék eltérés hosszabb idő alatt el tudja dönteni egy ötlet sikerét. A rulettben a 0 esélye kevesebb, mint 3% mégis elég ez ahhoz, hogy statisztikailag a bank biztosan nyerjen.

Ismerek egy matematikust, egyetemen dolgozik, PhD-je van, és tapasztalatból tudom, hogy nagyon okos. Amikor ő állította azt, hogy a devizahitelek mögött nincs is semmilyen deviza, megdöbbentem. Az ember gyakran hall zöldségeket, az Apollo nem szállt le Holdon, viszont kis zöld emberek rendszeresen meglátogatnak minket, a mobil telefon agydaganatot okoz, szeptember 11-t a CIA rendezte meg. Ezekre csak legyintünk, nem vesszük komolyan. Amikor egy magasan képzett, intelligens oktató mondja, hogy a devizahitel nem is devizán alapszik, akkor az olyan, mintha azt magyaráznák, hogy a Nap kering a Föld körül.

A Kúria kimondta, hogy a devizaalapú hitel mögött tényleg devizafedezet volt. Az lényegtelen, hogy opciós ügylettel, határidős ügylettel vagy más módon biztosították. Ha nem lett volna semmilyen devizaforrás, akkor amikor az árfolyamgátat és a végtörlesztést bevezették, akkor a bankoknak nem keletkezett volna masszív vesztesége. Ha nem lett volna devizafedezet, akkor az PSZÁF, MNB, könyvvizsgálók, a kormány, újságírók jelezték volna ezt a csalást. Nem azt mondom, hogy a bankok szentek, akik kellően felkészítették az ügyfeleket minden lehetőségre, azt sem mondom, hogy a szerződéseket, csak az ügyfelek szempontjait szem  előtt tartva kötötték, de ha a devizahitelben a devizát nem hisszük el, akkor hitelt sem kell elhinni.

Talán valami olyat tud ez a matematikus, amit a többség nem. Talán olyan nemzetközi konspirációról van szó, mint a Libor manipulálása. A válasz ennél sokkal prózaibb. Ennek az illetőnek volt deviza alapú hitele. Vagy azt mondja, hogy ő volt hülye, vagy hogy a bankok álnokul átverték. Csak azt látta, amit látni akart. A "wishful thinking" -re nincs jó fordítás talán önámító érvelésnek lehetne hívni. Az emberi természet erre nagyon hajlamos. Nekem több ismerősöm meg van győződve arról, hogy a gáznak ma már nincs akkora fűtőértéke, mint régen. Két éve egy kutatócsapat arról cikkezett, hogy neutrínók a fénysebességnél gyorsabban mennek.

Vajon én hányszor használtam az önálltató érvelést? Hányszor döntöttem érzések alapján, amikor logika kellett volna. Hányszor voltam vak, mert én is érintett voltam?

Vajon hogyan lehet az kommunikálni, hogy az államnak fontos a felsőoktatás, de az mégse kerüljön pénzbe?

Az egyetemeken szétküldtek leveleket, amelyben figyelmeztették a vezetőket, hogy egy kormányrendelet eszközbeszerzési tilalmat rendelt el január 1-től, informatikai eszközökre és bútorokra. Már a kérdés is csúsztatást rejt, mert azt sugallja, hogy ez egy új dolog. Tavaly is ugyanilyen tilalom volt. Egyedül azok az EU-s pályázati pénzek a kivételek, amiket nem lehet másra költeni. 

Nem értettem, hogy mi értelme van ennek. Egy rendeletet illene normálisan megindokolni. Elvégre az egyetemeknek szüksége van új számítógépekre, programokra. Ezeket már több éve nem lehet megvenni. Miért, ha egyszer van rá pénz? Talán tudatosan akarják bután tartani az egyetemistákat? 

A válasz ennél prózaibb. Az állam azt akarja, hogy mindenkinek elmondhassa, hogy milyen sokat költ az egyetemekre. Aztán jön a tilalom és az év végén azt mondja, hogy az el nem költött pénzt visszaveszi. Ugye mindenki emlékszik a mesebeli szegény lányra, aki hozott is ajándékot, meg nem is? Reméljük egyszer jól végződik a mese és nem lesz sem tiltás, sem elvonás. Ez tényleg mese lenne. Már annak is örülnék, ha őszinték lennének és nem trükköznének.

Frei Tamás új könyve a 2015 nem tetszik bár még csak 15%-nál tartok, mégis ajánlom. Az első két rész sokkal inkább André körül forgott és valahogy jobb volt a könyv stílusa. Az első két részben egy kitalált, intelligens, bátor magyar miniszterelnök szerepelt. Most egy csaló kormányról ír a szerző, ami aljas eszközöket is felhasznál a hatalomért. Nem kicsit, nagyon. Mintha az Orbán és Gyurcsány kormány legrosszabb tulajdonságai egyesültek volna, de inkább egy démoni Orábn kormányra gondol az ember. Olyan korrupcióval, hazugsággal teli világot mutat be a szerző, ami igen hasonlít az 1984-re. Csak egy példa. A rendőr tudja, de legalább is sejti, hogy André ártatlan, de nem érdekli. Csak lapítani kell és félrefordulni, ezt mondogatja magának. Ebben az országban nem lehet élni, innen menekülni kell bármi áron.

Nem akarom elfogadni, hogy Magyarország ilyen vagy akár, hogy ilyen lehet néhány év múlva. Tudom, hogy megtörtént ez már a kommunista uralom alatt, de azóta változtak a dolgok. Lehet a közmédiába paprikajancsikat ültetni, de minden tv-t, rádiót, az internetet nem lehet elhallgatatni. Magyarország nem ilyen. Sok részletre ráismer az ember a könyvből a mai magyar valóságból, de összességében nem ilyen az ország.

Naiv vagyok, szokták rám mondani. Ma beszélgettem egy ismerősömmel, aki egy közepes méretű város irányítására rálát. A polgármester megmondja, hogy ki pályázhat, a kiválasztott, szerez két drágább ajánlatot. Ez nem fikció, ez a valóság. Mégsem akarom elhinni, hogy minden polgármester ilyen!

Kíváncsian várom a könyv további részét, mert a stílus még most sem rossz és tudni akarom, hogy folytatódik a történet. 

Tudtad, hogy az értékcsökkenés miatt a saját lakás is évi sok százezer forintba kerül?

Korábban már írtam arról, hogy vajon az albérlet vagy a saját lakás a kedvezőbb, mások is körbe járták már ezt a kérdést. Sokan elfeledkeznek az értékcsökkenésről (ammortizáció), ami pedig jelentős tétel. Telekre nincs értékcsökkenés, mert az mindig megmarad, de magára az épületre évi 2-3%-t szoktak számolni. Ha 2%-t veszünk, akkor az azt jelenit, hogy 50 év alatt teljesen tönkremegy a lakás, azt már csak lebontani lehet. Esetleg úgy is lehet gondolkodni, hogy 50 év alatt, annyit kell költeni felújításra, hogy abból egy új lakást is lehet építeni. A gyakorlat a két véglet között van valahol. Mit jelent ez? Hogy egy 100 m2-es, 20 milliós lakás értékcsökkenése alsó hangon is évi 400 ezer forint. Az autók értékcsökkenésével a legtöbben tisztában vannak, de a lakásról megfeledkeznek. Végül is mi változott egy év alatt? Nem tűnt el a falak 2%, a tető is megmaradt, nehéz látni, hogy 400 ezerrel kevesebbet ér a lakás. Lehet vitatkozni, hogy lineáris-e az értékcsökkenés, hogy milyen százalékkal kell számolni, de értékcsökkenés van.

Ennek fényében régi barátaink, Aladár és Béla, újból lakást akarnak. Mindkettőnek van elég pénze, 20m (t - tőke), de Aladár nem akarja bebetonozni magát, azon is gondolkodik, hogy esetleg 5-10 év múlva elköltözik. Béla mindig is saját lakást akart, csak a sajátjában érzi jól magát, nem akarja, hogy a tulaj kitehesse. Azért arra mindketten kíváncsiak, hogyha az egyéb szempontokat nem nézik, akkor pénzügyi értelemben melyikük jár jobban. A példa kedvéért tekintsük megint 50 éves élettartamot, azaz é = 2%.

Aladár a 20 milliójából értékpapírokat, kötvényeket vesz és évi r százalék reálhozamot (az infláció feletti hozam) ér el. Az egyszerűség kedvéért legyen 0%-os az infláció, ez a lényegen nem változtat. Aladárnak is lakni kell valahol, így bérel egy 20 milliós (t) lakást. Az albérleti díj évente a 20 millió b százaléka. A tulajdonos folyamatosan költ a lakásra, hogy az tartsa az értékét, egyébként kevesebb bérleti díjat kérhetne. Mivel a reálhozam (r) körülbelül 2.5% viszont a bérleti díj kb. évi egy millió forint, azaz b = 5%, így a reálkamat nem fedezi az albérleti díjat. Viszont Aladárnak az időszak végére megmarad a tőkéje. Tehát Aladár 20m tőkével indul, 20m * 5% * 50 év = 50m albérleti díjat fizet ki, miközben, szerez 20m * 2.5% * 50 év = 25m hozamot. Azaz 20m (tőke) - 50m (bérleti díj) + 25m (hozam) = 5m a vagyona az időszak végére.

Béla mindenképpen saját lakást akar, az ő esete könnyebb. Béla elkölti a 20m tőkéjét lakásra és 50 év alatt rákölt még egyszer ugyanennyit, hogy folyamatosan tartsa az értékét, így a végén van egy 20m-os lakása, amit a vagyonában figyelembe kell venni. 20m (tőke) - 20m (vásárlás) - 20m (állagmegőrzés) + 20m (lakás értéke) = 0m.

Ebben a konkrét példában Aladár jobban jár, de ez azon múlott, hogy hogyan választottam meg a paraméterek értékét, b (bérleti díj), r (reálkamat), é (értékcsökkenés). Csak akkor olvass tovább, ha érdekel, hogy milyen viszonyban állnak egymással ezek a paraméterek és valami rémlik, hogyan kell egy egyenletet rendezni.

Aladár vagyona (1/é) év után: A = t - t * b * (1/é) + t * r * (1/é)        

Béla vagyona (1/é) év után: B = t - t - t + t = 0                             

Aladár akkor jár jobban Bélánál (vagyis a bérlés a jobb), ha A > B vagyis, ha A pozitív. Azaz, ha

t - t * b * (1/é) + t * r * (1/é) > 0                         /:t

1 - b * (1/é) + r * (1/é) > 0                                /*é 

é - b + r > 0                                                   /+b

é + r  > b

Tehát, ha az értékcsökkenés és a reálkamat együtt nagyobb, mint a bérleti díj (mindegyik százalékban kifejezve), akkor a bérlés a jobb lehetőség. Miért van az értékcsökkenés a reálkamat mellett? Elvégre az egyik bevétel a másik kiadás. Azért, mert az értékcsökkenés a lakástulajdonost (Bélát) sújtja, Aladár relatív pozícióját javítja.

Nézzünk néhány konkrét esetet.

Látható, hogy egy-két százalékon múlik (mint az X-faktorban), hogy melyik lehetőség a jobb, ráadásul olyan százalékokon, amiket nem tudunk megmondani sok évre előre és akkor olyan nyalánkságokkal, mint a kedvezményes hitel vagy esetleges ingatlanadó hatásával nem számoltunk.

FRISSÍTÉS

Egy hozzászóló jogosan felvetette, hogy nem vettem figyelembe a pénz időértékét. Tegyük fel, hogy van k% kockázatmentes hozamunk. Például ennyi egy államkötvény hozama. (A valóságban nem létezik, olyan, hogy teljesen biztonságos, az államkötvény sem az.) Az időérték azt jelenti, hogy a mai PV = 100 ft n év alatt FV = PV * (1+k)^n forintra nő a kamatos kamat miatt. Vagyis 100 forint ma nem ugyanazt éri, mint 100 forint 10 év múlva, még akkor sem ha az infláció 0%, ahogy ezt az elején feltettük. A különböző időszakokban kapott pénzeknek először ki kell számolni a jelenértékét, PV, és csak utána lehet őket összevetni. PV = FV/(1+k)^n. Például Béla 20m-os lakásvásárlása és 20m-os állagmegőrzése nem ugyanazt a kiadást jelenti.

Az időértéket szisztematikusan hanyagoltam el, de ez szerencsére nem változtatta az eredményt. Készítettem egy excel táblázatot, ahol minden pénzmozgás jelenértékét is kiszámoltam. Aladár tőkéje és hozama együttesen jelenértéken 20m, mert a biztos kamat miatt nem nő a jelenérték. Az összes fizetett bérleti díj jelenértéke 28,3m forint, így -8,3m Aladár egyenlege. Béla a felújításra jelenértékben csak 11.3m-t költött és habár a lakás a felújítások miatt tökéletes állapotban van, vagyis 50 év múlva is 20m-t ér, ennek az összegnek a jelenértéke 5,8m forint. Béla egyenlege -5,5m forint. Vagyis ezen paraméterek szerint megint Béla járt jobban.

Tekintsünk 1 évet csak, és koncentráljunk a pénzáramra. A befektetés ekkor ekkor az r% reálhozamot termeli Aladárnak. Béla lakása ugyanekkor a b% bérleti díjat termeli (amit Bélának nem kell kifizetni), de költeni kell a felújításra é%-t. Aladár akkor jár jobban, ha

r >  b - é

é + r > b

Mondhattuk volna azt is, hogy Aladár pénzárama r - b, hiszen neki kell fizetni a bérleti díjat és Béláé -é, mert neki csak a felújítást kell fizetnie, de ez csak az előző egyenlet átrendezése. A kezdeti tőkével nem kell számolni, mert az megmarad befektetés és lakás képében, mindkettő jelenértéke lecsökken, de ugyanolyan mértékben. 

Ki ne szeretné az Erős Pistát? Kellemesen csípős, jó ízt ad az ételeknek. Viszont az Erős Pistát a nagyközönségnek szánták. Még a német turisták is megkenik vele a vajas kenyeret. Hol van ez attól a legendától, hogy a magyarok szeretik az igazán csípőset. Kedvenc történetem, hogy Indiában egy külföldi jóízűen ette az erős currys csirkét és a helyiek azt kérdezték, hogy nem magyar-e. Ennek ellenére a boltokban eddig nehéz volt igazán erős paprikát venni. Most a nagy Tescoban lehet találni Haragos Pistát, ami négyszer erősebb, mint a hagyományos Pista. És es nem reklámfogás! Legalább is az az üveg, amit én kóstoltam. Azt írják, hogy ez limitált széria, szóval (ez már lehet reklámfogás), szóval mindenki szánjon 700 forintot egy üvegre, megéri.

Erős tormát is nagyon nehéz venni, hiába van ráírva, valójában az inkább ecetes, mint erős. Viszont a Lidl-ben lehet kapni Mikado tormát, az tényleg jó.