Kérdezz bátran!

Skóciában vagyok éppen egy konferencián. Ilyenkor az egyik kötelező program a gála vacsora, amikor az ember feladata, hogy beszélgessen, kapcsolatokat építsen ki a többiekkel. A szokványos kérdések, honnan jöttél, mivel foglalkozol. Amikor mondtam, hogy magyar vagyok, akkor a mellettem lévő holland professzor rögtön azt kérdezte, hogy hogyan bírjuk ki azzal az örült Orbánnal. A magyarokról nem Liszt, Neuman, a dél harangszó, az 56-os forradalom, a prezi, Szentgyörgyi vagy Rubik jutott az eszébe, hanem az örült Orbán. Köpni-nyelni nem tudtam hirtelen. Aztán megkérdeztem, hogy pontosan mire is gondol. Elmondta, hogy az egyik legjelentősebb holland újságban olvasott egy cikket. Amikor konkrétumról kérdeztem, csak annyit tudott mondani, hogy Orbán ki akar lépni az EU-ból. Vagyis részleteket nem tudott, viszont teljesen elfogadta azt a negatív képet, amit a kérdéses újság sugallt.

A dologban a szomorú, hogy egy ugyanilyen véleménnyel egyszer már találkoztam néhány éve, akkor az USA-ban. Ha ezt gondolják rólunk a világban, akkor ki akarna itt befektetni, nyaralni, gyárat építeni? Nem tudom, hogy alakult ki rólunk ennyire negatív kép és azt sem hogyan lehet ezen változtatni.

Megérkezett a hír, hogy államosítják az MKB bankot. Az ehhez kapcsolódó kedvenc mondatom: "A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése" – írja közleményében a nemzetgazdasági minisztérium.

Hogy is kell érteni ezt a mondatot? Hogy az állami bank is gonosz, kizsákmányoló bank lesz, aki költséget számít fel mindenre, magas kamatra kölcsönöz, de a betéti kamatot a minimumon tartja? Elvégre mindent elkövettek azért, hogy a bankokat ilyen szörnyeknek mutassák be.

Vagy esetleg jószívű bank lesz az MKB elhanyagolható költségekkel, ne adj úristen negatív kamatmarzzsal (nagyobb a betét kamat, mint a hitel kamat)? Persze az utóbbi esetben a jövedelmezőséget az adóforintok kell biztosítaniuk. Nagyon fontos lenne tudni, hogy piaci alapon fog-e működni a bank vagy sem? Az idézet azt mondja, hogy igen, de nem eszik olyan forrón a kását. 

A másik kérdés, hogy miért kell az államnak bankot vennie? Az állam szerepe az irányítás és a szabályozás. Rendkívüli esetben lehet eszköz az állami tulajdon, a mostani helyzet miért rendkívüli? Mit fog legközelebb venni az állam?

A devizahiteles mizéria véletlenül vagy szándékosan teljesen háttérbe szorította az egyéni nyugdíjszámlák kérdését. Pedig a nyugdíj sokkal fontosabb, mindenkit érintő téma. Ismerjük a gondot. Túl kevés gyerek születik, sokan dolgoznak feketén. A devizahiteleket lehet úgy rendezni, hogy minden felelősséget a gonosz bankokra tolnak, de nyugdíjnál ez már nem járható út. Ha a bankok tőkéjére 100% vagyonadót vetnek ki, az még mindig kevés lenne.

Sokan látják, hogy sok jóra nem számíthatnak nyugdíj kapcsán az államtól. Hiába a nyugdíjasoké a legnagyobb szavazó bázis, a semmiből nem lehet osztogatni. Akarhat az állam több hitelt felvenni, senki nem fog adni, növelheti a nyugdíjjárulékot, még több ember megy külföldre dolgozni. Marad a nyugdíj befagyasztása, a korhatár növelése. Emiatt az emberek teljesen nyugodt lelkiismerettel próbálják elcsalni a járulékfizetést. Ha nem sokat látnak vissza belőle, akkor ez érthető.

Ezt felismerve ígérte meg a kormány az egyéni számlákat (meg azért, mert a magánnyugdíj rendszerben ez már működött). Rákerestem, hogy talán történt ez ügyben valami, de a legfrissebb cikk egy éves. Ebben azt ígérik, hogy 2014. június 30-ra már működni fog a rendszer. Ennek se híre, se hamva. Van ugyan a nyugdíj főigazgatóságnak egy linkje (bal oldal: kivonat megtekintése, ügyfélkapu hozzáférés és taj szám kell), de ott csak egy év adatait lehet megtekinteni. Nem lehet azonosítani az egyes tételeket, nincs összesítés az összes év befizetésére, nincs valorizálás (virtuális kamat elszámolása), és a legfontosabb, hogy nem tudni, hogy az eddig befizetéseim mekkora havi nyugdíjra jogosítanak.

Miért nincsenek még egyéni számlák? Mindig azzal szoktak védekezni, hogy túl sok papír alapú adat van, amit sok idő felvinni számítógépre. Valójában ettől még működhetne a rendszer, ki lenne írva, hogy Kovács Istvánnak az 1985-ös adatai még nincsenek fenn. A gond az, hogy a legfontosabb alapelveket sem döntötték el. 

1. csak munkavállalói járulékot írják jóvá vagy a munkaadóit is?
2. ha csak a munkáltatóit, akkor ennek mi az oka?
3. a befizetett összegnek hány százaléka marad a saját számlán, mennyi az amitől le kell mondani a szolidaritás jegyében?
4. milyen módszerrel valórizálnak (számolnak kamatot)?
5. az összegyűlt összegből, hogyan számolják a havi nyugdíjat?
6. mi lesz azokkal, akik nagyon kevés összeget gyűjtenek össze?
7. ha valaki 55 éves korára már elég összeget gyűjtött össze, akkor nyugdíjba mehet?
8. mi lesz azokkal a járulékokkal, amiket most nem fizetnek be valamilyen kedvezmény miatt (családi kedvezmény, munkanélkülieket támogató kedvezmény)?
9. a gyerekvállalást hogyan veszik számításba?

Nagyon fontos, hogy végre tisztázzák ezeket a kérdéseket és bevezessék az egyéni számlákat. Sajnos az emberek nem akarnak foglalkozni ilyen dolgokkal. Így a kormány sem érzi, hogy tennie kéne valamit. Követeljük az egyéni számlákat! Ha a nyugdíjba vonuláskor ki tudják számolni a nyugdíjat, akkor ezt az adatot lehessen bármikor lekérdezni! Legyen a számítás módja teljesen átlátható!

A devizahiteles probléma esetén egyáltalán nem lényeges, hogy kinek van igaza. Hasonló ez a focihoz, ahol az a gól számít, amit megadott a bíró. Hiába játsszák vissza utána a videót, hiába mutat az akármit, azzal már nem foglalkoznak. A kormány célja a szavazat maximalizálás és nem az igazság vagy a jog biztosítása. Amíg úgy érzi, hogy a devizahitelesek hangja nagy, addig akármilyen törvényt meghoz az érdekükben. Elvégre a devizahitelesek szavaznak, a bankok nem. Ha egy kormány nem ezt ígérné, akkor nem kerülne hatalomra. Ezért akarja minden párt meg menteni a devizahiteleseket. 

Hogyan lehet ezt megtenni? A törvényesség nem probléma, hiszen a kormány bármit törvénybe foglal. Viszont kell egy ellenség, egy gonosz, akit lehet utálni. Emlékszünk még Jockey Ewingra? Mindenki rá vetítette minden gondját-baját. Sokszor azt is elfelejtették, hogy ő csak egy kitalált figura. A kormány is egy fő gonoszt kreál mesteri kommunikációval. Addig ismételgetik a tisztességtelen, becsapták, luxusprofit, károsult, egyoldalú szavakat, amíg mi is elkezdjük utálni a bankokat. Persze nincs új a nap alatt. A második világháborúban sok német elhitte, hogy a zsidók tehetnek mindenről.

A bankok nagyon rosszul védekeznek, pedig ők is fel vannak szerelve a marketing és a pszichológia teljes eszköztárával. Ennek ellenére se tudják elmondani egyszerű szavakkal, hasonlatokkal, hogy mit is akar tenni velük az állam. Például, amikor arról beszél a kormány, hogy ne piaci árfolyamon forintosítsanak, akkor az olyan, mint amikor valaki azt mondja azt mondja, hogy a 6 milliós autót megveszi 4-ért és még a NAV-os sógorát sem küldi rá. Újból és újból el kell mondani, hogy a bankban lévő összes pénznek körülbelül csak 15%-a a banké, a többi a betéteseké. 

Az emberek imádják utálni a bankokat. A közös ellenség összehoz minket. Azt felejtettük el, hogy valójában megbízunk a bankokban. Nem gondoljuk, hogy a fizetésünkből ellopnak pénzt vagy amikor kártyával vásárolunk, akkor többet utalnak át, mint kéne. A bankokban legalább úgy bízunk, mint a korházakban. Mondjuk, hogy ilyen és olyan rossz az egészségügy, de tudjuk, hogyha karambolozunk, akkor jönni fog a mentő. Amíg a bankok nem tudják levenni magukról a gonosz álarcát, amíg az átlagszavazó nem követeli, hogyha a devizahitelessel kivételeznek, akkor vele is azt tegyék, addig a bankrendszer (és így a gazdaság) sötét jövő elé néz. 

Hol van már a tavalyi hó? Hol van a sokat hangoztatott elv, hogy a forinthitelesek ne járjanak rosszabbúl, mint a devizahitelesek? De van megoldás, meg kell menteni a forinthiteleseket is! Senki se aggódjon, a bankok fizetni fognak! Ha 100 milliárdot ki tudnak fizetni, akkor 400-t is. Ha a 400-t is bírják, akkor 800 milliárd is menni fog. Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem vetnek ki rájuk még egy különadót? Majd szépen visszatalicskázzák a korábban ellopott luxusprofitot és minden rendben lesz. 

Korábban még én is csak félve kérdeztem, hogyha a hitelkamat fix, akármit is mond a szerződés, akkor ez miért nem vonatkozik a forinthitlesekre is? Ezen már túl vagyunk, most már  az autóhiteleket, a cégek deviza hiteleit is módosítani kell. Sőt, az áfrolyamveszteséget is meg kell osztani! Tisztelettel javaslom, hogy az utóbbi elv az államkötvényekre is vonatkozzon. Az állam eladta a PEMÁK-t (prémium euró államkötvény), de az árfolyam rossz irányba ment az elmúlt időben is. Nehogy az állam, azaz mi adófizetők viseljük ennek a terhét. Inkább azok a burzsujok, akik megvették a PEMÁK-t!   

A Kúria ítélete alapján az egyoldalú kamatemelés az esetek döntő részében érvénytelen. Ezt vissza akarják fizettetni a bankokkal. Miért csak a devizahitelesekre vonatkozik a döntés? A forinthitelek esetén is általános a gyakorlat, hogy a kamatperiódus végén, a szerződés szerint, újra meghatározzák a kamat mértékét. Pontosan úgy, ahogy mondjuk az albérletet is évente módosíthatják, vagy az internet előfizetés is drágulhat. Ha elfogadjuk, hogy ez a gyakorlat helytelen, akkor miért nem mondják ki ezt a forinthitelekre is?

Ma már jellemzően egy referenciához, pl MNB alapkamathoz kötik a hitelek kamatát. Vajon, ha hat év múlva megnő az alapkamat, akkor ezt is törvényellenesnek nyilvánítják?

Most éppen 400 milliárdra becsülik a "visszajáró" pénzt. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgár 40 ezer forinttal támogatja a devizahiteleseket, az eddigi segítségen kívül. (Devizahitelesből kevesebb van, mint állampolgárból, vagyis minden hitelesre többször 40 ezer forint segítség jut.) Gondolom az mindenkinek világos, hogy amikor az állam vállal terheket, akkor az minket adózókat jelent. Ugyanez a helyzet, ha az MNB segít, például olcsóbb devizával. A bankokra rakott adókat is nekünk kell megfizetni. Nem rögtön, nem közvetlenül, de meg kell fizetni. Tényleg elhiszik néhányan, hogy a bankadót, tranzakciós adót, stb, nem nekünk kell végső soron kifizetni? Vagy van, aki szerint a bankok tulajdonosai, azt mondják, hogy ezt nem lehet áthárítani az ügyfelekre, inkább emeljük meg a bank tőkéjét a saját pénzünkből, az majd fedezi a veszteségeket? Ezen felül minden befektető erősen elgondolkodik, hogy mennyire éri meg nálunk céget alapítani, bővíteni, ha itt az állam minden szerződést átírhat utólag. Lázár tegnap mondta, hogyha extra profitot látnak azt megadóztatják. Vagyis, ha nem megy jól az üzlet, az a baj, de ha jól megy, akkor attól is félni kell.

A politikusok népszerűségre törekszenek, ami természetes, de már a Kúria is meghajol a nyomásnak. Amíg nincs ellen oldal, amíg a forint hitelesek, az albérletesek és az átlag adózó nem hallatja a szavát, addig csak romlani fog a helyzet, a deviza hiteles cehet nekünk kell állnunk. 

Én ennek ellenére is azt mondom, hogy igenis fontos a társadalmi szolidaritás. Én is örülnék, ha a bajban segítenének. A segítség mértékét kell úgy kiválasztani, hogy ne azt mondják, hogy akármit megtehetünk, ha sokan vagyunk, akkor az állam úgyis segít majd. Azt is elvárnám, hogy legyenek hálásak a segítségért és ne az asztalt verjék, hogy az nekik jár, sőt még több jár.

Rengeteg ember meg van győződve arról, hogy a devizahitel ugyanolyan átverés, mint például a piramis játék. A mindennapi tapasztalatuk is azt mutatja, hogy mindig többet kell fizetni, ráadásul annyi helyről hallják ezt, hogy az már önmagában bizonyítéknak tűnik. 

Egy piramisjátékon sokkal többen buknak, mint ahányan keresnek, mert új belépők hiányában a rendszer összeomlik. Nem is létezhet más kimenetel. A devizahitel egy fogadás, arra fogadtak a devizahitelesek, hogyha erősödik a forint, de legalább nem gyengül, akkor jól járnak, ha nem jön be, akkor rosszul. Megvolt a lehetőség mindkét kimenetre. 

A bankok nem kiscserkészek, folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy lehúzzanak minket. Ha a Kúria azért ítéli el őket, mert visszaéltek az erőfölényükkel, túl nagy volt az árfolyamrés, akkor nem panaszkodnék. Viszont korábban kimondták, hogy igenis lehet devizaalapon hitelezni, most pedig azt mondják, hogy csak az MNB középárfolyam létezik. Ennél jobban csak az tetszett, amikor az egyik kis párt azt javasolta, hogy töröljék el a kamatot. 

Ha egy magyar állampolgár mondjuk Ausztriában vett fel hitelt, akkor az osztrák bankot is érdemes perelni, mert az euró árfolyama megváltozott, a kamat évente módosult ráadásul még az átváltás is pénzbe került? Csak attól más a helyzet, hogy a bank nem Ausztriában van, hanem Magyarországon?

Ráadásul a Kúria általában beszélt minden devizaalapú hitelről. A kormány viszont tudja, hogy azt már rossz néven vennék a választók, ha az autóhitelesek is kapnának ajándékot. 

Olvastam Orbán pénteki rádióbeszélgetéséről és mivel furcsának találtam a nyilatkozatát, meg is hallgattam, hátha csak rosszul értelmezték a mondatait. Ezt nyilatkozta:  "a mi felfogásunk az, hogy akinek extra magas jövedelme van, annak többet is kell vállalnia a közterhekből". Ezért kell szektoriális különadó, most például reklámadó. Az egészet az is igazolja, hogy például a bankok nem mentek csődbe, nyugodtan lehet extra terheket rakni rájuk. 

A riporter üdítően pökhendi volt először. Követelte, hogy konkrét vállalásokat halljunk erre a négy évre, mivel nincs hivatalos kormányprogram. Ekkor jött a "Tudok ám kérdezni" felkiáltás. A lendülete nagyon hamar elfogyott, a legelemibb kérdéseket sem tette fel.

• A jövedelem nagyságát miért nem a cég tőkéjére határozzák meg? Nem mindegy, hogy a Kovács és társa Bt., vagy a MOL ér el 100 millió jövedelmet.
• Hány százalékos tőkearányos megtérülés tekinthető extra magasnak? 
• Sok bank évek óta veszteséges, de akkor hol van nálunk az extra magas jövedelem?
• Ha egy hídnak 10 tonnás a teherbírása, de ennél nehezebb kamionokat is kibírt már, akkor nyugodtan lehet tovább terhelni?
• Az RTL klub eddig egyáltalán nem fizetett adót? Tényleg csak most vonják be a közteherviselésbe?
• Miért kell bonyolítani az adórendszer? Nem lenne egyszerűbb új adófajták helyett, az eddig is létező társasági adónak (a cégek szja-ja) bevezetni új kulcsokat?
• Hol fognak még bevezetni különadót a következő négy évben? Mi alapján választanak?

Én is tudok ám kérdezni. :) Jó lenne választ kapni ezekre a kérdésekre, mert talán van rájuk válasz. 

"Adóztassák csak meg a reklámokat, ne az én nettómat csökkentsék tovább!" Ez az egyszeri ember hozzáállása a reklámadóhoz. A kormány jól tudja, hogy kell a szavazó az önkormányzati választásokhoz is. Van azonban a dolognak egy másik olvasata is.

Már megint ad-hoc jelegű a törvénykezés

Most dobták be a javaslatot, de már idén pénzt akarnak belőle. Miért nem lehet, legalább egy évet várni a bevezetésre. Senki sem örül annak, ha az éves költségvetését hirtelen felrúgják.

A különadó dzsungel tovább nő

Sokan elfelejtik, hogy a cégek amúgy is adóznak. Miért nem ezt az adót emelték minden cég számára egységesen? Miért pont a reklámokat kell külön adóztatni, miért nem autógumit, vagy a fodrászokat? Az ő adójuk is növelné a költségvetés bevételét. Kit fognak adóztatni holnap vagy holnapután?

Többkulcsos adózás

Miért kell jobb helyzetbe hozni a kisebb cégeket? Mi a mögöttes logika? Használható ez a logika az szja-ra?

A bevételre és nem a nyereségre vonatkozik az adó

Ha egy tv adó kifizeti frekvencia díjat, de a hirdetők csak olyan keveset hajlandóak fizetni, hogy nincs is hasznon, akkor mennyire jogos a bevétel után adózni? A NAV ezek szerint elfogadta, hogy csak az nem költségel (könyvel el fiktív kiadásokat), aki nem akar. Miért nem erősítik meg inkább a NAV-t?  

A végére néhány szösszenet, ami miatt tényleg sikítok. Az új adók miatt nem mennek csődbe, nem vonulnak ki cégek, "egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van". Az "új adót nem lehet áthárítani az emberekre". 

Frissítés, 2014. 06. 04.

Lázár János: "reklámadóról, amelynek bevezetése esetén a bevételt teljes egészében gyermekekre, konkrétan iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére költi majd a kabinet"

Tehát, aki ellenzi a reklámadót, az nem szereti a gyerekeket. Ennyi várható Lázártól. Kiváncsi vagyok, hogy NAV-ot, a minisztériumok bürokráciáját, melyik adóból fizetik. Gondolom azt bátran meg lehet szüntetni.

Az Origo szerint már csak egy hét és ítélet születik a deviza ügyben. Ember legyen a talpán, aki a jogi magyarázatokat megérti, pedig világosan is el lehet mondani, hogy mi a három kérdés.

1. Ki viseli az árfolyamkockázatot?
2. Törvényes-e az árfolyamrés?
3. Lehet-e kamatot emelni?

Az első kérdésre már választ adott a Kúria. Aki a békésebb időkben az alacsonyabb törlesztőt választotta, annak viselnie kell az árfolyamkockázatot is. A logika érthető, aki feltette a pénzét a pirosra, az ne panaszkodjon, ha a fekete jön ki. Egyébként ki viselje a kockázatot, az forinthiteles, aki be sem ment a kaszinóba? Elnézést a sarkításért, de a célom most csak az érthetőség.

A mostani ítélet az árfolyamrésről fog szólni. A frank vételi és eladási ára közötti különbség kit terhel? Ha elmész a pénzváltóba, akkor hamar rájössz, hogy téged. Viszont a frankhiteles nem mehet a pénzváltóba, a bankhoz van kötve, kvázi egy hűségszerződéssel. Kihasználta ezt a helyzetet a bank vagy sem? Átlépte-e a törvényesség határát? Ha igen, hol volt ez a határ? Reméljük, hogy meghatározzák egyértelműen, hogy pl. 5% árfolyamrés még rendben van, de 5.01% már nem. Nekem szimpatikusabb lenne az a megoldás, hogy az adós bárhol válthassa a devizát.

Az utolsó kérdés az előzőhöz hasonlít. Igénybe veszek egy szolgáltatást: pénz kölcsönzést. Tudom, hogy az első évben ez 4%-ba fog kerülni, de a következő éves árakat senki sem tudja. Ha nem vagyok hozzákötve a bankhoz, mint például az autó kötelező biztosításnál, akkor nem lehet szó erőfölénnyel való visszaélésről. Ha hozzá vagyok kötve, akkor mi az a kamatszint, ami még rendben van? Közben észben tartva azt is, hogy a banknak ki kell gazdálkodnia a bankadót, tranzakciós adót, ingyenes készpénzfelvételt.

Mindenki segíteni szeretne a devizahiteleseknek (meg a forinthiteleseknek, a tartósan munkanélkülieknek, a hátrányos régióknak, ...), hiszen családok sorsáról van szó. Meg kell végre mondani, hogy mekkora legyen a társadalmi szolidaritás mértéke. Egyszerűen válaszoljanak erre is, zárják le ezt az ügyet véglegesen!

Frissítés, 2014. 06. 04.

A legfelsőbb bíróság kimondta egyértelműen, hogy törvénytelen az árfolyamrés. Felvetődik az emberben, hogy volt-e banknak költsége a devizaváltással kapcsolatban? Akkor is, ha nem ténylegesen vett devizát, hanem opciós és fedezeti ügyleteket használt. Ez nem véleménytől, hanem ténytől függ. Ha volt költség, akkor miért mondta a bíróság, hogy nem; ha nem volt költség, akkor a bank csalt egészen eddig. Hol voltak a felügyeleti szervek? Ez olyan, mintha minden hónapban kirabolnak valakit, mindenki tudja, de senki nem tesz semmit. Lehet, hogy csak kötözködok. Örüljünk, hogy végre kaptunk egy választ.