Kérdezz bátran!

A Langolierek: Az idő fogságában egy jól sikerült Stephen King film. Arról szól, hogy a múlt folyamatosan megsemmisül és mi csak azért nem tudunk róla, mert a jelenben ragadtunk. Ez a film jutott eszembe, amikor arra gondoltam, hogy mi, minden történt a jelenlegi kormány ideje alatt. Az aktuális hírekre, trafik ügy, tranzakciós adó emelés emlékszünk, de mi van múlt híreivel? Azok ugyanúgy elpusztultak, mint a filmben maga a múlt? Néhányra még emlékszünk, de a többi már elenyészett? Próbáltam az index és az origó hír archívumát használni, de ott a fontos hírek menthetetlenül elvesztek a lényegtelenek között. Az ember, legalább is én, tényleg csak rövid távra emlékszik, amit a politikusok ki is használnak. Most megpróbálom összegyűjteni az elmúlt időszak fontos politikai híreit sorrend nélkül. Többükről írtam is korábban a blogban. Ha valami eszetekbe jut, írjátok a hozzászólások közé. Értékeljétek az egyes ügyeket, hogy inkább jól vagy rosszul kezelték. Vagy inkább, ha te lennél miniszterelnök, akkor tudtad-e volna jobban kezelni? Például a PhD plágium ügy kínos volt az országnak, de az is igaz, hogy nem gyakran kellett felelősséget vállalnia itt valakinek, különösen nem köztársasági elnöknek. Mivel sok dolgot felsoroltam a jól / rosszul arány talán fog mondani valamit.

• Trafik ügy
• Rezsicsökkentésű
• Családi adókedvezmény
• Tranzakciós adó
• Matolcsy tündérországa
• Deviza hitelesek védelme
• 7% feletti államháztartási hiány
• 3% alatti hiány
• 2% alatti infláció
• PhD plágium
• Kettős állampolgárság
• Magánnyugdíj államosítása
• Válassztási regisztráció
• Dinnye kartell
• Föld törvény
• Állásvédelmi akcióterv
• Leszázalékoltak felülvizsgálata
• Azeri gyilkos
• Mol pakett visszavásárlása
• Egykulcsos jövedelem adó
• Az IMF vígjáték
• Magyarország bóvli befektetési kategóriában
• Az Erzsébet kártya bevezetése
• Egyéni nyugdíj számlák
• Egyetemi tandíj
• Ügynökkérdés

Olyan sok negatív élmény ér minket, hogy a normális emberi hozzáállás űdítő újdonságként hat. Múltkor a pfasz-nél panaszkodtam, hogy szerintem engem átvertek, de csak a meg szokott, semmitmondó választ kaptam, hogy nem az ő dolguk (mellesleg igen).

Otthon van vagy 30 patron, aminek a doboza már régen elkeveredett, így nem lehetett visszacserélni őket. Gondoltam egy bátrat és írtam a magyar szóda cégnek, hogy vennék tőlük néhány dobozt tőlük, ha lehet. Nem nagyon reménykedtem, hogy válaszolnak egyáltalán, de megtették. Pedig biztos nem volt a hölgy munkaköri leírásában, hogy neki dobozt kell küldözgetnie bárkinek. Ingyen és bérmentve boritékban küldtek nekem néhány dobozt. Ezúton is köszönöm neki a figyelmességet. Mi is legyünk figyelmesek másokkal szemben!

"Tíz milliót vettem fel és már majdnem dupláját visszafizettem, mégis tizeneggyel tartozom. A törlesztőm több, mint a duplájára nőtt." Nagyon sok hasonló mondatot hall az ember. Nagyon sok családot érint a deviza hitel, ezért várták rengetegen a Kúria csütörtöki döntését. Negatív lett.

"A kúria a bankok oldalára állt" mondta a Fidesz, a döntés kapcsán. Sokan várták ezt az ítéletet, remélték, hogy megszabadulnak a bankok igájától. A Fidesz és a Jobbik kifejezte szimpátiáját a deviza károsultak felé. Ők szerettek volna segíteni segíteni az embereken. Ízlelgessük egy kicsit a kifejezést, deviza károsultak. Olyan, mint az árvíz károsultak. Arra utal, hogy önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Ki szeretné, hogy elvigye az ár vagy a bankok mindenét? Szerencsés az analógia, mert az árvíz károsultak között is vannak olyanok, akiket kevésbé sajnálunk, mert ártérre építkeztek.

Hogy is alakult ki ez a helyzet? A magyarokban erősen él az én házam, az én váram mentalitás. A pártok ennek nagyon is tudatában vannak. Az első Fidesz kormány államilag támogatott hitelekkel kedveskedett a lakosságnak, ami akkora terhet jelentett a költségvetésnek, hogy a szocialisták ezt lényegében megszüntették. Ekkor az emberek a deviza hitelek felé fordultak, mert sokkal olcsóbb volt, mint a forint hitel és Gyurcsány, nem mert az emberek boldogságának útjába állni, mindenféle szabályozással. Aztán jött a válság és kiborult a bili. 

Ki a felelős? Az akkori kormány nincs hatalmon, döglött lovat hiába ütnek. Az embereknek csak nem lehet azt mondani, hogy nem értettétek pontosan a szerződést, amit aláírtatok, vagy hogy az akkori alacsony kamatnak most meg kell fizetni az árát. Ezek az emberek választó polgárok! Maradnak a bankok. Amúgy is kell a közös ellenség! Az embereket úgy lehet legkönnyebben megszólítani, ha van egy ellenség. Mi lenne Csipkerózsika meséjéből a gonosz mostoha nélkül? A bank egy absztrakt fogalom. Egy épület, ahol emberek dolgoznak, de ők csak alkalmazottak, nem tehetnek semmiről. Maga bank egy arctalan gonosz, aki elveszi minden hónapban a fizetésed egy részét. A bankoknak tehát fizetni kell. Fizetnek is. A bedőlt hitelek számukra veszteség, amiből már sosem lesz osztalék. Fizetik a banki külön adót, tranzakciós adót és még ki tudja mit hoz a jövő. A "deviza károsultak" megsegítéséből is kiveszik a részüket az állammal egyetemben. (Ha a kezdeti árfolyamról gyengült volna a frank, akkor csökkentek volna a törlesztő részletek. Vajon az így nyert pénzből az emberek támogatták volna ebből az államot és a bankokat?) Miért írom ezeket? Miért álltam a Kúriával együtt én is a bankok oldalára? Mert a bank nem egy arctalan valami, hanem egy cég, ami a te és az én pénzemet kezeli. Ha sarcolják a bankokat, akkor a te és az én pénzem is veszélybe kerül. Addig remélhetőleg nem mennek el, mert az politikailag nem éri meg, hiszen választók vagyunk. A hitelezés már így is összedőlt. Te adnál hitelt, ha arra is lehet számítani, hogy törvényileg mondják ki, hogy most már nem tartoznak neked?

Egyszerűbb elhinni, hogy a bank gonosz, elvégre ők teremtik a pénzt. Milyen lenne az igazságos bank? Ahol nem kell a többszörösét visszafizetned, annak amit felvettél? Vagyis nincs kamat? Vagy csak egyszer van kamat és nem évente? Akkor a betétekre miből fizetnének kamatot? Esetleg legyen kamat csak ne ilyen hatalmas? Talán a bank ne vehesse el a házat? A jelzálog nélküli hitelnek is legyen alacsony kamata?

Van, amit biztosan megtehetnének. Fogalmazzanak érthetően, emberi nyelven. Én is szívtam már bank miatt. A lényeg, hogy merjünk kérdezni, értsük meg a banki feltételeket és panaszkodjunk, mert különben semmi nem változik. Az oktatásnak is fontos szerepe kell, hogy legyen. Az annutiás, nem egy varázsszó, csak annyit jelent, hogy állandó törlesztő részlet. A legtöbb hitel ilyen. Viszont ekkor az első években majdnem csak kamatot fizetsz vissza (piros rész), így a tőke alig csökken. Lehet hüledezni. Először én is ezt tettem. Biztos a bankok a gonoszok. Sajnos ez csak matek. Itt az alternatíva az, hogy mind a 20 évben kifizetem a tőke 20-adát is, így a piros és a kék aránya nem változna, de akkor fokozatosan csökkenő részletek lennének, ami jó, de az első részletnek kb. 120 ezer lenne a kamat + 50 a tőke, ami 170 ezer a kb 130 ezerrel szemben.

"Nyáj legel a Hortobágyon, napsütötte rónaságon, onnan szól a furulyaszó a Magyar föld nem eladó!" Ez a dal megérinti mindannyiunk lelkét. Hallgatjuk és arra gondolunk, hogy vannak, akik képesek lennének eladni a magyar földet, amelyért nagyapáink és az ő őseik az életüket adták a háborúkban. Lelkiismeretlen politikusok, pénzéhes, kapcsolattokkal rendelkező nagytőkések, vagy csak egy ködös gonosz hatalom jelenik meg a gondolatainkban, akik ellopják a hazánkat. A dalban a tiszta hang egy gyönyörű segélykérés, hogy ne hagyjuk ezt.

Sokan meghallották ez a hangot, mert a Fidesztől, az Mszp-n és Lmp-n át, a Jobbikig, minden párt azért küzd, hogy megmutassa, hogy ők az igazabb magyarok, ők még szigorúbb földtörvényt hoztak volna. Az itt lévő képen az Lmp biztatja a Fideszt, hogy fokozza a "szabadságharcot".

A pártok viselkedése érthető, hiszen minden ilyen megmozdulástól szavazatokat várnak, amire nekik ugyanolyan szükségük van, mint nekünk a havi fizetésünkre. Az már más kérdés, hogy hol van a ripacskodásnak a határa és hogy szabad-e mindig farkast kiáltani. A pártok csak azt mondják az embereknek, amit hallani szeretnének. A magyar föld nem eladó!

Mi úgy lettünk szocializálva, azt olvastuk regényekben, mesékben, hogy voltak a földbirtokosok, akik sanyargatták a szegény embert és voltak a jobbágyok, akik csak robotoltak egész nap. Később voltak zsíros parasztok, kulákok, akik szintén kihasználták a népet, csak ültek otthon és garasokért dolgoztatták a napszámosokat. Úgy hisszük, hogy ma is ez a helyzet, csak most már tőkések, érdekcsoportok és hasonlók állnak a háttérben. Hát nem lenne igazságosabb, ha végre magyar ember dolgozna a magyar földön? Nem függnénk másoktól élelmiszer tekintetében és rengeteg embernek lenne munkája. 

Nagyon sokan így éreznek és még hibáztatni sem lehet őket, mert a politika nagyban erősíti ezt a képet. A valóság viszont soha sem fekete-fehér, soha sem egyszerű. A világ már nem olyan ma, mint amikor még a jobbágyok kapáltak a földeken. Ma már traktorok szántanak, műtrágyáznak, permeteznek és olyan hozamokat érnek el, amik 100 éve csoda számba mentek volna. Ma már a magyar GDP kevesebb, mint 5%-a mezőgazdaság (link) és a lakosság kevesebb, mint 2%-a dolgozik a szektorban. Az ország jóléte nem ezen az ágon múlik, habár idén éppen nekik köszönhetően van egy kevés gazdasági növekedés. Nehéz elfogadni, hogy a mezőgazdaság már nem olyan súlyú, mint egykor, hiszen ételre mindenkinek szüksége van. Nem nagyon változnak a dolgok ezen a téren. Az EU költségvetés döntő része is a mezőgazdaság. (Megjegyzem, ha ezt nehéz megemészteni, akkor vegyük észre az előbbi linken azt is, hogy már az ipari termelés is csak 25% körül van. Hiába preferálják stratégia szerződésekkel az ipari cégeket, az ő szerepük is visszaszorult. Ma a szolgáltatások korát éljük, de ez egy másik történet.)

Itt már írtam a föld témájáról. Azt próbáltam leírni, kevés sikerrel, hogy egy külföldi is lehet jó gazdája a földnek, de csak akkor ha nem szotyiért veszi meg azt, hanem reális áron. Ha jön az osztrák turista és vesz magyar egy kiló kenyeret 300 forintér, az ugyanolyan adásvétel, mintha a gazda jön és vesz egy földet 25 millió forintért. Ha az ár reális (a kamata hoz annyit, mint a föld is hozna; ennyi pénzért ténylegesen lehet venni hasonló tulajdonságú földet), akkor az nem elkotyavetyélés. Ne felejtsük el, hogy földet nem lehet kamionra rakni és elvinni az országból. 

Hagyjuk az előbbi témát, most már beszéljünk csak magyar emberekről. Mi van, ha csak magyar ember vehet földet? Ekkor jön a kisbirtok - nagybirtok, céges - magánszemélyes tulajdonlás kérdése. A post elején leírtam, hogyha érzésből kell válaszolni, akkor a legtöbb ember azt mondja, hogy a kisbirtok az ideális. Az is nyomós érvnek tűnik, hogyha nagy tőkeerős (magyar) cégek vagy gazdag (magyar)  emberek vehetnek nyakló nélkül földet, akkor a kisembernek nem lesz lehetőségre a földszerzésre. Vitathatatlan, hogyha egy szegény ember 10 milliót, a gazdag 12 milliót ajánl a földért, akkor a gazdagnak fogják eladni, így a szegénynek nem jut semmi. Az élet és a józan ész szabályaival nehéz vitatkozni. Ha a boltban van két hasonló minőségű "intelligens" mosópor, akkor én is a jobb árut veszem meg. Talán itt is segíteni kellene a másik céget is, hogy neki is legyen forgalma? A föld eladójának az érdekeit talán nem kell nézni? A másik dolog, hogy valamit nagyban csinálni, mindig hatékonyabban lehet, mint kicsiben. Például, ha kell egy könyvelő, akkor 50 hektáros földnél is meg kell fizetni, meg 100 hektárosnál is. Minél több felé oszlik el a fix költség annál jobb. De. Minél nagyobb egy cég, minél nagyobb egy földterület, annál lomhább, annál több igazgatással jár. Egy kis földbirtokost meg lehet győzni, hogy termesszen az én kedvenc eperfajtámból. Egy nagybirtok nem tud  gyorsan alkalmazkodni a piaci igényekhez. Egy nagybirtoknál már külön ember kell kell a munkások ellenőrzésére, ott már irodisták kellenek a könyveléshez, bérszámfejtéshez, stb. Ha igaz lenne, hogy a nagyoknak olyan nagyon könnyű, akkor a fák az égig nőnének. Nem nőnek, mert egy idő után már nem éri meg. 

Végezetül annyit, hogy te akár ma vehetsz Franciaországban egy jó nagy adag földet, persze csak ha megfizeted az árát. Összedőlt ott az ország? Reméljük, hogy a földtörvény nem hozz ellentétes hatást, mint nem régen a reklám adó (a bevételeket akarták növelni, de a játékgépek száma annyira megcsappant, hogy a bevételek csökkentek).Talán valamennyire sikerült megvilágítani, hogyha egy fair kereskedelemben adjuk-vesszük, a búzát, a disznót, a földet, a szolgáltatásokat, az ipari termékeket, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti büszkeségünket, az identitásunkat vágjuk sutba.

Nem rég írtam a második Varga csomagról itt. A hozzászólások nagy része olyan volt, hogy "dögöljön meg az összes politikus" és társai. Az emberek elfelejtik, hogy demokrácia van, nekik is lehetőségük van politikusnak állni és tenni az országért. Ők is csak olyan emberek, mint te meg én. Ha a hőzöngők lennének vezető beosztásban, akkor mit tennének? Legyen olcsó a dinnye, hogy a fogyasztóknak kedvezzünk, legyen drága, hogy a termelő örüljön, vagy bízzuk a piacra? Legalább próbáljunk meg értelmes kérdéseket feltenni!

A második Varga csomag egy rossz rendszer foltozgatása, amelynek során az állami újraelosztás, a kis gömböc, tovább nőtt. Fordítsuk meg a dolgot, használjuk ki, hogy ügyfélkapun akár minden héten kiírhatnának egy szavazást. Az első kérdés az legyen, hogy a jelenleg 50% körüli újraelosztást növeljük vagy csökkentsük-e 2%-al. Ezt minden évben megkérdezném az emberektől a költségvetés elkészítése előtt. Hiszem, hogy fokozatosan csökkenteni kell az újraelosztást, mert egy ember sokkal jobban beosztja a saját pénzét, mint a politikus a beszedett adót. Varga Mihálytól azt várom, hogy győzze meg Orbánt, hogy igenis meg lehet valósítani söralátét adóbevallást. A mindenféle trükkös elnevezések helyett (ifa, járulék, illeték, díj, eho, telefonadó, iparűzési adó,  tranzakciós adó, telekadó, épület adó, ...) legyen jövedelem adó, áfa, társasági adó és kamatadó. Nem azt mondom hogy legyen drasztikusan kevesebb a beszedett adó ezt úgyis az újraelosztás mértéke határozza meg, hanem hogy 100 fajta adó helyett legyen 10. Az csak a mesében van, hogy a szegény lány hozott is ajándékot, meg nem is, hogy nálunk kicsik az adók, de nagyok a jóléti kiadások.. 

Ha már megvan az adóbevétel, meg lehet kérdezni az embereket, hogy hány százalékot szánnak adósság törlesztésre, egészségügyre, nyugdíjakra, honvédelemre, mezőgazdaság támogatásra, iskolákra. Nem lesz könnyű megértetni velük, hogy a torta nagysága adott, most már csak a szeletelés a kérdés. Ha megvannak ezek a sarokszámok, akkor már a kormányzat feladata, hogy ezek alapján költségvetést vagy annak módosítását készítse el. A következő feladat annak elmagyarázása az embereknek, hogy a jár, nem ugyanaz, mint a jut. Hiányolom, az olyan mondatokat, hogy most erre nem telik, de majd jövőre megvitatjuk a társadalommal, hogy elvisel egy adóemelést ezért az ügyért. Azt is elvártam volna Varga Mihálytól, hogy elmondja az ő csomagjának a negatív tulajdonságait is. Ne adj isten, ajánlhatott volna fel alternatívát. Például elviseltem volna magasabb jövedelem adó kulcsot a második félévre, ha legalább egy mea cupa-t hallok, hogy igen a költségvetést nagyon elszámoltuk, már sokadszor módosítjuk. Szeretnék őszinte vitákat hallani, igazi érvekkel és legalább vélemény nyilvánító szavazásokat tarthatnánk az ügyfélkapun. Normális kérdésekkel, nem olyanokkal, amire csak egyféleképpen lehet válaszolni.

Varga Mihály a higgadtság, mértékletesség, szakértelem arca volt eddig a Fideszben. Ez a csomag az ő pozitív képét meg fogja tépázni rendesen. Adóemeléseket jelentett ma be, amelyek sok embernél ki fogják verni a biztosítékot. A tranzakciós illeték első ránézésre jó ötlet, hisz nem az emberek fizetik, hanem a bankok, ráadásul néhány ezrelék ugyan kinek fáj. Második ránézésre viszont ez egy buta adó. Ha a bankokat akarják jobban adóztatni, akkor a társasági adójukat kell megnövelni. Utalás mértékével arányos fizetés olyan, mintha a fodrászt  a levágott haj hossza alapján adóztatnák. A fodrásznál és a banknál is az üzleti eredmény alapján kellene adóztatni. Azt mondják, hogy ezt az adót nem fizetjük? Korábban az AXA banknál ingyenes volt az utalás, most 2 ezrelék, max 6 ezer forint. Látom a jövőt, ezentúl 3 ezrelék lesz. A vicc, hogy az állami Webkincstár is ugyanezekkel a tételekkel működik. A bejelentéskor az újságírók olyan béna kérdéseket tettek fel, amilyeneket csak lehetett. Jobbára a reklámadó érdekelte őket. Pedig Varga magas labdát adott nekik. Azt mondta, hogy a tranzakciós adó bevezetésére a cégek összevontak utalásokat, hogy kisebb legyen a költségük. Senki sem kérdezte meg, hogy megnövelt kulcs esetén, milyen további alkalmazkodással számol a minisztérium. Korábban a cégek logikusan tételenként utalhattak, most amit lehet egybeömlesztenek és utána adminisztrálják, hogy az egy tétel 4 altételből áll. 

A távközlési adó 2-ről 3 forintra nő percenként. Ismét kérdezem, miért nem a távközlési cégek társaságadóját emelték? Természetesen ezt sem az emberek fogják megfizetni. Azért elhangzott olyan mondat is, hogy a többlet a fogyasztási szokásoktól függ.

A bányajáradék 12-ről 16%-ra nő. Egy kis nevezéktan. A 4% százalékpontos emelés (12+4=16), 33%-t jelent (16 = 12*1,333). Nem lennék annak cégnek a helyében, amelyiknek az egyik költségét hirtelen 33%-al emelik. Amikor az áfá-t 25-ről 27%-ra emelték, akkor nem tetszett, de nem volt hatalmas a változás. Az is szóba került, hogy az intézkedésekre azért van szükség, mert például kisebb az áfa bevétel, mint tervezték, de az áfá-hoz nem nyúlnak. Érdekes lenne, ha a mostani világrekord áfa tovább nőne. Ezt egyik újságíró sem emlegette fel. Azt sem kérdezték meg, hogy az áfa bevétlek csökkenésében van-e szerepe annak, hogy sok cég Szlovákiába, Lengyelországba helyezte át a székhelyét.

Szerintem a legrosszabb lépés a kamatok utáni 6%-os eho bevezetése. Nesze neked takarékosság. Az lenne a cél, hogy az emberek felelősek legyenek, rendelkezzenek tartalékkal, vegyenek állampapírokat. Ha a kamat 16%-t elviszi az adó és még 6%-t az eho, akkor sokan inkább fütyülnek a jövőre. Végtére tücsköt csak megsegítette a hangya a mesében. Külön dühít, hogy nem merték azt mondani, hogy 22%-os lesz az adó, hanem 16+6% az sokkal jobban hangzik. Mintha nem ugyanoda menne a két összeg. Az emberek is hibásak, mert nem emelik fel a hangjukat ez ellen. Jövő héten talán lesz adó, járulék, díj, hozzájárulás, teher, illeték, stb. Ezentúl tényleg minden lekötött betét kamatából is vonnak eho-t?

Az állam, mint a mesebeli kis gömböc, fogta magát és nőtt egyet. Ezentúl még többet szed be, hogy többet oszthasson szét. Mindenki tudja, hogy túl nagy az újraelosztás, de senki nem mert tenni ellene. Egy kétharmados kormánytól pont ezt vártam volna el. Értem én a politikai logikát. Elvenni nem népszerű. Például a nyugdíjak reálértéke nőtt az alacsony infláció miatt. Arra nem volt bátorság, hogy azt mondják, hogy akkor mégse lesz akkora a nyugdíj emelés. Inkább szorítottak még egyet a présen. Ha ezek után elkezdenek költekezni, akkor nagyon morcos leszek.

Van jó ebben a csomagban? Igen. Nem akkor kezdenek el kapkodni, amikor már megtörtént a baj, hanem próbálnak költségvetési tartalékot képezni. Varga reményei szerint idén már nem lesz költségvetési módosítás. Úgy legyen. Állítják, hogy egyeztettek a bankokkal a döntés előtt. Legalább a látszatra adtak.

Mi az amit szerintem tenni kellett volna? Az egykulcsos jövedelemadót 16-ról 17%-ra emelni. Ezt el tudtam volna viselni, ez nem drasztikus rángatása a rendszernek. 

Ez egy nehéz téma, mert hatósági árakat alkalmazni nagyon szocialista dolog, viszont a kéményseprők nem végeznek  hasznos tevékenységet, csak beszedik a pénzt. Mielőtt bárki véleményt tudna alkotni a következő kérdésekre kell választ kapni. Sajnos az újságírók ezeket nem nagyon kérdezik.

Mi alapján határozza el a kormány, hogy valami hatósági áras? Ha a kéményseprés az, akkor a szennyvíz tisztítás is? Ha a gáz az, akkor a tűzifa miért nem? Milyen szabályrendszer alapján döntenek, ki hozza meg a döntést? Lesznek még hasonló döntések? 

Miért nem volt arról társadalmi vita, hogy egyáltalán kell-e hatósági ár? A lakosságnak ez nagyon jó, de a szolgáltatóknak, vállalkozásoknak nagyon rossz. Igaz, hogy az utóbbiak nem szavaznak. A szocializmusban minden hatósági áras volt, de az a rendszer nem működött. Miért hisszük, hogy most működni fog? Ha holnap veszek teheneket, fejőgépeket és árulom a friss tejet, akkor kell-e attól tartanom, hogy a kormány azt mondja, hogy 130 forint lehet csak egy liter tej. A lakosok ennek megint örülnek, talán el is várják, hiszen a tej egy alapvető élelmiszer, de a vállalkozó profitot, luxus profitot akarna, ő már csak ilyen gonosz. Mi van akkor, ha ezután felszámolom a vállalkozást és a többi vállalkozó is hasonlóan jár el? Emlékeztek arra, amikor a 80 években olcsó volt a banán, csak éppen nem lehetett kapni? A porult jár vállalkozó fog mostanában újból vállalkozni? Csak még egy adalék Németországban még az áram sem hatósági áras. Ott valahogy működik a piacgazdaság.

Meddig nem fognak nőni a most levitt árak? Az inflációval sem lesz emelkedés? Ez nem azt fogja okozni, hogy ezek a területek felélik belső tartalékaikat és összeomlanak? Nehéz elhinni, hogy minden területen a luxus profitból vettek el. Mellesleg, hiába beszélnek milliárdokról, ha az százalékban kifejezve 5%, akkor távolról sem tekinthető luxus profitnak. 

Bizonyára vannak olyanok, akinek a kéményén ténylegesen pucolni kell, ki kell szedni belőle 1 kiló hamut, mert különben eldugul. Sajnos ilyenekkel még nem találkoztam. A mi kéményünket nem kell pucolni, a kéményseprő vagy csak belenéz, vagy csak bohóckodik valamit. Fizetni persze így is kell. Állambácsi miért nem mondja azt inkább, hogy 7 évente elég egy ellenőrzés, de függhet a ház, fűtésrendszer életkorától is. Persze jobb félni, mint megijedni és vettem egy CO érzékelőt.Tele a tudatom azzal, hogy a semmiért fizessek. Ennek a mostanában terjedő példája, hogy vesz az ember pl. egy villany tűzhelyt, de az csak akkor érvényes a garancia ha szakember "helyezi üzembe". 

A nyilvánvaló kérdéseket megint nem teszi fel senki. Miért kell Orbán Viktornak személyesen irányítani a védekezést? Neki nem az országot kell irányítania? Talán ő ért legjobban a katasztrófa védelemhez? Egy vezetőnek az a dolga, hogy töltse a homokzsákokat? Akkor már nem is vezető az illető. Homokzsákolás közben nem lehet, figyelőszolgálatot szervezni, ellátásról, kitelepítésről intézkedni. A homozsákok töltése egy dologra jó, hogy nőjön a népszerűség.

Akkor most hadd mondjak ellent magamnak. Kérdeztem egy ismerősömet, aki gyárban dolgozik, hogy annak lenne-e értelme, ha az igazgató lejönne sorra dolgozni. Rögtön azt vágta rá, hogy igen, akkor legalább látná, hogy mennek a dolgok. Hiába mondtam, hogy hiába dolgoznak, ha a terméket nem tudják eladni, mert az igazgató a soron van vagy ha kifogy az alapanyag, mert nem rendelték meg időben, akkor nem is tudnak dolgozni. Nem érdekelte. Az igazgató is dolgozzon csak a soron. Az embereknek tetszik, mi több elvárják, hogy Orbán ott legyen a gáton. Akkor most jó vagy rossz döntést hozott Viktor, amikor az ország kormányát ott hagyva a gátakra ment?

Az már hab a tortán, hogy úgy beszél, mintha háború zajlana. Egyetlen gátat sem adunk fel! Tudatos ez a retorika? Mellesleg eszembe jutott egy katonai doktrína, hogy aki mindent egyformán véd, az valójában semmit sem véd.

"Tisztelt PSZÁF!

A CIB banknál a magánbefektetői díjcsomag 2500 Ft/hó (http://www.cib.hu/ebroker/szamlanyitas/kondiciok).

Ezt ők nem úgy értelmezik, hogy aktiválástól kezdve 30 nap, hanem a hónap végéig. Azt a tájékoztatást adták az ügyfélszolgálaton, hogy ha 28-án aktiválom a szolgáltatást, akkor az is csak a hónap végéig érvényes. Hiába mondtam le a szolgáltatást 30 napon belül, de már az új hónapban, a következő hónapot is számlázták.

A díjcsomag árának megjelenítése nagyon megtévesztő."

A fenti panaszlevelet küldtem el pénteken, kíváncsi vagyok lesz-e belőle valami. A probléma egyértelmű a levélből. A bank úgy viselkedik, mintha busz bérletet árulna, amire rá van nyomtatva, hogy május és az csak abban a hónapban jó, akkor is, ha hónap vége előtt egy nappal veszem meg. Az árazás bank joga, ha ezt akarják, akkor legyen így, bár  elég buta szabály, ha így gondolták. Tényleg így gondolták, mert két telefonos ügyintéző is ezt állította. Mintha technikailag lehetetlen lenne 30 napot leszámolni, mondjuk 23-dikától. Viszont az ár közzététele nagyon gonosz. Ha azt írják, hogy "2500 Ft az aktuális hónap utolsó napjáig", akkor az korrekt lenne, de persze nem ezt tették. Két kérdésem van. Tudatos döntés volt, hogy nem 30 napot számolnak le? Tudatos döntés volt, hogy megtévesztő a leírás? Idegeskedtem ezen az ügyön. Persze a CIB telefonos ügyintéző nem tehet róla, de valaki mégiscsak felelős. Tegyünk meg mindnyájan annyit, hogy felhívjuk a PSZÁF figyelmét az ilyenekre. Ha mi szívtunk vele, akkor legalább más ne. Tegyük egy picit jobbá a dolgokat! Nem vagyok naiv. Egyszer már próbáltam panaszkodni. Akkor kaptam egy választ, hogy foglalkoznak az üggyel, aztán még egyet, hogy nincs hatáskörük. Talán most más lesz a helyzet.

UPDATE:

Naiv voltam. Választ kaptam ugyan, de az semmit sem ér. Először is jól megvárattak, de ez még belefér. A válasz értelmezéséhez legalább egy diploma kell. Három oldalon keresztül magyarázták a semmit. Próbálom egyszerű magyarra lefordítani a választ. 1. Ebben ők nem illetékesek. 2. Panaszkodjak a banknál. 3. Ezután panaszkodjak megint a PFÁSZ-nél.

Ehelyett kaphattam volna egy olyan választ, hogy a) a díj kiírása trükkös, de nem törvénysértő b) a díjkiírás megtévesztő, figyelmeztetik a bankot, ha nem cselekszik, akkor megbüntetik.

Nekem nem sikerült, de panaszkodjatok ti is. Ha sokan panaszkodunk, akkor kénytelen lesz a PSZÁF is rendesen dolgozni.

--

Mindenki a földtörvényre figyel. A renitens Ángyán ettől tette függővé, hogy a Fidesz tag marad-e. A magyar újságírók, riporterek viszont hihetetlenül tutyimutyik. Egyszerűen nem kérdezik meg a fontos kérdéseket ezzel kapcsolatban, ha igen, akkor is hagyják, hogy mellébeszéljenek vagy másra válaszoljanak.

Miért fontos, hogy kisbirtok rendszer legyen? Ezt mindenki tényként elfogadja, de a miért a homályban marad. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy 10 fősnél nagyobb cég nem létezhet. Miért jó mindig a kicsi és rossz a nagy? Láttunk már ilyet, a pláza stop kapcsán. Kis bolt ok, nagy bolt fúj. Ott se kaptunk indokot. Egy dologra tudok gondolni, hogy a kisebb birtokok több embernek adnak munkát. Miért is? Mert kevésbé lehet gépesíteni, kevésbé hatékonyabban működnek. Tényleg ez az indok? Akkor mondják ki. Éljenek a géprombolók! Persze lehet, hogy nincs igazam, lehet, hogy a kevesebb munkanélküli gazdasági szempontból ellensúlyozza a rosszabb hatékonyságot az állam szempontjából. Mutassák ki! Beszéljenek róla!

Miért csak magyar állampolgár vehet földet? A föld szent. Ennyi ok tényleg elég? Akkor miért nem csak magyar vehet magyar búzát? Próbálják megmagyarázni, hogy az EU-s szabályok szerint más EU tag is vehet, de azért mégsem. Akkor vehet, vagy nem vehet? Miért cél, hogy ne vehessen? Miért tesznek egyenlőséget az eladás és az elkotyavetyélés közé? Jó drágán miért nem vehetnek földet a külföldiek? Nem fáj a magyar gazdáknak, hogy ez mesterségesen alacsonyan tartja földjük árát? Kisebb kereslet, kisebb árak.

Miért nem vehetnek cégek földet? Az előző kérdés pepitában. Szeretnék végre egy gazdasági racionalitást tartalmazó indokot hallani. Ha a cég művel, akkor miben rosszabb, mint egy egyéni gazdálkodó? Ha meg nem művel, akkor az meg ő baja. Ennek annyi az esélye, hogy valaki vesz egy gyárat és nem termel utána.

Komolyan kétharmados törvénynek kell lennie a földtörvénynek? A törvény mellesleg három külön törvényben van. Ha valamit változtatni kell, akkor 2/3-os többség nélkül, mi lesz? Vagy pont ez az a törvény, ami így tökéletes, ahogy van?