Kérdezz bátran!

A S&P egy év türelmi idő után leminősítette hazánkat. Egy éve még megijedt a kormány már a -1 lebegtetésétől is és felvette a kapcsolatot az IMF-el. Ez érthető is volt, hiszen egy kb. húsz fokozatú skálán egy jegynyi eltérés nem jelentős, mégis érzi mindenki, hogy a 0 és -1 között van különbség. Az előbbi a még elmegy, az utóbbi, a sajnos ez kevés. Most -1 helyett -2-t kaptunk. A kormány azzal reagált, hogy nem a nebulóval van baj, hanem a tanárral. A tanár olyan hülye, hogy mindenki csak nevet rajta. Ha Magyarország szófogadó, jó tanuló lenne, akkor magába nézne (legalább is ezt mutatná) és sűrű elnézések között megígérné, hogy ezután jobban igyekszik. Mielőtt valaki nevetne, Japánban ma éppen ez zajlik. Mi persze nem vagyunk Japán, kurucosan megmondjuk a magunkét, hogy kérem szépen a tanár a hülye. 

Még az is lehet, hogy igazunk van, hiszen a tanár (S&P) is tévedhet. Gondoljunk csak arra, hogy az adósság csökken, a hiány alacsony. Sok ország küzd ezért az eredményért. Az igaz, hogy közben senki sem akar, tud, mer beruházni, de ezt az utat választottuk. Egy a biztos, hogy senki sem tudja, hogy mi a jó gazdaság politika. A másik útnak könnyű csak az előnyeit látni, ha éppen azt csak ajánljuk. 

Ettől függetlenül, most kaptunk egy -2-est és a világ az ellenőrzőt nézi. Ha később kiderül, hogy nem volt jó az osztályzat, akkor a tanár hitelessége romlik. A kérdés, hogy a másik két tanár mit fog mondani.

164. -2-est érdemeltünk? Nem inkább felminősítést? Ha még a tanár is elismeri, hogy a hiány alacsony idén, jövőre és azután, az adósság csökken, akkor valahol a pozitív tartományban lenne a helyünk. Attól, hogy járatlan úton járunk, az lehet még a jó út.

165. -2-est érdemlünk? A bankokat megfojtja az állam, a bankok pedig megfojtják a beruházásokat. Recesszió van idén és lesz jövőre is. Beindult a negatív spirál. Újabb bank adó, nagyobb recesszió, még nagyobb bank adó. Az állam hiába reméli, hogy majd lesz valami. Nem lesz. Mindenkinek azt mondta, hogy a különadók csak ideiglenesek, utána majd megoldjuk. Mindenki tudja hogyan. 

166. Igaz lehet az alábbi elmélet? A londoni spekulánsok elkezdtek az OTP-re shortolni. Ment is lefelé a kormánynak hála, de nem eleget. Még lejjebb kell tolni valahogy. A leminősítés pont ezt éri el.

167. Most már minden péntek este rettegni kell, hogy mi lesz itt hétfőn?

Giró-Szász: "Állandósul a magyar adórendszer, mindenféle kiszámíthatatlanságot száműzött az adórendszerből a kormány."

159. Kérek mindenkit, hogy jelezze, ha ezt elhiszi! Most már minden állampolgár játszi könnyedséggel elkészítheti az adóbevallását? A cégek nem 3, hanem 15-20 évre készíthetnek üzleti tervet? Nem találunk ki több adó fajtát, még egy picinykét sem?

160. Próbálom felidézni az ellenpéldákat. A nyugdíjbefizetéseket ideiglenesen az átcsatornázták (tetszik az unortodox fogalmazás) az állami rendszerbe. Hop, inkább örökre. Menjen az IMF a fenébe, vagy inkább jöjjön vissza. A banki különadó feleződik, nem most még megmarad, megmarad bizony örökre. A megnövelt nyerőgép adó, majd hatalmas bevételeket hoz, inkább tiltsuk meg az egészet.

161. Elképzelhetetlen, hogy azt mondja a kormány, hogy sajnáljuk, de tévedtünk? Akkor azt gondoltuk, de nem jött be. Reménykedtünk, hogy majd lesz valahogy, de sajnos a gazdaság nem dübörög. A Mea Cupa-t miért kellett teljesen száműzni?

162. Politikai elemzőként Giró-Szász egy hihető figura volt. Mi történt vele? Egy szóvivőnek sem kell ekkorát mondania!

163. Ki az, aki még hitelesnek tűnik a kormányban? Az ellenjelöltem Lázár, aki egykor büszkélkedett a városa deviza hitelével (mert akkor erősödött a forint), most meg sír, hogy kijátszották a bankok. Aztán valahogy lett önkormányzati adósság átvállalás.

A megjelent majd cáfolt hír, hogy a nyugdíjakat bruttósítanak és tőlük is vonnának egészségügyi járulékot. Ez egy darázsfészek, mert kis túlzással a nyugdíjasok döntik el a választásokat. Sokan vannak, követik az eseményeket és nagyon is tudják, hogy ki ígér nekik többet.

155. Milyen az ideális egészségügyi rendszer?

Egyértelmű. Ez annyit tesz, hogy nyíltan kimondják, hogy hol a határ. Egy 3 milliós műtétet elvégeznek, de egy 300 milliósat már nem. Most is van határ, de azt senki nem meri megmondani. Meg kell érteni, hogy nincsenek végtelen források, ami van azt kell beosztani, úgy hogy legjobban hasznosuljon. Persze, ha nekem kellene egy 50 milliós műtét, ami csak 20% eséllyel sikeres, akkor én is kapaszkodnék a szalmaszálba, de igenis lehet mérni az emberi életet pénzben. 

Befizetésen alapuló. A költségeket mindig ki kell fizetni valakinek. Ha biztosításom van, akkor a biztosítónak, ha nincs akkor nekem. Az egészség biztosítás nem szabad, hogy adóként működjön, nem szabad, hogy fizetés %-ban határozzák meg. Ugyanaz a műtét, ugyanannyiba kerüljön mindenkinek. Hajlandó vagyok arra, hogy több adót fizessek, támogatom, hogy ebből az adóból az állam, egyedi alapon segítse a szegényeket, de az adó legyen adó, a biztosítás meg biztosítás. Képzeljük csak el, hogy a kenyérvásárláskor azt kérdezik tőlem, hogy mennyi a fizetésem, mert attól függ a kenyér ára. Ha az én befizetésem fedezi a költségeket, akkor nem akarok hálapénzt adni. Soha!! 

156. Mit jelent a bruttósítás?

Azt, hogy az állam papíron megnöveli a nyugdíjat, ugyanakkor bevezeti a nyugdíjasoknak is az egészségügyi járulékot, amit meg levon. A kettő pont kiegyenlíti egymást, így ebből a nyugdíjas nem érzékel semmit. Ez bonyolítaná a rendszert, de ez egyúttal világosan kifejezné, hogy a nyugdíjast sem ingyen kezelik. Ő is fizet, mint a katonatiszt. Szerintetek, nem ez lenne a normális?

157. Ha a bruttósítás vége pont 0, akkor az miért jó az államnak?

Talán az új nyugdíjasok esetén már nem lenne pont 0 a végösszeg. Ha a jövőben a nyugdíj járulékot növelik, akkor az a nyugdíjasokra is vonatkozik. Van más érv is?

158. Szerintetek mi legyen azokkal, akik lassan nyugdíjba mennek, de életük nagy részén nem volt legális munkájuk, névleg minimálbéren, vagy négy órában voltak bejelentve. A múltban talán jobban éltek, hiszen nem nagyon adóztak, de most nem tudják megvenni a gyógyszert sem. Legyen-e  nekik egy minimumnyugdíj? Ha igen mennyi?

Nem értem én ezt. Orbán Viktor azt mondta, hogyha Brüsszel nem fogadja el, hogy az első két csomag 3% hiány alá viszi a hiányt, akkor bankadót emel, közműadót emel, stb. Brüsszel azt mondta, hogy a 2013-as költségvetés rendben van. Ezt nem akarták meghallani, mert csak jöttek a megígért lépések. Véglegesítették az új adórendszert, mondták. Hányadszor már? Nem véletlen, hogy a címben az szerepel 2012/3. Van még novemberből és ott van még a december is. A jövő évről nem is beszélve. Lehetne még multi-adót bevezetni, bankár adót, tőzsde adót, nyerészkedési adót. Azt kell mondani, hogy lám ez a kormány megvédi a kisembereket. Fizessenek csak gonoszok, akik a vesztünkre törtek. Hogy nem lesz növekedés, hogy nem fejlesztenek a cégek, hogy nem hiteleznek a bankok, hogy már csak mosolyognak a kormány ígéreteit hallva? Hát kérem szépen a nemzetközi helyzet fokozódik. 

Ugyanakkor még van esélye, hogy jól süljenek el a dolgok. A német gazdaság rendben van. A kormány bármikor mondhatja, hogy nem két pofont kapsz, hanem egyet. Ez eggyel kevesebb, mint eddig, ennek mindenki örülhet. Az adózás fojtogató, de a beruházásokkal kedvezményeket lehet elérni. Egy ideig az ország nagyon magas kamattal tudott csak kötvényt eladni. Ebből pont az következik, hogy egy ideig, akkor nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat. Orbán felismerte, hogy a demokráciának azt a hibáját, hogy a cégek adóznak, de nem szavaznak. Mi lesz itt? Fogalmam sincs. A gazdaság művészet, se az IMF, se az EU nem ismeri a tökéletes receptet. Talán éppen ez az. Matolcsynak viszont már én se hiszek el semmit. Ő bohó, nem pedig látnok. 

151. Mi van a háttérben? Van a történetnek egy olyan oldala amiről fogalmam sincsen?

152. Tegnap Orbán szerint már nagyon közel voltunk az IMF megállapodáshoz. És ma?

153. Mennyit esik hétfőn a BUX?

154. Orbán elhiszi, hogy egész Európa minket irigyel?

Sokan elfelejtik, hogy az diktál akié a hatalom. 100-200 éve még mindenki számára egyértelmű volt, hogy hol a helye a világban. Mindenki tudta, hogy az erősebbnek van igaza. Manapság nagyon sokan hiszik, hogy ez már nem így van, mert modernen vagyunk, felvilágosultak. Pedig a lényeg nem változott, csak most az állam a legerősebb kutya. Az állam törvényeket hoz, amik az igazságosság mércéjén könnyűnek találtatnának, de ki tud szembe szállni az állammal?

140. Tegnap még rémhírnek nevezték, hogy az átveendő önkormányzati adósságok kapcsán leírásokat fognak végrehajtani, ma ez már csak hír. Van egy érvényes szerződés, te tartozol nekem x milliárd forinttal. Az állam erre azt mondja, hogy úgy rendelkezem, hogy csak kevesebbel adok vissza. Ő a legfőbb hatalom, így senki nem tehet semmit. Az államnak pont az lenne a feladata, hogy vigyázzon arra, hogy ne az ököljog érvényesüljön. Ha valaki tartozik, akkor fizesse meg a tartozását. Kivéve a gyedi bíró? Igazságos, hogy az állam átír szerződéseket?

141. Igaz, hogy az eredeti kölcsönök során igazságtalan sápot szedtek a bankok? 

142. Az államnak nem az lett volna a feladata már régen is, hogy kedvezőtlen szerződéseket ne engedje meg?

143. Mi az alternatíva? Magyarországon mit jelent az, ha egy önkormányzat csődbe megy?

144. Ha az eredeti kölcsön "jó erkölcsbe ütköző" volt, akkor jogos az adósság leírás?

145.Mennyi idő még, amíg minden befektető, minden cég megtanulja, hogy a Magyar állam akkor változtat törvényeket, amikor csak akar?

146. Az állam tőzsdére is be akarja vezetni a tranzakciós illetéket. Ezt Csehország nem támogatja. Mi miért?

147. Magyarországon már van tranzakciós illeték. Ezzel mi lesz? Megszűnik?

148. Hova fog vándorolni az újonnan beszedett illeték? Költségvetésbe? Biztonsági alapba?

149. A hallgatói keretszámokat megint csökkentik. Cél, hogy sokkal kevesebbet kelljen költeni a felsőoktatásra. Miért nincs párbeszéd, hogy miként legyenek szétosztva az állami férőhelyek?

150. Mindenki tudja, hogy túl sok a főiskola, egyetem. Most az a cél, hogy tisztuljon a rendszer, néhány halljon éhen. Nem lenne tisztességesebb, lelőni őket?

Csak egy kérdésem van a mai napra, ahhoz kapcsolódóan, hogy az állam 600 milliárd forint értékben átvállal önkormányzati adósságot. Sokak szerint ez jó, talán így is van, de senki nem kérdez meg egy fontos, logikus kérdést.

139. Mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek fogcsikorgatva, magukon spórolva, de nem adósították el magukat? Ők nem kapnak semmit az ég világon? Mindig a hangyák járják meg ebben az országban? Nem lett volna igazságosabb, azt a 600 milliárdot arányosan szétosztani minden önkormányzat között?

Tudom, hogy az önkormányzatoknak nehéz, sok a kötelezettség és kevés a forrás. Mégis néhányuk megoldotta a dolgokat és ők most hátrányba kerülnek. Az eladósodottak adósság átvételét lehet szociálisank hívni, de ez távolról sem igazságos. Minél inkább eladósította magát egy önkormányzat most annál nagyobb jutalmat kap. Erre miért nem kérdez rá  egyetlen riporter sem? Vajon ez a "megmentés" mire ösztönzi az önkormányzatokat és az embereket? Ha baj van, akkor az állambácsi mindig segít. A hangyák munkája árán. Plusz megint a bankokat fogja pumpolni az állam Már majdnem kezdem megsajnálni őket. Ha egy kötvényen nyer a kibocsátó, például Hódmezővásárhely, akkor azt sikernek könyvelik el, ha nem, akkor meg kell osztani a terheket a bankokkal. Na de ez egy másik téma. A lényeg, hogy tényleg újból kell gondolni a dolgokat. Egy önkormányzatnak nem szabad eladósodnia. Be kell látni, hogy a sok fontos feladat közül mindenre nem jut. Hogy mire nem ez az önkormányzat hatásköre kell, hogy legyen. Megértem, hogy mindenkinek jár iskola, szociális támogatás, művelődés, sport, miegymás, de a fő szabály az kell, hogy legyen, ha nincs rá pénz, akkor nem lesz. Az adósságátvállalás egy régi emléket ébresztett fel bennem. Mikor tesóval kaptunk egy csokit, akkor azt jó testvérként elfeleztük. Ő hamar megette a saját részét és délután már jött hozzám, hogy legyek jó testvér és felezzük meg az én felemet is.Lassan el kell fogadni, hogy a pozitív példa a Gyula húsgyár és a Malév. Ha nem megy, akkor jöjjön a csőd. Ez városoknál persze nehezebb, és most végre valami legalább valami történt, de miért babráltak ki megint a hangyákkal?

134. Egy lakóház albérletében érdekes dolgokkal szembesülhet az ember. Nemrég láttam a Börtönmusical előadást. A lényege, hogy hatalmat kapva sok ember képtelen nem visszaélni vele. A valóság nem ilyen gondoltam én.  A lakógyűlésben pont ez történik. A lakógyűlés mindenható és néhány ember képes megszavaztatni magát minden logika ellenére. A lakógyűlésben a józan ész semmit nem ér. Nektek is volt hasonló tapasztalatotok?

135. A közös képviselő a következő "apró" hibákat követte el. Pályázatírás során 700 ezer forintot kiadott egy pályázat író cégnek, ami azután felszívódott. A felújított tetőn számos hibát talált, miután néhány hónappal!, az átadás után ellenőrizték azt. Egyetlen árajánlatot kért a kivitelezésre. Még mindig ő a képviselő. Remekül el tudja adni magát, ezt meg kell hagyni.

136. Most fűtés költségmegosztóinak a levétele a téma. Eddig úgy működött, hogy volt egy rész, amit fixen kellett fizetni egy másik részt pedig fogyasztás alapján. Ez sok embernek nem tetszik. Megértem én, hogy aki sarkon vagy oldalt lakik, annak nagyobb a számlája, de ez az ő lakásának a tulajdonsága. Örül, hogy a földszinten van, mert nem kell lépcsőznie, de a fűtésszámláját kompenzálják neki. Ez már most is megtörténik, hiszen van egy fix rész, de sokan azt akarják, hogy fogyasztástól függetlenül mindenki ugyanannyit fizessen. Akkor végre jó meleg lesz szerintünk. Számomra ez abszurd. Szerinted? Miért nem értik meg, hogy mindenki magának spórol? Én is. Ha nem lesz költségmegosztó, akkor én sem fogok spórolni. Viszont, mindenki így fog gondolkodni, és a távfűtés ára megint az egekben lesz. Akik szerint közösködni kell, azok miért nem intézik a nap bevásárlást is közösen?

137. Nem rég költöztem ebbe a lakásba, abban a tudatban, hogy van költségmegosztó. Tényleg megszüntethetik ezt egyetlen szavazással?

138. Állambácsi miért nem kötelezi végre a szolgáltatókat, víz, távhő, hogy minden egyes lakásban szereljenek fel órákat. Tudom, hogy sokba kerül, de ezt már régóta meg kellett volna lépni. Ugyanúgy, ahogy az áramot egyedileg mérik, a többi fogyasztást is hasonlóan kell. Még azt se írták elő, hogy a lépcsőháznak legyen külön órája! Ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy egy teljes utca fogyasztását mérjék együtt. Aztán marakodjanak csak az emberek, hogyan osszák azt szét. Ez a szabályozás állami feladat. Miért nem szabályoznak végre?

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/10/26/imf_gyakorlatilag_szakitunk_magyarorszaggal/

128. Kinek fontosabb az IMF megállapodás nekünk vagy nekik? Ez komoly kérdés. Az ország milliárdokat veszthet, de az ott lévő vezetők is elkönyvelhetnek egy nagy kudarcot.

129. Ha kölcsönt akarok adni, akkor meddig szabad / lehet tárgyalni? Ez attól is függ mennyire vagyok rászorulva a pénzre, van-e más lehetőségem. Az országnál ez a helyzet? Vagy most hirtelen minden befektető megretten és kiszáradnak az államkötvény piacok?

130.  Mi volt  a kormány eredeti szándéka? Csak táncolni akartak egyet az IMF-el, hogy megmutassák a választóknak, hogy ők mindent megtettek? Vagy mindig is tudták, hogy a kölcsön állandó felügyelettel / gyámsággal jár, amit egyszerűen nem vállalhattak?

131. A kormány szándékaitól függetlenül, mennyire volt sikeres a tárgyalás lebegtetése? Mindig adtak annyit, hogy legyen miről beszélni, de amikor már kezdett komolyra fordulni a dolog, sárgulnak már a levelek, akkor jött az ellen-kampány, fizetett hirdetések formájában.

132. Tényleg pikkelnek valakik ránk és ezért van a kettős mérce, ezért nem jó bármi, amit csinálunk? (Ezt kommunikálta  a kormányzat.) Túl sok ellenséget szedtünk össze?

133. Sokan, sok szinten elmondták már, hogy kell az IMF megállapodás, de nem minden áron. Mi volt az az ár, ami a tárgyalások végét jelentette? Mit akart az IMF-t, amit nem akartunk megtenni? 

http://www.portfolio.hu/ingatlan/termofold/hangos_az_osztrak_sajto_a_tervezett_foldtorvenyunktol.174647.html

"A külföldiek földszerzésének akadályozása mögött nem annyira "nacionalista túlbuzgóság", hanem inkább az állhat, hogy a földek bérbeadása Magyarországon adómentes jövedelemnek minősül, és így a mezőgazdasági befektetések rendkívül vonzóak - írja. A külföldiek földszerzése megemeli a földárakat, és csökkenti a jövedelmet. A szerző médiajelentésekre hivatkozik, melyek szerint a magyar parlamenti képviselők 58 százaléka rendelkezik termőfölddel, melyet bérbe ad."

123. Szerintetek melyik a nagyobb szent tehén? A nyugdíjasok vagy a mezőgazdaságból élők? A nyugdíjak sosem csökkenhetnek, még akkor sem, ha minden más lefelé megy az országban. A nyugdíj sérthetetlen, ha kell hitelből fizetik ki őket. A mezőgazdaságban élőket is folyton támogatni kell. Ha aszály van azért, ha jó a termés és alacsonyak az árak, akkor azért. Akár kartelezni is lehet az érdekükben, majd később átírják a törvényeket. A magyar föld szent.

124. A bejegyzés eleji idézet érdekes újdonságot jelent számomra. Ismeri valaki az idevonatkozó szabályozást? Tényleg van olyan jövedelem, ami teljesen adómentes? 

125. Mitől szentebb a magyar föld, mint a francia? A miniszterelnök az osztrákokkal (helyesen) és a franciákkal (helytelenül) példálózott. Franciaországban, legnagyobb meglepetésemre, akárki, nem csak uniós állampolgárok, hanem kínaik is vásárolhatnak földeket. Még szőlőket is. A föld az egy erőforrás, amellyel jól kell bánni. A jó bánás azt jelenti, hogy más ne vehessen földet? Mitől szent a föld? Miért nem szent a gyulai kolbász?

126. Ki találta ki, hogy mekkora legyen az egy ember által birtokolható föld? 50 illetve 300 hektár? Miért pont annyi? 

127. Kellene hinnem az összeesküvés elméletekben? Az, hogy a magyar föld, az emberek lelkébe él, támogatni kell a magyar parasztot, csak duma és valójában, bizonyos érdekek (parlamenti képviselők) kiszolgálása folyik? Vagy csak savanyú a szőlő az osztrákoknak?

A hétfői csomag távolról sem tetszik. Ráadásul még megmagyarázzák, hogy ha a bank forintjait odaadja az államnak banki különadó, tranzakciós adó formájában, attól még ugyanazokat a forintokat hitelezésére, így gazdaság élénkítésre is tudja használni.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/10/18/orban_szerint_a_bankado_nem_hat_a_hitelezesre/

Viszont a rengeteg negatív vélemény hallatán felvetődött bennem, hogy Matolcsy tényleg minden lehetséges közgazdász legrosszabbika?

Mások tudják a megoldást. Például a fél szuper-bruttót kellett volna meghagyni. A fizessenek a bankok a kormány logikája, az ellenzék szerint fizessenek a gazdagok. Viszont itt senki sem gazdag, sőt inkább szegény. Nálunk a társadalom jelentős része berendezkedett arra, hogy minimálbéren van bejelentve, hogy papíron csak négy órát dolgozik, hogy a számlával vagy számla nélkül kérdés teljesen természetes. A 16%-os adókulcs egy lépés abba az irányba, hogy végre mindenki vegyen részt a közteherviselésben. Azt azért ne felejtsük el, hogy évi 20 millió fizetés után pont 10-szer annyit kell adózni, mint 2 millió után, pedig a polgár ugyanazt kapja az adójáért. A lényeg, hogy nincs egy olyan csoport (gazdag, bankár, multi, ...), akit "büntetlenül" jól meg lehet adóztatni. Matolcsy választott egy réteget, majd viselnie kell, és az országnak is, a következményeket.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy szarból nem lehet építkezni. A kormány akkora adósságot örökölt, hogy mozgástere minimálisra szűkült. Hiába pakolgatja a szart, az egyik tányérból a másikba, az attól még szar marad. Egyszerűen nincs pénz semmire akkora a kamatteher. A kormány lenne a legboldogabb, ha adhatna tanároknak, orvosoknak, kismamáknak. Sajnos a világ úgy működik, hogy akinek nem kell, pl. a németek, azoknak olcsón adnak hitelt, akiknek meg nagyon kell, spanyolok, görögök, mi, azoknak meg jó drágán. Én azt írtam volna be az alaptörvénybe, hogy lehet elfogadni deficites önkormányzati, állami költségvetést, de az azt megszavazok többet ne legyenek választhatóak. 

A kormány segget csinált a szájából. Megígér valamit és nem tartja be. Nem először, nem másodszor. Azért teszi, mert ilyen gonosz és hazudni akar? Nem gondolom. A másik oldalon ott lebegett a veszély, hogy megint 3% fölött lesz a hiány. Melyik ígéret megszegése okoz kisebb bajt? Amit itthon tettünk, vagy amit az EU-ban? Mindig lesz olyan, aki azt mondja, hogy nem kell egyik ujjunkat sem megharapni (majd kinőjük az adósságot, csökkentjük a bürokráciát), csakhogy ők éppen nincsenek hatalmon. 

Legalább szembenéztek a problémával. Ha nem elég, akkor még kell vágni. Közben azt kiabálják, hogy minket erre kényszerítettek, de megtették. Azért máskor megkérdezhetnék, hogy Brüsszelben, hogyan számolják ki a hiányt és ugyanúgy számolhatnának ők is. Ha kétszer vágnak le a kutya farkából 5 centit, akkor az kétszer annyira fáj, mintha egyszerre vágnának 10-t.

Vigasztaljon minket az a tudat is, hogy a világ másik felén se találták még meg a Bölcsek kövét. Mindig azt hisszük, hogy a mi adórendszerünk rossz, a mi politikusaink rosszak, hogy máshol kulturáltabban viselkednek. Ébredjünk már fel! Adózni mindenhol kell. Az amerikai elnökválasztáson mindkét jelölt azzal kampányol, hogy ők az adócsökkentés pártján állnak. Ugyanakkor az adósságot vissza akarják fizetni. Mindenhol megpróbálkoznak a fából vaskarikával. 

Ért ennyit a munkahelyvédelmi akcióterv? Biztosan? Nem lehet, hogy a pozitív hatásokat a visszafogott hitelezés semlegesíti? Majd az idő megmondja. Akkor majd kiderül, hogy tényleg Matolcsy a lehető legrosszabb közgazdász-e.