Kérdezz bátran!

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/10/17/367_milliardos_csomag/

Újabb hét újabb csomag. Ezen már meg sem lepődünk a csomag tartalmával kapcsolatban viszont van néhány kérdésem.

118. Mennyit ér Matolcsy szava? A banki különadó feleződik 2013-ban. Nem volt ugyan kőbe vésve, de egy szép dokumentumon le volt írva. Ezután minden megállapodásra azt lehet mondani, hogy mi ugyan be akartuk tartani, de az EU, az IMF, a gazdasági helyzet, ... miatt sajnos nem lehet. Talán kétféle aláírást kellene használnia, egyet amikor komolyan gondolja, egyet amikor nem.

119. Ki lehet fejezni valahogy, készült arra mérés, hogy az ígéretek be nem tartása, a jogbiztonság, a jogfolytonosság hiánya miatt hány vállalkozás nem jött hozzánk? Ők vajon hány munkahelyet hoztak volna létre?

120. A magyar társadalom tényleg nem tolerálná az adóemelést, nyugdíjcsökkentést? Ez lenne a hagyományos út. Ez tényleg választási vereséget jelent? Azt hiszem, hogy igen. Hogyan lehet tenni ez ellen? Hogy lehet elmagyarázni, hogy a tőkés és a bankár nem az ős-gonosz? Nem a munkás, az iparos, a nyugdíjas ellensége?

121. Közmű adó helyett, miért nem lehet ezeknek a cégnek a társasági adóját emelni? Ez lenne a tiszta megoldás.

122. Matolcsy csak jót akar, hogy ne a szegény ember fizessen. A szándék jó, de azzal van a pokolba vezető út is kikövezve. A bankok nem szavaznak, őket könnyű adóztatni, de minden egyes rájuk kivetett adó, lassan, láthatatlanul visszaüt. Sok szülő használ antibakteriális szappant, hogy védje a csemetéjét. Sok orvos antibiotikumot ír fel biztos, ami biztos. Mindenki jót akar. Összességében viszont kialakultak a multi-rezisztens baktériumok, amivel nem sok mindent lehet kezdeni. Ez a gazdaságban a növekedés hiánya. Nem ezt akarták, de mégis ez lett. Ez is lesz még egy darabig. Ha jövőre emiatt megint hiány lesz, akkor tovább növeljük a bankadót?

113. A kormány euró alapú államkötvények kibocsátását tervezi, amelyek éves kamata kb. 5% lenne. Vajon megtanulták az emberek a végtörlesztés után, hogy létezik árfolyamkockázat? A forint hosszú gyengülés után 320 környékén is járt már az euró, most erősödőben van, kb. 285 körül. Ha trend folytatódik, például mert megkötik az IMF megállapodást, Moody's vagy társai felminősítik az országot, a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik, akkor 240-250-re is erősödhet a forint!

János bácsi a félretett forintját átváltja, vesz devizakötvényt, mert az a biztos nem a forint, meg hazafias is és az államot segíti ezzel. Aztán mikor lejár a kötvény, visszaváltja a pénzt, akkor nem érti mi van. Neki azt mondták, ezt vegye meg. Az állam ezt reklámozta rádióban, újságban. Az állam hazudott? János bácsi, azt kéri az államtól, hogy legalább az eredeti forint értéket adják vissza. Az mindenképpen jár neki. Beszéltek valami kockázatról, de ő azt nem értette. Különben is, amikor a fia lakáskölcsönénél volt frank hitel probléma, akkor az állam segített. Segítsen hát neki is!

114. A spekulánsok, a multik, a tőzsdések, a nagy befektetők, a bankok, a zsebszerződők, az IMF mind-mind páriák ebben az országban. A befektetés itt az ország kiszipolyozását jelenti. Mégis azt akarja az állam, hogy mi is befektetők legyünk. Hogy is van ez?

115. A deviza alapú kötvény, akkor igazán jövedelmező, ha nem a János bácsi féle forgatókönyv következik be, hanem kirugdaljuk az IMF, a problémák kezelésére az állam pénznyomtatásba kezd, egy-két bankot még államosít is. Ekkor az euró árfolyam elszáll és a deviza alapú államkötvény remek befektetés lesz. Minél rosszabb az országnak, a kötvényeseknek annál jobb. Etikus ez?

116. Végül két más jellegű kérdés. Tudtad, hogyha interspar-ban veszel mondjuk egy légkondit, akkor nem a boltot, hanem az importőrt terheli a garancia? Mire a boltokba kerülnek a készülékek, addigra már rég felszámolták az importört. 

117. A nyesz-t úgy reklámozzák, hogy tegyél félre nyugdíjas napjaidra és ezt az állam adómentességgel is támogatja. Hallottál már a kivételről? Az osztalékra ez nem igaz. Ellenben tbsz-en az is adómentes. Nesze neked logika.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/deviza/minden_amit_matolcsy_bejelenteserol_erdemes_tudni.173832.html

A fenti cikk azt taglalja, hogy a pénteki csomag milyen változásokat fog jelenteni. Sajnos, még mindig kevés az információ, éppen ezért kérdezzünk bátran.

105. Az idei és a jövő évi hiánycél is 2.7%-ra növekedett. Mennyit jelent ez forintban és az elsődleges egyenleg tekintetében? A -2.7% azt jelenti, hogy a korábbi adósság miatt ismét kölcsönre szorulunk (adósság megújítás). Az elsődleges egyenleg azt fejezi ki, hogy ha a kölcsöntörlesztést nem nézzük, akkor rendben vagyunk-e. Ha ez is negatív, akkor az eddigi adósságokat tovább növeljük. A forintban kifejezett adósság, pedig a nyers szám, a makacs tény, amit nem szabad elfelejteni.

106. A 2.7% nem tűnik hatalmasnak. Lehetetlen, hogy  mindenki összébb húzza magát egy picit (adóemelés, kiadáscsökkentés), akkor 0% lenne ez az érték? Ez lenne az igazi szabadságharc. Véráldozattal járna (nyugdíjcsökkentés, magasabb jövedelemadó, kirúgások, ...), de a szabadságért tennénk.

107. A növekedés jövőre csak 1% lesz. Miért tartott ennyi ideig ezt felismerni? Csak nem a nemzetközi helyzet fokozódott? Miért nem mondja el Orbán, hogy törlesztjük az adósságot, ez egyszer majd jó lesz, de addig bizony, ne álmodozzunk növekedésről. 

108. Az ATM adó 3 ezrelék lesz. Elvileg ez a bankokra vonatkozik. Vajon ezt át fogják hárítani? Nem lett volna jobb a bankoknak, ha nem egy új adót vezetnek be, hanem a társasági adójukat emelik meg, annyival, hogy ez az összeg bejöjjön? Hol van az adminisztráció csökkentése? Ha be kell szedni a pénzt, akkor szedjék. Ez a legegyszerűbb módja?

109. Eltörlik a nyugdíjjárulék plafonját. Szabad a nyugdíjrendszert így toldozgatni-foltozgatni? Nem arról volt szó, hogy a nyugdíj egy zárt rendszer lesz, annak nincs köze a költségvetéshez? Hol vannak végre az egyéni számlák? Mikor mondja ki valaki, hogy állandó nyugdíjak mellett, vagy a járulék mértékét kell évről évre növelni, vagy a nyugdíjakat kell fokozatosan csökkenteni?

110. A pénztárgépek online kapcsolatba kerülnek a NAV-al. Már számtalanszor kérdezte mindenki, hogy növekszik majd az adóbevétel. Ezt a lépést eddig titkolták, vagy most jött ki valaki az utolsó pillanatban egy ötlettel? Az elgondolás jó, a részletek kérdésesek. Az ellenőrök számát duplázni, triplázni kellene. Néhány példa,  egy cég papíron csak fele mennyiséget értékesít, az alapanyagnak a felét is ügyesben veszi. Cukrászdában beütik a pénztárgépbe az összeget, aztán mintha hibás lett volna a bevitel törlik az egészet. A szaki rögtön azt kérdezi, hogy számlával vagy anélkül legyenek az ablakok. Tudsz még példákat?

111. Nem lesz jegybank adó. Eddig csak direkt hergeltük az IMF-t? Hogy valamiben tudjunk engedni?

112. A bónusz kérdés: Vasárnap délután a Hír Tv-n egy KDNP-s embert kérdezett keményen egy csinos riporternő. Ott dolgozik még? A regisztrálásról volt szó. Ha az egésznek az a lényege, hogy egységes legyen a rendszer külföldön és belföldön, akkor belföldön miért nem lehet levélben regisztrálni. A külföldi visszaélések nem fontosak? A külföldön élők adatvédelmi jogai másodlagosak?

150-200 milliárd forintos, a vállalkozások terheit csökkentő "adócsokrot" jelentett be Matolcsy. Egy dolgot már elért, tovább fejlesztette a magyar nyelvet. A lényeg viszont most jön. Ez a csokor nem kerül semmibe. Várjunk csak! Semmibe sem kerül? Az egyik oldalon csökkennek a bevételek, a másik oldalon nem kell csökkenteni a kiadásokat, sőt más bevételi formákkal sem kell a kieső részt pótolni.

Tudományos értelemben az egyenlőség egy reflexív, szimetrikus, tranzitív reláció. A reflexív az jelenti, hogy valami önmagával mindig megegyezik. 150 milliárd az mindig 150 milliárd. Ez olyan evidens, hogy még magyarázni sem kell, kivéve egy-két a makacs számokkal nem törődő embernek. A szimetrikus azt jelenti, hogy ha felcserélem az egyenlőség két oldalát, akkor továbbra is igaz az egyenlőség. Ha 150 milliárd = semmi, akkor semmi = 150 milliárd. Elhiszem, csak az a kérdésem, hogy miért nem 250 milliárd, vagy 350 milliárd a semmi? A tranzitív azt jelenti, hogy ha a = b, b = c, akkor a = c. Kérem szépen egy új matematika alapjait raktuk le. Ha 150 milliárd = 0, és akár 200 milliárd = 0, akkor 150 milliárd = 200 milliárd. Ha az államnak 200 milliárdot kell fizetni, akkor elég, ha 150-t fizet, mert az ugyanaz. A különbségből pedig lehet csökkenteni az államadósságot.

98. Nem lenne hihetőbb, ha azt mondanák, hogy 150 milliárddal kevesebbet kell fizetni a vállalkozásoknak és ugyanennyivel csökken az általános tartalék vagy ennek és ennek a minisztériumnak a részesedése?

99. Hol van az a csomag, vagy adóbokréta, amely betömi a mostani 500-600 milliárdos lukat? Eddig csak a járulékplafon eltörlését hallottam. Milyen új kreatív, nem a lakosságot terhelő adónemet találnak ki? Vagy tovább emelkedik az ÁFA?

100. A gyulai kolbász a legfinomabb. Nagyon szeretem. Kicsit meghall a múlt egy szép darabja, ha bezár. A kormány azt nyilatkozta, hogy nem kíván beszállni veszteséges vállalkozásokba. Most nem aggódtak a munkahelyek miatt. Ki volt, aki személyesen meghozta ezt a döntést? A következő választáson szeretnék rá szavazni.

101. Miért utólag találták ki a költségvetéshez a munkahelyvédelmi tervet? Az okozza a feszültségek nagy részét. Ennyire nem láttak előre? Vagy direkt akartak konfliktusokat vállalni, hogy erről szóljon a közbeszéd, hogy a munkahelyek megmentőiként tűnjenek fel? Nincs az utóbbival sem bajom, hiszen ez egyfajta marketing, de akkor is szeretném tudni az okot.

102. Mikor hullanak idén a falevelek? Ekkorra lesz megállapodás az IMF-el. Jól taktikázik a kormány, érdekes a meccs, de most már mindenki a végére kíváncsi.

103. Mindenkinek van elképzelése, hogy miért kell hirtelen betiltani a nyerőautomatákat. Szerintem nagy koppanás volt, hogy a múlt évi adóemelés nem több bevételt hozott, hanem még az eredeti értéket is csökkentette. Köszönjük Lázár János. Sokan sejtették, hogy ez lesz, mégis nagy a blamázs. Hirtelen most azt próbálják mondani, hogy pont ez volt a cél, kevesebb adó, kevesebb automatából, de a cél a 0. Mert nem akarjuk, hogy a legszegényebbek ide szórják a pénzüket. Jó irányban tapogatózók? Nem ördögtől való dolog betiltani ezeket az automatákat, de ha ez volt a vélemény, akkor miért nem tették meg pont egy éve? Teljesen lehetetlen azt mondani egy politikusnak, hogy nem volt igazam?

104. Végezetül egy nagyon érdekes kérdés az agrárbank. A kormány azt mondja, hogy akármilyen jó is egy földműves, a bank nem ad neki hitelt, mert az időjárás miatt nagy a kockázat. Ha pedig ad, akkor nagyon nagy kamattal teszi meg. Viszont az államnak azt is figyelembe kell venni, hogy ha az említett paraszt csődbe megy, akkor segélyért fog sorba állni. Így az államnak megéri sokkal kisebb kamattal is hitelt adni. Elsőre nehezen láttam, hogy van-e ebben logikai hiba. Aztán arra gondoltam, hogy ez olyan, mint a 100. kérdés. Az állam támogathatna minden veszteséges vállalkozást, hogy ne szűnjön meg a munkahely. A Malév-t is kisegíthette volna. Segítette is, azok a milliárdok elúsztak. Az állami segítség életben tarthat olyan vállalkozásokat, amik egyébként veszteségesek. Ez adóforintokba kerül. Arra ösztönzi az cégeket, hogy ne a piacról, hanem az államból éljenek meg. Ez egyfajta vámként is felfogható, azt pedig tudni kell, hogy a vámnak csak akkor van értelme, ha senki sem használja csak mi. Ti mit gondoltok az agrárbankról?

89. Meg tudja mondani valaki, hogy pontosan mi az a zsebszerződés? Hogy lehet ilyet csinálni, mennyire lehet ez alapján követelni? Arról van szó, hogy hivatalosan nem lehet külföldinek termőföldet eladni, de ilyen nem hivatalos szerződéssel mégis.Ha nem hivatalos a szerződés, akkor mégis mit ér?

90. Kinek fáj az, hogy osztrák gazdák művelik az Őrségben a földeket? Tönkreteszik a talajt, extraprofittal árulnak vagy mi mást tesznek, hogy ez majdnem mindenkinek fáj?

91. Ezzel kapcsolatban testvéremmel vitatkoztam. Ő azt mondta, hogy majd úgy járunk, mint a cukorgyárakkal, hogy a hollandok már alig várják, hogy megvegyék a szántóinkat, aztán majd nézhetünk, amikor 1000 ft lesz egy kiló kenyér. Az én kérdésem a következő: Van-e a termőföldnek reális ára? Vagy inkább az igaz, hogy a föld örökké létezik, minden évben hasznot hoz, így az ára végtelen? Akkor ez igaz minden nyereséget termelő gyárra is?

92. Makrogazdasági szempontból nem mindegy, hogy egy terméket ki gyárt? Ha a földnél nem mindegy, akkor miért tőrjük magunkat, hogy nagy multik ide jöjjenek? Esetleg senki ne nyithasson céget egy másik országban?

93. Ha reális áron eladok valamit, akkor gazdagodok vagy sem? Ha eladom az autómat 1 millió forintért, akkor szerintem a vagyonom nem csökkent, hiszen egy autóval kevesebbem van, ami pont 1 milliót ért, de 1 millió forinttal meg több a pénzem. Ha az ország ad el valamit, akkor gazdagodik vagy sem? Érvényes-e az előző logika?

94. Miért nem bízik senki sem az ország vezetőiben? Ha az állam elad valamit, akkor mindenki úgy fordítja le, hogy elkótyavetyélte azt. Miért is van ez? Két veszélyt látok. Az 15 milliárdot érő céget 4-ért adja el, a bejövő pénz rögtön elfolyik stadion építésre, 13. havi nyugdíjra. Van más érv is?

95. Legyünk részei az euró zónának, egy sokkal központibb Európának? Sokan azt mondják, hogy akkor elveszítjük a magyarságunkat, hogy akkor majd Brüsszelből fognak diktálni. A skótok elvesítették a skótságukat az Egyesült Királyságban?

96. Mit jelent neked az EU? Nekem ezeket: Sok táblát, hogy ezt a szállodát, teret, stb... EU pénzből fizették, sokkal kevesebb pénzváltást, bárcsak soha többet ne kéne váltanom, nem kell vacakolni a határnál, egyszerűen lehet külföldön tanulni, dolgozni.

97. Az MNB külsős tagjainak a hatására újból csökkentették az alapkamatot. Ez azt jelenti, hogy picit jobban megy a gazdaság, de picit nagyobb lesz az infláció. Négy külsős és három belsős tag van. Ez senkinek nem bántja a szemét? Tipikus módszer az erőviszonyok megváltoztatására, hogy benyomtak néhány plusz tagot. Ha már nem akarják megvárni a jelenlegi elnök mandátumának a lejártát, akkor van még egy módszer. Létre kell hozni a Magyarország Bankot, a Nemzeti Bank funkcióit átvenné, de az elnököt persze nem.

http://kard.blog.hu/2012/09/19/meddig_elhetnek_a_szent_tehenek

http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/ongondoskodas/a_magyarok_helyeben_befagyasztanam_a_nyugdijrendszert.173096.html

Két érdekes írásra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek a nyugdíjakkal és az újraelosztással foglalkoznak. A nyugdíjakat azért hozták létre, hogy az emberek idős korukban is megéljenek. Egy jobbágy családban a nagypapákat, nagymamákat, a gyerekek, unokák tartották el. Mivel az átlagéletkor alacsonyabb volt, ez nem volt nagyon hosszú idő. Mindegy, hogy ki mennyit fizet be, felosztó-kirovó vagy tőkefedezeti a nyugdíjrendszer, a nyugdíj lényege ma is ugyanaz. Mégis van változás.

A nyugdíjban eltöltött évek száma folyamatosan növekszik. Sokan mondják azt, hogy ez meg az meg sem éri a nyugdíjas kort, a magyarok átlagéletkora alacsony, stb, de ha a nagy számokat nézzük, akkor mégis világos a növekedés. Képzeljük el, hogy egy jobbágy család, már nem csak 5-8 évig tartja el a szülőket, hanem 8-20 évig, plusz ott vannak a nagyszülők is. Mi lenne velük egy aszályosabb évben?

Szerencsére a technológia sokat segít, de nem old meg mindent, ahogy azt sokan hiszik. Az emberi természet mindig többet akar. Mit mondana egy nyugdíjas, ha azt mondanák neki, hogy csak rádiót hallgathat és nincs több Barátok között? Igen meg lennének sértődve. Lehet élni Barátok között nélkül? Hát persze, hogy lehet. Mellesleg a jobbágy családban az idősek is dolgoztak. Már nem szántottak, de etették az állatokat, vigyáztak a gyerekre, stb.

Tegyük fel, hogy ebben a bizonyos jobbágy családban csak egykék vannak. Nagyon hamar világos lesz mindenki számára, hogy itt valamit nagyon elrontottak. Itt tart Magyarország csak éppen a felismerés nélkül, hogy valami nagyon elromlott. Mindenki hiszi, a politikusok pedig megerősítik, hogy minden maradhat a régiben. Csinálunk magánnyugdíjpénztárat az majd megoldás lesz, nem megszüntetjük, az lesz a megoldás. Svéd modell? Az a tuti rendszer. Nem. A német pontozás az igazi. A rendszer teljesen rossz és a valósággal való szembenézés olyan borzalmas, hogy mindenki inkább toldozásban bízik. Az ország mindenkori vezetői a nyugdíjas hadsereg foglyai. Ha nem ígérnek meg nekik mindent, akkor nem kerülnek hatalomra. Ez a demokráciának egy nagy dilemmája. Ha azok kerülnek túlsúlyban, akik az újraelosztásban érdekeltek, akkor teljesen demokratikus módon, mindig tovább és tovább növelik az újraelosztás arányát. Ma ez történik nálunk. Még kimondani is szörnyű, de erre csak egy gyógymód van. Az egy ember egy szavazat mellett, el kell gondolkodni az adózással arányos szavazati jogról. Egy részvényes is a részvényei arányban szavazhat, ez teljesen igazságos. Talán lehetne egy 30 fős felsőház, ahova ilyen szavazatokkal kerülnek be a képviselők. 

Ez sosem fog megvalósulni. Ez a demokráciának az eltiprása lenne. Kizárnak minket az Unióból. A gazdagok diktálnának az országban. Szóval nem lesz változás. "Semmilyen olyan lépés nem támogatható, s főleg nem kezdeményezhető, ami a nyugdíjasokat a legkisebb mértékben is hátrányosan érintené." A nyugdíjas hadsereg továbbra is irányítani fog.  Nem lesz változás, a jobbágycsalád az éhhalál szélén van. Mi lesz? Összeomlás. Olyan, mint Görögországban, ha csődöt jelentenek. Mindenki tüntet, mindenki reményvesztett, ha teheti elmegy és nem érti, hogy jutott idáig az ország. Van megoldás?

Múlt héten túráztam az Őrségben, négy napig távol voltam a világ zajától. Mikor visszaérkeztem egymás után zúdultak rám az információk. A kedvencem az mszp "stratégiája" volt, amely szerint a nyugdíjasokat egyetlen egy intézkedés sem sújthatja, viszont a gazdagok fizessenek 60%-os adót. Elvégre a franciáknál egy ilyen, de 75%-ról szóló ígéret segítette az ottani szocialistákat.

81. Az embereknek mekkora része hiszi azt, hogy ez ilyen egyszerű? Egy 375%-os emelés mindent megold. Akkor a jövedelemadó majd 375%-t fog emelkedni. Hoppá mégse, hiszen ez csak a gazdagokra vonatkozik. Gazdag = Aki sokat keres, de én nem. Igenis, a burzsuj gazdag fizessen! (Helyettem is!) Elvégre a kisemberek kiszipolyozásával lett gazdag. Meg csalt. 

Annak nagyon örülök, hogy ezt az ötletet a franciák előttünk fogják tesztelni. Vajon a gazdagok hány százaléka fog alternatív módon a fizetéséhez jutni? Hányan lesznek, akik inkább belga állampolgárként fognak tengődni. Az itthoni játékadóhoz hasonlóan, majd ott is kitalálják, hogy igazából nem is a bevételek növelése volt a cél?

82. Formálódik a választási regisztráció. Annyit értek, hogy a külföldi magyarok miatt szükséges ez, de akkor már bevezetik az itthoniakra is. Valaki válaszoljon, ha érti. A külföldi magyarokról nincs hivatalos nyilvántartás? Amikor leteszik az állampolgári esküt, akkor nem kerülnek be automatikusan? Per pillanat nincs egy olyan lista, ami minden választópolgárt tartalmaz? 

83. Hol vannak az érvek a regisztráció ellen? Az ellenzék szerint vége a demokráciának. Kicsit bővebben ki tudná fejteni valaki, hogy miért is. Regisztrálok és szavazok. Ha nem vagyok képes regisztrálni, akkor valószínűleg szavazni sem fogok. Azt sugallja az ellenzék, hogy csak a fidesz szavazók regisztrálhatnak. Korlátozzák a választójogot? Ez nem természetes? Egy 10 éves sem választhat, egy rablógyilkos se, sőt még az amerikai elnök se szavazhat nálunk.

84. Hol vannak az érvek a regisztráció mellett? Miért is kell akkor megint milliárdokért újból levelezgetni? Miért pont 15 nappal korábbig lehet regisztrálni? Mi az egész mögött a ráció? Nem pont annyi értelme van az egésznek, mint a kampánycsendnek? Jó, jó, de minek?

85. Ha már egyszer lehet regisztrálni az ügyfélkapun, akkor miért nem lehet ott szavazni is? Nincs mindenkinek, internet elérése, de könyvtárak, művelődési házak segíthetnek. Sokan a biztonságot hozzák fel ellenérvnek, de tökéletes biztonság nincs. A cédulás szavazás sem tökéletesen biztonságos. Ha a pártok, külföldi szervezetek képviselői mindenhol ellenőrizhetnének, akkor nem lenne akadálya az elektronikus szavazásnak. Igaz, ahhoz az ügyfélkaput átláthatóbbá kell tenni. Az az oldal az állatorvosi ló. 

86. Meddig tart az IMF teleregény? Eddig hittem, hogy idén vége lesz, de már hallom a hangokat, hogy van rossz IMF megállapodás. Túl gyors, túl szigorú. Az előző ilyen volt egyesek szerint. A kérdésem az, hogy vajon a kormány ténylegesen kötélt húz az IMF-el, vagy egy előre begyakorolt táncot jár? Tényleg Varga az egyetlen a kormányban, aki a valóságban él és nem tündérmesében vagy ez is csak egy szerep? Miért a KT-nek és az IMF-nek kell megmondania, hogy kétszer nem lehet ugyanazt a pénzt elkölteni?

87. A kormány feladata az irányítás vagy a szabászat? Valahogy mindig foltozni látom. Most éppen 4-600 milliárdos a luk. Már annak is örülni kell, hogy most éppen nem szokás szerint letagadja a lukat, hanem elkezdett gondolkodni. 

88. Miért nem tud senki arról, hogy egyes területeken nagyon is spórol a kormány? A felsőoktatás pénze 30%-al csökkent! Ez a bokrosi csökkenés másfélszerese. Más területeken miért nincs hasonló szigor? 4-5 szűk esztendő után vissza tudnánk fizetni a teljes államadósságot.

Kedves Honfitársaim!

Itt az ősz és az IMF-el a tárgyalások új szakaszba érkeztek. A nyári látogatás az IMF részéről állapotfelmérés volt, amikor mi a legjobb tudásunk szerint tájékoztattuk a szervezetet az ország állapotáról és hogy mit és miért kérünk tőlük. Az IMF megfogalmazott egy listát, amelyben a legkülönfélébb ajánlásokat tette. Nem hazudok, ez a lista  kemény. Mi viszont még keményebbek vagyunk, mert ez a jól felfogott, racionálisan átgondolt közös érdekünk. Mondok egy példát. Az EU 3%-os költségvetési hiányt kért minden tagállamtól, de mi ennél szigorúbb, 2.2%-os célt fogalmaztunk meg magunknak, mert így lehet hatékonyan csökkenteni az államháztartási hiányt, csökkenteni a kamat kiadásokat és növelni a bizalmat az ország iránt

A frakció megvitatta az IMF ajánlásait és alapvetően egyetért vele. Egyes tételeket vitatunk, másoknak pedig a megvalósításáról még mi is gondolkodunk. Talán a legnagyobb összetűzést a nyugdíjak kérdése okozza. A nemzeti kormány elkötelezett a nyugdíjasok megvédése mellett. Törvénybe foglaltuk, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük. A válság ugyanakkor megmutatta, hogy nem a nyugdíjak, hanem a nyugdíjasok védelme az elsődleges cél. Ha válság során, amikor a GDP csökken, csökkennek az adók és a befizetett járulékok is. Ekkor mindenkinek kevesebb jut. Ha ez nem nem jelenik meg a gyakorlatban, akkor az országot pazarlónak, Görögországnak fogják tekinteni, drágábban tudjuk megújítani a lejáró hiteleinket, ami mindenkire, köztük a nyugdíjasokra is negatívan fog hatni. Ezért egy olyan törvénymódosítást javaslunk, ami recesszió esetén lehetővé teszi, hogy a nyugdíjemelés alacsonyabb legyen, mint az adott év inflációja. Tehát nem nyugdíj csökkentésről, hanem reálisabb emelésről van szó. Amennyiben 2012 évben bekövetkezik a visszaesés, ami ellen mindent megteszünk, akkor a kormány azt javasolja, hogy 0.5%-al legyen kevesebb a nyugdíjemelés mint az infláció.

Szintén fontos kérdés a nyugdíjkorhatár. Ez a világon mindenhol emelkedik, Magyarországon is 65 évre nő fokozatosan. A nyugdíjkorhatár mindig politikai viták kereszttűzében van. A kormány ötpárti egyeztetést kezdeményez egy olyan rendszer bevezetéséről, amelyben a korhatár a mindenkori átlagéletkortól függ. Ehhez a döntéshez  konszenzus kell. Azt kell elmagyarázni mindenkinek, hogy a nyugdíjkasszának egyensúlyban kell lennie, olyan pénzt nem költhetünk el, ami nincs. A kormány ezzel egy időben felgyorsítja a személyes nyugdíjszámlákra való áttérést. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki lássa, hogy ha ma nyugdíjba vonul, akkor mennyi lenne a nyugdíja. Ez arra fogja ösztönözni az embereket, hogy a ne dolgozzanak feketén, ne zsebbe kérjék a túlórákért a pénzt, mert akkor még 67 évesen sem lesz elég pénz a számlájukon. További ösztönzést jelent, hogy elkezdjük kidolgozni a rugalmas nyugdíjazás rendszerét is. Ennek a lényege, hogy aki úgy érzi, hogy már elegendő a nyugdíja, az abban a percben nyugdíjba mehessen. 

A kormány felméri, hogy mely cégeket lenne célszerű privatizálni. Ennek célja elsősorban nem a bevételszerzés, hanem az állam csökkentése. Az állam elsődleges célja a törvényhozás, felügyelet, a jogállamiság biztosítása és nem cégek működtetése. Ez nem azt jelenti, hogy stratégiailag fontos cégeket fogunk eladni. Ez eddig se, ezután se lesz célunk. Sőt, a befolyt összegeket arra fogjuk fordítani, hogy növeljük a jelenlétünket bizonyos területeken. A nemzeti vagyont elkotyavetyélni bűn. Viszont annak átgondolt átstrukturálása kötelesség. Hogy magunknak és az állampolgároknak is megmutassuk, hogy nem új panamákról van szó, minden évben számba vesszük a teljes állami vagyont. Ezentúl egy kormány tevékenységének is az lesz az egyik mértéke, hogy milyen mértékben növelte az állam vagyonát.

A MÁV és Volán társaságoknál a kedvezményeket alapvetően át fogjuk alakítani. Mindenki tudja, hogy erre régóta szükség van, de senki nem akart a darázsfészekbe nyúlni. A 2/3-os támogatás egyedi lehetőséget ad számunkra, hogy ez a feladatot elvégezzük. A vezérelv itt is a tisztaság. Egy vállalatnak a bevételeiből kell megélnie, a jegy árát valakinek mindig ki kell fizetnie.

Az ingatlanadó az a terület, amellyel a kormány nem ért egyet. Itt az IMF még önmagával is ellentmondásba kerül, hiszen azt kéri, hogy építsük le a bürokráciát ugyanakkor vezessük be egy új adótípust, amelyhez egy országos nyilvántartás kell. Mindenki emlékszik, hogy mi lett a luxus ingatlan adó sorsa. A kormány jövedelemadóra és elsősorban forgalmi adóra támaszkodik. A vagyonadó, mint új adótípus, túlbonyolítaná a rendszert, a gazdaság szürkülését eredményezné. Senkinek ne legyenek kétségei, az adókat be kell szedni. Viszont, hogy milyen formában, azt a kormány joga és felelőssége meghatározni.

Végezetül a gazdaság élénkítéséről hadd beszéljek néhány szót. Széchényi óta tudjuk, hogy a gazdaság motorja  a hitel. Nem az a hitel, amit rögtön felélünk, hanem amit vállalkozás fejlesztésre költünk. Hazánkban a vállalatok hitelhez jutása nagyon megnehezedett. Maguk a bankok is nehéz helyzetben vannak, mert ők akarnak hitelt adni, hiszen számukra ez üzlet, de nem tudnak. Ez részben a devizahitelesek megsegítésének, részben a válságnak, részben a nagy jegybanki alapkamatnak köszönhető. A kormány egyezséget köt a bankokkal, hogy az új bankadóból kedvezményt kapnak, ha a hitelezésüket felgyorsítják. Ha ez nem elég, akkor a készek vagyunk arra is, hogy az MNB-n keresztül juttassunk, forrásokat a bankokhoz, hogy azokat továbbítsák a vállalkozók felé. Ezzel megalapozzuk az elkövetkező évek gazdasági növekedését.

Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok!

Az eredeti hír:

"A Magyar Nemzet értesülései szerint az IMF követelései a következők volnának: nyugdíjcsökkentés, nyugdíjkorhatár-emelés, családipótlék-csökkentése, személyijövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának. "

"ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett, én személyesen is azzal a véleménnyel értek egyet, hogy ezen az áron így nem"

76. Magyarország kiadott egy gyilkost Azerbajdzsánnak, ahol rögtön felmentették és hősként ünnepelték. Senki nem volt a külügyminisztériumban, aki ezt előre látta? Hol van a diplomáciai érzék? Vagy csak arra figyelünk, hogy szegény bűnözőket otthon ne végezzék ki? A gyilkosokat szabadon lehet engedni?

77. Volt alku vagy nem volt alku? Tudom, hogy erre őszintén nem szabad válaszolni, de. Ha volt, illetve van, akkor megértem. Az országnak minden egyes milliárdra égető szüksége van. Nem szép dolog, de a szükség nagy úr, akkor is ha hirtelen a széplelkűek országa lettünk. Ha viszont nem volt, akkor kértünk egy nagy pofont és megkaptuk. Eddig a külügyminisztérium szakmaian viselkedett. Ez most oda lett. Több nappal a balhé után, előhúztak egy papírt, amely szerint az azeriak vállalták, hogy nem lesz felmentés. Miért csak most került elő ez a papír. Minden normális ember, ha tűzbe teszi a kezét, akkor rögtön kihúzza, mert fáj. Mi égünk a világ előtt és ennyi idő kell a védekezéshez.

78. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, amit még senki nem tett fel. Egy köztörvényes bűnöző azért kapott csupán kegyelmet, mert egy nem-szeretem országból valót ölt meg? Beteg egy ország ez. Ha bármelyik magyar megölne baltával egy románt vagy egy szlovákot, akkor neki senki nem kegyelmezne meg. Se Áder, se Orbán, de még Kövér sem. Ha van egy ilyen eszement ország, akkor miért csak rajtunk verik el a port?

79. Más téma. Az Apple megnyerte a Samsung elleni pert, ami egymilliárd dollárba fáj. Ez kb. a munkavédelmi akcióterv költsége. A szabadalom sértés lényege, hogy a Samsung terméke kinézetre és menüjében hasonlít az iPhone-ra. Ilyenekbe kötöttek bele: a lekerekített ikonok használata, fekete-fehér külső szín, téglatest forma gömbölyített sarkokkal. Ez tényleg elég egy perhez? Csak nekem tűnik nevetségesnek? Korábban volt már arról is szó, hogy hyperlinket után is fizetni kell. Nyilvánvaló dolgokat miért lehet levédetni? Én elhiszem, hogy a teljes tervezés, a design kialakítása pénzbe került, de mindennek van hatása. Holnap valaki majd a dobókockát védeti le? Tudom, hogy érzékeny a határ, mert például egy műsor, mondjuk az x-faktor formátuma, és védelem alá kerülhet, de pontosan hol van a védelem határa? Egy gyógyszer cég tényleg milliárdokat költ egy termék kifejlesztésére. Azt megértem, hogy azt viszont akarja látni, különben nem lesz több fejlesztés. Viszont a dupla érintésre szöveg növelést, hogy a szöszben lehet levédetni?

80. A 2011-es zárszámadásról volt egy interjú az inforádión. Aszerint 2011 jobb volt, mint az előző év, de sok helyen a rendszer hibás és emiatt az mindig újra termeli a hibákat. Példaként említette, hogy be kellene vezetni az eredmény szemléletű könyvvitelt. Pontosan mi ez? Nem az egymondatos magyarázatra gondolok, hanem bővebbre, lehetőleg példákkal. Számomra megnyugtató volt, hogy vannak olyan emberek, akik tisztában vannak azzal, hogy miként kell könyvelni a dolgokat, hogy tudják nem lehet többet költeni, mint amennyi van. Matolcsy bármikor tud találni néhány százmilliárdot a költségvetésben, vagy kölcsön tud kérni, majd visszacsepegtetni. Számára a fából vaskarika nem probléma. Miért nincs mellette három számvevőszékes ember minden pillanatban,  hogy a tündérmesék világából visszarángassák a valóságba?

Orbán Viktor kőszegi beszéde ébresztett bennem néhány kérdést.

64. Pillanatokon belül megvesszük az EON-tól a gázüzletágat? Tényleg? Miért kell a tárgyalásokat a nagyközönség előtt folytatni, a sajtóban üzengetni, aztán az egészet azzal lezárni, hogy nem nyilatkozok? 

65. Miért kell megvenni az államnak egy céget? Már elfelejtették, hogy MOL pakett megvétele után mennyit csökkent a részvények ára? Stratégiai érdek lehetne a válasz. Ezzel sok érvet le lehet söpörni az asztalról. Viszont az államnak el kell döntenie, hogy államként törvényhozással, szabályozással, ellenőrzéssel akar-e foglalkozni, vagy nagyvállalkozó akar lenni és ezután is veszi sorba a vállalatokat. Szerintem az államnak lehet néhány vállalata, mint az aranytojást tojó Szerencsejáték Zrt, de alapvetően az államnak nem feladata, hogy cégeket vegyen. Se a Rábát, se a MOL-t, se semmi mást. Nem azért mert az állam nem tudja jól irányítani a vállalatot, hanem mert nem ez állam feladata. 

66. Ha állami lesz az EON, akkor nem lesz többé gázáremelés? A választásig biztos nem, de jó ez nekünk? Már megint arra neveljük az embereket, hogy semmi gond nem lesz, az állambácsi majd megold mindent. Mégis hogyan? Természetesen az adónkból. 

67. Miért akar eladni az EON? Mert az állam visszaél azzal, hogy ő hozza a törvényeket. A gázért a cégnek fizetni kell, ugyanakkor nem kérhet annyit a fogyasztóktól, hogy nyereséges legyen. Ez a gonosz cég profitot akar. Ő egy nagytőkés multi. Őket nem szeretjük. Szeretném, hogy drágább legyen a gáz? Persze, hogy nem. Hajlandó lennék többet fizetni ugyanakkor, hogy folyamatos legyen az ellátás, hogy ne kelljen attól félni, hogy karbantartások hiánya miatt szétesik az egész rendszer? Igen, kifizetném a tényleges árat.

68. Összedőlne a világ, ha drágább lenne a gáz? Biztos, hogy nem. Ugyanakkor biztos lennének olyanok, akiket nagyon nehezen érintene. Őket külön kell segéllyel támogatni. Ez egy sokkal tisztább rendszer lenne. Arról a politikusok vitatkozhatnak, hogy mennyi legyen a keretösszeg. El kell felejteni a gázár stopot vagy az áramár stopot. Egy kereskedőnek nem lehet megmondani, hogy mennyiért árulja a portékáját. Illetve lehet csak ne csodálkozzunk, ha sem ő, sem a barátai többet tájunkra sem néznek.

69. Hogyan lehet önellátó a felsőoktatás? A végzettek befizetéseiből a kormány szerint. Igazságos ez, hol van az ingyenes oktatás? Teljes mértékben igazságos. Nagyon sok ember képtelen felfogni, hogy Jézus koporsóját sem őrizték ingyen. Az egyetemért igenis fizetni kell.

70. Jó lenne, ha továbbra is teljesen ingyenes lenne a felsőoktatás? Második, harmadik diploma is. Meg persze a külföldieknek is. Nagyon jó lenne. Sajnos nem engedhetjük meg magunknak.

71. Mi lenne a jobb, ingyenes felsőoktatás, de 2%-al magasabb jövedelem adó (csak tippeltem az értéket) vagy fizessen mindenki? Nagyon régóta várom, hogy egyszer egy ilyen kérdést tegyenek fel a nemzeti konzultációban, erről az egy konkrét kérdésről vitázna két politikus. A mérleg mindkét serpenyőjében legyen valami. 

72. Induljanak a fiatalok hitellel a nyakukban az életnek a diploma után? Jobb megoldás nincs. A kormánynak nagyon komoly feladata, hogy a diákhitel rendszert az új körülményekhez megfelelően módosítsa. Ezt már el is kezdte. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kedvezményes diákhitel az államnak sok pénzbe fog kerülni. Az is pozitív lenne, ha éreznék, szülők, diákok, hogy a tanulás igenis fontos. Nem lehet, csak úgy ráhúzni még egy félévet, nem szabad olyan szakot választani, ami mégse tetszik, vagy nincs rá igény.

73. No és a röghöz kötés? Ha valaki olyan szerencsés, hogy az állam állja a képzése teljes költségét, akkor az a minimum, hogy valamennyi időt itthon fog dolgozni utána.

74. Akkor majd minden fiatal külföldre megy? Ez végső soron olyan változásokat hoz, hogy gazdasági értelemben is olcsóbb lett volna megtartani az ingyenes felsőoktatást? Ezt nem tudom. Az viszont biztos, hogyha tömegesen mennek mondjuk Ausztriába vagy Angliába tanulni a magyar fiatalok, akkor azok az ajtók nagyon hamar becsukódnak.

75. Utolsó kérdésem Orbán Viktorhoz. Mikor eresztett ilyen tisztességes pocakot?