Kérdezz bátran!

Most azt hiszitek, hogy egy provokatív esetleg ironikus címmel akartam felhívni a figyelmet erre a bejegyzésre. Pedig a cím véresen komoly. Minden politikus elemi érdeke, hogy jót tegyen, hiszen ekkor válasszák újra. Gondoljunk bele hány szavazatot jelent a rezsicsökkentés, hányat a devizahitelek megmentése, de hogy visszamenjünk egy kicsit az időben, a 13. havi nyugdíj is hozott szavazatokat a konyhára. Jót tenni, jó érzés, ez minden normális ember sajátja. Ha pedig a jó cselekedeteket még meg is jutalmazzák újraválasztással, akkor elfogadható, hogy a politikus is jót akar. Amúgy sem szeretem azt sztereótipiát, hogy az ment el politikusnak, aki nem ért semmihez, ráadásul hazug, tolvaj, csaló. Van ilyen is, de a többség szerintem nem ilyen. Ők igen is jót akarnak ennek az országnak!

Akkor mi a gond, miért nem jött el már régen a Kánaán? Ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz. Ha a mérleg egyik serpenyőjéből kiveszek valamit, akkor a másikból is ki kell, ha meg akarom tartani az egyensúlyt. Ha van 100 forintom és szét akarom osztani, akkor a részek összege csak 100 forint lesz, sosem több. Így működik a világ. A politikus ezt nagyon nem szereti. Ő jót akar tenni, az árral foglalkozzon más. A rezsit le kell csökkenteni a lakosságnak, majd fizetnek többet a vállalatok. A dinnyetermelőknek kell a magasabb ár, majd a lakosok megfizetik (vagy nem vesznek dinnyét). A bank, a profit, a spekuláns, a multi már szitokszavak, nem is akarnak idejönni, a gazdaság csökken.

Nézzünk konkrét példákat. Az szja-t levitték, hiszen a választópolgár azt minden fizetési papíron látja. A hiányzó pénzt az áfánál próbálják beszedni, már 35%-ról beszélnek. Tekintsük csak a mostani 27%-t, nem olcsóbb Szlovákiából venni mondjuk egy laptop-t? Ha ez el kezd terjedni, akkor megint jön egy új ötlet.

Vagy ott a magánnyugdíjpénztár. Egy hatalmas malacpersely, amire az állam lecsapott. Volt hadoválás, hogy eltőzsdézték, de a lényeg nem ez, hanem az egyéni számlák az állami rendszerben. Amíg azok nincsenek, addig nem kell szembesülni azzal, hogy sokaknak nagyon kevés a pénze a nyugdíjra. Addig lehet járulék kedvezményt, mert nem látszódik, hogy ez a pénz akkor nem jelenik meg az egyéni számlán. Addig nem kell szembenézni a valósággal, addig lehet csak a jó oldalt nézni.

Egy esetben fogadták el el a politikusok, hogy vége az áltatásnak, hogy tartsuk a 3%-os hiányt. 

Ha a politikus rezsicsökkentést akar, akkor nem szívesen hallja sem a bíróságtól, sem az önkormányzatoktól, hogy ez így nem lesz jó. A bíróság nem nem politikailag akar kiszúrni a hatalmon levőkkel, nem ő az ellenség, hanem a világ természete. A politikus azt szeretné, mit szeretné, követeli, hogy kapjon mindenki egy millió forintot, de infláció ne legyen. Nem érti meg, hogy sem az alacsony kamat, sem a forint árfolyamának változtatása, sem az egy millió forint, nem csodafegyver. A politikus jót akar, de tudjuk, hogy a pokolba vezető út ...

200. A kormány úgy változtatja az alkotmányt, hogy kisebb legyen az ellenőrzés a törvénykezésben. Nem fog ez visszaütni, amikor nem ők vannak hatalmon?

201. Mindenhol azt olvasom, hogy vége a demokráciának, figyelmeztet az USA, az EU. Tényleg ilyen sötét a helyzet? Az ellenzék kígyót-békát kiabál. Nem csak azért, mert a parlamentben kisebbségben van? Ilyenkor nem az a természetes, hogy olyan törvényeket hoznak, amelyeket a többség szeretne? 

202. Tényleg Belorusziához lehet csak hazánkat hasonlítani? Nem rég beszéltem egy amerikaival, aki nem éppen kedves hangot ütött meg az USA kormányával szemben. Nem is kell elmenni egy kontinensnyit, egy osztrák ismerős, az ottani politikai helyzetet szidta vehemensen. Talán nem is lógunk ki annyira a sorból?

203. Milyen alkotmány az, amelyet ennyi idő alatt már négyszer kellett módosítani? Rosszul dolgoztak a törvényalkotók? Vagy az alkotmány a költségvetéssel versenyez a módosítások számát tekintve? Csak nehogy az előbbinek is csupán egy év legyen az érvényessége.

204. Az alkotmányba általános elvek, rendelkezések valók nem konkrét törvények, vagy nem? Például szívesen látnám az alkotmányban, hogy hány különböző adó lehet összesen, de konkrét adónemeket nem.

205. Az alkotmánybíróság ki akar babrálni a kormánnyal? Ezért akarják szűkíteni a hatókörét? 

206. 2011 táján is temették a demokráciát és a szabad sajtót. Az akkori félelmek beigazolódtak? Az biztos, hogy a Kossuth rádió hatalmasat lépett a Fidesz felé.

207. Miért mondják sokan, hogy nem legitim az alkotmány? Csak akkor legitim, ha nekem tetszik?

Adóalkotmány, érdekes gondolat. Megfogott ez az ötlet. 

1. Az adókivetés joga az államé. Az állam az adókat állami intézmények fenntartására, szociális támogatások kifizetésére költheti.

2. Az adózásnak az állam szempontjából két véglete van, az adózás teljes hiánya, ekkor minden állami szolgáltatásért külön kell fizetni, és a teljes adózás, amikor az állam  minden jövedelmet elvon, de semmiért nem kell  fizetni.

3. Az adózásnak az adózók szempontjából két véglete, a tökéletesen igazságos adózás, amikor az állam a számára szükséges pénzt összegszerűen egyenlő részekre osztja az összes adózó között, és a tökéletesen szociális adózás, amikor az állam mindenkitől annyit vesz el, illetve ad oda, hogy ezután az adózóknak ugyanannyi pénze legyen.

4. Egyik véglet sem kívánatos. A tökéletesen igazságos adózás sokakat teljesen ellehetetlenít, mert keresetük nagy részét veszítik el az adó miatt. A tökéletesen szociális adózás nem ösztönöz teljesítményre, az emberek nagy része arra vár, hogy az állam, vagyis a többi ember dolgozzon helyettük. Törekedni kell az egyensúly megtalálására. 

5. Az adóért cserébe minden adózónak, a vállalatokat is beleértve, képviselet jár. Nem szabad abba a hibába esni, hogy a többség demokratikus módon megszavazza, hogy a terheket a kisebbség fizesse.

6. Az országgyűlési képviselők érdeke, hogy minél több adó felhasználásáról dönthessenek, például támogatások megítélése, ugyanakkor ugyanakkor el akarják fedni az adóterhelés mértékét. Ezt úgy teszik meg, hogy egy nagy helyett több kisebb adót szednek be, sőt még nem is adónak nevezik a beszedett összeget. Az adót mindig adónak kell hívni és a legegyszerűbb módon kell meghatározni.

7. A nyugdíj és az egészségbiztosítás nem lehet adószerű. A nyugdíjba befizetett pénzt egyedileg kell nyilvántartani és a hozammal növelt összeget kell visszaadni a nyugdíjasnak. Az egészségbiztosítás mértéke nem függhet a fizetéstől, az fix összeg. Az állam adóból támogathatja azokat, akiknek ez a fix összeg túl magas.

8. Az adónemek száma nem lehet több 30.

9. Az adóék nem lehet nagyobb, mint 50%.

10. Vagyonadót, például ingatlanadó, teljesítményadó, csak rendkívüli helyzetben lehet kivetni. Az adókat a jövedelemadókon és a forgalmi adókon keresztül lehet beszedni.

11. Az adóhatóság jó működése drága, rosszul működése még drágább. Legalább addig kell új adóellenőröket felvenni, amíg ezek generálnak annyi plusz bevételt, amennyi fedezi a fizetésüket. 

12. Az adózókat folyamatosan, világosan tájékoztatni kell az adókról. Például a fizetési papíron a munkavállaló teljes költsége kell szerepeljen, ez az adó alapja. Így az adózó szembesül az adó nagyságával. Az adózónak évente elektronikus kimutatást kell küldeni arról, hogy összesen eddig mennyi adót fizetett be. A korábbi években befizetett adót inflációval korrigálni kell.

Megjelent, hogy miként fog kinézni az új villanyszámla. Tekintsünk el attól, hogy van benne egy kötelező rész, amely megadja, hogy a mennyit spóroltunk a rezsicsökkentés során. Ez egy kötelező ingyenreklám. Attól estem kétségbe, hogy az eredeti céllal ellentétben megint nem voltak képesek kitalálni egy érthető, logikus formát. Csináltam egyet, hátha. Hátha belátják, hogy senkit nem érdekel az ÁFA, meg a "pénzeszközök összesen". Nem kell két oldal csak egy, amin  ott van minden, ami kell, a lényeget kiemelve. Nem olyan bonyolult ez.

Azt már csak félve merem mondani, hogy egyúttal kötelezővé kell tenni, hogy a számlát excel-ben és calc-ban is kötelező legyen kiküldeni. Méghozzá úgy, hogy egy táblázatban látszódjon sok éves fogyasztás, illetve az árak változása. 

Büszkén hirdette a Kossuth rádió ma reggel, hogy GDP arányosan mi csökkentettük legjobban az adósságunkat. Ott van még Görögország, de szerintük az nem számít, mert neki még így is nagyobb az adósságrátája. Az adósságot a mi adónkból csökkentették, ezzel kapcsolatban jutott eszembe néhány gondolat

193. Adót be kell szedni!

Akárhogy is csűrik-csavarják a dolgokat, az adókat be kell szedni. Ha nem így, akkor másképpen. Hiába mondják, hogy alacsony a jövedelem adó, ha magasak a járulékok és az áfa. Sokféleképpen lehet előadni dolgokat, de ha az összes változást együtt nézzük, akkor látjuk, hogy a beszedett adók mértéke nem csökken. Nálunk az összesített adóterhelés 60% feletti. Mindenkinek tudnia kell, hogy amikor azt követeli, hogy fizessen kevesebb adót, az azt jelenti, hogy valaki fizessen többet.

194. Szociális adórendszer = igazságtalan adórendszer.

Ez a világon mindenhol így van. Igazságos az lenne, ha a beszedendő 15 ezer milliárdot elosztanák 10 millió részre, elvégre ezért az adóért mindenki ugyanazt a szolgáltatást kapja. Gondoljunk csak bele, amikor egy kiló kenyeret veszünk, akkor mindenkinek azt mondják, hogy 300 forint, az ár nem függ a fizetéstől. Az adózásnál ez nem így van. Ha ugyanaz az adókulcs, akkor ugyanazért nem ugyanannyit kell fizetni mindenkinek. Ezen nem háborodok fel, mert ha valaki azt mondja, hogy itt van ez a hajléktalan, vakbél műtétre van szüksége, nem adózott semmit, dobjunk össze neki a műtétre valót, akkor azt mondom rendben. Szerintem mindenki ezt mondaná, de egy köszönömöt elvárunk érte. A másik oldal ne mondja azt, hogy neki ennyi és annyi segély jár, sőt még több, ha nem köszönje meg, amit kap.

195. Igazságtalan adórendszer -> adóelkerülés

Mindenhol igazságtalan az adórendszer. Minél inkább az, annál nagyobb adóelkerülésre ösztönöz. Mivel az adókat be kell szedni, a többi ember adóterhelése nő, ami újabb elkerülésre ösztönöz, és beindult a spirál. Magyarországon ennek sok évtizedes hagyománya van. Mindenki abban a hiszemben van, hogy többet tett be a rendszerbe, mint amit kivett. Mindenkitől kérdezték, hogy számlával lesz vagy számla nélkül. Ismerünk olyanokat, akik négy órára vannak bejelentve. Tudjuk, hogy nem mindent ütnek be a kasszába. Ha egy vállalkozó nem csal adót, akkor hamar tönkre megy, mert nagyon drágán tud csak árulni. Akik megtehetik kiviszik a pénzüket az országból, de egyre többen inkább csomagolnak és elköszönnek. Kérdezem én, ha varázsütésre mindenki befizetné az összes adóját, akkor mennyivel több lenne az állam bevétele. 10, 20, 30%al, vagy még többel több? Mit lehet tenni?

196. Még több adó, még több kiadás

Ez az út már bejáratott. Egy politikusnak az a jó, ha minél nagyobb összeg felett dönt. Tegyük fel, hogy ő a világ legtisztességesebb politikusa. Akkor is beszedne egy picivel több adót, mert 25-ről 27-re emelni az áfát, már olyan picinység, és akkor az extra pénzt odaadhatja az orvosoknak, tanároknak, vállalkozóknak, devizahiteleseknek.

197. Adó stop, még több kiadás

Ez még vonzóbb lehetőség, mint az előző egy döntéshozónak, hiszen ez nem fáj senkinek. Az igaz, hogy a hiány nő, de azzal lehet maszatolni. Például mondjuk, hogy az állam a számláit csak egy hónappal később fizeti ki (volt ilyen). Akkor rögtön nyertünk egy hónapot. Meg kell győzni az embereket és az EU-t, hogy az extra kiadások majd felpörgetik a gazdaságot és akkor lesz plusz adóbevétel a hiány mégse fog nőni.

198. Még több adó, kiadás stop

Amikor a hiány már tarthatatlan, amikor a hitelezők az ajtón dörömbölnek, akkor valamit tenni kell. Megszerezni a  magánnyugdíj pénzeket, extra adókat bevezetni, megfordítani a spirált. Áldozatok itt is bőven vannak. A gazdaság a legelső. Az ember először nem érzi, hogy mit jelent, hogy a gazdaság stagnál, de inkább visszaesik, aztán hónapról hónapra újabb csomagot vezetnek be és megérti. Talán itt vagyunk mi, de lehet vitatkozni.

199. Adó csökkentés, kiadás csökkentés

A hiány nem nő, de az emberek mégis morognak. Ha valaki nyer 100 ezer forintot és utána 100 ezer forint extra adót vetnek ki rá, akkor rosszabbul érzi magát, mintha nem történt volna semmi. Ilyenek vagyunk és kész. Ráadásul nagyon nehéz azt elérni, hogy egyazon rétegnek csökkenjen az adója és a jutatása is. Kiadást csökkenteni pokoli nehéz. Azt mondani, hogy kisebb lesz a tanárok bére, a rendőrök nem kapnak túlóra pénzt vagy a segélyeket tovább kurtítani politikai öngyilkosság. Igaz, hogy elindulnánk kifele a spirálból, de mire ezt éreznénk, addigra a fizetés-, nyugdíjcsökkentő kormányt már rég leváltották.

Megütötte a fülemet, hogy újabb szék kártyákat vezetnek be. 

188. Elgondolkodott már valaki azon, hogy mi értelme van az egésznek az állam szempontjából? A munkaadónak megéri mert kisebb járulékkal tud ugyanannyi összeget odaadni. A dolgozónak csak nyűg az egész, mert korlátozott időben, korlátozott módon lehet csak felhasználni. Valójában az állam lemond valamennyi járulékról, de miért is? Hogy támogassa az üdülést, az éttermeket, stb. 

189. Miért pont ezeket a területeket kell támogatni? Miért nem vezetik be a dinnye, magyar bor, gyulai kolbász, pálinka szép kártyát? Van még más ötletetek?

190. Azt értem, hogy volt olyan szándék, hogy a külföldi étkezési utalvány cégeket kirugdalják az országból, de az ő utalványaikat miért kell egy hazai utalvánnyal lecserélni? A forint már smafu? 

191. A helyi pénzek, pl. Balatoni korona, teljesítették az elvárásokat? Sokban az is hasonlít az említett kártyához.

192. Vagy valójában egy ügyes vámról van szó? A szép kártyát Magyarországon kell elhasználni. Azt elfelejtjük, hogy a vámnak csak akkor van értelme, ha csak nekünk van ilyen? Ha a többi ország is védi magát tőlünk (shöne Karte, nice card), akkor ez egy 0 összegű játéknak felel meg. Ezért is bontják a vámokat az EU-ban.

180. Miért van az, hogy egyes témák teljesen elfelejtődnek? A tandíjról mindenki beszél, a rezsicsökkentést is büszkén hirdeti a kormány, de sehol sem hallottam arról, hogy néhány buszjegy ennyire megemelkedik. Hát nincs egyetlen újságíró sem, aki ennek utánajárna?

181. A kormány távolsági kiegészítő jegyet vezetett be, hogy a buszokról a vonatokra terelje az embereket. A 370 forintos Almádi Balatonfüred jegy mellé kell még egy 150 forintos kiegészítő jegy. Ez kb. 40 % emelés. Ekkora emelés és nem sokat hallani róla. Miért?Miért azzal az indokkal emeltek, hogy ez a busz Budapestet érintette? Aki Almádi és Füred között utazik, annak mi köze van ehhez?

182. Miért kell egyáltalán átterelni az utasokat buszokról a vonatokra? Majd, ha a vonatok sűrűn járnak és gyorsak lesznek, akkor majd azzal járok. Értem én, hogy környezetvédelmileg indokolható, de a MÁV egy feneketlen zsák, miért kell azt támogatni? Jusson a Malév sorsára és megleszünk nélküle is.

183. Miért nem lehet megérteni, hogy a vasút nem mindenhol alternatívája a busznak? Sok helyen a vasútállomás a város szélén található.

184. Kihez kerül a kiegészítő jegy ára? A volánhoz vagy az államhoz? Esetleg a MÁV-hoz?

185. Miért az a szisztéma, hogy a kiegészítő jegy csak 150 forinttól kezd el sávosan változni? Ez azt jelenti, hogy aki csak egy várossal akar arrébb menni, annak 50% is többet kell fizetni, aki viszont messzebb megy, annak csak 10% plusz jelent.

186. Megfordult bárkinek is a fejében, hogy a drágítás az egyedi autós közlekedést fogja erősíteni? Pont az lenne a cél, hogy minél olcsóbb legyen a busz és minél többen vegyék igénybe. Az állami dinnye kartell nálam csak egy dolgot ért el, alig vettem dinnyét. 

187. Miért nem kapunk értelmes, hihető magyarázatot az emelésre? Még az elnevezés is annyira erőltetett: "távolsági kiegészítő jegy". Miért kell egyáltalán egy díjat kétfelé bontani? Már azt sem értettem, hogy vasúton helyjegyet is kell venni. Egy szolgáltatást egy díj. Nem túl bonyolult ez.

174. Miért van az, hogy a katolikus papok szentbeszédei rettenetesen unalmasak? A szentbeszédnek kellene lennie a mise legérdekesebb részének, hiszen a rítus többi része miséről misére ugyanaz. Mégis a szentbeszéd alatt az agy egyszerűen kikapcsol és mindenki csak vár mikor lesz mára vége. A mise többi része szép, ünnepélyes, ad valamit. A szentbeszéd egyszerűen érthetetlen. Hiába próbál figyelni az ember, egyszerűen nincs mire. Egy beszédnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége. Kell, hogy legyen mondanivalója, amit meg lehet jegyezni. El kell tudni mondani a végén, hogy miről volt szó. Még az is lehet, hogy van benne, egy aha, pillanat, amikor az embernek leesik a lényeg, amikor összeáll az egész. Ezzel szemben a szentbeszéd annyira magasröptű, hogy földi halandók nem tudják megérteni. És ekkor még jó indulatú vagyok, mert az feltételezem, hogy bennem van a baj, csak én nem tudom megérteni. Egy tipikus mondat a szentbeszédből: a híres író / költő "egy név, akit még sosem hallottam" életében történt. Miért nem lehet érthetően, egyszerűen elmondani mit akarnak? Teológián tanulják a szónoklást, de úgy látom nem sok sikerrel. Miért nem lehet világosan beszélni egy aktuális témáról? Ha más nincs akkor ott van az olvasmány és a szentlecke. Vagy lehet tanítani is az embereket, akár több misén át is.

Hallgassák meg minden pap szentbeszédét egyenként és akik úgy beszélnek, ahogy azt itt ecseteltem, azoknak írják meg a szentbeszédet, amit csak fel kell olvasni. Ez nem túl udvarias, de a hívekkel szemben még sokkal udvariatlanabb, hogy érthetetlen beszédeket kell hallgatniuk.

Tisztelet a kivételnek. Vannak olyanok is, de nagyon kevesen.

175. A hozsannában (énekes könyv) lévő énekek nagy része olyan búskomor, hogy az embernek az élettől is elmegy a kedve. Miért van ez? Miért nem lehet változtatni? Értem én, hogy ezek az énekek több száz évesek és a hagyomány nagy úr, de vajon miért van az, hogy jobbára csak a kórus énekel? Az ember hozzászokik mindenhez, az ilyen énekekhez is, azt hiszi, hogy ennek így kell lennie. Viszont, van néhány olyan ének a hozsannában, ami élettel teli. Amikor néha ezekre kerül a sor, akkor az ember ráeszmél, hogy igen, így is lehet ezt csinálni. Ha pedig véletlenül, Angliába vagy az USA-ba veti a sors, akkor rájön, hogy egy mise lehet teljesen más hangulatú is. Mintha nem is katolikus misén lenne az ember, hanem egy "modernebb" felekezethez tévedt be. Ki akadályozná meg, hogy a katolikusok is ilyenek legyenek? Csak akarni kell.

176. Hallottam egy olyan érvelést, hogy az is közrejátszik abban, hogy az ügynöklistákat máig nem tették nyilvánossá, hogy katolikus vezetők is ügynökök voltak. Ha ez igaz, ez nekem nem fáj, mert akkor teljesen más világ volt. Most viszont legfőbb ideje előállni és példát mutatni. Íme, ők voltak az ügynökök (ami sokszor semmi komoly dolgot nem jelentett). Ideje rendezni ezt a témát.

177. Nem értem én az egyházi iskolákat. Nem a régieket, hanem, hogy most sok iskolát átvesz az egyház. (Most is létezik az egyház elnevezés, pedig ma sokház van.) Az egyháznak nem az elsődleges profilja az iskolák üzemeltetése. Még egyszer nem a pannonhalmi egyházi sulival van gondom, hanem a most átvett iskolákkal. Miért tudná azt üzemeltetni jobban az egyház, mint más? Miért nem vesz át akkor az egyház kórházakat, hivatalokat, esetleg gyárakat is?

178. Miért szorultak be a katolikusok a templom falai közé? Külföldön szép példákat lehet látni. Az egyház, akikhez nem csak a papokat értjük, hiszen ők kevesen vannak, a híveket is, segítheti például a cserkészeket, túrákat szervezhet kicsiknek, nagyoknak. Kereshetne önkénteseket, hogy látogassanak egyedül maradt időseket, szervezhetne misék után beszélgetéseket, stb. Egyáltalán nem abba az irányba megyünk, hogy hívőnek lenni az egy divatos dolog. 

179. Miért nem figyelnek a katolikusok a hírnevükre? A tvben mindig csak valami negatív hír kapcsán kerülnek be. Böjte Csaba többet ért el ezen a területen, mint mindenki más együtt az elmúlt 20 évben. Ha bárhol a világban katasztrófa van, mindig csak az elsőként reagálok, kerülnek be a hírekbe, ez pedig a baptista szeretetszolgálat.

Szokásomtól eltérően kérdések helyett inkább véleményt fogalmazok meg. A cím provokatív. A felsőoktatás és a sör nem összehasonlítható. A felsőoktatás az ország jövőjét határozza meg, a sört azért isszuk, mert finom. Ha tényleg abszurd az összehasonlítás, akkor próbáljunk a két véglet közé elhelyezni más dolgokat is. Ingyenes autópályát! Elvégre az autópálya a gazdasági fejlődés motorja, ráadásul még a környezetnek is jót tesz, hogy az autók nem állnak meg kilométerenként egy lámpánál. Ingyenes színházat! Az a nemzet, aminek nincs kultúrája halott. Teljesen természetes, hogy az állam támogassa a kultúrát. Ingyenes lakhatást! Az államnak feladata, hogy gondoskodjon minden állampolgáráról, az elesettekről is. Miért ne lehetne egy elemi lakást biztosítani mindenkinek? A technikai fejlettségünk ezt lehetővé tenné. Ingyenes utcai wécéket. Tényleg annyira kell az a száz forint az államnak. Nem erdőben élünk, hanem városokban. Ehhez wc is kell.

A másik oldal az, hogy semmi sincs ingyen.

Kicsit kurta a második fejezet, de ezt nem kell bővíteni. Semmi sincs ingyen. Nagyon szeretném, hogy legyen ingyenes a felsőoktatás, hogy költsenek sportra, hogy legyenek magyar filmek, hogy senki ne éhezzen, de semmi nincs ingyen. Valakinek mindig állni kell a cehet!

A kormány bejelentette, hogy az áram és a gáz ára 10% csökkenni fog. Bizonyára visszafele megyünk az időben, mert ha előre mennénk, akkor az infláció és egyéb okok miatt 10%-t nőne az ár. Vajon mikor érünk vissza a szocializmusba?

168. Miért pont az áram és a gáz ára csökken? Mi van a kenyérrel, a tejjel, a parizerrel? Mi a helyzet a benzinnel? Vagy ha az nem, akkor miért nem a busz és a vonatjegy? Ki választotta ki a pont az áramot és a gázt?

169. Miért mondja meg a kormány, hogy egy cég mennyiért adja a termékét? Tervgazdálkodás van? Számomra az lenne a logikus, ha a kormány azon őrködne, hogy verseny legyen a piacon. A cégek egymást kényszerítsék a hatékonyságra. A kötelező biztosítás erre a legjobb példa. Tudom, hogy a gáz és az áram teljesen más, tudom, hogy külföldön is előszeretettel szolnak bele a kormányok az áram és a gáz árába, de ez nem a helyes út.

170. Mibe fog holnap beleszólni az állam? Hogy a piacon mennyibe kerül a krumpli? Végül is a dinnye árát, már megszabták. Ha én holnap keljfeljancsikat fogok készíteni, akkor annak is megszabja az árát a kormány?

171. Ha csökken az áram eladási ára, akkor a veszteség (mert, már most is az van) tovább nő. Ki fogja a veszteséget finanszírozni? Vagy esetleg megmondjuk Oroszországnak, hogy ezentúl olcsóbban adja nekünk a gázt? Mennyibe kerül ez az ötlet és kinek?

172. Erről a lépésről egyeztettek az érintett cégekkel? Hiszen azt mondta az állambácsi korábban, hogy vége a kapkodásnak, most már higgadtabb időszak következik.

173. Vajon mi lesz a következő meglepő kormányzati lépés?