Kérdezz bátran!

Az Erste a Privilégium L számlacsomagot megszünteti és automatikusan átrakja az ügyfeleket egy rosszabb csomagba. Ez egy jó kis ingyenes csomag volt, sajnáltam, hogy megszűnt, de az új csomag nem szimpatikus, így megszüntettem a számlát. A rajta lévő pénzt kiutaltam és így mentem a bankhoz. Ott közölték, hogy a megszüntetés kb. 2000 ft lesz. Először nem tudta megmondani a nő, hogy miért, de megkérdezte. Megszüntetés után még 30 napig életben tartják a számlát és erre havi díjat is felszámolnak. Kérdezem, hogy nem lehet azonnali hatállyal megszüntetni a számlát? Nem azt nem lehet. Viszont az ingyenesség feltételét (beérkező x ft) már nem tudom teljesíteni a plusz hónapra, hiszen ebből a szempontból mégis csak megszűnt a számla. Gonosz módon van kitalálva. Kíváncsi vagyok, hogy más bankok is ezt csinálják?

PS: Kb. 300 forintot felszámoltak valamire, amit végképp nem tudtak megmondani, hogy mire. Biztos bankkártya díj mondták, nem is volt bankkártyám válaszoltam.

Ugye milyen jó lenne tudni, hogy az eddigi befizetéseim alapján mennyi nyugdíjra számíthatok ebben a pillanatban! Akár a havi fizetési papíron is meg lehetne jeleníteni. Az informatika korában ez nem lehet probléma. A sok minimál bérre bejelentett, vagy feketén dolgozó tudná, hogy csak keveset fog kapni. A szorgos járulékfizetők meg akár korábban is mondhatnák, hogy dolgoztam eleget, itt az idő, hogy az unokáknak vagy a hobbimnak éljek. 

Sajnos a nyugdíj rendszer nem rugalmas, a nyugdíjkorhatár azokat is kényszeríti a munkára, akik már eleget tettek be a nyugdíjkasszába. A rendszer lépésről lépésre úgy változik, hogy ne látszódjon, hogy ki mire is jogosult. Amikor a magánnyugdíj rendszert megszüntették, akkor kaptunk olyan ígéretet, hogy majd az állami rendszerben is lesz egyéni számla. Egy kezdemény el is indult, de ez sajnos édes-kevés. Közben a munkáltatói tb járulékot átnevezték szocho-ra, hogy senki se kérhesse számon, hogy azt ténylegesen nyugdíjra költik. 

2020. január 1-től a munkáltatói járulékokat is összevonják, és félő, hogy a munkáltatói nyugdíj járuléknak is elveszik a nyugdíj jellege. Nem azt mondom, hogy nem fognak nyugdíjat fizetni, hanem azt, hogy úgy állapítják meg a nyugdíj mértékét, ahogy az politikailag leghasznosabb lesz. A tücskök fognak jól járni, ha a hangyák hagyják magukat.

Mindenki ismeri az István a királyból a fenti idézetet, amely úgy folytatódik, hogy "segítsetek, segítsetek". Ki segíti a választópolgárt a közelgő EU-s választások kapcsán? Szinte senki. Persze ennek oka az is, hogy az embereket nem igazán érdekli ez a választás. Van egy hasznos wiki oldal, ami egybegyűjti a pártok választási programját. Sajnos ezek a programok hosszúak és ígérgetés szagúak. 

Elérhető egy telefonos alkalmazás, amely kérdések feltevésével próbálja megmondani, hogy melyik párt programja van legközelebb a válaszaimhoz. Ezen kijött, hogy erősen Fidesz szimpatizáns vagyok, pedig nagyon úgy adtam meg a válaszokat, hogy nem tetszik a folyamatos migránsozás, viszont a korrupció nagyon is zavar. Az app-nak a fő problémája az, hogy nem magyarázza el, hogy miként jött ki az eredmény.

Van egy weboldal, ami szintén kérdéseket tesz fel (30-t), de az eredményt szépen el is magyarázza. Minden kérdésnél megjeleníti, hogy melyik párt mit gondol az adott kérdésről és még ki is emeli, hogy melyik vág egybe az én válaszommal. Ez nagyon érdekes összehasonlítás. Az látszik belőle, hogy néhány esetben teljesen máshogy gondolkozok, mint bármelyik párt. Például a génmódosítást nem tartom ördögtől valónak (ahogy a nemesítést sem) és megfelelő körültekintéssel elfogadható lehet. A másik érdekesség, hogy a Fidesz, mint kormányzó párt, sokkal kevésbé tud ígérgetni. Ha tudom, hogy nem én vagyok hatalmon, akkor mondhatom, hogy duplázzuk meg a minimálbért. A lényeg, hogy itt az jött ki, hogy Mszp szimpatizáns vagyok, bár itt sokkal kisebb különbségek vannak a pártok között. 

Fontos a szövegkritika. Mindenkinek a saját józan esze szerint kell szavazni. Nem szabad mindent elhinni. A Fidesz és az Mszp helyett egy harmadik párta fogok szavazni. Nem azért, mert egyetértek vele, hanem azért, mert az a legkevésbé ellenszenves. 

Adózni senki sem szeret, így nincs is annál népszerűbb döntés, hogy a 2019. második félévében kiadott magyar állampapírokra nem lesz kamatadó. Persze ha az állam szempontjából nézzük a dolgot, akkor nyilvánvaló, hogy a kieső adót máshonnan majd be kell szedni. Reméljük, hogy nem lesz egy újabb vállalati különadó, amit a cégek "nem hárítanak át". 

Nézzük inkább egy másik oldalát a döntésnek. Az állam népszerűbbé szeretné tenni az állampapírokat ezért nagyobb nettó hozamra van szükség. Ezt el lehet kétféle módon. Növeli a kamatot, de megtartja a kamatadót, vagy megtartja a kamatot, de eltörli a kamatadót. Gazdasági értelemben ugyanazt az eredményt lehet kihozni. Pszichológiai szempontból van különbség, de hogy a kamatadómentesség vagy a magasabb kamat a vonzóbb az embereknek, azt nehéz eldönteni.

Az állam a kamatadómentesség mellett döntött, de ezzel adott egy nagy pofont a kiszámíthatóságnak, az egyszerű adórendszernek. Hogy lehet hosszútávra tervezni, ha újból és újból bebizonyosodik, hogy a törvényhozás nádszálként hajladozik? Nekem ez ahhoz hasonlít, hogy áremelés helyett a 2l-es coca-cola már csak, 1,75l. 

Hogy mennyit is adózunk? 15% a szja (személyi jövedelemadó). Ez egyszerű és gyors válasz, de sok mindent elfed. Azt sugallja, hogy az állam csak nagyon keveset vesz el. Sőt már hallottuk az ígéreteket, hogy egyszer egyszámjegyű lesz az szja (9%).

Nézzük meg egy bérkalkulátort! Beírtam 250e ft-os bruttó fizetést. Az adó csak 37.500ft, de az összes elvonás 83.750ft. A munkaerő-piaci járulék 1,5%. Ezt egybe kellene olvasztani az szja-val. Csak az szól ellene, hogy két kisebb tétel barátságosabban néz ki, mint egy nagyobb (persze van, aki tud összeadni). A nyugdíjjárulék elvileg nem adó, hiszen ennek fejében kapjuk majd a nyugdíjat. Az más kérdés, hogy meddig lesz egyáltalán nyugdíj, mikor mondják azt, hogy járna, de nem jut. Az egészségbiztosítási járulék szerintem adó, hiszen a fizetés százalékában határozzák meg. Nincs bajom a szolidaritással, de nevezzük nevén a dolgokat. Az meg egyszerűen nevetséges, hogy még mindig van külön pénzbeli és természetbeli egészségügyi hozzájárulás.

Hivatalosan a munkáltatói járulék a munkáltató adója. Ennek megint csak annyi a logikája, hogy külön-külön a munkáltatói és munkavállalói terhek kevésbé tűnnek nagynak, mint együtt. 250e forint esetén 48.750 forintról beszélünk.

Mi történik a maradék pénzzel? Természetesen elköltjük, és költéskor kifizetjük a 27% áfát vagyis durván 44.900 forintot Természetesen igaz, hogyha nyaralunk, akkor nem a magyar államnak fizetünk áfát, sőt van kedvezményes áfa is és a pénzük egy részét félrerakjuk.

298.750 szuperbruttóból tehát 250e a bruttó, 166e a nettó, amiből 45e az áfába fog menni. Naivság azt mondani, hogy 15% az adó!

Most jutottunk el az igazi problémához. Az állam azt sugallja, hogy ne panaszkodjunk, mert ilyen alacsony adók esetén, a közszolgáltatások mostani szintje nagyon jónak számít. Persze, ha a teljes adóterhelést néznénk, akkor joggal kérdezhetnénk, hogy hova is ment el a pénz? Az állam nem akar ilyen kérdéseket, nem akar átláthatóságot. Nem akarja, hogy Kovács János gyári munkás számára is nyilvánvaló legyen, hogy egy évben, 177 750  *12 = 2.13 millió forintot fizet be az államkasszába. 

Ha Kovács János elhatározza, hogy ő márpedig akkor is kiszámolja, hogy mennyi áfát fizet be egy évbe, akkor minden bevásárláskor áfás számlát kell kérnie, mert a nyugtán nem szerepel az áfa tartalom. Nem kellene feltétlenül minden tételhez kiírni, de legalább a végösszeg mellé rakják ki zárójelbe. (Egy átlagember nem tudja, hogy melyik élelmiszer tartozik a kedvezményes áfa körbe.)  Az áfa tartalmat szemérmesen lefelejtik a nyugtáról, viszont mindegyiken ott díszeleg a felírat, hogy a népegészségügyi termékadót a bolt fizeti ki. Most talán már tudjuk, hogy miért érezzük, hogy az állam ilyen-olyan címszóval, de rengeteg pénzt kihúz a zsebünkből. 

Mindenki ismeri a Fából vaskarika kifejezést? Azt jelenti, hogy olyat akarunk megvalósítani, ami eleve lehetetlen. Persze az ember nem fél a lehetetlen kihívásoktól, sőt legtöbbször hiszi, hogy egy másik közmondással éljek, A kecske is jól lakhat és a káposzta is megmaradhat. Nehéz látni, hogy egy probléma az első vagy a második kategóriába tartozik-e.

A migráns kérdésnél a legfontosabb paraméter, hogy hányan akarnak Európába jönni. Ha százan, ezren, tízezren, akkor semmi gond, ha tízmillióan, akkor az eddigi megoldások nem működnek. A tegnapi EU csúcson ismét a régi megoldások kerültek elő. Önkéntes alapon EU-n belüli befogadó központokat hoznak létre, ahonnan önkéntes alapon vállalnak át országok menekülteket. A hasonló tervek már tízszer is megbuktak, akkor miért megint ezzel álltak elő? Mert az alternatíva rémisztő. Könnyű mondani, hogy le kell zárni az unió külső határait, de ez nagyon drága lenne, mind pénzügyi, mind politikai értelemben. Kerítést kell felhúzni több ezer kilométeren és hajókkal kell védeni sok ezer kilométer tengerpartot. Meg lehet csinálni, de rengetegbe kerülne. Képzeljük el, hogy megjelenik a költségvetésben egy akkora új tétel, ami miatt jövedelemadót x%-al meg kell emelni. Vagy képzeljük el, hogy jönnek a migránsok semmilyen felszólítás nem érdekli őket, neki állának lebontani a kerítést, a rendőrök odacsapnak gumibottal, vízágyúval, az egyik oldal lövöldözni kezd, erre a másik is. Még aznap vérző fejű emberek, hallott nők, gyerekek sírásától hangosak a médiumok. Szinte lehetetlen emberségesen erőszakot alkalmazni.

A fából vaskarika sokszor megjelenik. Emlékezzünk csak a Görög válságra, amikor a csőd és az adósságelengedés között kellett dönteni. A csőd rossz az uniónak, de az sem járja, hogy egy tag egymás után kapja a könnyítéseket, hiszen akkor mások is ezt fogják kérni.

Vagy itt van a Brexit. Legyen-e vámhatár Írország és Észak-Írország között. Eddig nem volt és ezt nagyon nem akarják megváltoztatni, viszont a Brexit is érvényben van, amely hatására bizony lesz ott határ.

Jó lenne, ha mindig lenne egy könnyű megoldás, de ez nem így van. Sokszor a kisebb rosszat kell választani!

Nagyon lehangoló, hogy a hírportálok a szenzációt részesítik előnybe. Szörnyűséges baleset, brutális támadás, megdöbbentő vallomás. Mindenki számára ismerősek ezek a fajta címek. Először csak magában morfondírozott az ember, hogy ezek valójában jelentenek-e valamit? Milyen lehet az a támadás, ami nem brutális? Barátságos támadás, kedves támadás? Aztán egy idő után az ember rájön, hogy csak az a lényeg, hogy minél mellbevágóbb legyen a szalagcím. Valamikor aztán besokal mindenki. Miért nincs egy olyan oldal, ahol nem a halál, erőszak, baleset van a középpontban, hanem vidám hírek.

Aztán egyszer megtaláltam ezt az oldalt: https://www.happynews.com/index.aspx

Nagyon jó kis oldal volt. Találmányokról, megható történetekről, érdekességekről szólt ez az oldal. Egészen 2013-ig, amikor már nem frissült többé. Szomorú dolog ez, de nincs mit tenni.

Aztán múltkor hallgattam a Kossuth rádiót és rájöttem, hogy ott is csak jó hírek vannak. A kormány sikert sikerre halmoz. A gazdaság hasít. Vannak ugyan negatív erők, ezek a migránsok és valami soros, de ezek csak ideiglenes akadályok. A kormány mindent a kezében tart. Ha most látogatna meg minket Ferenc József most is azt mondaná, hogy Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve.

Csak az a fránya valóság ne rontaná el a képet.

Sok embernek olyan érzése van, mintha eljött volna a Kánaán. A cégek kétségbeesetten toboroznak embereket, ha kell ukránokat hoznak ide, hogy ne álljanak le a gépsorok. A fizetések emelkednek. Persze hallottam már gyári munkástól, hogy 250 nettót tartana reálisnak. A GDP előrejelzések szép nagy számokat mutatnak. Nem csoda, hogy ilyen prosperáló gazdasági környezetben az ellenzék elbukott a választásokon. 

A kérdés, hogy meddig fog tartani a szép világ? A világgazdaság már sok éve tart felfele, egyre többen mondják, hogy akármikor kitörhet egy újabb válság. Hogy mi lesz a kiváltó ok, azt senki nem tudja. Egyet tud tenni az állam és az állampolgár is, ez pedig a takarékosság. A politikusok sosem akarnak takarékoskodni, mindig azt mondják, hogy a gazdaságot kell ösztönözni, mert úgy nagyobb lesz a torta, mindenki jobban jár. Persze ezt egy idő után már nem hiszik el a befektetők. Lásd Görögországot, ahol nemzedékekre eladósították magukat. Vagy most éppen Olaszország volt az elmúlt héten veszélyben.

Közben mit tesz Magyarország? Prémiumot ígér a nyugdíjasoknak, egyszámjegyű szja-val kacérkodik, ahelyett, hogy elkezdené komolyan törleszteni az államadósságot. Pedig már érződik a következő válság. Nem tudjuk mikor ér ide, nem tudjuk, hogy mekkora lesz, de az biztos, hogy lesz.

A 2008-as válság előtt mindenki azt gondolta, hogy esetleg lesznek megingások, de az emelkedő trend folytatódni fog. Mindenki beruházni akart, mindenki építkezni kezdett (devizahitelből). Tudjuk, mi lett az eredménye. Ne felejtsük el, hogy a fák nem nőnek az égig.

A választások közeledtével egy kérdés motoszkál mindenkiben, aki kormányváltást szeretne. Az egyéni körzetemben ki a legesélyesebb? Kire szavazzak, ha "40% Fidesz, 20% Jobbik, 20% Mszp, 20% LMP" helyett, "60% esélyes ellenzéki jelölt, 40% Fidesz" eredményt akarok? Hogy lehet a Hódmezővásárhelyi eredményt megismételni?

Erre pont Hódmezővásárhely új polgármestere próbálja megadni a választ ezen az oldalon: https://rendszervaltas2018.hu. A második oszlop (piros színnel) az esélyes ellenzéki jelölt nevét fogja mutatni, de még csak két név szerepel itt. Remélhetőleg így vagy úgy, de ki lesz töltve ez a táblázat. Az ellenzéki pártok tárgyalnak, vagy gondolkodnak a tárgyalásról, vagy csak üzengetnek egymásnak. Engem csak az érdekel, hogy tudjam ki a legesélyesebb jelölt. Akárki is lesz az, rá fogok szavazni. A pártok iránti rokonszenvemet (vagy inkább legkisebb ellenszenvemet) a párt listán is ki tudom fejezni. 

Megértem én az ellenzéki pártokat is. Nem akarják feladni az elképzeléseiket, nem akarnak megalkudni, nem akarják a riválisukat erősíteni, a saját szavazóikat elveszíteni. Nyilván azt szeretné Vona Gábor, hogy abszolút többsége legyen, hogy szép kényelmesen tudjon kormányozni. Meg kell értenie neki és a többi pártvezérnek is, hogy nagy kvalitású vezetőkre, pont a mostani lehetetlen helyzetben van szükség. Ha minden egyszerű, akkor egy középszerű vezető is könnyen el tud érni sikereket. Most viszont teljesen új utakat kell találni, meg kell győzni a kétkedőket, hogy igen ezt meg kell tenni.

Még semmi nem dőlt el, még lehet irányt változtatni. Most kell ember a gátra!

Frissítés: Még egy oldal jelent meg, amely az esélyes jelölteket ajánlja.

https://www.v18.eu/eselyes-ellenzeki-jeloltek

https://taktikaiszavazas.hu/valasztokeruletek

Az indexen egy érdekes cikk jelent meg a pártok adóprogramjáról. A program szó erős túlzás, mert konkrétumok csak mutatóban vannak. Van egy két konkrét adókulcs is, de általában annyival lezárják, hogy többkulcsos lesz az adó. Persze érthető, hogy megmaradtak az ígérgetés szintjén, hiszen nem győzelemre játszik az ellenzék, hanem megerősödésre. A "kormányváltást most" mindaddig szlogen marad, amíg nem lesznek visszalépések. A szomorú ebben az, hogy Hódmezővásárhely bebizonyította, hogy az egységes ellenzéknek komoly ereje van.

Visszatérve az adóprogramra az látható, hogy az ellenzék a régi jó receptet használja. Vegyünk el a gazdagoktól és adjuk a szegényeknek. A komunizmus 40 éve bebizonyította, hogy akkor mindenki szegény lesz, de ezt már elfeljtették. A fideszt sok mindenért lehet bírálni, de azt az elvet nem lehet vitatni, hogy a közteherviseléshez mindenkinek hozzá kell járulnia. Ha valaki 150e forintot keres, akkor abból adózzon, ha 1,5m-t, akkor abból. A gondolat, hogy a minimálbérések, illetve a minimálbérre bejelentettek ne adózzanak semmit, nagyon veszélyes. A mindennapi életből tudjuk nagyon jól, hogy a semmiért csak semmi jár.

A másik népszerű ígéret, hogy adóztassuk meg a nagyvállalatokat sokkal jobban, mint a kicsiket. A logika itt is faék egyszerűségű. A nagy rossz, a kicsi jó. A gonoszat, a nagyot lehet nyugodtan extra adóztatni. Különösen a bankokat. Azok a leggonoszabbak.  Ellenség mindig kell. Kulákok, zsidók, Soros, ENSZ, multik, bankok. Ahogy az ember olvas tovább nem győzi kapkodni a fejét a furcsábbnál furcsább ötletek láttán.Offshore-adó, spekulációs adó, luxusadó, nagybirtokadó, lakatlansági díj. A közös, hogy aki, előrejutott az életben, az biztos csalt, hazudott, haverjai voltak. Őket vissza kell húzni.

A szegények több szavazatot jelentenek mint a gazdagok ezért nekik kell kedvezni. Például az áfa csökkentésével. Ebben a teljes ellenzék egyetért. Viszont, ha ekkora az egyetértés, akkor miért nem valósul meg az összefogás?

Ha a Jobbik nem akar beleolvadni a baloldalba, akkor neki eltérő programmal kell jelentkeznie. Például követhetné az USA Rebuplikánus pártjának az irányát. Alacsony adók, de a kiadási oldal is visszafogott. Az emberek maguk felelnek az életükért, nem állambácsitól várják mindenre a megoldást.