Kérdezz bátran!

Egy nap telt el az előző bejegyzésem óta. Azóta megjelent egy óriásplakát a lakótelepen az MSZP "bölcsességéről" Fizessenek a Gazdagok felírttal. Hát persze, hogy óriásplakáton kell a képünkbe nyomni a hülyeséget. Múltkor próbáltam racionálisan megmutatni, hogy ennek az ötletnek közgazdasági értelemben nincs értelme. Érzelmet akartak kiváltani belőlem? Hát sikerült.

A gazdagok kollektívan bűnösök? Minden gazdag csalással, korrupcióval szerezte a vagyonát? Nem volt közöttük, aki becsületes munkával, szerencsével, kitartással, tudással lett sikeres? Úgy tűnik nem. Minden gazdag bűnös. Vajon melyik lesz a következő bűnös réteg? A zsidók, a bankárok, a vállalkozók?

Fizessenek a gazdagok! Az ő vagyonukat kell megcsapolni, elvenni és eljön a Kánaán. Nem próbálkoztak már ezzel egyszer? De igen! Az volt a kommunizmus. Tudjuk, hogy sikerült. De ez nem számít! Most azzal lehet szavazatot szerezni, hogy fizessenek a gazdagok.

Az, hogy valaki szegény, nem szégyen, az, hogy valaki gazdag, nem bűn! Az ország egyaránt a szegényeké és a gazdagoké. Szükség van mindkettőjük munkájára, mindkettőjük adójára. Igen, a minimálbéres adójára is szükség van! Büszkén kell befizetni az adót és szigorúan számon kérni, hogy azt mire költötték. 

Borsódzik a hátam, amikor nyíltan azt mondja egy párt, hogy a szegény ne adózzon, majd adózik helyette a gazdag. Sok politikus azt gondolja, hogy ilyen ígéretekkel lehet legkönnyebben választást nyerni. Könnyű elhinni orbitális baromságokat, főleg, ha felelős személyek mondják azokat. Ilyen blődség a gondolat, hogy én még pont olyan szegény vagyok, hogy nekem még ne kelljen adóznom, de másoknak, a gazdagoknak már kelljen, hiszen utakra, oktatásra, kórházakra szükség van. Ezt a gondolatot ki kell irtani magunkból. Időről-időre hallani fogjuk a kísértés mondatatit: majd az állam ingyen ezt és azt ad, majd az állam jól megnöveli a béreket, majd az állam jól megadóztatja a gazdagokat. Használd a józan eszed, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az legtöbbször nem igaz. Kérdezz bátran! Kérdezd meg, hogy ez, vagy az az ígéret mibe kerül!

Nem akarom, hogy Magyarországon szégyen legyen sikeresnek lenni! Egy ilyen országból elmenekülnek a tehetségek. Elmennek a gazdagok. Tényleg ezt akarjuk? Lehúzni mindenkit, aki valamilyen szempontból felettünk van?

Végül tegyük fel, hogy az MSZP tud terhelő információkat. Tudja, hogy x és y is ebül szerezte a vagyonát. Ha így van, akkor ott nem adóztatni kell, hanem hatósághoz és bírósághoz fordulni. Itt az idő, hogy végre ne következmények nélküli ország legyen a hazánk!

A fenti mondatot egyre többször fogjuk hallani a választások közeledtével. Most éppen Botka László próbál szavazatokat szerezni ezzel a primitív kijelentéssel. De miért primitív ez a nézet? Elvégre az erkölcsi érzékünk, de a gazdaságtudomány is azt mondja, hogy akinek többje van, az könnyebben ad a feleslegéből. Nehogy már a minimálbéres ugyanannyit adózzon, mint a gyárigazgató. 

Először is tisztázzuk, hogy az egykulcsos adóval is többet adózik a gyárigazgató, mint a munkás a soron. Ha a munkás havi 200e-t keres, az igazgató, meg havi 2 milliót, akkor jelenleg a munkás havi 30e szja-t fizet, az igazgató pedig 300e-t!

Nu, akkor hallgassunk Botkára és a hozzá hasonlókra. Töröljük el a munkások adóját és növeljük meg az igazgatóét mondjuk 90%-ra. Feltesszük, hogy járulék nincs, csak adó és 100 munkás dolgozik a gyárban és egy igazgató. Ne felejtsük el, hogy az adó azért fontos, mert például abból fizetik az "ingyenes" iskolai tejet, fenntartják az utakat, rendőrséget, stb. Az államnak tehát fontos az adóbevétel függetlenül attól, hogyan szedik be azt.

A kiinduló helyzetben 100 munkás * 30e + 1 igazgató * 300e = 3,3 m forint a havi adóbevétele az államnak. A második esetben 100 munkás * 0 + 1 igazgató * 1,7m = 1,7m a teljes adó. Hiába vezettek be elképesztően magas 90% adókulcsot a gazdagoknak, az adóbevétel így is felére esett vissza. Ez fele annyi "ingyen" tejet, fele rendőrállományt jelent.

Egyszerűen arról van szó, hogy annyira kevés a gazdag, hogy mindenkinek az adójára szükség van! Lehet azzal érvelni, hogy legyenek sávosak az adók és a szegények is fizessenek valamennyit. Lehet mondani, hogy egy gyárban van igazgatóhelyettes is. Ezek a lényegen nem változtatnak.

Tegyük fel, hogy mégis megvalósul a nagy populizmus és bevezetik az "adózzanak a gazdagok" adórendszert. Könnyű látni, hogy mi lesz ennek a következménye. Az aljas gyárigazgatók elköltöznek Ausztriába vagy akár Szlovákiába, mert egyrészt igazságtalannak érzik a 90%-os adót, másrészt nem tetszik nekik, hogy fele annyi tanár, orvos van az országban, mert lecsökkentek az állami bevételek. Ekkor az államnak nem jut semmi: 100 munkás * 0 + 0 igazgató * 1,7m = 0

Egyszerre és mindenkorra le kell számolni azzal nézettel, hogy más adózzon helyettünk!

Az ajándék

Mindenki a nyugdíjasok kegyét keresi. A kormány 10 ezer forint Erzsébet utalványt küld karácsonyra, a Jobbik azt mondja, hogy a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 ledolgozott év után, az LMP azt akarja elérni, hogy a nyugdíjemelést ne az inflációhoz, hanem a GDP növekedéshez kössék (arról szemérmesen hallgatnak, hogy mit lenne, ha csökkenne a GDP). Nem Magyarország az egyetlen hely, akkor meg akarják vásárolni a nyugdíjasok jóindulatát és szavazatát. A példaként tekintett Ausztriában is karácsonyi ajándékot osztogatnak a politikusok a nyugdíjasoknak. Még meg is magyarázzák, hogy azt majd jól elkötik, és így felpörög a gazdaság. Vajon ott megkérdezik, hogyha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem adnak dupla vagy tripla ajándékot?

A nyugdíj ma

Ma a nyugdíj egy olyan kegy, amit a politikusok adományoznak. Van kapcsolat a ledolgozott évekkel és a levont nyugdíjjárulékkal, de ez nagyon ködös. Azt meg tudom nézni, hogy mennyi pénz van a folyószámlámon, de azt nem tudom megnézni, hogy az eddigi befizetéseim alapján mennyi nyugdíjra számíthatok. A törvényeket addig ötvenszer átírják. A nyugdíjba belekeveredett a szociális segély is. A méltányossági nyugdíj, minimum nyugdíj, rokkantsági nyugdíj olyan kifejezések, amik önellentmondást tartalmaznak. Nyugdíj az, ami a befizetések alapján jár az embernek. Az állam lehet szociálisan érzékeny, kell is, hogy legyen. Az ilyen címen adott pénzeket viszont, hívják segélynek, vagy ha ez sérti némelyek önérzetét, akkor járadéknak. Történtek lépések efelé, de messze még a cél. 

Miért nem működik a mostani rendszer?

A demográfiai folyamatokat szokás okolni, egyre több ideig vagyunk nyugdíjasok, egyre kevesebb a gyerek, egyre több a kivándoroló. A fő ok viszont az, hogy egyre többen ismerik fel az előző bekezdés gondolatait. Sokan nem tesznek félre nyugdíjas korukra, mert majd az állam gondoskodik róluk. Ez működött a szocializmusban, ebben bíznak most is. Mások mindent megtesznek, hogy minél kevesebb nyugdíjjárulékot fizessenek be. Tudják, hogy mire nyugdíjasok lesznek, addigra vagy a nyugdíjak értéke fog lecsökkenni, vagy a nyugdíjkorhatár fog nagyon megemelkedni. Nem véletlenül van nálunk, annyi minimálbéres és négy órára bejelentett ember. Még nagy cégeknél is előfordul, hogy papíron ennyi a fizetés, de valójában annyi. Természetesen, akik most elkerülték a járulék befizetéseket, azok ugyanúgy várni fogják a nyugdíjat, mint mások. Zavaros a rendszer és ez ideális a politikusoknak. Ha egyértelmű, szoros kapcsolat lenne a nyugdíj értéke és a befizetett járulék között, akkor rájuk nem is lenne szükség (nyugdíj tekintetében). 

Hogy kéne működnie a nyugdíjnak?

Egyszerűen, átláthatóan. Naprakész kimutatás kell a befizetett járulékról. Legyenek egyenként ellenőrizhetőek tételek, legyen összesítés, és legyen inflációval, kamattal történő növelés. A végén legyen egy érték, hogy ha ma nyugdíjba mennék, akkor ennyi lenne a havi nyugdíj. Magyarországon az aktív dolgozók járulékait rögtön kifizetik a nyugdíjasoknak. Ezt úgy lehetne hatékonyan nyilvántartani, hogy járulék elvonás helyett nyugdíj kötvényt vásárolnak az embereknek automatikusan egyéni számlákra. Aki már használta a webkincstárat az tudja, hogy működik ez. Az alábbi ábrán látható, hogy valakinek 3,2 millió forintja van, illetve ennek megfelelő kötvény.

Sok kérdést kell tisztázni egy ilyen rendszernél, de pont ez a lényeg. Például a munkáltatói járulék vagy egy része rákerülne a nyugdíjszámlára? Gyerekvállalást figyelembe kell-e venni? Kell-e adót fizetni a nyugdíjra?  Az állam implicit nyugdíj adóssága, explicitté váll, milyen hatása lenne ennek? Stb.

Ha a nyugdíjrendszer kiszámítható, egyértelmű, akkor nem a kormánytól függ, hogy miként emeli a nyugdíjakat. Mindenkinek van egy összegyűlt kerete, ahhoz a kormánynak nincs köze. Nincs szükség nyugdíjkorhatárra, mert az összegyűlt összeg számít. Ha valaki a szürkegazdaságban dolgozik, akkor minden hónapban szembesül azzal, hogy mennyire nem lesz nyugdíja. 

Kezdjük az alapokkal. Nyugdíj alatt azt értem, ami a nyugdíjbefizetések után jár az adott illetőnek. Ez nem segély, amit az állam szolidaritásból ad, hanem egy olyan pénzügyi jog, aminek az elvétele lopással egyenértékű. Csak azt szabadna nyugdíjnak hívni, ami a befizetések után jár. Ez nagyon kemény definíció, de attól még lehetne segélyt adni mondjuk a felnevelt gyerekek után. 

Magyarországon sajnos nem tőkefedezeti rendszer van, hanem felosztó-kirovó. Vagyis nem az általunk berakott járulékot kapjuk vissza, hanem mi eltartjuk az időseket, 30 év múlva minket tartanak el az akkori aktívak. Egy táblázatot készítettem, ami azt mutatja, hogy x év munka után, mennyi lenne a havi nyugdíj. Egyszerűbb a tőkefedezeti rendszer szerint gondolkodni, de felosztó-kirovó rendszerre is lehetne ilyet készíteni. Egy másik egyszerűsítő feltevés a 0% infláció, ami hosszú távon nem igaz, de a lényeget ez nem befolyásolja. Azt nem lehet tudni, hogy a munkaadó járuléknak, 27%, szocho, mennyi része megy nyugdíjra, de én 14,6%-t feltételeztem.

Töltsétek le az excel táblát és próbáljátok ki. Ha a 85 év átlagéletkor szerintetek sok vagy kevés, akkor változtassátok. Ha a 3% reálhozam nem szimpatikus, írjátok át. 

A táblázat első sora azt mondja, hogy valaki 22 éves, már egy éve dolgozik, ezen idő alatt 758 ezer forint nyugdíjjárulékot fizetett, kamatot eddig még nem kapott, ha egy év után úgy dönt, hogy ideje nyugdíjba menni, akkor havi 2244 ft lenne a nyugdíja. (Annuitás képletet használtam.) Ha az illető 30 éves korában menne nyugdíjba, akkor havi 23.974 ft kapna. Ahogy közeledünk a 65 évhez, nagyon nő a nyugdíj, mert nő a befizetés, hatványozottan nő a kamat és csökken a nyugdíjban töltött életkor. Számomra is meglepőek voltak a számok.

Kérdezzük meg, hogy

• mekkora reálhozammal dolgozik a nyugdíj igazgatóság (ők valorizációnak hívják)
• miért nem olyan nyilvános, ellenőrizhető módszerrel számolnak, mint itt
• miért nem kezelik külön a nyugdíjat és a nyugdíj jellegű segélyeket
• miért nem mehet korábban nyugdíjba az, akinek már elegendő a nyugdíja
• miért nem kapunk kimutatást évente, hogy ha most mennénk nyugdíjba, akkor mekkora lenne az ellátás

Egy lehúzós történetet hallottam a héten. A Cib bank jelentősen megemelte az értékpapír számla díját, ezért az ügyfél úgy döntött, hogy átviszi a normál értékpapír és a nyesz számláját is a Kbchez. A nyesz-t az államkincstárba vitte volna, de kiderült, hogy ott tbsz van, de senki se tudja miért, nincs nyesz. Akkor megy a nyesz is a Kbc-re.

A Kbc elküldte a nyesz befogadó nyilatkozatot, amivel be kellett menni a Cib-hez és ott kitölteni a papírokat. A nyesz-en csak készpénz volt, kb 5m forint. Miután átment a pénz, akkor derült ki, hogy az átutalás díja 41.000 forint volt!!! 6e ft még ok, de 41e erős túlzás. A Cib-nél persze nem említették az utalás díját. Kiderült, hogy ez papír alapú utalásnak minősül, ami minden banknál a legdrágább. A Cib-nél ez majdnem 1%, max 41e. A poén, hogy nyesz számláról nem lehet elektronikusan átutalni, hiába lenne az elektronikus utalás 0 ft az online díjcsomagban.

Ez szép lehúzás volt. Köszönjük neked Cib, köszönjük neked is állam bácsi a tranzakciós illetéket!

Ha a 6000-es tranzakciós illetékre raknak még 10,20, 30% hasznot az rendben van. 650% már nincs rendben. Vajon hol a határ, ha azt mondaná a Cib, hogy 2%, max 100e ft az utalás díja, akkor se szólna semmit a felügyelet? Tényleg irreális elvárni, hogy egy tranzakció előtt mondják meg, hogy mennyi lesz annak a költsége?

A szappanoperák egyik jellemzője, hogy senki nem emlékszik, hogy mi volt 10-20 résszel ezelőtt, ezért jöjjön egy-kis visszatekintés.

1. A Quaestor több évtizedes múlttal rendelkező cég volt, aki a 2008-as válságot is átvészelte. Sok városban volt, irodája, nagy pénzügyi portálon lehetett olvasni a hirdetését, hogy az átlagosnál 2-3%-os nagyobb kamatot kínál, pl. 6% helyett 8.5%-t. Önkormányzatok, sőt minisztérium is tartott ott pénzt. Nem utolsó sorban a cégcsoport, illetve annak tulajdonosa komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezett.

2. Jött az összeomlás és hirtelen mindenki a kötvényeseket tette felelősé. Nekik kellett volna körültekintőbbnek lenniük, miért nem jöttek rá arra, amire a hivatalos könyvvizsgálók, a PSZÁF sem jött rá. Utólag már mindenki okos volt, és "nyilvánvaló" volt, hogy csalás az egész.

3. Olyan nagy összegről volt szó, olyan sok befektetőt érintett az ügy (több tízezer), hogy a kormány teljes kártalanítást ígért, csak szűnjenek meg a demonstrációk, szálljon re a média a témáról. Ez egy kimondatlan megállapodás volt, hogy mindenki pénzéhez jut, de akkor ne keressék az eltűnt pénzt, főleg azt ne, hogy mik voltak a politikai kapcsolatok.

4. Aztán mindenki megnyugodott. Az újságok elkezdtek másra figyelni. A kúria egyik döntését a kormány arra használta fel, hogy alaposan lecsökkentse kártérítéseket. Máshogy is lehetett volna kezelni a kúria kifogását, de a kormány mosta kezeit. Az egyes embereket máshogy érintette a változás, de egy konkrét példában 2,5m-al (33%) csökkent a kártalanítás. Az átlagember abban a hiszemben van, hogy a Quaestorosokat kártalanították, de akinek 2,5 millió forintja veszett oda, az nagyon csalódott.

5. A hab a tortán, hogy még a levonandó hozamokat sem tudták helyesen kiszámolni. Közgazdaságban elsős anyag, hogy a hozam és a kamat nem mindig egyezik meg. Erre a legjobb példa a kötvény, amit nem kibocsátáskor vesznek meg, hanem nem sokkal lejárat előtt, pl QFH-t. A hozam a tényleges nyereség egy ügyleten, a visszakapott pénz - a befektett pénz, ezt kellett volna levonni. A számoláskor a kamatot vonták le, ami ilyen esetekben sokkal több lehetett, mint a hozam. Az előbbi példában 400 ezer forint múlott ezen a hibán. Telefonon és írásban lehetett reklamálni. Sokszori telefonálás eredménye, hogy az ügyintézők nem tudnak konkrét ügyben kezdeni semmit, csak azért vannak ott, hogy elmondják, levelet kell írni. Többszöri levélírás hatása, hogy konkrét ügyben nem tudnak mit kezdeni, adtak másik címet, onnan pedig nem volt válasz.

Sok károsultnak rosszul számolták a bruttó hozamot, mert a megkapott pénzből nem a befektett összeget vonták ki, hanem a névértéket. Ez a nagy kérdés:

Ha a 10.000 ft névértékű, 10% kamatú QFH kötvényt megveszem két héttel a lejárat előtt 10.950 ft-ért. Két hétre rá megkapom a 11.000 ft-t, akkor az önök számolása szerint mennyi a bruttó hozamom? 1000 ft vagy 50 ft? 

A választ lent lehet olvasni. Nem tudom, hogy nem értik a problémát vagy nem érdekli őket. Úgy tűnik, senkit sem.

"Tisztelt Ügyfél!

Alábbi megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy a Kárrendezési Alap a Quaestor kötvénykárosultak által felvetett észrevételeket megvizsgálta, és nem talált olyan, a Kárrendezési törvény szabályaival ellentétes eljárást a hozamszámítás során, ami indokolttá tenné a kárrendezési összegek újraszámolását. A kárrendezési eljárás továbbra is a jogszabályban foglalt határidők figyelembevételével folyik.

Amennyiben igényt tart rá, a QUAESTOR Értékpapír Zrt. „f.a.” nyilvántartási rendszeréből pénzszámla és értékpapír-számla kivonatnyomtatható, amelyek tartalmazzák a kötvényekkel kapcsolatos értékpapír- és pénzmozgásokat, hozamokat. Az Üzletszabályzat mellékletét képező Kondíciós Lista szerint az eseti számlakivonat költségtérítési díja 1.000,- Ft/db, mely maximum 5 oldal kivonat esetében érvényes.Amennyiben a kinyomtatott kivonat meghaladja az 5 oldalt, akkor a költségtérítés 200,- Ft/oldal.

Kérjük, hogy jelölje meg azt az időintervallumot, melyre vonatkozóan igényt tart a pénzszámla és értékpapír számlakivonatokra.

Ezt követően a megjelölt iratok alapján megküldjük Önnek a végleges díjtételt, melynek megfizetését követően az iratokat azonnal postázzuk Önnek. Az iratok megküldésére e-mailben nincs lehetőség.

Szíves visszajelzését várva,

Tisztelettel:
QUAESTOR Értékpapír Zrt. f.a."​​​

Hányszor fognak lopni a Quaestorosoktól? Először Tarsoly lopott tőlük. Ne feledjük, hogy nyíltan, a hatóság tudtával, politikai hátszéllel csinálták. A felháborodás akkora volt, hogy állambácsi Vis major-nak minősítette az esetet és döntött a kártalanításról, hogy senki se tegyen fel több kellemetlen kérdést. Aztán, ahogy a kedélyek megnyugodtak, akkor jött a második lenyúlás. Módosították a kártalanítási törvényt úgy, hogy régen lezárt kötvényeket, sőt lezárt számlákat is belekevertek. Egy cél volt, hogy miközben továbbra is teljes kártalanításról beszéltek, a kártalanítás harmadával csökkent.

Felejtsük el ezt mind, fogadjuk el, hogy a kártalanítási törvény szent és megváltoztathatatlan. A felszámoló biztosnak nem sikerült helyesen kiszámolni a még visszajáró összegeket. A hiba azoknál jelentkezik, akik QFH típusú kötvényt vettek, náluk is különböző mértékben. A felszámolóbiztos, Ádám Éva, nem tudja a különbséget a kamat és a hozam között. Voltak, akik részletes kimutatást kértek a számolás menetéről, de persze újból csak egy összesítést kaptak, nehogy ellenőrizni lehessen a számolást. Sírva röhög az ember, amikor Ádám Éva bizonygatja, hogy márpedig jó a számolás, pedig nem. Az adó a hozam 16% kellene, hogy legyen, de nem jön ki. Szégyen és gyalázat, hogy harmadszorra is megpróbálják lehúzni az embereket!

Ezek után mennyire lehet megbízni a következő levélben???

A napokban érkeztek meg a levelek, hogy mennyi is lesz a quaestor kártalanítás. Az emberek eddig vártak türelmesen, de most szembesülnek azzal, hogy a szép szavak mögött keserves a valóság. Az új számítási módszer szerint a befektetett összeg kb. harmada végleg elveszik. A százalék esetről esetre változik, de egy 7.5 milliós befektetés esetén 2.5 milliótól el kell búcsúzni. 2.5 millió forint sok pénz, sokat kellett dolgozni érte. Az állam ráadásul azt mondja, hogy ha nem tetszik, akkor nem kapsz semmit. Ő mindenkit kárpótolni akart, csak a gonosz bankok miatt nem sikerült. Meg különben is, azért vesztettél el 2,5 milliót, mert meggondolatlanul fektetted be a pénzed.

Ugyanakkor, amikor azt firtatják, hogy a felügyelet miért nem csapott le korábban a Quaestorra, akkor azt válaszolják, hogy "annyira profi módon kiépült az átverő hálózat, hogy a hatóságnak nem volt lehetősége a felderítésre". Szóval az átlagembernek kellett volna tudnia azt, amit a felügyelet sem tudott.

Az állam kihasználja, hogy az átlagember nem könyvelő, és megpróbálja elhitetni, hogy teljesen rendben van, hogy a befektetett pénz harmadát levonják (miközben 89%-os kártalanításról beszélnek). Azért mégis megkérdezik most az emberek, hogy hol van a hiányzó pénz? Hol van az a 200 milliárd, ami eltűnt? Mennyit találtak meg? Egy milliárdot? Kettőt? Tizenkettőt? Hol vannak a felelősök? Nem csak Tarsoly, hanem a felügyelet és a politikusok, akik másfele néztek.

Ha elterűrik az emberek, hogy hazánkban így működnek a dolgok, akkor nem kell sokat várni a következő hasonló ügyre.

A taxisok szerint az Über tönkreteszi a taxisokat, becsapja az utasokat, és egyáltalán nem fizet adót, ezért be kell tiltani. Fogadjuk el, hogy az mind igaz. Az internetes arctalan rendelés, ahol az állam nem ellenőriz kellőképpen, veszélyes lehet. Vigyük tovább ezt a gondolatot. Mi veszélyes még, mit kéne még betiltani?

Először is az ebay-t. Senki nem garantálja, hogy ténylegesen megkapom az árut, azt az árut kapom meg, amit megrendeltem és megfelelő minőségben. 

Tiltsuk be az amazon-t is! Igaz ott, nem magánszemélytől rendelünk, de nem vehetjük kézbe a terméket. Lehet, hogy egy jó fénykép teljesen félrevezet minket.

Tiltsuk be az online szerencsejátékot. Mindenki tudja, hogy az a bűnözés melegágya. El lehet szépen menni egy kaszinóban vagy a lóversenyre helyette.

Itt az idő, hogy betiltsák az internet bankolást. Nem lehet kérdezni egy géptől, pedig sokszor nehézkes a használat. A biztonságról nem is beszélve. Sokan felírják egy papírdarabra a jelszót, ha ezt valaki megszerzi, akkor a teljes megtakarításra ráteheti a kezét.

A google is kerüljön fel a betiltandók listájára. Ki garantálja, hogy a kereső, a tényleg fontos találatokat adja vissza? Ez egy remek manipulációs eszköz. Az emberek teljesen elfelejtik, hogyan kell könyvtárban keresni valamit, mindenre csak rágugliznak.

Végül be kell tiltani az emailt. Hány email-t küldünk el naponta? Az email teljesen tönkreteszi a postát. Ráadásul mennyi adót is kell fizetni egy email után? Semmit. Az email a költségvetést is megkárosítja.

Való igaz, hogy az új idők új szabályokat követelnek. Nem az Überesek követelményét kell megnövelni, hanem a taxisokét lecsökkenteni. Hagyjuk, hogy a szabad verseny döntsön. Az Überes utasokat, pont hogy nem kell félteni, mert néhány negatív visszajelzés és az Überes hiéna, már nem is Überes.

"Már az idő kerekét soha többé vissza ne forgasd,
végtelen ős feketén, hulló csillag a lány."