Kérdezz bátran!

Mi az áfa, mi a fordított áfa, ha a fordított áfa hatékony eszköz a csalások ellen, akkor miért nem használják mindenütt?

Sok ember zsebében kinyílik a bicska, amikor azt hallja, hogy az EU szerint évente 1000 milliárd áfát nem fizetnek meg nálunk. Ez a teljes szja bevétel 2/3-ad része! Az elcsalt áfát is be kell szednie az államnak (nyugdíj, migymás) és azokon fogják bevasalni, akik nem tudnak trükközni. Aztán látjuk, hogy egyesek tudni vélik az megoldást, a teljes áfa rendszert kell megváltoztatni. Miért nem csinálnak már valamit? - kérdezik sokan. A válaszhoz a érteni kell egy kicsit az adózáshoz.

Adóból három fő típus létezik: jövedelemadó (szja), forgalmi adó (áfa), vagyonadó (teljesítményadó, telekadó). Elméletileg egy adó típus is bőven elegendő lenne,de 

1) rájöttek arra, hogy két kicsi adó kevésbé észrevehető az embereknek, mint egy nagy

2) ha az ország adórendszere túlságosan eltér a környezetétől, akkor az feszültséget okoz (ezért nem akar senki Magyarországon fényképezőt venni, mert azt máshol sokkal kisebb áfával megkapja)

3) egy új adónem kijátszását meg kell tanulni, amíg ez nem történt meg, addig az adóbeszedés hatékonysága magasabb

Jövedelemadót (10-edet) már a középkorban is fizettek. Az előbb említett okok miatt a modern korban megjelent a forgalmi adó. Egy darabig szép és jó volt, de aztán el kezdték azt is kijátszani. Az okosok ekkor jöttek arra, hogy az ingatlant, autót kevésbé lehet elrejteni, adóztassuk meg azt (is). Egy biztos, adót fizetni senki nem szeret és ha kicsi a lebukás esélye, akkor sokan nem fizetnek. Minél magasabbak az adók, annál inkább nő a feketegazdaság. Akármilyen trükkös adórendszert találnak ki ez nem változik.

Sales Tax 1

A kiskereskedelmi forgalmi adó. Minden eladás után felszámítják a forgalmi adót, nincs semmilyen visszaigénylés. Egyszerű rendszer, kevés lehetőség a csalásra, de bünteti azokat a termékeket, amelyek több cégen keresztül is átmennek. Az adó halmozódik. Például adót kell fizetni a motorblokk után, aztán a motor után, végül az autó után is, ha három külön cég végzi el a lépéseket. A motorblokk után háromszor fizettek. A mai világban szép hosszú gyártási láncok léteznek. 

Sales Tax 2

Csak a végső felhasználó fizeti meg a forgalmi adót. Az USA-ban ilyen rendszer van. Érdekesség, hogy a blokkon külön szerepel, hogy mennyi az adó, az nem a termék árában van feltüntetve. Hátránya, hogy az eladó gazdaságilag nem érdekelt abban, hogy ellenőrizze, hogy az általa eladott termék, például csavarok, végfelhasználóhoz kerülnek vagy sem. Ha én meggyőzöm az eladót, hogy a csavarok majd a motorba kerülnek, akkor nem kell adót fizetnem. Ha később saját célra használom fel a csavarokat, akkor azok úgy kerültek végfelhasználóhoz, hogy senki nem adózott utána.

Value Added Tax - ÁFA

Európában a franciák vezették be az Áfát az előbb említett probléma kiküszöbölésére. A lényege, hogy mindenkinek kell Áfát fizetni, de ebbe beleszámolják az alapanyagok áfáját is. Azért lehet, hogy valaki visszaigényel áfá-t, mert ha az alapanyagokban több áfát fizet, mint a cégnek kéne, akkor visszajár neki. Minden cég csak az általa hozzáadott érték áfáját kell, hogy fizesse a végén. Könyvelésnél a 466, 467, 468-as tételeket kell használni. 

Fordított Áfa

Ez nem más, mint a hagyományos kiskereskedelmi forgalmi adó. Az EU-ban az áfa a főszabály, de ettől indokolt esetben, engedéllyel, időlegesen el lehet térni. Például a cukorra kértük ezt az adózási módot. A használata azért növeli az adózás hatékonyságát, mert ahogy korábban is írtam, újból kell tanulni, hogy miként lehet kijátszani ezt a a fajta adózást.

Remélem, most már látható, hogy a fordított áfa sem csodaszer. Nincs egy egyszerű megoldás. Nincs egy jól meghatározott réteg, aki adót csal. Csal a multi, az egyéni vállalkozó, a politikus, a kereskedő, a fodrász, az építőipar, a kereskedelem.

Akkor mi a megoldás?

Csak tanács van. Egészen addig kell növelni a NAV létszámát, amíg egy új ember kiszab annyi büntetést, hogy behozza a fizetését. Esetleg az adóellenőrök kapjanak százalékot a beszedett büntetésből. Igenis legyen érdekük az alapos ellenőrzés. (Viszont, ha ok nélkül büntetnek, akkor legyenek anyagilag is felelőségre vonva.) Egyéb ötlet?

Be kell zárni a legforgalmasabb trafikokat, hogy a többieknek nagyobb szelet jusson a tortából. Lehet vitatkozni, hogy a jogbiztonság fontosabb vagy a társadalmi jó (ahol a trafik társadalmat kell érteni). Akit arrébb rugdalnak, az nem lesz túl boldog, a többi örül. A kormány megpróbál igazságos apuka lenni, biztosítani, hogy mindenki jól járjon. Várjunk csak, ez tényleg a kormány feladata? Most, hogy teljesen megváltoztatta a rendszert az övé. Viszont a módosítás igencsak visszás. Mi lesz a következő lépés? Ha néhány trafikban még így is nagy lesz a forgalom, akkor újabb intézkedést hoznak? A kis forgalmú helyeket meg kompenzálni fogják nehogy bezárjanak és veszélybe kerüljön az ellátás biztonság? Van egy központi terv, hogy hol mennyi cigit kell eladni? Nem többet, nem kevesebbet. Éljen a tervgazdálkodás!

Szerintem az eredeti rendszert semmi értelme nem volt értelme változtatni. Ha nagyon akarták, akkor pedig piaci alapon kellett volna kiadni a trafikokat. Mindenki licitálhat és aki a legtöbbet díjat fizeti, övé a trafik. Pont ahogy a frekvencia kiosztásnál. Tiszta rendszer lett volna. Akkor nyilvánvalóan a jó helyeken lévő trafikokért sokkal többet kellett volna fizetni és akkor nem sajnálnák tőlük a forgalmat.

Mint nem dohányzó csak egy dolgot kérek ki magamnak. Az én védelmemet nem szolgálja egyik intézkedés sem!

Ma a Kossuth rádióban a NAV elnöke szólalt meg az áfa botrány kapcsán. Természetesen védte a mundér becsületét, hogy minden a legnagyobb rendben van, ez csak összeesküvés elmélet, stb. Ezzel semmi gond nincsen, hiszen ez volt az ő feladata. A riporternek ezzel szemben bátran kellett volna kérdeznie, hogy ez akkor hogy is volt, mennyire biztos, mit is mondanak az adatok. Ehelyett valami ilyesmi hangzott el: "Mennyiben igaz, hogy ilyen áfa csalások felett szemet húny a NAV. Ez nonszensz?" Válasz: "Nonszensz." Ennél egyértelműbben nem is lehetett volna megválaszolnia a saját kérdését. Az egyszeri hallgató azt érzékelte, hogy mind a riporter, mind a riport alany ugyanazt bizonygatja, kételkedni teljesen botor dolog.

Nem, nem és nem! Egy riporternek az a hivatása, hogy kételkedjen. Neki keményen, ha kell kínosat kell kérdeznie. Egy kis felkészülés sem ártana, ha például adatokat, statisztikákat szedne össze előre, és azokra kérdez rá. Még ha teszem azt fidesz szimpatizáns is a riporter, azzal hogy megvilágítja a hibákat, akkor is legfeljebb rövidtávon árt a pártnak, középtávon viszont erősíti azt. A gyomot gyomlálni kell, nem azt szajkózni, hogy az én kertem tökéletes.

Megkérdezhette volna a riporter a következőket: Hogyan voltak képesek átvilágítani a teljes szervezetet egy hétvége alatt, pontosan hogyan tették ezt meg? Mennyi áfa csalásra derítenek fényt egy évben, milyen területeken? Mi a becslésük a felderítetlen esetekre? Az EU szerint 2011-ben 1000 milliárd volt a be nem fizetett áfa, ezt hogy kommentálná? Elegendő személyzettel, forrással rendelkezik-e a NAV, ha nem mennyi kellene? Ha meglenne, akkor mennyivel kisebb lehetne az adóelkerülés?

Könnyen tagadott a NAV elnöke, mert nem olyan jellegű csalásról van szó, hogy megvizsgáltak egy ügyet kiderült egy 5 milliárdos csalás és azt 50 millióért eltussolták. Ilyen egy sem volt. Ehelyett egyszerűen az történt, hogy egy ellenőr kapott 40 ügyet és abból kellett választania, hogy melyiket nézi meg alaposabban. Ha "rosszul" döntött, akkor is dobott a cég eléje egy kisebb szabálytalanságot és az ellenőr örült, hogy ma is jól dolgozott és ment tovább a többi 39 ügyre. Maga a NAV szerkezete, a dolgozók ösztönző rendszere, az ellenőrzési módszer rossz.

A Kossuth rádió kicsit olyan, mint a NAV. Tudják a riporterek, hogy mit szabad, mit kell kérdezniük. Ezért még pénzt sem kapnak. Vezető beosztásba csak olyan ember került, aki ismeri a dörgést. Akinek fel van vágva a nyelve, az egyszerűen nem kerül mikrofon közelbe.

A politikusok is könnyen tagadnak, mert közvetlenül ők sem kapnak pénzt. Tudják, hogy a rendszer úgy működik, ahogy és azt nem érdemes bolygatni. Főleg a választások előtt az a fő irányelv, hogy nem lehet semmi botrány. Ha mégis van egy kötözködő képviselő, akkor neki is megmagyarázzák, hogy ha teszem azt, az XY hypermarket esetében kiderül, hogy mennyit csaltak, akkor olyan bírságot kell kiszabniuk, hogy tönkremegy a cég. (ez mellesleg igaz is) Most a munkahelyeket kell inkább megvédeni. Ha pedig minden áfa csaló boltra rászálnak, akkor pedig a lakossági ellátás sem biztosítható.

Az egész a sportban lévő doppingolásra hasonlít. Mindenki tudja, mindenki csinálja, különben esélye sincs. A 27% áfa világrekorder, aki nem trükközik valamilyen módon az olyan versenyhátrányba kerül, amit nagyon nehéz ellensúlyozni. Az azért senki se gondolja, hogyha most bekeményítene a NAV, akkor az emlegetett 1000-1700 milliárd mind befolyna. Ha mindenki fizetné az adót, akkor az áfát le kell rögtön csökkenteni, különben megöli a gazdaságot. 

Mi a megoldás? Nem tudom. Nem lehet a NAV teljes vezetését kirúgni, nem lehet rámutatni egy emberre, hogy ő a felelős. A teljes rendszerrel van a gond. Talán olyan drasztikus megoldás kell, hogy minden beszedett büntetésből x% az ellenőré. Talán két konkurens NAV kell, talán nektek van más ötletetek? Az első lépés talán az lehetne, hogy egy értelmes riport készül a NAV vezetőjével, olyan ahol mernek kérdezni.

Eddig a devizahitel kérdésben a bankoknak adtam igazat. Számomra egyértelmű, hogy az adósnak fizetnie kell. Ha kockázatos deviza alapú hitelt vállalt, akkor ő kockáztatott nem a bank. Az egész ügy leginkább egy szavazatgyűjtési stratégiának tűnik. Most viszont hallottam egy olyan érvet, ami meggyőzött, az adósok is berúgtak egy becsület gólt. Nézzük meg, hogy mik azok a tényezők, ami a törlesztők emelkedéséhez vezetett és kinek az érvelése helyes.

Árfolyamváltozás: Sokáig kedvezőbb volt devizában eladósodni, de ez nagyobb kockázattal járt. Az adós tudta, hogy svájci frankban adósodik el, de vállalta azt. Köthetett volna biztosítást az árfolyamveszteségre, de az pénzbe került volna. A banké a pont.

Rövidtávú hitel finanszírozás: Egy hitel lehet fix és lehet változó kamatozású. A változó kamatozás az egyik évben lehet nagyon kedvező, a következő évben kedvezőtlen. A deviza alapú hitelek döntően változó kamatozásúak voltak. Amikor többségüket megkötötték, akkor éppen alacsonyak voltak a kamatok, de senki nem igérte, hogy azok is maradnak. Ezt sok ember nem értette meg, de az se igaz, hogy a bankok eltitkolták volna. Az állam is felhívhatta volna jobban erre a figyelmet. A bankok lövése kapufáról, de bepatant.

Nem teljesítő hitelek: A bank számol azzal, hogy nem minden hitelt fizetnek vissza, ezért mindenkitől több kamatot kér, hogy fedezze a kockázatát. Ez teljesen rendben van, ez a kockázati prémium. Viszont a bank kihaszálta azt, hogy törlesztő részlet számítása nem volt egyértelmű, olyan értéket állapított meg, amilyet akar. Ezt arra használata fel, hogy az egyre több nem fizető miatti kárt megfizetette a fizetőkkel. A szerződés elején teljesen rendben van kockázati prémiumot kérni, de ezt közben nem lehet változtatgatni. Ha nem így lenne, akkor nem is lenne értelme a kockázati prémiumnak, hiszen banknak nem is lenne is kockázata egészen addig, amíg egy ember is fizet. Értem én, hogy a bank azért állapította meg alacsonyan az elején a kockázati prémiumot, hogy olcsó legyen a termék, és így minél több vevőt vónzon, de ez az ő baja, ezt nem nővelhette volna utólagosan. Szépítettek az adósok.

Az igazságos az lenne, ha az utolsó tételt a bankok állnák, az első kettőt az adósok. Hogy mi lesz valójában, azt majd a Kúria mondja meg. Remélem, annyi jó kisül az egészből, hogy ezután mindenki megköveteli, hogy részletesen magyarázzák el, hogy az a hitel, amit fel akar venni, milyen költségekkel, kockázatokkal jár. A gond az, hogy nagyon sokan várják azt a csodát, hogy érvénytelen lesz a szerződés, tudják, hogy amúgy is mindig kilakoltatási tilalmat rendelnek el, ők nmár em akarnak fizetni. Egyre többen akarnak úgy gondolkodni,  hogy 10 milliót vettek fel, ők 10 milliót már visszafizettek, hagyják őket békén. Szeretnének megfeledkezni a kamatról, vagy arról, hogy azt minden évben fizetni kell a fennmaradó tőketartozás után.

A Fidesz túlságosan egyszemélyi párt és a változás növelné a párt választási esélyét. Erre az egyik értelmes jelölt Kósa, de sajnos ő is elkezdte szajkózni a devizahitelezéssel kapcsolatos mondókát. Kósa értelmes, higgadt ember, mégis a következőket állította:

1. minden második magyar érintett a devizahitelekben
2. a devizahitel olyan, mint egy zárlatos hajszárító
3. a devizahitel hibás termék, amit a bíróságnak kellene kimondania

Az első állítás nem igaz, itt egy érdekes írás ezzel kapcsolatban. A második csupán egy (szándékosan) rossza hasonlat. A devizahitel olyan, mint egy sportmotor, aki megveszi, az gyorsulni akar, számára a biztonság másodlagos. Aki devizahitelt vett fel, annak az alacsony kezdő törlesztő volt a fontos, a biztonság csak másodlagos. A harmadik állítás a legérdekesebb, miért is kell a bíróságnak megoldania egy politikai problémát?

Kérdéseim:

1. Minden devizahitel hibás, vagy csak egyes típusok? (meg kell-e különböztetni a lakás és az autó hiteleket, illetve a befektetés célú hiteleket?)
2. Ha egy magánembernek devizában van havi bevétele, akkor vehet-e fel devizahitelt? (akkor nincs árfolyamkockázat)
3. Magyar állampolgár, vagy magyarországi lakos ne vehessen fel devizahitelt?
4. Egy cég vehessen-e fel devizahitelt? (most vehet fel)
5. Az állam vehessen-e fel devizahitelt? (A héten adott el dollár alapú államkötvényt, ami pont devizahitel)

A nehéz helyzetbe került embereken igenis segíteni kell, és nem szapulni őket, hogy miért vállaltak kockázatot. A segítség viszont nem mehet egy olyan szint fölé, ami a forint hitelesnél, vagy éppen egy albérletesnél kiveri a biztosítékot. Szerintem megérti a társadalom, hogy a szolidaritást kell előrevenni és egy kicsit az igazságosságot háttérbe szorítani. (Mint amikor az önkormányzatok adósságát átvállalták, de voltak takarékos városok is.) Viszont sok ember elveszti a hidegvérét, ha a tücsök hála helyett (a devizahitelre lehetett volna kötni árfolyam biztosítást), elkezd hőbörögni, hogy neki jár a kártérítés, sőt több jár, mert időben be kellett volna tiltani a hegedülést.

Kósa jó helyettese lenne Orbánnak, ha megértené, hogy néha hivatalos szöveg helyett ismétlése helyett, saját véleményt kell megfogalmaznia. Legyen akár még populistább az irány, a nyeretlen lottószelvény is hibás termék, de inkább a valósághoz közelebb lévő irány lenne szimpatikusabb.

A miniszterelnök szerint a bíróságoknak két kérdésre kell válaszolniuk:

• a hitelfelvevő árfolyamveszteségét kinek kell viselnie, az embereknek vagy a bankoknak? 
  (Orbán Viktor szerint: A jó erkölcs azt diktálná, hogy a bankok viseljék az árfolyamveszteséget, miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek, és erősebbek az adósoknál.)
• szabad-e a bankoknak egyoldalúan kamatot módosítaniuk?
  (ez a kérdés is egyértelműen súgalja a választ)

Tegyünk fel mi is hasonló kérdéseket!

• Ha kötvényeket veszek hitelből, aminek szintén van árfolyama, így árfolyam kockázata, akkor kinek kell viselni a veszteséget, ha rosszul alakulnak a dolgok?
• Ha nyereséges az ügylet, akkor kié a nyereség?
• A lakóház élvezhet-e olyan speciális védelmet, hogy azt semmilyen körülmények között nem lehet elveszíteni? Ha igen, akkor egy házra lehet-e zálog jogot bejegyezni?
• Megígérték, hogy november 1-én megoldják véglegesen a deviza kérdést a kormány. Ez teljesült?
• Szabad-e a jegybanki alapkamathoz kötni egy kamat nagyságát? 
• Ha a miniszterelnöknek lesz igaza és a bankoké a kockázat, akkor a bankok biztonságosak-e?
• Kiszámolható, hogy a devizahitelesek mennyit nyertek a különböző segítségekkel, a forinthitelesek is kapnak átlagosan ugyanennyi pénzt? És a hitel nélküliek?

Szerintem fontos lenne, hogy olyan társadalom legyünk, amely felelőséget vállal, amelynek nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak. Ideje felnőni és nem mindig állambácsitól várni a megoldást mindenre. Jó lenne, ha árokba csúszok, akkor valaki fizetné a kárt. Ha nincs biztosításom, akkor ezt miért várom el az államtól? Ha a deviza kölcsönre nem kötöttem biztosítást (fedezeti ügylet: azzal a céllal kötik, hogy a más ügyletekből származó árfolyamveszteséget ellensúlyozzák a fedezeti ügylet nyereségével), akkor miért várjuk, hogy más megtérítse a kárunkat. Hogy a biztosítás pénzbe kerül? Igen, ez így van.

Egy reggeli hír: Orbán szerint, ha a fontos vitakérdésekben az igazságszolgáltatás (devizahitelek) az emberek oldalára áll, akkor már nem a lakosságon kell majd segíteni, hanem a pénzintézetek esetében kell megnézni, "mit tudunk a bankoknak segíteni ahhoz, hogy teljesíthessék az emberekkel szembeni kötelességüket".

Tényleg ez a teljes kép?

bankok (uzsorások, kapitalisták, multik)

bíróság (vonakodik az emberek oldalára állni, mert Brüsszel, a szocialisták, a tőkések befolyásolják)

emberek (a kormány az ő pártjukon áll)

Kérdéseim:

1. Tényleg ilyen egyszerű a kép?
2. Ha én közvetlenül adtam kölcsön pénzt valakinek, akkor is megvan, hogy a bíróságnak ki mellé kell állnia?
3. A bank mögött álló betétesek, részvényesek, kötvényesek nem számítanak embernek?
4. Nem arról volt szó, hogy november 1-én véglegesen rendezik ezt a kérdést?
5. Elképzelhetetlen, hogy a törvényeknek megfelelően járjanak el? (Ha a bank indokalatlanul alkalmazott rosz árfolyamot, akkor azt büntetni kell, de a hitelt felvevőknek vissza kell fizetni a tőkét és a kamatot is)

A kormány egységes közüzemiszámlák bevezetését rendelte el. Ez nagyon jó dolog. Volt, hogy én is úgy próbáltam megfejteni egy összesítő számlát, ahogy egy keresztrejtvényt szokás. Nem nehéz normális számlát csinálni, de a szolgáltatóknak mégsem sikerül. Hogy segítsek nekik egy villanyszámla formát én is javasoltam régebben. Igaz az én tervemben nem szerepel, hogy mennyit spórolt a kedves vállasztó, de ez legyen a legnagyobb gond. Ami fáj az a következő.

• nem tették előzetesen nyílvánossá a terveket, ha sokan véleményezik, akkor biztos lett volna néhány hasznos ötlet
• a szolgáltatóknak nem adtak időt a felkészülésre, írtam már arról, hogy az emberek, cégek akkor bíznak a kormányban, ha kiszámítható (pl. legalább egy év felkészülési időt adnak, minden változásra)
• azt hangsúlyozzák, hogy a számla elején csak a fizetendő összeg legyen, pedig fontos lenne ha minél tudatosabb lennének a fogyasztók és értenék, hogyan jött ki az adott összeg
• a 21. században a papír mellé, illenne előírni az elektronikus számlát is, egy excel fájl, ami szépen formázott, és a képletekből látszódik, hogyan jött ki egy eredmény
• ne adj úristen, egy alkalmazás, több ilyen fájl segítségével időben mutatná, hogyan alakultak a rezsi számlák együttesen az időmúlásával (látszódna, hogy megérte-e az új ablak)

Tegyük fel, hogy egy szombat délelőtt úgy érzed, hogy ma valami jót kell tenned és a helyi sportpályához mész, hogy levágd a füvet, vagy ha tél van, akkor veszel sót és az önkormányzat járdájáról letolod a havat és felsózol. Ezután kapod az értesítést, hogy fizess szja-t a társadalmi munkád után. Nézel bután, hogy mi van? Dolgoztál ingyen, még költséged is volt és most meg fízess utána adót?

Így érzik maguk a bankok is. Ingyenesen működtessék az ATM automatákat és fízessenek utána adót is. Ma hallottam ezt a hasónlatot a rádióban és néhány kérdést tennék fel.

1. Ha te eddig kaptál a hótakarításért pénzt (ATM üzemeltetésért), mit szólnál hozzá, ha azt mondják, hogy holnaptól csináld ingyen?

2. Ha már ingyen takarítod a havat, akkor mennyire lelkesen fizetnél adót utána?

3. Jövő hét szombaton is el fogsz menni társadalmi munkára?

Ha ennek ellenére még mindig úgy érzed, hogy neked igenis jár ingyenes kézpénz felvétel, mert (és ide sok dolgot lehet, írni, pl. a bankok amúgy is kizsákmányolnak, az te pénzed, te minimálbéres vagy, stb.), akkor te a a 80%-hoz tartozol. Hétvégén olvastam egy közvélemény kutatást, hogy mekkora legyen a minimálbér. 80% két választ jelelőlt meg, 150 ezer forint és 1000 euró. 20% gondolt bele abba, hogy a cégeknek nehéz kitermelni ekkora minimál bért. A 80%-al lehet választást nyerni. Kisgyereket kérdeztek a pénzről, azt mondták, hogy az utcán lévő gépek nyomtatják őket. Ha a pénztárcánkból elfogyott, akkor csak oda kell menni egy ilyen géphez. Mi felnőttek is ilyenek vagyunk.

Az MNB újabb ötlettel állt elő, a magáncsőddel. Azt mondják, hogyha egy cég csődbe mehet és nem kell fizetnie, akkor legyen ugyanez igaz egy magánszemélyre is. Így nem történne meg, hogy egy embert élete végéig zaklatja a bank, emiatt nem is vállal legális munkát. Újra tudna mindenki kezdeni tiszta lappal.

A magáncsőd lehet jó dolog, de nem ezt az oldalát reklámozzák (lásd a cikk végét). Azt sejtetik, hogy végre az emberek megszabadulhatnak az adósságuktól. Ahogy az állam segített az önkormányzati adósságok esetén, most megsegíti az egyszerű embert is. Egyszerű ember alatt, a szavazót és a butát kell érteni (aki nem tudja, hogy mindennek ára van). Egy csapásra meg lehetne szabadulni a devizahiteltől, de igazából minden hiteltől. Az embereknek lenne végre költhető pénze, és így még a gazdaság is beindulna. Csak meg kell mutatni, hogy a hitel már elviselhetetlen teher és írják le veszteségként a bankok. Ha Görögország megcsinálhatta, akkor Kovács Kázmér miért ne csinálhatná meg?

A hír megjelenése óta az OTP 5%-nál is többet esett. Miért is? Mert azt mondják, hogy az adósnak nem kell meg fizetnie a tartozását. Csak egy indok szükséges, devizahitel törlesztő emelkedése, betegség, válás, rossz befektetés, és volt tartozás, nincs tartozás. Különben is, a bank volt felelőtlen és kapzsi.

Na de kinek a pénze van a bankban? A tied, az enyém, a testvéredé, a barátodé. Amikor valaki nem fizet akkor tőlünk lop. Ez semmiben sem különbözik attól, hogy közvetlenül kölcsönadok egy ismerősömnek és ő egyszerűen nem fizet. Tudom milyen érzés. Senkinek sem kívánom. Ma próbálják elhitetni, hogy a bankok, a multikkal, a spekulánsokkal és tőkésekkel együtt dögkeselyűk, őket lehet sarcolni. Na, de még egyszer, a bankokban a mi pénzünk van. Mi lesz azzal, ha az adós nem fizet?

Tudom, hogy a választások közeledtével, azt kell mondani, hogy kolbászból lesz a kerítés, mindenkit megmentenek, és minden olcsóbb lesz. Ez nem az állam feladata. Neki csak szabályoznia kellene, értelmes törvényeket hoznia. (Például tervezik, hogy a TBSZ számlát lehessen átvinni másik bankhoz. Ezt köszönöm szépen. Plusz kérem, hogy ne kelljen minden TBSZ kötéskor bankba menni személyesen. Ott van az internet bank.)

Update: Néhányan úgy gondolják nem tudom, mi az magáncsőd, és hogy több országban már létezik ez. 

A magáncsőd, ha jól valósítják meg, akkor nem az összes adósság elengedését jelenti, hanem fizetés átütemezést és csődgondnokot, aki ezért a halasztásért megszabja neked, hogy mire költheted a pénzedet és mire nem. Plusz még eladják majd mindenedet, az adósság egy részének rendezésért. Nem egy kellemes állapot, hogy x évre gyámság alá kerülsz. A kérdés, hogy nálunk pontosan hogyan valósítják meg a magáncsődöt.