Kérdezz bátran!

A minap túrázni voltunk és újból azzal szembesültem, hogy nálunk az alkohol olcsóbb, mint a üdítő. Hogy lehetséges ez? Lassan már megszokom fél liter kóla vagy tonic drágább, mint ugyanannyi köbányai világos.Hadd lázadjak már egy kicsit! Az említett túrán betértünk egy kocsmába, ahol kimért kóla nem volt csak üveges. Egy üveg 2 dl. Hát menjenek a búsba. Lehet, hogy ezt a területet, nem lehet szabályozni? Miért nem lehet? Úgy gondoltam, hogy 25 km gyaloglás után megérdemlek egy kis frissítőt, de amíg más vehet fél liter sört én vegyek három üveg kólát? Lázadjunk!

59. Az alkoholok jövedéki adója miatt miért nem lényegesen drágább az alkohol, mint az üdítő? Tudom mindenki szabadon állapíthatja meg az árakat, de mégis érdekelne a válasz.

60. Nem csak az üdítő hizlal a sör is. Arra is vonatkozik a chips adó? Tényleg csak azért gondolom, hogy nehogy már emiatt legyen drágább az üdítő. Vagy az egy elvetélt ötlet, hogy az üdítő legyen általában olcsóbb?

61. Világos, hogy a vendéglátósoknak kell a haszon, mindegy hogy sört vagy kólát iszol. Ez reális, hiszen a helye fenn kell tartani, az alkalmazottat ki kell fizetni. Lehetséges lenne, hogy a sört és a kólát is reális (olcsóbb) áron árulják, viszont felszámítanak külön kiszolgálási vagy asztal díjat? Nekem szimpatikusabb lenne, ha azt mondanák, hogy a 350 forintos bodzaszörp, valójában csak 100 forint meg 250 forint az asztal díj.

62. Csak számomra abszurd, hogy csak 2 dl-es üvegben lehet a kólát venni? Értem én az üzleti logikát, de ez már pofátlanság. Az 1/3 liter se sok, hát még a 3 dl, de a 2 dl-es üveg már felháborító. Mi jön ezután? 1.75 vagy 1.5 dl? Csak szerintem abszurd, hogy ha inni akarok egyet, akkor egyszerre 3 üveggel kell venni? Mit lehet tenni egyáltalán? Én simán el tudok képzelni egy olyan rendeletet, hogy kell, hogy legyen nagyobb kiszerelés is. Védjük már egy kicsit a környezetet. Vagy lehet, hogy ezt az üveget hobit földről hozták? Ott ennyi az egy adag.

63. Végezetül csak azt szeretném tudni, hogy Magyarországon miért csak az új dolgokra jut, felújításra soha. A túrán az országos kék jól volt festve, de onnan letérve, csak néha láttunk egy ezeréves jelzést. Egyfolytában új bicikliutakról beszélnek és soha senki nem veszi a fáradságot, hogy megnézze, hogy a Balaton körüli út mennyire pusztul le. Orbán Viktor tudta, hogy inkább a Fertő tavat érdemes körbetekerni.

A házasság intézménye vagyonközösséggel jár együtt, ami annyit tesz, hogy a házasság után szerzett jövedelmek, tárgyak nem az egyik vagy másik felet illetik meg, hanem a párt. Ez az intézmény nagyszerűen működött, amíg a válás ritkaságszámba ment, de ma a realitás már nem ez. A házassági szerződés próbálja orvosolni a problémát, de ez még nem terjedt el igazán. Találtam egy minta szerződést és mivel sok mindent nem tudok, titeket kérdezlek.

http://www.megyi.hu/nyomtatvanyok/ingatlan-hazassagi-szerzodes-minta.php

52. Ha az egyik fél nevén van egy lakás házasság előtt, akkor az szerződés nélkül se kerül közös tulajdonba. Akkor meg minek a hajcihő?

53. Más országokban mi a helyzet? Tud valaki példát?

54. Sokan azért nem kötnek ilyen szerződést, mert azzal azt fejezik ki, hogy nem bíznak a kapcsolatban. Ettől függetlenül a válások száma magas. Nem lenne ésszerű, ha kötelező jelleggel kellene ilyen szerződést kötni? Akkor a gonosz államra lehet fogni a szerződést (a szülők helyett).

55. Az alapprobléma az, hogy a közös kalapot fele-fele arányban osztják el, akkor is, ha 10-90 volt a kalaphoz való hozzájárulás mértéke. Számomra az igazságos kifejezés inkább takarja a 10-90-es felosztást. De akkor hogyan hívjuk az 50-50-es felosztást? Szociális, hagyományos?

56. A nyomtatvány arra utal, hogy ki lehet kötni, hogy a házasság során a bevételek mekkora része menjen az egyedi és mekkora része a közös kalapba. Tényleg lehetséges ilyet írni a szerződésbe? A vagyonközösség, mint elv nem erősebb a szerződésnél?

57. Ha a felek megállapodnak, hogy nincs egyáltalán közös kalap, akkor ez a gyakorlatban, hogyan működhet? Az étteremben ki-ki alapon fizetnek külön? Vagy a kisebb dolgokat felváltva veszik meg, a nagyobbakat meg közösen. Vagy inkább számon tartják, hogy ebbe a szobába én vettem a bútort, abba meg te?

58. Amíg a gyerek kicsi, addig a nő nem dolgozik. Ezt az időt, hogyan lehet figyelembe venni? Az igazságtalan lenne, ha azt mondanánk, hogy ekkor a férfinek van jövedelme a saját számlájára, a nőnek meg nincs. Milyen fizetést lehet itt figyelembe venni. A nő átlag fizetését vagy a férfi fizetésének a felét?

Néhány hete hallottuk, hogy vannak még kreatív ötletek a kormányzat tarsolyában. Kicsit félek ettől, mert attól tartok, hogy ezek a fantasztikus ideák számomra nem sok jót jelentenek. A politikus két dologért felel, hogy elossza pénzt és hogy beszedje. Sajnos a sorrend nem véletlenül fordított, a politikus nem olyan,  mint egy családfő, ő nem érez felelősséget, hiszen soha sincsenek következmények. Rosszindulatú vagyok igaz? Szóval javítom magam, biztos vagyok benne, hogy van tisztességes, lelkiismeretes politikus is, már csak a nagy számok törvénye miatt. Az más kérdés, hogy az ilyen ember milyen magasra tud emelkedni a hierarchiában. Szóval a pénz elosztásáról beszélünk. Egy politikus ezt mindig örömmel teszi, örömmel ad át autópályát, örömmel teljesíti egy párttársa kérését, hogy ebben vagy abban a városban, azt vagy azt a célt támogatni kell. A politikus úgy érzi, hogy még a nyugdíjakat is ő személyesen adja (vagy garantálja), mert ő ilyen rendes ember. Tisztában van azért azzal, hogy minden odaadott pénz szavazatot jelent. A politikus igazi szamarítánius szeret adni. Ha rajta múlna, akkor az újraelosztást minden évben megnövelné 10%-al, hisz így több jutna oktatásra, egészségügyre, rendőrökre, közalkalmazottakra, gyógyszerekre. Csupa nemes cél. Közben lelkesen magyarázná, hogy majd jövőre, vagy 2015-ben visszaáll az újra elosztás mértéke. Addigra már beindul a gazdaság, rendbe jön a külső környezet, de még a kopaszodás elleni gyógyszert is feltalálják.

A politikus másik feladata, hogy beszedje a pénzeket adók, járulékok, díjak, miegymás formájában. Valakinek ezt is meg kell tenni. Erről hallunk újabb és újabb ötleteket. Dugódíj, közműdíj, telefonadó, tranzakció adó, hamburger adó, biztosítás adó... Ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem, remélem, másoknak is.

43. Azt halljuk mostanában, hogy a fogyasztásra kell az adókat összpontosítani, nem a jövedelemre. Magyarázza el ezt valaki, hogy miért is jó ez! Számokkal megspékelve. Egy másik ország példája is érdekes lenne. Ha az állam be akar szedni 100 egység adót, akkor miért jobb, ha 70-30 a forgalmi adó és jövedelem adó aránya, mint a 60-40? Mik a pontos értékek? Azt tudom, hogy a forgalmi adót mindenkinek fizetni kell, például egy pelenka után is, ellenben egy csecsemő nem fizet jövedelem adót. Milyen más érvek vannak?

44. Igaz az a feltételezés, hogy azért jobb az áfa, mert sokan csalnak a jövedelem adóval (feketén dolgoznak, minimálbérre vannak bejelentve), boltban meg minden után kell áfát fizetni? Ez elég buta érv. Ha a NAV nem tudja beszedni a jövedelem adót, akkor kitalálják a forgalmi adót. Amikor a forgalmi adót sem tudja beszedni, akkor jön majd a vagyonadó. Hányszor hallottuk már, hogy az majd megold mindent. Én az egyszerűség híve vagyok. A vagyonadót elvből elutasítom. Inkább fizetnék nagyobb áfát egy autóra, mint hogy fizessek évente teljesítményadót (ami vagyonadó). Sajnos az nem megvalósítható, hogy csak jövedelem adó, vagy csak forgalmi adó legyen. Ha csak áfa lenne, akkor mindenki külföldön vásárolna, ha csak jövedelem adó, akkor mindenki külföldön dolgozna. Az EU egységesen talán meghozhatná ezt a döntést.

45. Miért van ezer fajta adó? Nem átláthatatlan ez? A politikus szereti azt mondani, hogy az A adó csak 16% százalék. Igaz van mellette B adó, C adó, stb. Azt hiszik, hogy az emberek ezt nem adják össze. Sajnos igazuk van. Sokan nem veszik a fáradságot, plusz úgy vannak kialakítva az adók, hogy ne is lehessen őket egyszerűen összegezni.

46. Mikor lesz söralátét nagyságú az adópapír? Sejtem én, hogy soha. Akkor legalább a NAV csinálja meg helyettem az adóbevallást. De ne úgy ám, ahogy most. Az egészet ellenőrizni kell, mert a felelősség, így is, úgy is az enyém. Olyan jó lenne, ha ezzel egy percet sem kellene foglalkoznom.

47. Az igazi rémálom a helyi adók rendszere. Az USA-ban ezt nagyon egyszerűen beépítik az áfába. Az ember látja a nyugtán, hogy hány százalék megy a szövetségi kormánynak, az államnak és a városnak.  Nálunk azt mondják, hogy nem lehet kétszer adóztatni ugyanazt. Miért nem. Sokkal egyszerűbb lenne így az élet, mint iparűzési, kommunális, garázs és egyéb elfuserált adónemekkel. Minden önkormányzat továbbra is megmondhatná, hogy hány plusz százalékot szeretne.

48. Az álmom az, hogy legyen egy limit, hogy féle adónem lehet. Ha kitalálják a sör adót, akkor meg kell szüntetni a telefonadót. Ezt talán már írtam egyszer, de ez egy nagyon fontos fék lenne.

49. A franciáknál volt talán egy másik fajta fék, az összes adó nem lehet több, mint egy adott százalék. Ez is nagyon tetszik bár az áfa ebben biztos nem volt benn. Megtudnánk itthon is valósítani? Ez azért lényeges, mert a politikus mindig fából akar vaskarikát csinálni. Úgy akar adót emelni, hogy közben lelkesen elmondhassa, hogy milyen kicsik az adók. Egyenként.

50. Végül a több adósávval kapcsolatban kérdeznénk? Már csak egy sáv van. Idén még kettő? Bevált a rendszer? Sokan azt mondják, hogy ez nem igazságos rendszer. Én is csak a másik oldalról. Az igazságos az lenne, ha megmondják, hogy mennyi adó kell az országnak egy évre, azt osztják a lakosság számával és az eredményt beszedik mindenkitől. Na ez igazságos lenne. Igaz, életszerűtlen beszedni így az adót gyerekektől, munkanélküliektől és állástalanoktól, de így lenne igazságos. Aki nem tud fizetni, annak fel is út, le is út. Kegyetlen rendszer elismerem. Viszont soha többé nem lenne adócsalás, az egyszerűen értelmét vesztené. Valaki vagy befizette az adóját vagy nem. Ez az egyik véglet. A másik véglet az arányos adórendszer. Azon túl nem sokkal már a kommunizmus van. Lassan felismerik, hogy ez a véglet sem túl szerencsés, mert olyan mértékű adóelkerülésre ösztönöz, ami már nem elfogadható. Ezért jelent meg vállalkozóknak az 50 ezer forintos adó. Akár mi is van, ennyi az adó egy hónapra és kész.

51. A plusz egy kérdés, hogy miért töketlen a NAV? Ha mindenki befizetné az adóját, nem lenne gond ebben az országban, sőt csökkenteni lehetne az adókat. Miért nem tudunk kitörni az ördögi körből? Nagyok az adók, mert kevesen fizetnek. Kevesen fizetnek, így nagyok az adók. Ismerősöm szerint az adóellenőr, ő az, bőven behozza az árát. Akkor miért nem vesznek még fel 1000-t, aztán még ezret. Ha az ország nem tudja beszedni az adókat, akkor nem tud semmit. Talán kérjük meg az olasz maffiát, hogy segítsen egy kicsit.

A terv az, hogy csak azok szavazhassanak, akik ezt kérik előre. Vélhetőleg ennek hatására, akiket annyira nem érdekel a politika, kimaradnak a szavazásból.

35. Az ellenzék azt mondja, hogy ez ördögtől való gondolat, mert így szűkül a választójog. Ha színházba akarok menni, akkor előtte, szabaddá kell tennem magam, ki kell öltöznöm, jegyeket kell vennem, oda kell utaznom, stb. Egy szavazásra is illik ennyi figyelmet fordítani vagy nem?

36. A bürokráciát növeli a regisztráció? Majd egy milliárd forintba fog kerülni a kiépítése? Feleslegesen bonyolítja a rendszert?

37. Miért baj az, hogy a bizonytalanok nem igen fognak szavazni? Ők azok, akik egy hangzatos ígérettel könnyedén meg lehet vezetni. Ők azok, akik arra szavaznak, akik elől vannak a választási lapon.

38. A jobbik azt javasolja, hogy iskola elvégzéséhez kössék a szavazati jogot. Ebben van ráció, nem? Egy felelősségteljes döntésről van szó. Viszont, ha ez így van, akkor miért nem csak a 120 feletti IQ-al rendelkezők szavazhassanak?

39. Kössük vagyonhoz? Ha a szavazati arány a vagyontól függne, akkor nagyon más világ lenne itt. Persze ez egy véglet lenne, de sajnos most éppen a másik végletben vagyunk.

40. Kössük valamennyi adó befizetéshez a szavazást? Tiltakozna az EU rendesen. Kizárná ez a nyugdíjasokat és a minimálbérre jelentetteket. Számomra logikus, hogy az döntsön a pénzről, aki befizeti. Lehet erre azt, mondani, hogy akkor a szociális kiadások 0-ra csökkennének, hiszen a pénzt befizetőknek ez az érdeke. Viszont én azt mondom, hogy ez nem feltétlenül igaz. Senki sem akar olyan országban élni, ahol éheznek az emberek.

41. Miért nincsen nem szavazok opció a szavazó cédulákon? A részvétel nem csak jog, hanem kötelesség is. Viszont adjuk meg a lehetőséget arra, hogy azt mondassa valaki, hogy egyik jelölt sem volt jó. Én eljöttem, gondolkodtam, de egyik se azt teszi, amit szerintem kéne.

42. Miért nem lehet elektronikusan szavazni? Annyira nevetségesek a magyarázatok és demonstrációk, hogy minden elektronikus rendszert fel lehet törni 10 perc alatt. Kérjük meg a bankokat, hogy a netbanki szolgáltatáson belül legyen egy szavazás menüpont. Kényelmes, biztonságos és olcsó lenne.

Most hallgatom a fent említett beszédet. A riporter megint nincs a helyzet magaslatán. Párbeszéd helyett, inkább monológot hallunk. Én ezeket kérdeztem volna.

31. Miért fontosak patikusok? Miért nem más társadalmi csoportokat, foglalkozásokat támogatnak kedvezményes kamatú hitellel?  Miért fáj bárkinek, hogy akár Tesco-ban vegyek egy algopirint?

32.  Az EU-s pénzek lehívása nem megy. Ismét elhatározták, hogy legalább 90%-t lehívnak. Eddig miért nem változtattak? Sokszor hallottuk az elmúlt 8 évet. Lassan lehet beszélni elmúlt 2 évről is.

33. Ha nem érzelmi kérdés az IMF megállapodás, akkor miért kell ez a fajta retorika? Néha úgy érzem, hogy Matolcsi álomvilágban él, Orbánnak egyik lába azért a talajon van, Varga Mihály pedig a racionalitás embere. A három közül melyik stílusa szimpatikus nektek.

34. Egyfolytában egyes szám egyes személyt használ. Én bevezettem ezt és ezt az adót, meg fogom oldani ezt a kérdést, stb. Ez tudatos retorika?

Most olvasom, hogy változik a tömegközlekedés ára szeptembertől. A vonat olcsóbb lesz, mint a busz.

25. Miért cél, hogy a vonat olcsóbb legyen, mint a busz? Ez, miért jobb az államnak?
Én már leszoktam a vonatról. A vonatmegálló Veszprémben a városon kívül van, vagyis még egy helyi járat jegy is kéne. Pest felé ütemes a buszmenetrend, eszembe se jut, hogy mással menjek. Ezen nem fog változtatni, hogy ezután többet kell fizetni. Ha a vonat 200-al robogna, tágas, kényelmes lenne, gyakran járna, akkor még többet is fizetnék a vonatért.

26. A MÁV állami cég. És a volán társaságok? Ha a volán is állami, akkor mire megy ki az egész?

27. Ha már átalakítás van, akkor nem lenne ideje megszüntetni a pótjegy intézményét? Elég buta dolog, hogy valahova két jegyet kell venni. Ez olyan, mintha a boltban fizetni kellene az áruért és a kiszolgálásért külön kasszánnál.

28. Még mindig sávosan képzelik el az árakat. Miért ne lehetne 12.23 km-es jegyet venni?

29. Ördögtől való gondolat megszüntetni a teljes MÁV-t. Ez egy feneketlen lyuk, amibe örökké szórják a pénzt. Bizonyára vannak gazdasági érvek mellette is. Mik ezek?

30. Sokan azt mondják, hogy a vasút azért nem nyereséges, mert a vasúti pályaépítés, karbantartás hatalmas összeg, amit a közutaknál nem kell megfizetni. Igaz ez az érv? Ez valahol nem kóser. Az utakért is kell fizetni adó formájában. Nem lehet, ugyanezt tenni a MÁV-nál is. Külföldön ez hogyan működik?

22. Tud valaki ennél költségesebb biztosítást?
Egy ismerősöm a generali-nál rendelkezek B63-as típusú unit-linked biztosítással. Évi 200 ezer forintot fizet be és ehhez évi 40 ezer forint költség társul!!
A 40 ezerből 2 ezer forint a biztosítási rész, ami mögött tényleges szolgáltatás áll. A többi kezdeti költség, kezelési költség, eladási és vételi ár közötti különbség. Jól számoltak és a szerződés is tartalmazza ezeket a tételeket. Öt éve, amikor a szerződést kötötte még nem volt tapasztalta, nem értette, hogy mennyire költséges ez a szerződés. 200 ezerből 40 ezret levonni költségként törvényes lehet, de etikus?

23. Ez mekkora TKM-t jelent?
Találtam egy tkm listát, ebben szemérmesen nem szerepeltették a B63-at.

24. Vajon milyen jól dolgoztak ezért az évi 40 ezerért?
Természetesen úgy, ahogy bárki tudna. A válság miatt és persze a költségek miatt, erősen negatívban van.
Természetesen, ha most megszünteti akkor az aktuális értékhez képest újabb 120-130 ezer forint veszteséget kell elkönyvelnie.

Ausztriában Salzburg közelében nyaraltam egy hétig és közben a következő kérdések merültek fel bennem.

18. Miért nem egységesek a közlekedési táblák az egész EU területén? Nagyrészt persze tudom, hogy mi mit jelent, de a zsákutca jel nem esett le elsőre és azt sem látom, hogy a H miért a buszmegálló. Bizonyos szempontból a magyar táblák logikusabbak. Viszont Ausztriában nem nézik gyereknek az autóst. Nem raknak ki mindenhova, 40-es, meg 70-es táblákat. Ha te be tudod venni a kanyart 100-al is, akkor lelked rajta. Vannak ott éles kanyarok és volt annyi eszem, hogy lassítsak. Nálunk itt már rég lenne tábla.

19. Miért nem használnak minőségbiztosítást? Egyszerűen meg kell kérdezni 10 autóst, hogy mi az a tábla. Ha gondolkodás nélkül mondja a helyes választ, akkor nincs gond. Egyébként változtatni kell. Egy közös egyszerű szabványt kell használni. Plusz a felesleges információkat ki kell irtani a táblákról. Mindegy, hogy milyen típusú a benzinkút, milyen sávon lehet hallgatni az xy rádiót. Ezek csak elvonják a figyelmet.

20. Miért nem használunk mi is eurót az osztrákokhoz hasonlóan? Tudom van az öt kritérium, meg most bajban az euró. De. A sok maszlag mögött nagyon egyszerű dolog van. Nem kell átváltással szenvedni, ami időbe és pénzbe kerül. Könnyedén össze lehet hasonlítani az árakat. Pl. hol érdemes tankolni a határ előtt vagy után. Ennyi a közös pénz szerepe nem több. Ha valaki ezt nem hiszi, az csak használja soproni frankot, a balatoni pengőt, vagy más helyi pénzt. Sőt lehetne akkor már, Kovács István dollár, amit csak ő fogad el.

21. Miért nem képes mindenki legalább egy kicsit beszélni angolul? Azt hittem csak a franciák nem szólalnak meg angolul, mert hogy a büszkeség meg minden. Osztrákok között is sok van, aki csak németül beszél. Például az egyik várban, nem volt nyelv tudás, de angol menü sem.

Hír: egy mszp-s képviselő náci módszernek tünteti fel a felülvizsgálatokat

11. Kéz nélküli vagy láb nélküli embereket küldenek Magyarországon dolgozni? Ha valaki tud ilyen esetről, akkor írja meg, mert a médiából úgy tűnik, hogy igen, de példáról én még nem tudok.

12. Csak az volt a képviselő célja, hogy egy kis túlzással ráirányítsa a figyelmet a problémára? Ha igen, átlépett-e egy vonalat?

13. Külföldön mit gondolnak Magyarországról? Az USA-ban voltam tavaly, Egy kutató intézményben dolgozó ember kérdezte tőlem, hogy mekkora az elnyomás itt. Az volt a benyomása, hogy Magyarországon, ha kritizál az ember, akkor rögtön jönnek a titkosrendőrök. Ez azért volt nagyon szomorú és meglepő is, mert általában az sem tudják, hogy létezünk. Volt nektek is pozitív vagy negatív tapasztalatotok ezen a téren?

14. Nektek van az ismeretségi körötökben, olyan, aki úgymond, lerokantatta magát? Már maga a szó is igen érdekes, mert elég jól kifejezi, hogy az egyén döntésén és az orvos befolyásolhatóságán múlik. Sok embernek van olyan panasza, amit ilyen vagy olyan súlyosnak is lehet tekinteni.

15. A felülvizsgálatot végző orvosok vajon kaptak szóbeli figyelmeztetést, hogy aztán tessék szigorúnak lenni?

16. A felülvizsgálat eredménye ellen lehet fellebbezni?

17. Ellenőrzik az orvosokat, hogy meggyőzhetőek-e? Volt erre már példa, van erre szankció?

Az MNB szerint a költségvetés rosszabb lesz, mint a kormány terve, de azért még a 3% hiány alatt. Az eltérés oka, hogy a bevételeket kisebbre becsli az MNB.

10. Miért nem csak azt a pénzt költik el, ami már megvan?

Ez a magánszemélyeknél általában igaz. Kivétel, amikor hitelre veszünk tv-t, házat, autót, stb-t. Sokan próbálnak azért abból költeni, ami már megvan. Sőt a legtöbben arra törekednek, hogy legyen egy jelentős megtakarításuk is vész esetére. Az állam már el kezdte felismerni, hogyha a GDP 80%-al sáros, akkor nagyon rossz úton jár. Tegyük fel, hogy Soros György egyszer csak megvilágosodik és szépen befizeti az országmentési alapba a teljes adósságot. Akkor még mindig csak 0-n vagyunk! Az év folyamán az államnak lesznek bevételei, de általában a kiadások mindig korábban keletkeznek. Ekkor megint rászorul, igaz rövid távú, hitelre. Most tessék kapaszkodni! Mi lenne, ha az államnak lenne, annyi pénze, hogy az egy évig futja. Akár még több is lehetne. Az állam kincsesládája jobb években telítődne, rosszabb évekbe csökkenne, de sose menne az egy éves tartalék szint alá. Az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy az államnak ilyen jellegű tartaléka nincs. A teljes apparátus arra van berendezkedve, hogy minden bejövő fillért adott évben el kell költeni, lehetőleg inkább még többet is. Az államnak nincs saját számlája. Képzeljük el, hogy lenne. Akkor a költségvetésben a bizonytalanság drasztikusan lecsökkenne. Nem függne attól, hogy mennyire nő a GDP, van-e éppen válság, stb. Csak azt a pénzt költi el az állam, ami már megvan. Szép gondolat. Semmi sem teljesen lehetetlen. Gondolunk arra, hogy mennyi értéke van az államnak, igaz nem pénzben, hanem földben, gyárban, útban, stb. A pénzes ládába lévő pénz kamatozna is. Egyszer nem kamat kiadásról, hanem kamat bevételről beszélnénk. Tudom, hogy ez csak álom. Minden politikus inkább ennek az ellentettjét választaná. 80% hiány helyett legyen inkább 180% az így kapott pénzből meg jut nyugdíjakra, utakra, egészségügyre, oktatásra, beruházásokra és a növekedés hatására, pik-pak ki is nőjük az adósságot.